Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

ns T »in.» 1963. 1ŰLIUS 14. VAStEVAF MARTINIQUE A „Szélfelöli sziget“ Barbuda^ BtU ISoad^loupe 1 (Ft:, Miles { o ÍOO (V/nügúa * A.'iontserrat ** y LEEWARD IS ^ »Dcsrrade OFW .. O.Man«- Galante Ls des Saintes (FW _ -.n <FW •tfSe Dominica 1*** CarbeiX Fort*de-V'ra»c2, ^Martinique'ItO ®0 *3t meintQ Barbados’^) 0Sl Lucid o Ci * WWDWARJ. 15 •j­£)LlV[ldda «Ti rärtmique. a közép-ámen - 'i»l kai kis francia gyarmat­sziget ismét hallatott önma­gáról: sztrájkok, tüntetések söpörnek végig városain, a munkások tiltakoznak a De Gaulle-ista hatóságok önkénye ellen, követelik a letartózta­tott munkások és hazafiak sza- badonbocsátását. Martinique-ről, a Kis-Antil- láfc „Szélfelöli sziget"-nck is nevezett tagjáról, ritkán hal­lani. A világot először 1902- ben járta be a sziget neve, amikor május nyolcadikénak reggelén váratlanul kitört a szigeten emelkedő Mount Pe- lée vulkán, s elpusztította St. Pierre városót. Harmincezer ember lelte halálát a forró lá­vatengerben s a lezúduló kőren­getegben és csupán egyetlen lakosa maradt életben! St. Pierre romjait senki sem építette újjá, hanem egy má­sik város- kezdett fejlődni: Fort-de-France, amelynek ma már csaknem 50 ezer lakosa van. A város, akárcsak az egészen tropikusan buja nö­vényzetű sziget, olyan, mint egy hatalmas yirág-kosár: min­den házat kert övez, s a virá­gok között parányi drágakő­mezésére. A kávécserje talán még szokatlanabb körülmé­nyek között került a sziget­re .. . A XVIII. század elején XIV. Lajos francia király me­legházaiban ápoltak néhány kávécserjét, s egy Martinique- ba látogató hajóskapitány on­nan magával hozott egyet. A hosszú, viszontagságos úton szeretettel ápolgatta a kis cser­jét, s amikor a hajó ivóvíz- készlete már annyira megcsap­pant, hogy szigorúan adagol­ták, a kapitány, De Clieu, sa­ját ivóvizét áldozta fel, hogy életben tartsa a kávécserjét... A kávé jól meghonosodott Martinique szigetén, s onnan került Francia-Guayanába. Ott a francia kormányzó feleségét egy brazil diplomata rávette arra. hogy ajándékozzon- neki néhány kávécserjét __ Azt m ondják, így került a kávé Brazíliába, amelyett ma a ká­vé „igazi hazájának” isme­rünk ... Martinique-ről azonban a cu­kornád és a gyümölcsök nagy­jából kiszorították a kávét, A sziget nyugati partjain pedig halászatból élnek az emberek. így él ma Martinique ne­gyedmilliónyi lakosa, kiknek őseit, a caribokat, először Ko­lumbusz látogatta meg, amikor negyedik amerikai útja során, 1502-ben felfedezte az 1090 négyzetkilométer nagyságú szi­getet. A felfedezést követő év­században a sziget lakói sokat szenvedtek a tengeri rablók tá­madásaitól, azután a franciák­tól és az angoloktól, akik tel­jesen kipusztították Marti­nique őslakosságát. 1809-ben a sziget végleg francia gyarmat lett, majd 1946-tól Franciaor­szág „tengerentúli megyéje” — valójában továbbra is gyar­mata A legutóbbi esztendőikben — utoljára különösen 1960-ban, amikor a francia kormány ha­dihajókat küldött Martini­VETELYTARSAK Martinique cukornád-iiltetvényein mulatt munkások dol­goznak. A cukornádból elsősorban rumot készítenek Rabszolgák leszármazottjai a kávét válogató néger nők. Bérük a francia munkásnók fizetésének csupán tizenötöd része que-re — állandóan erősödik a függetlenségi harc és közele­dik az idő, amikor a kis szi­get lakói is elnyerik függet­lenségüket. (sebes) — Igenis, rám mosolyog többet.. AUTOSTOP SZÓ SZERINT VETTE — Vegyél mély lélegzetet és bukjál le... — Honnan vegyek? (Komádi rajzai) A sziget mai lakói még őseik szellemeit, fétiseit imádják. Képeink egy ősi szertartást örökítettek meg, amikor a varázslók a „mi nindien"-nek nevezett bábuk elé teszik a há­rom áldozati bárány fejéből készült engesztelő ételt... ként cikkáznak a kolibrik. Az utcák tarka sokaságában a méltóságteljes testtartásé, bar. na bőrű mulatt asszonyok ha­talmas kosarakban viszik fe­jükön a zöldséget és gyümöl­csöt. A sziget a mezőgazdasági termelésből cl, banánt és ana­nászt, kakaót és kávét, vala­mint cukrot exportál. A gyü­mölcs és a cukornád nagyobb részéből rumot készítenek s a szigeten ma is több, mint száz szeszfőzde működik. A rum Martinique legfőbb ex­portcikkei közé tartozik. A szigeten először dohány­termesztéssel foglalkoztak, azután meghonosították a majomkenyérfákat, amelyeket Tahitiból hoztak be az Afriká­ból odahurcolt rabszolgák, élel­I .....' J k'W.-v. Majakovszkij Ezen a héten lesz a szovjet költészet nagy alakja születé- \ sének 70. évfordulója. Ebből az alkalomból a költő öt versének fjeimét helyeztük el mai rejtvényünkben. 5 VÍZSZINTES: 1. A verset a köl- ^ tő New Yorkban írta. 9. Főváro- 4 si iparvállalat. 10. Külföldi kenő- v anyag. 11. 'Község a budai iárás- v ban. 12. Ök.ori vidék a Duna. az £ ma Neumarkt a neve; 14. Becézett ^ női név. 16. Vonatkozó névmás többese. 18. smucig. 19. Sűrű ködszerű eső ielző.ie. 20. Község Dombóvár és Bátaszék vonalon. 23. Antalka. 24. A végén hangos? 26. A sonka népies neve. 23. íz­letes húsú nagy hal. petéi első­rangú kaviárt adnak. 31. Támlá­val ellátott. 33. Megszólítás. 35. Az egyik legtöbbet előadott MaiA- kovszkij-vers. 36. Iparváros Bel­giumban. 33. Megfejtésre vár. 39. Optikai iparáról híres német vá­ros — fordítva. 41. Heves megyei község. 43. Egzotikus állat. 44. •Fém. 46. Hátába mártja a kést! 47. Uj uralkodó méltóságába be­iktatása. 51. Lovacska. ‘ 52. Kokon népcsalád. 54. Autómárka; 56. Ott­honi módszerekkel. 57. Vizleiő- hely. 58. Idegen női név. 59. Ma­jakovszkij utolsó. befejezetlen műve. Kétbetűs szavak: OR — TT — TS — YL — II — DS. FÜGGŐLEGES: 1. Majakovszkij- szatíra. 2. Folyó — spanyolul. 3. Vágószerszám. 4. A függ. 27. sor vége. 5. Tropikus növény.- ame­lyet húsos,. lisztes gumóiáért ter­mesztik. 6. Indián törzs. 7. Alber­tival rokon község. 8. Parancs- uralom. 9. Láthatóvá tette. 13. C. o. N. N. 15. Európa legmagasabb és legkiterjedtebb hegysége. 17. Felfokozott idegállapot. 21. Egy Majakovszkij-vers. amelyet meg­zenésítettek. 22. Francia király. 22/a. A ..Nemzeti” művésznője (Magda) 23. Például: a kék," a zöld. stb 27. Kedves virág. 28. A fogházak lakói. 38. A leggyako­ribb antimonérc. 32. Ragadozó állat. 34. Rendfokozat. 37. Eltu­lajdonít. 48. A Nílus —több ide­gen nyelven. 49. Svájci tó. 50. 000990000000000 . 50 'a. Kosár —, né­metül. 33. Nyugati szénr és ipar­vidék fonetikus neve. 55. Mint a függ. 2. sor. 56. Kellemesen friss. Kétbetűs szavak: KB — HO — LL — A A — AL — TO. A reil vényben szereplő öt Ma­ja kovszki1-vers címét kénük 1963. iúlius 22-ig beküldeni a szer­kesztőséghez. a helves megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. Az 1963. június 29-i reitvé- nvünk helves megfejtése: „Leg­több félnivalója annak van.' aki­től mások rettegnek” A jutal­mazott megfejtők névsorát a lö­vő heti számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents