Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE f U Thant és Kádár dános Csepelen VII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. JÚLIUS 3, SZERDA PEST MEGYEI «Ilit PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK". „A NEPEK A NEMET KÉRDÉS MEGOLDÁSÁT VÁRJÁK" M Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht beszéde a demokratikus Berlin dolgozóinak nagygyűlésén Kádár János hétfőn fogadta U Thantot. Képünkön: a két államférfi Péter János külügyminiszterrel A Magyar Állami Népi Együttes díszelőadást adott U Thant tiszteletére. Képünkön: a távozó tőtitkárt az előadás közönsége tapssal üdvözli Péter János külügyminiszter vacsorát adott U Thant tiszteletére. Képünkön: az ENSZ-főtitkár pohárköszöntőjét mondja (MTI Foto — Barthal és Vigovszki felv.) lődő országok vezetői együt­tesen tartják kezükben a jobb jövő kulcsát, s lényeges, hogy találkozhassanak és segítsék egymást. Ehhez most azt sze­retném hozzátenni, hogy a jobb jövő másik kulcsa a bizalmatlanság korlátainak át­törése. — Az ENSZ és szervezetei­Mtnbi István fogadta U Thantot Dobi István, a népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke kedden délelőtt fogadta U Thantot, az ENSZ főtitká­JKállai G g mm la fogadta U Thantot ulugymim&zter. MI Thant its Kádár János látogatása és hosaéde a Csepel I mms­w* mi di* I— ÁTn nek családja nem engedhet abból a törekvésből, hogy elő­segítse a kulturális cseréket—* hangoztatta végül nagy taps­sal fogadott előadásában U Thant főtitkár. Rusznyák István, az akadé­mia elnöke meleg szavakkal mondott köszönetét a főtitkár­nak értékes előadásáért rát. A fogadásnál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügy­miniszter. A fogadást követően Kállai Gyula ebédet adott az ENSZ főtitkára tiszteletére a Vörös Csillag Szállóban. Zsúfolásig megtelt kedden délután a berlini hatalmas Wemer Seelenbinder Halle. A Német Demokratikus Köztár­saság fővárosának népe igen nagy számban jött ide, hogy meghallgassa a nagygyűlés szónokainak, N. Sz. Hruscsov- nák és Walter Ulbrichtnak be­szédét­igen sokan be sem fértek a sportcsarnokba és az épület előtti téren hangszórókon ke­resztül követték a gyűlés le­folyását. A sportcsarnokban az elnö­ki emelvény mögött Marx, En­gels és Lenin képe mellett a következő szövegű felírás volt olvasható: „Örök barátság és együttműködés az NDK és a Szovjetunió között”. Hruscsov bevezetőben az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a szovjet kormány, a szovjet nép és a maga nevében szív­ből jó egészséget, munkájá­hoz pedig sok sikert kívánt Walter Ulbrichtnak. A német kommunistáknak, az NDK dolgozóinak hasonló jókíván­ságait tolmácsolta a szocializ­mus építéséhez. — őszintén örülünk — mondotta —, hogy az önök köztársaságában jól mennek a dolgok és sikeresen meg­kezdték az általánosan kibon­takozó szocialista építés prog­ramjának végrehajtását. Hruscsov elismeréssel szólt az NDK gazdasági eredmé­nyeiről, majd a következőket hangoztatta: — A szocialista országok sikeres fejlődése folytán jelenleg megvannak a le­hetőségeink ahhoz, hogy alaposabban összehangol­juk gazdasági terveinket. így a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés nemcsak hogy teljes mérték­ben pótolni fogja a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország felbom­lott gazdasági kapcsolatait, hanem az NDK gazdasága rá­adásul még kiapadhatatlan erőforrásokhoz és lehetőségek­hez is jut a nyersanyagellá­tás terén és ipari tekintetben újabb nagy sikerek eléréséhez. A szocialista országok gazda­sági együttműködésének elmé­lyítése közös előrehaladásun­kat meggyorsító, hathatós té­nyező. Ebből kiindulva — jelentet­te ki a szovjet kormányfő —, fel tétel ezh etőleg nincs messze az az idő, amikor a Német Demokra­tikus Köztársaság kezdi túlszárnyalni majd Nyu- gat-Németországot minden főbb gazdasági mutató te­kintetében. Ez nem tévedés; ismétlem: a | Német Demokratikus Köztár­saság meg fogja előzni Nyu- gat-Németországot. S már kö­zeledik ez az idő. Az önök köz­társaságának dolgozói ezzel erőteljesen előrelendítik majd 6 szocialista közösség harcát, hagy mértékben megkönnyítik közösségünk számára, hogy le­győzze a kapitalista világot a gazdasági versenyben. Figyel­meztettük és figyelmeztetjük ellenségeinket: akárhogy eről­A jelenlevők hatalmas taps­sal, „Druzsba!”, „Freund­schaft!” — kiáltásokkal kö­szöntötték N. Sz. Hruscsovot, Zsivkovot, Fajont, Reimannt, Ulbrichtot, valamint a Német Szocialista Egységpárt politi­kai bizottságának, az NDK Államtanácsának és miniszter- tanácsának tagjait, akik 16,05 órakor foglalták el helyüket az elnökségben. Paul Verner, a Német Szo­cialista Egységpárt politikai bizottságának tagja, a nagy­berlini pártszervezet első tit­kára nyitotta meg a gyűlést és a hallgatóság óriási tapsvihara közepette átadta a szót. N, Sz. Hruscsovnak. ködnek is, végül a szocialista országok mögött fognak kul­logni! A háború vége óta — foly­tatta Hruscsov — 18 év telt el. A háború okozta sebek azonban sok év múlva is em­lékeztetni fognak bennünket. A sebek valamennyire már begyógyultak; a fájdalom, amit a háború okozott az em­bereknek, már kissé elcsitult. A szovjet és a német nép­nek, Európa minden népé­nek, a világ népeinek min­dent meg kell tenniök, hogy a sebek örökre a múlté legyenek és a fáj­dalom örökre eltűnjék. A történelem tele van olyan példákkal, hogy a háborús ve­reséget szenvedő államok min­den erejükkel egyetlen célra törekedtek: revansot akartak, vissza akarták szerezni, amit elvesztettek, s még idegen ja­vakat is akartak hozzá szerez­ni. így keletkezett a háborús összeütközések végtelen lán­colata. De a történelem azt ta­nítja, hogy a revanspolitika nem ad semmit a népeknek, újabb szenvedésen és nélkülö­zésen kívül. A Szovjetunió — hangoz­tatta Hruscsov — testvéri kapcsolatokat tart fenn .a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal, diplomáciai viszony­ban van a Német Szövetségi Köztársasággal. Országunk, hűen békeszerető politikájá­hoz, érdekének tekinti, hogy a Szovjetunió és Nyugai-Német- ország kapcsolatai a bizalom és az együttműködés útján fejlődjenek. Úgy vélem, a né­met népnek is mélységesen érdeke, hogy országunkkal és az összes többi szocialista or­szággal szilárd, baráti kap­csolatokat tartson fenn. Ha visszapillantunk a nem is olyan távoli múltba, talá­lunk példát a Szovjetunió és Németország közötti kapcsola­tok effajta fejlődésére. Az el­ső világháború után volt olyan időszak, amikor a német ál­lam vezetői találtak maguk­ban elegendő erőt ahhoz, hogy bátran beismerjék, Németor­szág és a Szovjetunió baráti kapcsolatai hasznosak mindkét országnak, mindkét népnek. Meg tudták oldani a ver- sailles-i békeszerződés min­den buktatóját és országaink között jó kapcsolatok alakul­tak ki. Ez érett államférfiúi cselekedet volt. Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden délben fogadta U Thantot, az ENSZ főtitkárát. A látogatás­nál jelen volt Péter János U Thant, az ENSZ főtitkára kedden délután a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. Az üzemlátogatáson részt vett Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke és Péter János külügy­miniszter. Az ENSZ főtitkárát a gyár bejáratánál Brutyó János, a SZOT főtitkára, Kovács Ist­ván, a kohó- és gépipari mi­niszter első helyettese és Csatö László, a Csepel Vas- és Fém­művek vezérigazgatója kö­szöntötte. A gyárigazgatóságon a ve­zérigazgató tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, a Csepel Vas- és Fémművek történetéről# munkájáról, dolgozóinak szo­ciális és kulturális helyzetéről. A gyárban tartott gyű­lésen beszédet mondott U Thant és Kádár János. Hruscsov beszéde a berlini nagygyűlésen V Thant, az ENSZ főtitkára kedden délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémiára látoga­tott. Az Akadémia tudós­klubjában találkozott az Aka­démia elnökségének tagjaival, s a magyar tudományos és kulturális élet számos más képviselőjével. A szívélyes be­szélgetés után emléksorokat írt az Akadémia vendégköny­vébe. Ezt követően az Akadémia dísztermében a magyar tudo­mányos és kulturális élet mintegy kétszázötven képvise­lője előtt Kulturális kapcsola­tok és a világbéke címmel elő­adást tartott. Az előadás előtt Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte az ENSZ főtitkárát. Köszönetét mondott, hogy elfogadta az Akadémia meghívását. — A magyar kultúra és tu­domány művelői — mondot H Rusznyák István — élénk fi­gyelemmel kísérik az ENSZ- nek és szakosított intézmé­nyeinek mindazokat a kezde­ményezéseit, amelyek a nem­zetközi kulturális, tudomá­nyos, műszaki együttműködés kiszélesítését célozzák. Ezután U Thant tartotta meg előadását. Bevezetőben hangoztatta: a nemzetközi bé­ke megszilárdításának egyik lehetősége a kultúrcsere- kapcsolatok fejlesztése. — Olyan terület ez -mondotta —, amelynek nagy fontosságot tulajdonítok és amelyen min­den nemzet gyümölcsözően együttműködhet. — Magyarország nagy kul­turális hagyományokkal ren­delkező ország — folytatta. — Történelme az alkotó kifeje­zés számtalan példájával teli, az irodalom, a zene és a vi­zuális művészetek terén. Sok magyar gondolkodó, író, költő és műriész nemzetközi hírnév­re tett szert. A főtitkár ezután emlékez­tetett az 1955-ös bandungi ér­tekezletre, amelynek részvevői a nemzetközi kulturális csere fejlesztéséért is síkra száll­tak, s rámutatott: a kulturális csere kétolda­lú és sokoldalú program­jai az utóbbi két-három évtizedben rendkívüli mó­don megnövekedtek, de korunk követelményeinek szempontjából még kevésnek bizonyulnak. Hangsúlyozta a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1958-ban alá­írt, majd két ízben meghosz- szabbított tudományos, techni­kai, nevelési és kulturális cse­reegyezmény jelentőségét, majd emlékeztetett az ENSZ- nek azokra az intézkedéseire, új szervezeteire, amelyek a nemzetközi kulturális és tu­dományos cserét szolgálják. Szólt arról, hogy állandóan növekszik a hazájukon kívül, ösztöndíjjal tanuló diákok száma, a technikai segély­missziók a mai nemzetközi élet elfogadott vonásai, a tu­dósok, művészek, tanárok és a kultúra más képviselőinek kapcsolatai ma gyakoribbak és kiterjedtebbek, mint valaha. Emlékeztetett „a tudomány és technológia alkalmazása a ke­vésbé fejlett területek szolgá­latában” elnevezésű ENSZ- konferenciára, amelyre közel kétezer dokumentumot nyúj­tottak be. — A konferencia aláhúzta azt a tényt — mon­dotta —, hogy az akarat és az eszközök adva vannak, ele­gendő erő áll ' rendelkezésre ahhoz, hogy széles körű, világméretű támadást indítsunk a nyo­mor, a betegség és a tudat­lanság ellen. A konferenciához intézett üzenetemben megjegyeztem, hogy a világ-tudósai és a fej­Milyen kárt okozott ez Né­metországnak, gazdaságának? Semmilyet. Ellenkezőleg, a né­met ipar rendeléseket kapott a Szovjetuniótól, és ez lehe­tőséget adott arra, hogy hely­reállítsa és fejlessze Német­ország gazdaságát. A kölcsö­nösen előnyös gazdasági kap­csolatok létrejötte a Szovjet­unióval lehetővé tette Német­országnak, hogy nagyobb szá­zalékkal foglalkoztassa iparát, s munkát adjon a német dol­gozóknak. Hruscsov beszédének továb­bi részében a német kérdéssel foglalkozott. A népek — hangoztatta — a német kérdés megoldá­sát várják, hogy ily mó­don létre lehessen hozni a népek együttműködésé­nek, barátságának békés fejlődéséhez szükséges még kedvezőbb feltétele­ket. Mit kell- tenni- az európab és következésképpen az egész világ békéjének megszilárdí­tása céljábóff Fel kell szá­molni a második világháború maradványait és békeszerző­dést kell kötni Németországgal. A Németországgal kötendő békeszerződés aláírása nem­csak a Szovjetunió népei, ha­nem a békés politika mellett állástfoglaló többi ország szá­mára is előnyös lenne. A bé­keszerződésre szüksége van a többi európai országnak is, az egész világ népeinek; s a bé­keszerződés aláírása különösen megfelelne Nyugat-Németor- szág lakossága érdekeinek és óhajainak. Mit javasol a Szovjetunió, amikor a második világháború maradványainak mielőbbi fel­számolását sürgeti? Mi sem­mi olyat nem indítványozunk, írni megváltoztatná a jelen­leg fennálló és a hitleri Né­metország szétzúzása követ­keztében létrejött feltétele­ket és helyzetet. Csupán jogi­lag akarjuk rögzíteni a ki­alakult helyzetet, hogy ily módon megfékezhessük a re- vansistákat az új háború ki­robbantásának előkészítésé­ben. Józanul kell szemlélni a dolgokat. Meg kell érteni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem mítosz, ha­nem létező állam, amelynek megvan a maga kormánya, társadalmi rendje, törvényei és határai. A revansista körök hallani sem akarnak a békeszer­ződés megkötéséről. Célju­kul tűzték ki. hogy felszá­molják, elnyelik az NDK-t. Világosan látják azonban, hogy ezt saját erejükből nem érhetik el. Nem elég erős a gyomruk ahhoz, hogy ezt a fa­latot megeméssze, no meg tor­kukon is akadna ekkora fa­lat. Ezért igyekeztek annyira belépni a NATO-ba, a nyugati hatalmak agresszív katonai tömbjébe. A megmaradt hit­leristák úgy látták, hogy a NATO lehetőséget nyújt ne­kik ábrándjuk valóraváltásá- hoz, s végül revansot vehetnek a második világháborúban el­szenvedett vereségért. A Nyu­gat agresszív körei pedig a fő ütőerőnek akarták felhasz­nálni Nyugat-Németországot a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents