Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

n»

mert I

J9S3. JÚNIUS 8, SZOMBAT

Éc/es esztendő

Az idei év első fele kedvező volt a méhcsaládok fejlődésére, a virágpor és a máz gyűjtésére egyaránt. Már kora tavasszal jól gyűjtöttek a méhek a fűzről és a rendkívül dúsan virágzó gyümölcsfafélékről, majd a repcetáblákról. Ez tette lehetővé, hogy a méhészek országszerte felerősödött, népes méhcsaládokkal várhatták a fő mézelőnövény, az akác nyí- lását.^

Az akácosok általában mindenütt bőven virágzottak, a többnyire meleg, csapadékos idő kedvezett a nektárképződésnek is. Megtalálták számításaikat a vándorméhészek: a korábban kezdődött délvidéki .akácvirágzást jó pergetéssel zárták, majd az északi vidékekre települtek át, s a szorgos méhek még egyszer, megtöltötték a kaptárak mézterét. A népes nagy családok gyűjtése a déli és északi akácon együttesen elérte a 35—40 kilót. v

A további kilátások hasonlóan jók: helyenként már virágzik a hars, bő méhlegel ő,t ígérnek a különféle takarmánynövények, sőt a mézelő gyomnövények is. (MTI)

A KILENCTAGÚ BIZOTTSÁG

Közöseim lakossággal-Fő a szakértelem-Napirenden a javaslatok

VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK

— Nem kell sókat gondolkozni azon, melyik a legjobb állandó bizottságunk — tűnődik egy cseppet Józsa Gábor- né, a szigetszentmiklósi vb- titkár.

— A községfejlesztési volt a múltban is a legtevékenyebb, s úgy látszik, most is az élen maradnak.

így történt, hogy felkerekedtünk, megkeresni Török Gyulát, a községfejlesztési állandó bizottság elnökét. Háza, kertje akár a tisztára mosott üvegpohár.

— A Szabó utcában dolgozik a férjem — egyenesíti derekát a szőlőkötözésből felesége. — Ott biztosan megtalálják.

Már messziről látni az éles napsütésben, hol épül az új ház. Építője nem más, mint Török Gyula, lévén képesített kőművesmester.

— Jaj, Gyula bátyám, ha magát megint elviszik — siránkozik a fal mellől két kolléga — nem haladunk.

— Ejnye no — csitítja őket

100 személyes épület Sportkombinát a festői Királyréten

A Kismarosról kiinduló kes- kenyvágányú vasút 12 kilométernyi út után éri el a festői szépségű Királyrétét. Hatalmas lombú fák által övezett tisztáson találkozunk a Morgó-patak felső szakaszaval. Nyugalom, csend, ózon- dús levegő — ideális környezet üdülésre, pihenésre.

Itt kapott háromholdnyi területet a KISZ Pest megyei Bizottsága, hogy felépítse állandó jellegű iskoláját. Sok tervet kell meg elkészíteni, megvalósítani, amíg az objektum végső format ölt. Az alapelgondolás azonban már megvan és kitűzték az átadás napjának idejét is.

A kis patak egyik partján épül a százszemélyes, modern épület. Előreláthatólag 280 ezer téglát, 430 köbméter kavicsot, 250 köbméter homokot és négy vagon követ használnak majd fel. Télen is fűthető épület lesz s így egész évben helyet biztosít majd az ifjúsági _ szervezet vezetőinek képzéséhez.

Mintegy kétmillió forintos létesítményről van szó. Az érték nagy részét a fiatalok társadalmi munkával teremtik elő. A megye egész ifjúsága megmozdul a nemes cél érdekében. Ki két keze munkájával, ki szellemi felkészültségével, mások művészi adottságaikkal — de a fiatalok ezrei fognak össze a királyréti építkezésért.

A megyei KlSZ-alapszer- vezetek tagonként legalább tíz forinttal akarnak hozzájárulni az új iskolához. Ezt a pénzt nem adakozásból, hanem rendezvények, sportműsorok bevételeiből teremtik elő.

A váci fiatalok elsők- között jelentkeztek a talajegycn- getcsnél, az alapozásnál, elvégezhető társadalmi munkára. Múlt szombaton a Sztáron Sándor gimnázium nyolc- van főnyi csapata: vasárnap egy váci honvédalakulat KISZ-esei vonultak csákány- nyal, lapáttal felszerelve a királyréti tisztásra. A patak egyik partján az iskolaépület alapja bontakozik ki: a másik oldalra pedig egy sportkombinátot terveznek.

A cél nagy, de a feladat szép és lelkesítő. S amikor a KISZ megyei bizottsága 1964. november 7-ét jelölte meg az átadás időpontjául, bizonyára épített arra a munkaszeretetre, szorgalomra, amit már a munka kezdetén tapasztalhattunk;

1 (P. R.)

Török Gyula egy kicsit nevetve, egy kicsit pironkodva. — Tudjátok, nem maradok sokáig.

Aztán a kert végében, óriási labodalevelek között ülünk a gerendán és arról beszélünk,

mi a titka

a községfejlesztési állandó bizottság jó munkájának.

— Titka éppen nincs — válaszol komótosan — csak egy a fontos; aki elvállal valamilyen munkát, azt ésszel, szívvel csinálja, ne kelletlenked- jen. A szakértelem sem az utolsó. Bizottságunk kilenc tagú, van abban vízügyi főelőadó, építészmérnök, kultúrmérnök, asztalos kisiparos, tanár, nyugdíjas és üzemi dolgozó és jómagam. Ami tőlük telik, adják szívesen.

— Honnan tudja az állandó bizottság, hogy amit megvalósítanak, valóban a legfonto- sabb-e, az keli-e a lakosságnak?

— Nem állítom, hogy csalhatatlanok vagyunk, meg nem is a magunk ötletei után megyünk. Azt valósítjuk meg, amit az adott lehetőségek keretei között a lakosság a legjobban kér. Itt volt a tanácsválasztás. Számát sem tudom, hány kisgyűlés volt a községben. Mindegyiken elhangzott sokféle kívánság. Ide ez, oda az kellene. A kívánságokat a tanácstagok elmondják a tanácsüléseken, s jól megvitatjuk azokat. Mi is elmondjuk a véleményünket, aztán ha

már mindenki egy akaraton van. akkor kiadjuk a jelszót: emberek, .ezt megcsináljuk.

— Mit tekint most a községfejlesztési állandó bizottság szívügyének, min dolgoznak?

— Amit tenni kell, az egyúttal szívügy is. Legtöbben idevalósiak vagyunk. Itt születtünk és itt akarjuk leélni az életünket. De .jól akarjuk leélni, rendes,

szép községben.

Sok mindent tettünk már, de még sok utat-járdát kell rendbehoznunk. Maguk is látták, ez a legelőbbrevaló. Aztán sosem fogyunk ki a villamosításból. Ha egy helyen elkészülünk, már máshonnan sürgetik, velünk mi lesz?

— Van-e már végleges elképzelésük a község rendezésére?

— El kell készíttetnünk a község egyszerűsített általános távlati fejlesztési tervét, és ezen belijl a belterület

részletes rendezését.

Eddig úgy dolgoztunk, ahol a legjobban kellett, ott csináltunk valamit. Ez is jó volt, de még jobb lesz, ha már végleg tudjuk, hol mi lesz, hová mit tervezzünk.

Befejezzük a beszélgetést. Török Gyula dolgos két kezére vár az épülő ház, szorgalmára, szakértő vezetésére pedig a szigetszentmiklósi községfejlesztési állandó bizottság.

(K. M.)

*

üj üzem kezdi meg működését megyénkben

Mészkőbánya és kőörlő Diósdon

A diósdi Szidónia-hegy lejtőjén az Ásványbánya Vállalat évek óta termel ki öntödei homokot. Ugyanennek a hegynek a tetején és közvetlenül a hegytető alatt húzódó mész- kőréteget azonban eddig nem hasznosították. Pedig 90—97 százalékos mésztartalmú kő lelhető a Szidónia-hegyen és az ilyen magas mésztartalmú kő porrá őrölve, talajjavítás céljára kiválóan akalmas. Ez a hegy, hasonlóan a zebegényi hegyhez, édesvízű tenger sok évezredes üledéke.

A bányavállalat az eddig kiaknázatlan és a mezőgazdaság szempontjából rendkívül értéhogy a munka teljes üzemmel megindulhat. Igaz, a kőőrlő egyelőre a szabad ég alatt dolgozik.

A hegyre szállították azonban már az építőanyagot, mert megfelelő épületet emelnek rövidesen a kőmalöm számára. Ugyancsak megfelelő épületbe kerülnek a bányavállalat diósdi telepének műszaki és adminisztratív dolgozói is, akik eddig egy kunyhó egyetlen szűk szobájában zsúfolódtak össze. Az öntödei homok-, meg a mészkőbánya és őrlő dolgozói részére fürdőhelyiségek és öltözők szintén épülnek az új irodaházban. A homokbánya

kés mészkő kitermelését június második felében megkezdi. Ugyanakkor megkezdődik a helyszínen a kibányászott mészkő feldolgozása is. Megérkeztek már az őrlőgépek, ösz- sze is állították azokat, ügyeddigi alkalmazottain kívül a bányavállalat diósdi telepének létszáma a rhészkőbányászás és őrlés megindulása után mintegy harminc fővel növekszik. A mészkőőrlőüzem évi kapa- ' citása százezer tonna lesz.

@i'iMü\Tßüw0

Bevált a kísérlet

A kocsériak régóta vajúdó problémája volt a tejellátás. A szerencsésebbek a háztáji gazdaságokból kaptak ugyan elegendő tejet, de sokan nem jutottak így hozzá. Most a helyi önklszolgálóbolt kísérletképpen bevezette a kannatej árusítását. A kísérlet kitűnően bevált és ma már naponta 100 liter tejet értékesít a bolt.

lárom évre ítélték a rablét

Húsvét vasárnapján egy söntésben Lajos Endre összeakadt Sima János nevű egykori cimborájával. Észrevette, hogy a néhai jóbarát zsebében jelentős összeg lapul. Amikor Sima János elindult hazafelé, Lajos Endre követte kerékpárral. Utolérte és leütötte a férfit, majd kirabolta. Két honvéd azonban utána eredt a támadónak, aki nem tudott eg'érutat nyerni. A - bíróság rablás és könnyű testi sértés bűntette miatt Lajos Endrét háromévi szabadságvesztésre ítélte.

Három hétig zárva

Június elsején bezárt a jász- karajenői gyógyszertár. Vezetője ugyanis most vette ki a szabadságát. A község lakossága sérelmezi, hogy három hétig gyógyszer nélkül marad. Igaz, hogy az orvosok rendelkeznek bizonyos készenléti gyógyszermennyiséggel, ez azonban édeskevés. És mi lesz, ha netán valami váratlan eset fordul elő? Vajon gondoltak-e erre az illetékes egészségügyi szervek?

Mowoaoyrofigg

SOK AZ ELLENŐR

Ismét elszaporodtak az ellenőrök az autóbuszokon. Az elmúlt egy hónap- alatt körülbelül félszáz utazás alkalmából legalább tízszer kérték a jegyet Monor és Gyömrő között. Minden ötödik úton egy ellenőr?! Ez túlzás. Nemcsak a nagyfokú bizalmatlanság indokolatlan az utazóközönséggel szemben, hanem egyesek véleménye szerint az ellenőri apparátusra fordított költségek bizonyos hányadát helyesebb lenne az utazás kulturáltságára fordítani.

Napirenden: a költségvetés

A Monori Járási Tanács legutóbbi ülésén megvitatták a járás ez évi költségvetését. A beszámoló megállapította, hogy a községi tanácsok 1962. évi saját bevételi tervüket 94.4 százalékra teljesítették. A bevételi kiesés abból ered, hogy a bölcsödében, óvodákban, iskolai napközi otthonokban az előirányzott térítési díjak nem folytak be, a tervezés a reálisnál magasabb volt. Emelkedtek ezzel szemben a piacok és a vásárok bevételei. Á beszámolóban részletesen foglalkoztak az ez évi előirányzatokkal. A megyei tanács az eredetileg javasolt költségvetés összegét 227 ezer forinttal felemelte. Ez az emelés kiterjed a lakásgazdálkodásra, az államosított épületek fokozottabb karbantartására, az általános iskolák, gimnáziumok politechnikai oktatásának fejlesztésére. A járási tanácsülés az 1963. évi összesített költségvetést több mint 44 millió forint kiadással és ugyanannyi bevétellel elfogadta.

Befejeződött a korai borsó és a primőr karalábé felvásárlása

A nagykőrösi MÉK-teleprö 12 vagon korai borsó érkezett az elmúlt napokban, amelynek jelentős része exportra került. - Korai karalábéból mintegy 78 vagonnyi mennyiséget vásároltak fel, amiből 53 vagonnal külföldre. 25 vagonnal pedig a belföldi piacokra szállítottak. A közeli napokban már újburgonyát is vagoníroznak az állomáson, osztrák, csehszlovák, és NDK- beli címekre. Az eddigi megfigyelések szerint jó termés Ígérkezik ebből a cikkből is.

Világifjúsági nap Nagykőrösön

A város KISZ-istái és úttörői június 9-én, _ vasárnap egész napos világifjúsági napot rendeznek. Délelőtt 9 órakor a Petőfi-iskola kisdobosait avatják a Kossuth-szobomál. 10 órakor a cifrakerti szabadtéri színpadon Arató András, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára beszél a fiatalokhoz. Délután vjdám vetélkedő, barátságos labdarúgómérkőzés, látványos tórnabemutató, este pedig bál egészíti ki a gazdag programot.

AMIT SENKI SEM TUD

íVf

Váci gimnazisták dolgoznak

a tereprendezésen (Cserny Gábor felv.)

:j-.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX''^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV;

jón, Benő már nyúlt a jegyzettömbje, ceruzája utáh, s írta a szöveget, amit a Cink- veisz-család egy tagja, rokona, jó ismerőse, vagy szomszédja diktált be a számára. ■ Utána kölcsön kért pénzt a szerkesztőségi titkárnőtől, a kollégáktól és ment a hirdetési osztályra. Arra mindig ügyelt-, hogy legalább tíz forinttal többet kérjen a szükségesnél, legalább egy duplára meghívhassa Macát a büfébe. Ha meg nem, este mentek sétálni Ürömre. Valamivel viszonozni kellett az állandó soronkívüliséget.

Az a bizonyos csepp akkor hullott Benő poharába, amikor Cinkveisz Icuka egy hétfőn reggel hét órakor imigyen telefonálta ki Benőt az ágyból: Benőke, nem azért hívtalak fel, mintha érdekelne, miért nem jöttél tegnap, csak arra kérlek, dobj fel egy hirdetést. Elveszett a barátnőm nagynéniének a sárga kanárija.

Icuka talán még ma is azt hiszi, elromlott a telefon és az recsegett. Pedig Benő fog- csikorgatását közvetítette hozzá az érzékeny membrán.

— Fogja meg a tanti a kanáriját! ... *

a KÉTHETES mátrai nász- zl útjáról visszatért Béda Benőné, született Marmelád Maca írásbeli kérelemmel áthelyezésért fordult a munkaügyi osztályhoz, mert férje kívánságára a remitendán szeretne dolgozni.

Komáromi Magda

OST EGY OLYAN titokról lebbentem fel a fátylat, amit, ha én meg nem teszek, soha senki meg nem fejt, s talán hosszú évtizedekig rágódnának rajta a Béda-, a Cinkveisz- és a Marmelád-csa- ládban.

Kezdődött ott, hogy Béda Benő, a Mindenki Felett Pálcát Törünk című reggeli lap újságírója felette szerelmes volt Cinkveisz Icukába. Amiben nincs semmi csodálni való, mert Benő huszonhat éves volt és ilyen korban még mindenki mindig szerelmes. Icuka a húszat taposta, valószínűtlen vékony tűsarkain. Mindehhez nagyon bájos mo- : solyt, valamint óriási barna l szemeket viselt.

A lassan egy éve bontakozó szerelmet az érdekelt családok atyai és anyai mosollyal ; ösztökélték a frigy felé. Már- l már ott tartottak, hogy csak azt kellett eldönteni, a Salétrom, vagy a Pipitér utcai személyzeti szoba lesz-e az új pár meghitt otthona, amikor szerelmük virága kornyadozni kezdett, majd lehullt. Béda Benő pedig viharos gyorsasággal anyakönyvvezető előtt je• lentette ki, hogy feleségül óhajtja venni — Marmelád Macát, a kiadóhivatal sem nem bájos, sem nem ifjú dolgozóját.

Mondom, az esetre senki sem tudott magyarázatot adni, í még a Marmelád-család sem,

* akiknél az ifjú pár nem a személyzetiben, hanem a kertre néző verandán lakott. A megtáltosodott Marmelád-papa saját költségén alakította át családi fészekké, önálló kéménynyel.

j'jGY KEZDŐDÖTT, hogy

U egy téli estén Cinkveisz- mama dühösen adta elő vacsoránál, hogy bejárónőt kereső hirdetését a Mindenki Felett Pálcát Törünk lap ki- adóhivatala csak két hét múlva közli. A jelenlevő Benő ekkor hanyagul csak ennyit mondott: tessék rámbízni.

Délelőtt lemegyek $ elintézem, hogy már másnap megjelenjen.

ígéretét valóra váltani nem volt könnyű, de Marmelád Maca, a hirdetésfelvevő jelentéktelen szürke külseje alatt érző szívet hordott, 's végül is visszaélt hivatali beosztásával.

Igaz, takarítónő nem jelentkezett, de ez mit sem von le Benő érdemeiből. Még két hét sem telt el, amikor Cinkveisz- papa hívta félre és arra kérte, adjon fel egy hirdetést használt horgászfelszerelésre. A költségekre húsz forintot nyújtott át.

— Ugyan, Dezső bátyám, csak nem fog megsérteni? Hová gondol! Nekem, mint a szerkesztőség tagjának, ez nem kerül egy fillérembe sem. Csupán ledíktálom a szöveget és már másnap mindenkit megelőz az én hirdetésem.

Bl

— Annál jobb — örvendezett Cinkveisz Dezső. — Gyere, igyunk erre egy stampedlivel.

Másnap a hirdetési osztályon Benő leszurkolt Marmelád Maca kezeihez harminchét forintot. Két nap múlva Piri néni fordult Benőhöz a szokott tartózkodásával, hogy ugye, nem veszi tolakodásnak egy szerencsétlen özvegyasz- szonytól, ha egy kis szívességre kéri. Régóta szerette volna ingóságai egy részén túladni, de fázott a borsos hirdetési ártól. Ha neki úgysem kerül semmibe...

,ENÖ NYELT, bólintott, s majd kétszáz forintot fizetett. Kis tányéron három mignont vitt fel Macának.

Aztán elszabadult a pokol. A Cinkveisz-család minden tagja apróthirdetett. Benő nyögött, izzadt, fizetett, s a zálogba csapta nélkülözhető holmiját. Két ízben lemondta Icukával a randevút, helyette szakmánybán udvarolt Marmelád Macának, sőt moziba vitte. A következő héten hazakísérte Ürömre. Az ibolya- illatos estén olyan tapasztalatot szerzett, hogy a látszat csal. Attól, hogy egy lány elmúlt huszonöt éves és enyhén iksz lábai vannak, még lehet nagyon kedves, okos teremtés.

Az idő előrehaladtával a dolgok úgy alakultak, hogy ha csengett asztalán a tele-