Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

MAR MEGINT SOK az ellenőr az autóbuszokon. Az elmúlt egy hónap — körülbelül öt­ven utazás — alatt legalább tíz alkalommal ellen­őrizték jegyüket a Monor—Gyömrő közötti járaton. 'Minden ötödik úton egy ellenőr?! Túlzás. Még az esőből sem kap­tunk annyit má­jusban, mint az ellenőrökből. (Pe­dig az előbbi — ezt még a MÁVAUT sem tagadhatja — sokkal hasznosabb.) Indokolat­lan ez a nagyfokú bizalmat­lanság az utazóközönséggel szemben —, a cég nyugodtan csökkentheti felduzzasztott el­lenőri apparátusát. Az így megtakarított pénzt — ismé­telt javaslatunk ez! — fordít­sák az utazás kulturáltságá­nak továbbfokozására! r. b. — A Csánlásklrálynőt játsz- sza holnap este a tápiósülyi művelődési otthonban a Déry­né Színház együttese — Tsz-vezetők és szakembe­rek bevonásával a jövő hét fo­lyamán az aratás lebonyolítá­sával kapcsolatos megbeszé­lést tart a Monori Gépállomás. A gépállomás aratási tervét a szakemberek javaslatai, a tsz- ek igényei alapján állítják össze. — 1182 hold paradicsomot ültettek ki és szerződtettek le a járás termelőszövetkezetei ez évben, 100 holddal többet, mint az elmúlt év során. A tsz-ek között az üllői Kossuth Tsz szerződte a legtöbbet: 280 holdat. — Közel 500 mázsa jó mi­nőségű lucerna betakarítását, illetve kazalba rakását fejezték be kedden a monori Kossuth Tsz-ben. — Összevont párttaggyűlés lesz pénteken este 7 órakor a péteri pártházban. — Az 1963—64-es pártokta­tási év előkészítésével kapcso- j latos feladatok megtárgyalásá­ra június 10-én értekezletei tartanak a járási pártbizottsá- j gon az alapszervi párttiUsgrok ( és ágit. prop. felelősök , ré­szére. — Kútfúrással rendszeresen és keresetszerűen foglalkozott, megfelelő képesítés és iparen­gedély nélkül, Kirták Péter Va­sad, Külterület 338 sz. alatti lakos. Ipari szabálysértés mi­att 250 forintra bírságolták. — Újfajta eljárással fejtik a zöldborsót . a Vecsési Állami Gazdaság üzemegység Ében. A borsót fűkaszával levágják, 3 órás fonnyadás után speciális kombájnnal csépelik, amely egyben vízzel tisztítja a kicsé- pelt zöldborsót. A napokban 8 vagon borsót ad át az állami gazdaság a kereskedelemnek. — Huszonhat gyerek megy táborba ez évben a csévha- raszti úttörőcsapatból. Eddig 2700 forint gyűlt össze a csa­patpénztárban. Ha a szülők a hiányzó 100 forintot még gyermekük után befizetik: meglesz a tábor. Ha nem, ak­kor a meglevő közös pénzből fcét-háromnapos Balaton kö­rüli autóbusztúrára mennek. — A vadvédelem érdekében! A lucernakaszóláskor talált fogoly- és fácántojások lead­hatók a monori járási Fácán Vadásztársaságnál, az össze­gyűjtött tojásokat Dodóg Jó­zsef, a társaság vadőre kódo­sokkal kelteti ki. — Korszerű, minden igényt kielégítő mosdót és fürdőt kap a gyömrői Vas és Fém Ktsz. Az építkezést saját erőből végzik. — Négyszázötven mázsa ga­bonát őröl naponta a pilisi malom, ez elég a járás ellátá­sához és jut még Budapestre, Esztergomba, Győrbe és Tata­bányára is. — 15 hold borsó szedését a hét végén kezdik el a monori Kossuth Tsz-ben. — Kilenc kombájnnal (SZK —4-es) egészül ki a Monori ÁG gépparkja. Ez évben a 34 meglevő kombájn a 8500 hold szerződöttel szemben 11 500 holdat tud learatni a járás tsz-eiben. — A vecsési Ezüstkalász Tsz és az alpári Búzakalász Tsz közös budapesti zöldséges stand létesítését határozták el. MAI. MŰSOR Monor: Meztelen diplomata (szé­les). Vecsés: Utolsó előtti ember (széles). MDNOMIDfö v. Évfolyam, m. szám 1983. JÚNIUS 7, PÉNTEK cas 1963. én! keli megerősítette & né|*3 éilisSfkök megváSeaszfáséf «a tárás! A monori lakberendezési kiállításon láttuk Egy hangulatos „Hangulat”-szobaberendezés ízléses, modem konyhaberendezés (SZÖVFOTO, Szeif Magdolna felvétele) Töltögetik a burgonyát a tápiósülyi Virágzó Tsz-ben A járási tanács szerdán So­mogyi Lajos elnökletével so- ronkívüli ülést tartott. Első napirendként Szabó Imre, a pénzügyi osztály ve­zetője az 1963. évi költségve­tést terjesztette'elő. Beszédé­nek elején értékelte az í962. évi költségvetés végrehajtását. Elmondotta, hogy tanácsaink a múlt évi saját bevételi ter­vüket 94,4 százalékra teljesí­tettek. A bevételi kiesés ab­ból ered, hogy a bölcsődékben, óvodák­ban, iskolai napközi ott­honokban az előirányzott térítési díjak nem folytak be, a tervezés a reálisnál maga­sabb volt. Emelkedést muta­tott ezzel szemben — meglepe­tésre — a piacok és vásárok bevétele. Az állami gondozás­ba vett gyermekek után fize­tendő térítési díjakból a bevé­teli tervet teljesítették ugyan, de a gondozási díjhátralék 1962. év végére mégis 1P0 ezer forinttal nőtt. Ezután részletesen ismertette a ki­adási irányzatok teljesítését külön elemezve a felújítási hitelek felhasználását. A pér z- és vagyonkezelés ellenőrzésé­ről szólva megállapította, hogy tanácsainknál és intézményeik­nél a gazdálkodás területén bizonyos fokú fejlődés tapasz­talható, , Ezután tért rá az előadó, az 1963. évi költségvetésre. El­mondta, hogy a megyei ta­nácsülés a járási javaslatokat általánosságban elfogadta, egyes címeken változtatást esz­közölt és az eredetileg java­solt összeget 227 ezer forint­tal megemelte. Ez az emelés kiterjed a lakásgazdálkodásra, az államosított épületek foko­zottabb karbantartására, az általános iskolák és gimnáziu­mok politechnikai oktatásának fejlesztésére. A kiadási elő­irányzatok felhasználását ille­tően legfontosabb, feladatként jelölte meg, hogy a községi ta­Kovács István (Monor, Rá- kóczi-telepi lakos) 23 éve méhész. Ő az egyik legré­gibb vizsgázott szakember Monoton, aki nagy kedvvel, szeretettel bíbelődik kaptá­rai körül, miután munkából hazatér. Pihenést, felüdülést jelent az a heti pár óra, amelyet hasznos, szorgos kis méhei gondozására fordít. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki méhész legyen? — kér­deztem egyik nap, amikor meglátogattam. — Egy raj vagy egy csa­lád méh, egy álarc, egy fiistölq és egy „kaptárszol­ga” (feszítővas), no és ter­mészetesen méhszeretet, s a későbbiek folyamán fokozott szakértelem. Hogy könnyebben megért­sem a szorgos kis bogarak életrendjét, arcvédő álarcot ad rám, s kimegyünk a szé­pen gondozott gyümölcsösbe, ahöl 31 kaptár sorakozik egymás mellett. ■— Sajnos, a kemény tél, a kedvezőtlen időjárás követ­keztében 25 méhcsalád el­pusztult — mondja nagy saj­nálkozva — pedig 34 csalá­dot teleltettem be gondo­san, pehelypámákkal védve a hidegtől! Kilenc család maradt meg, amelyet fel szeretnék szaporítani az idén legalább 15-re. Ezt a végbemenő élettani folyamatot az anyapároztató ládában mutatja meg, ahol a műrajkészjtés történik. Szakszerűen magyaráz, lát­szik: biológiai ismeretei ala- • pozottak. tudja, ismeri a mé­hek szaporodásának, fejlődé- I sérvek törvényeit. Az idén ta­vasszal nem vitte vándor- 1 útra méheit, mert mint nácsok és az intézmények ve­zetői a felújítási és karbantar­tási előirányzatok lekötő-^ sérül időben gondoskodj»- * nak. Hangsúlyozta a legszigorúbb takarékosságot, a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. Ezt követően ágazatonként is ismertette és indokolta a főbb költségvetési tételeket. A napirend vitájában Szalai László, I. Tabányi János, Fo- garasi József, Aranyosi Lajos- né, Virág Gábor, Ádám J6­Vecsésen, az Árpád utca 29- es ház közvetlen környékén nehéz szót váltani egymással, mert a varrógépek „örökös” kattogása nem engedi hallatni az ember hangját. Ezért invitált beljebb utcai találkozásunk után Regős László, a Vecsési Fehérnemű Ktsz elnöke, hogy majd egy csendesebb helyen folytassuk a félbeszakadt beszélgetést. Elöljáróban az elnök bemutat­ta a szövetkezet termelésének különböző folyamatait, elveze­tett néhány helyiségbe és megnéztük a raktárt is. Mindezek után a csendes elnöki szobában telepedtünk le, ahol Regős elvtárs vitte a szót: — Az átszervezés folytán, lehet mondani, a szövetkezet újjávarázsolta valamennyi he­lyiségét, azok felszereléseit, a bomlásban levő padlózatot műanyagpadlóval váltotta fel, korszerűsítette a szellőztetési berendezését, új neon-világítást is létesített. Annak ellenére, hogy a szö­vetkezet sokat tett annak ér­dekében, hogy emberei szép, és tetszetős, korszerű és egész­séges üzemben dolgozzanak, mégis sok a probléma e téren. mondotta: a szaporítást tűzte ki célul. A méhcsaládokat előzör Pótharasztiba szokta elvinni, az akácvirágzás ide­jére. Másodszor már Nóg- rádba viszi, ahol későb vi­rágzik az akác. Igen ked­vező mézelő terület Abony és Cegléd, sok ezen a helyen a tisztesfű, ami kedvence a méheknek. Ilyenkor autót rendel, s azzal szállítja mé­heit. Többen össze szoktak állni, hogy kevesebb legyen a fuvarköltség. Tavaly példá­ul hárman mentek, Kovács Lászlóval és Galambos Já­nossal. — A méheknek virágokat megporzó szerepét és ennek eredményeként a termés mennyiségének növekedését számtalan kísérlettel bizonyí­tották. A gyümölcs- és mag­termesztés szükségessé tenné a háztáji méhészetek létesíté­sét — mondja elgondolkozva. — Amióta a méhészek csoport­ja 1956 előtt szétesett, nem volt senki, aki újból életre hívja. Hogy kifizető-e Kovács Ist­ván méhészkedése? Feltétle­nül, hiszen egy méhcsalád kedvező körülmények mellett átlagban 15—20 kiló mézet gyűjt. Igaz, a szállítás költsé­ge kiadást jelent, de ezen túl­menően: megéri a hasznos időtöltést, foglalatosságot. Kovács István munkából hazajövet áldoz szenvedélyé­nek. Ö Monor méhegészség- ügyi felelőse, a kezdő mé­hészek tanácsadója. Folyóira­tokat járat, állandóan ké­pezi magái, mert azt tartja: a méhészet tudomány, és nincs szebb feladat, mint behatol­ni titkaiba! Hcrömpő Jenő tanácsülés zsef, Lenkey Gyula és dr. Tóth Mihály járási tanácsta­gok szólaltak fel. Ezután a járási tanácsülés az 1963. évi összesített költségve­tést 44 198 ezer forint ki­adással cs ugyanannyi be­vétellel, 178 ezer forint ki­egyenlítő kiadással és ugyanannyi kiegyenlítő be­vétellel megállapította. Második napirendi pontként a járási tanácsülés jóváhagyta a megválasztott 100 járási ül­nök névjegyzékét. Itt van például a helyiség­hiány kérdése: Nincs egy öltöző, nincs egy megfelelő helyiség, ahol a tagság a munka befeje­zése után tisztálkodni, mosa­kodni tudjon — nem tudja hol elfogyasztani reggelijét, ebédjét. A szövetkezeti tagok részére mindössze egy — más­félszer kétméteres — helyiség van biztosítva a fenti célokra. , A dolgozók ebédjüket állva, legtöbbször a munkahelyükön — a varrógép, vagy a szabász- asztal mellett — fogyasztják el. Ez természetesen magával vonja a varrógép és a szabász­asztal szennyeződését, a mun­káiból kikerülő termékek is ki vannak téve a szennyeződés­nek, ennek következtében az alacsonyabb osztályba való so­rolásnak. A fentieken kívül sok gon­dot okoz a raktározás kérdé­se is: a raktárban — kis terje­delménél figva — túlzsú­foltság uralkodik. Itt tárolja a szövetkezet a ter­meléshez szükséges alapanya­gait, késztermékeit, maradék és leértékelt áruját és ugyanitt készítik elő a kiszállításra ke­rülő kész termékeket is. Nyitott fészerben tárolják a mellkartont, a nyaklécet és lepkét, amely így ki van téve az időjárás viszontagságainak, elvetemedik, megnyirkosodik, étert a megengedettnél jóval többet kell kiselejtezni az em­lített anyagokból. — A dolgozók szociális kö­rülményeit biztosító helyisé­gek hiánya, valamint a raktá­rozási nehézségeink megszün­tetése érdekében már három esetben for­dultunk kérelemmel felet­tes szerveinkhez, de problémánk még mind ez idáig orvoslást nem nyert — mondotta befejezésül Regős elvtárs. — Ezután kérjük — immár negyedszer — az illeté­kesek segítségét ügyünk mi­előbbi elintézéséhez. Hrutka János Gyömrő. Vezette: Kipp. A járási spartakiád kupa mérkő­zésére meglepően szép számú kö­zönség volt kiváncsi. A maglódiak ismét tartalékosán álltak ki, hi­szen hiányzott csapatukból a sé­rült Simon, Takács, Kovács és Kaukó. A mendeiek is nagyon ké­szüllek a mérkőzésre. Az első percekben meglepetésre a lelkesebben játszó mendeiek ke­rültek fölénybe és több szép tá­madást vezettek. Az 5. percben Tóbiás (Mende) lövését védte jól a kapus. A 8. percben Széman jól ugratta ki Remportot, aki hibá­zott. A 11. percben újból Tóbiás lőtt, messzi a kapu mellé. A 15. percben Bartos—Bimbó—Tóbiás volt a labda útja. Az utóbbi nagy lövést eresztett meg a kapura, Németh azonban a helyén volt. A másik oldalon Bencsik beadá­sát Remport kapta és kapásból fölé lőtt. A 20. percben megsze­rezte a vezetést a maglód! csa-* pat. Berta—Széman—Remport volt a labda útja. Remportot a 16-oson belül buktatták A büntetőt Varga nagy nyugalommal a jobb sarok­ba helyezte (1:0). Továbbra is Men­de volt fölényben, de látszott raj­tuk a gól utáni letörés. Emiatt Hírt kaptam arról, hogy a sülyi Virágzó Tsz udvaráról mér hajnali négy órakor in­dulnak a zetorosok munkába. Éppen ezért elhatároztam, hogy ma korán reggel felke­resem a traktorosokat. Cso­dálkozásomra azonban csen­des volt minden a tsz por­táján. Nagy dérrel-durral be­robogtam az irodába. Ott ta­láltam egyedül Zentai Tibor mezőgazdászt. Annyira bele- temeíkezett a statisztikai hi­vataltól kapott növényterme­lési hatalmas kérdőívbe, hogy még a füle hegye is alig lát­szott ki belőle. Éppen a' kér­dőív titokzatos pontjait igye­kezett megfejteni. — Hol vannak a traktoro­sok? — lihegtem kifáradva és bosszankodtam, hogy eny- nyire elkéstem. , — Hát nem késett el — szólt a mezőgazdász. — Azon­ban meg kell mondani azt, hogy teljesen befejeztük az első gépi kapálást, ezért trak­torosaink ma már nem men­tek ki a területeinkre. Mind­azonáltal a növénytermelési munkák jelenlegi állásáról szívesen adok felvilágosítást. — Kétszázötven kataszt ralis hold kukoricásunkban nem­csak az első gépi kapálást végeztük el, hanem kilenc­ven százalékban ezen a te­rületen a kézi kapálás is befejezést nyert mar. Ezen­kívül ötven hold burgonya­területünkön a fogatos és kézi kapálás teljesen befejeződött. Holnap kerül sor a burgonya töltögetésére. Ugyancsak vé­geztünk tizenhat hold cu­1 korrépa sarabölásával. Eb­több hiba csúszott a játékukba és egyre többet vitatkoztak a pá­lyán. A 25. percben Bartos lőtt kapu mellé. A második félidőben erősített Mende. A maglódiak igen helye­sen továbbra is nyílt sisakkal ját­szottak és nem álltak be véde­kezni, a 12. percben a mendei bal­szélső elszaladt és a maglódi ka­pus visszahúzta a lábát. Tizen­egyes. A büntetői Bimbó gyengén a kapus kezébe lőtte, összerop­pant Mende. Egyre inkább a mag­lódiak irányították a játékot és a balhátvéd jóvoltából újabb gólt értek el. 3 perccel a mérkőzés be­fejezése előtt az egyik mendei já­tékos buktatta Vargát, aki meg­fogta a mendei játékos vállát. Ezt látva a mendei Tóbiás, odaszaladt ■ és ütni-verni kezdte Vargát. A ve­rekedésbe bekapcsolódott a pályá­ra tóduló, jórészt mendei közönség Is. A mérkőzésnek közben vége lett. A verekedés azonban né­hány percig még tovább tartott. Jó: Németh (a mezőny legjobbja), Remport, Varga, illetve Bartos, Fnvedi, Kárpáti. A mendeiek megtanulhatnák, hogy veszteni is tudni kell. (gér) bői tíz holdat már ki is egyel­tünk. — A lucerna lekaszálása és behordása 146 holdnyi te­rületről teljes egészében megtörtént. A termésből mintegy nyolc vagon meny- njnséget hideglevegős széna­szárításra hordtunk be. Tari bácsi, a termelőszövet­kezet népszerű pincemestere így nyilatkozott: — Huszonhárom hold szőlő­területünket egyszer már tel­jesen bepermeteztük. A szőlő kötözése éppen most van folyamatban. Közepes termés­re számítunk. Végül Benkó József, a tsz elnöke így fejtette ki véleményét: — Gondolom, mezőgazdá­szunk elmondta már, hogy a gépi kapálásokat teljes egé­szében elvégeztük. Ehhez hozzáteszem még, hogy mun­kaerőben nincs hiányunk. Sőt, e téren a környékbeli ter­melőszövetkezeteket is szí­veseit kisegítjük. így a tá- piószecsői Egyetértés Tsz-nek rendelkezésére bocsátottuk kultivátorunkat és Mélykúti Lajos zetorosunkat. Németh Lajos traktorosunk pedig ép­pen most a mendei Lenin Tsz- ben végzi a gépi kapálást. Krátky László Két javaslat Az egyikre azért hívjuk fel ismételten a figyelmet, mert szemet szúr a járókelőknek az á helyesírási hiba, amely az egészségügyi állomásokat szándékozik lerövidíteni, imi­gyen: „EG állomás!” S mint minden groteszk helyesírási hiba, álltaimat ad a csinta­lan gyerekeknek, hogy vic­cet csináljanak belőle — elé­be írnak egy betűt, és ösz- szeáll a megmosolyogtató, de egyben bántó szöveg. Sürgő­sen meg kell változtatni a rövidítést, és helyesen EÜ- re kijavítani, vagy kiírni végig: Egészségügyi állomás! ★ A másik észrevétel a mo­nori Újtelep és a Rákóczi- telep elnevezésével kapcsola­tos. Az a helyzet állt elő, hölgy az Újtelep a rohamo­san beépülő Rákóczi-teleppel szemben semmiesetre sém vi­selheti az „új” jelzőt, mert régi település! A Rákóczi-te­lepet több joggal illeti meg e jelző. Javaslatunk: cserél­jék meg a két telep elnevezé­sét. Legyen az Újtelep Rá- kóczi-telep, és fordítva, mert így valósabb és köztudottabb. A fejlődéssel lépést kell tar­tani! (—6—ö) „A méhészkedés tudomány..:" Helyiséghiány és raktározási probléma a Vecsési Fehérnemű Ktsz-ben SPARTAKIÁD KUPA-MÉRKŐZÉS Maglód-Mende 2:0 (1:0)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents