Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

VII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 18S3.-JŰNIUS 4, KEDD Vietnami vendégek Vácott Vegyszeres gyomirtás a MÁV területén Sok ezer kilométerre fek­szik tőlünk Vietnam, a váci Hámátn Kató iskola tanulói mégis sokszor és sokat be­szélnek róla. Sőt, leveleket, saját készítésű kézimunkákat és tárgyakat is küldenek oda, kis barátaiknak. A Hámán Kató iskolát ugyanis, az elmúlt év tava­szán nagy megtiszteltetés ér­te. A magyar és a vietnami népköztársaság között létre­jött kulturális egyezmény nyolcadik pontja értelmében, a Művelődésügyi Miniszté­rium ezt az iskolát jelölte ki a haipongi általános iskola testvériskolájának. Azóta eltelt egy esztendő, s a Hámán Kató iskola tanu­lói, a baráti szeretet folytán közel érzik magukhoz a haipongi kisdiákokat. Megerősödött a kapcsolatuk s az elmúlt iskolai évben, az oktató-, nevelőmunka so­rán, az iskola pedagógusai igyekeztek a tanulókkal mind jobban megismertetni Viet­nam múltját és jelenét. A váci iskola, a haipongi iskolához való testvéri von­zalmát kifejezte nyilvánosan is, a közelmúltban megren­dezett vietnami nappal, amelynek megrendezésében mind a tanári kar, mind a növendékek teljes odaadás­sal vették ki részüket. Ez alkalommal meglátogatta a váci is­kolát Hoang-Bao-son viet­nami nagykövet vezeté­sével a nagykövetség több tagja, gével. Ott voltak a pánt és a tanács képviselői is. A vendégeket virággal kö­szöntötte Tóth Istvánná igaz­gatónő. Ezt követőéin. a DCM-be menteik, később a Pokol-szigetre utaztak át. Az esti kultúrműsor során az is­kola önképzőköre, Míves Ot­tó tanár vezetésevei vietna­mi vonatkozású műsort adott. Az iskolai énekkar Bemáth Kálmánná vezetésével a bará­ti népek dalaiból énekelt. Almási Alfréd felesége viet­nami és magyar népdalokat énekelt. A vietnami nap jelentős esemény volt a váci iskola életében. A testvér-taninté­zeten keresztül szívélyes, ba­ráti kézfogást váltottunk a tá­voli Vietnam millióival. Móritz Valéria A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya lapunk útján értesíti a MÁV vasút közelében lakókat, illetőleg a vasúttal szomszédos telkek tu­lajdonosait, hogy a MÁV a vasút területén június 12-én és 13-án vegyszeres gyomirtást végez. A vegyszeres gyomir­tást nátriumklorid oldattal végzik, amelynek mérgező ha­tása van mind az emberi, mind az állati szervezetre. Fenti időpontban és a locso­lástól számított három napig a város lakói állataikat, barom- fiaiakat és méheiket a fertő­zött terület közeléből tartsák távol, mert az esetleges elhul­lásért a vasút semmiféle kár­térítési kötelezettséget nem vállal. a külügyminisztériumtól Al­mást Alfréd referens, bájos, vietnami származású felesé­Százöfven forintos ostornyél Almásiné és az iskola énekkara (Nyegrán Iván felvétele) Debre Ferenc, a sütőipari vállalat kocsisa megállította lovát a postaparknál. Le­szállt a járműről, és két kézzel tépte a közeli bokro­kat. A zöldet a ló elé ve­tette, s ő maga visszament, hogy egy hosszú növényszá­rat levágjon ostomyélnek. Majd, mint aki jól végezte dolgát, felszállt a bakra és továbbiba jtoít. Szerencsétlenségére, az eset szemtanúja volt a városi tanács égjük, közelben lakó funkcionáriusa. Az eset a szabálysértési előadó szobá­jában folytatódott, ahol — az építési és közlekedési osz­tály feljelentése alapján — soron kívül tárgyalták az ügyet. Százötven forint pénzbír­ságot kapott Debre. Ha nem fizet, három napra elzárják. Érdekes az ítélet indokolása is: „A városi tanács tekin­télyes összeget áldoz évről évre, hogy szépek, kulturál­tak legyenek a város köz­terei, parkjai. A szabálysér­tés elkövetője baxbár mó­don rongálta a közvagyont, elcsúfítva a város együk legszebb közterét.” Kissé drága volt ez az ostomyél. Ajánljuk, legköze­lebb inkább a szaküzletben szerezze be. — Országos közvélemény­kutatást tartottak a Kos­suth- és a Petöfi-rádió műso­rából. Kérdőívek segítségé­vel Vácott is több száz hall­gató nyilatkozott a közvé- leménykutatás során. A szépségápolás műhelyében (Fényszöv foto, Vác) író-olvasó találkozó Yáchartyánban Az ünnepi könyvhét alkal­mából Szinnyei Júlia írónő Váchartyán községbe látoga­tott el. Megtekintette a köz­ségi termelőszövetkezet ál­lattenyésztési egységeit, este pedig író-olvasó találkozón vett részt. Nagyon meleg­hangú és közvetlen beszél­getés alakult ki az írónő és a megjelent lelkes iroda­lombarátok között. Gyorsan megindult a közvetlen beszél­getés. Kérdések hangzottak el elsősorban regényeivel kap­csolatban. Volt aki elmond­ta, a Nyolc látogató című regényének befejezése nem tetszett, más megoldást várt. Más helyeselte a regény be­fejezését. A továbbiakban er­ről vita folyt. Kovács József lakatos nagyon bátor és köz­érdekű kérdéseket tett fel az írónőnek. Hozzászólásával nagy irodalomismeretről tett tanúbizonyságot. A beszélge­tés további részében kíván­csi kérdések hangzottak el élő irodalmunkkal kapcso­latban. Szépen fogytak Sziny- nyei Júlia eladásra szánt könyvei, minden példányt megvásároltak, ezeket a hely­színen dedikálta. Az írónő típust keres egy készülő, pedagógusok életé­vel és hivatásával foglalko­zó regényéhez. Szemmel lát­hatólag egy idős pedagógus személyében talált sok jel-, lemző vonást készülő regé­nyéhez, akivel a kapcsolatot a továbbiakban is fenntartja. A meleg családi beszélge­tés Szabó Zsigmond zár­szavával ért véget. Köszöne­tét és háláját fejezte ki azért, hogy az írónő megtisztelte őket, az igazán érdekes meg­beszélés során pedig élményt nyújtott valamennyiük szá­mára. A társadalmi munka aranyérmesei Jólesően vesszük tudomásul, hogy városunkban napról nap­ra növekszik a társadalmi munkát végzők száma. A me­gyei és a városi tanács né­hány héttel ezelőtt értékelte a társadalmi munkáik tevé­kenységét s a legjobbakat ki­tüntetésben részesítették. A „Városfejlesztésért” elnevezé­sű érdemérem aranyfokozatá­val kitüntetett 15 dolgozó kö­zött volt Losonczi József is, a Bélésárugyár technológusa. feladatokra serkenti dolgozó­társait és lelkes példamutatása ma­gával ragadja lakónegye­dében is az ott élőket. iNagyon örülnénk, ha a vá­rosban minél többen követnék példáját és ki-ki tehetsége szerint segítené a társadalmi munka szépen kibontakozó mozgalmát. <-r) Három hónapból — Levelesládánkból: Köszönet a MA V-nakl A sok bírálat, hírlapi vita és felküldött javaslat kézzel­fogható eredménye: a május végén életbe lépett új vasúti menetrend. Csak a naponként, fővárosi munkahelyre utazók tudják igazán értékelni a le­rövidített menetidőket. Reggel öt gyorsított vonat van, amely háromnegyed óra alatt viszi a dolgozókat Vácról a Nyugati­ba. Délután hasonlóan közle­kednek az ellenvonatok. A csúcs: a 136-os, amely percen­ként egy kilométert fut és alig fél óra alatt érkezik hoz­zánk. Szemmelláthatólag ja­vult a kocsipark is. Kérjük, tolmácsolják köszönetünket a MÁV Igazgatóság felé. Több bejáró váci utas Duna-parti csendélet Tisztelt Szerkesztőség! Va­lahogyan jobban ellenőrizni kellene a rendelkezések betar­tását. Világosan meg van je­lölve például, hogy az Ady Endre sétányon — a Bartók Béla utcától a Csokonai ut­cáig — kizárólag célfuvarral (költözés, tüzelőszállítás) lehet közlekedni. Az átmenő forga­lom tilos! Nos a korzó padjain ülő, nyugalomra és csendre vágyó emberek tanúsítják, mennyire nem tartják be ezt a rendeletet. Az 'Aszfaltozott úttest valósággal megvadítja a motorosokat Táltosként szá­guldanak fel- és alá, fittyet hányva az ottlakóknak, vagy a Duna-parti padokon pihe­nőknek. B. László Kossuth utca — Milyen társadalmi mun­kát végez? — érdeklődtünk. — Munkám mellett üze­münk párttitkára vagyok. Megválasztottak a gimnázium szülői munkaközösségének el­nökéül. Ehhez jön a városi ta­nácstagság. A fizikai munká­ból is kiveszem részem, ha a köz érdekéről van szó. A Hámán Kató iskolában kifestettük az úttörőszo­bát. Télen a Bélésárugyárban meg­szerveztem a hóeltakarítást. Tanácsi körzetemben szorgal­maztam a járdatakarítást, va­lamint a házak előtti faülteté­seket. Azt már a városi tanács el­nökhelyettesénél tudjuk meg, hogy a Losonczi elvtárs által végzett társadalmi munkaórák száma a múlt évben megha­ladta a 200-at. De nem elége­dett meg ezzel az eredmény­nyel sem. Munkahelyén újabb Lopott kerékpárral — Balassagyarmatra A büntetett előéletű, 20 éve« Kovács István a 25. számú Építőipari Vállalat váci mun­kahelyén dolgozott. Egyik al­kalommal Balassagyarmatra készült, de nem volt pénze. A városban nézelődött, amikor a főtéren egy kerékpárt pillan­tott meg. Tulajdonosa Bartos Edit Báthori utcai lakos volt, akj meglepődve látta, amikor kilépett a patikából, hogy jár­műve eltűnt. Kovács Rétságig kerékpározott. Ott felkéredz- kedett egy teherautóra és úgy folytatta útját. Gyarmaton a lopott kerékpárt 250 forintért eladta Horváth Mihálynak, A? a Váci Járásbíróság büntetőtanácsa előtt folytató­dott, ahol visszaesőként elkö­vetett lopás büntette címén — jogerősen — hathőnapi bör­tönbüntetésre ítélték a vád­lottat. Tizennégy tanácstag beszámolója Június 5-én: Kun Lajosmé 8S-a» Körzet. népbolt-közporat): Kovács Mihájj-né (3-es körzet. Köztársa­ság úti iskola): Aczél Ferenci:é (10-es körzet. Köztársaság úti is­kola); Fodor Barna (71-es körzet. Mezőgazdasági Technikumi és Nemeskéri Ferenc (24-es körzet. Tatarozó Vállalat). Június 6-án: Engi Géza (13-e9 körzet. Híradástechnika). Bross Sán-domé (19-es körzet. Híradás- technika) és Klucsár Imre (62-es körzet, deákvári vendéglő). Június 7-én: Jámbor András fl-es körzet. Kakuk-vendéglő), Ladányi Imre (8-as körzet, Köz­társaság úti iskola). Simonyi Ottó f!3-as körzet. Híradástechnika), Muka János (60-as körzet, deák­vári vendéglő). Boróka Gyula (67-es körzet, deákvári új iskola) és Pelyhes István (68-as körzeti deákvári új iskola). — A szövőgyár! munkás­akadémia 43 hallgatója jól sikerült autóbusztúrát veze­tett a Dunántúlra. Tapasz­talatcsere keretében meg- «kin tették a. Nyergesújfalul Viscosagyárat is. ban volt részem. Meg kel­lett válnom, fájó szívvel az együttestől. A háború utol­só esztendei a hallgatás évei voltak. Felszabadulás után a rádió zenei osztályára kerül­tem, itt dolgoztam. A kó-: rus sorsát továbbra is fi-\ gyelemmel kísértem. Együtt j drukkoltam velük — a rá-l dióközvetítés segítségével —: a Debrecenből elhozott első: díj idején. Örömmel hallom,': hogy a nyár folyamán olasz-: országi vendégszereplésre ké-\ szül a Vox Humana. vyúcsúzásnál Sümegh Mik- \-D lós meghatódottsággal a\ hangjában, bizonyítja; meny-- nyíre örül, hogy a váciak\ még nem felejtették őt el. j Az elmúlt két és fél évtizedí igazolja, hogy a nemes kéz-\ deményezés időtállónak bizo- \ nyúlt. Kérte, tolmácsoljukí i kórusnak jó kívánságait, t További sikeres, szép sze-: 'epléseket kíván nekik a kö- $ vetkező évtizedekben. í ! Dékány Sándor 5 támogatást nem kaptunk, helyiségproblémával küzdöt­tünk. A tagság áldozatkész­sége és lelkesedése győzött a hátráltató körülmények fö­lött. — S az első sikerek? r,’ itartó, küzdelmes munka ÍV eredményeként 1938-ban felléptünk a rádióban, ami akkoriban vidéki műkedvelő énekkarok számára óriási eredmény volt. Nem túlzók, hogy egyszerre országos hír- névre tett szert a kórus. Ran­got szerzett a Duna menti városnak. Következett a Pát- ' ria Hanglemezgyár meghí- ' Fása. Hat lerwezoldalon rög- ' zitették műsorunkat, amit forgalomba is hoztak. 1 — Tudom, nehéz beszélni a következő időszakról. 1 — Igen. A fasizmus érvei­ben sok személyi támadás­néhány énekkar és zenekar szervezésében vettem részt, de egyik sem bizonyult élet­képesnek. Mégis akadt né­hány lelkes küzdőtárs; dr. Tahin Gyula, Gergely Fe­renc, Krizsanóczy Imre, akik mellém álltak. Magasabb ze­nei érzéket és több művészi elmélyülést igénylő műveket vettünk elő. Nyolcán vol­tunk kezdetben, később egy­re növekedett a létszám. — Az első szereplések? — Vasárnaponként Palest- rinát énekeltünk a dóm kó­rusában és rövid idő alatt önálló hangversenyre is gon­dolhattunk. Sikerült! Műso­runk műfajilag széles skálá­jú volt, de az igazi han­gunkat a madrigál stílusban találtuk meg. Sokat kellett küzdenünk a puszta fenn­maradásunkért. Egy fillér Z í Az idei júniusi kulturális Z év napok keretében ünne- Z pi hangversennyel emléke- Z zünk meg a váci Vox Hu- Z marta énekkar alapításának Z huszonötödik évfordulójáról. Z Ma már kevesen tudják, ki Z volt a város kulturális l üsz- Z keségének alapítója. A kó- Z rus televíziós szereplése al- Z kaiméval a kérdezett — ért- Z hetetlenül — kitért a vá- Z laszadás elöl. Z Nem kis fáradságba került, Z amíg megtaláltuk az őszes Z hajú, de ma is fürge Sü- Z megh Miklóst. Az Egressy Z Klubban beszélgettünk az Z országos hírűvé fejlődött Z együttes indulásáról, hősko- Z ráról. 1 r Z — Tévedés volna azt hin- ' Z ni, hogy a Vox Humana . Z valamilyen alakuló közgyű- j lésen jött volna létre — tZ emlékezik a múltra Sümegh Z karnagy. — A harmincas Révekben Vác kulturális éle- Z te elmaradott volt, mint a f többi vidéki kisvárosé. Jó Egy elfelejtett karmesteri A VOX HUMANA ALAPÍTÓJA volt, amikor 1947. november 29-én megtörtént a nagy bankok és a Magyar Nem­zeti Bank államosítása. Az­után vidéken a szívós, követ­kezetes harc a vidéki, ki­sebb pénzügyi társulatok köz- tufajdonba vételéért. Még az utóbbi években is küzde­nie kellett a helyi közigaz­gatási szervekkel termelőszö­vetkezeti kérdésekben. Orszá­gos helyről jött Ágoston elv­társ álláspontjának elisme­rése: utolsó munkanapján jelent meg a kormányrende­let a tsz-ek segédüzemági tevékenységének korlátozá­sáról. Múlt héten búcsúzott el munkatársaitól.. A munkás, dolgos évek után jöhet a megérdemelt pihenés ... 1957 tavaszán azzal helyez­ték Vácra Ágoston Jenőt, e váci bankfiók igazgatójaként hogy csak „háromhónapos ki­segítésről van szó”. Teltek £ hónapok, múltak az évek s csak nem jött a váltás. Pedis túl a hatodik X-en, nem voll könnyű Pestről kijárni. Eb­ben az időszakban növelték a Magyar Nemzeti Bank fiókjainak hatáskörét. Na­gyobb feladatot jelentett as ipari vállalatok gazdasági tervének közvetlen tárgya­lása. Segíteni kellett hite­lekkel a megalakuló, új ter­melőszövetkezeteket. S a 231- es MNB-íiók nemegyszer kapott elismerést a jó mun­káért. Hatvanhatodik életévét is betöltötte, amikor lehetővé tették felettesei, hogy nyug­díjba mehessen. Négy dolgot évtized áll a háta mögött. Pénzintézetek s a bankszak­ma negyvenéves tapasztala­ta. Zalka Máté egykori, szov­jetunióbeli munkatársa otl Dolgozni akaró diákok nyári foglalkoztatása Az iskoláskorú fiatal ol nyári foglalkoztatása nem ki: gondot jelent minden nyárt» úgy a szülőknek, mint a mun káltatóknak. A dunaújváros KISZ-bizottság elhatározta hogy központilag segíti a kér dés megoldását. Összeírjál azokat a diákokat, akik a nyá­ri szünidőben 4—6 órás nap munkát vállalnak. Felmerik hogy a város üzemei, termelő­szövetkezetei, ktsz-ei hány ta n illát tudnak foglalkoztáin nyáron. Ennek alapján, névri szólóan a KISZ-bizottság inté zi a jelentkezők munkába ál lítását. Ügyes ötlet, javasol juk Vácott is megvalósítani.

Next

/
Thumbnails
Contents