Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
A CEGLÉDI JÁRÁS ES C E G LÉ D VÁR OS RÉSZ ÉR E vii. Évfolyam, isi. szám 1063. JÚNIUS 39, VASÁRNAP Nyolc boldog nap jó barátok között Ä ágiiéi Kossuth Tsz vezetőség© az NDK-b is A grosslénai Jobb Munkáért Termelőszövetkezet 35 tagja február hónapban Magyar- országon járt turista úton. A programiban 1 napos ceglédi látogatás is szerepelt, amikor is a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet vendégül látta a német csoportot. Hogy a ceglédi fogadtatás és vendéglátás milyen lehetett, arra nem kell más bizonyíték, mint az, hogy a grosslénai Jobb Műnkért Termelőszövetkezet vezetősége 8 napra meghívta a ceglédi közös gazdaság vezetőségét. Tokaji András elnök vezetésével indult a csoport Németországba, amelynek tagjai: Körösi Gyula főmezőgazdász, Tóth Ferenc párttitkár és Vas Erzsébet könyvelő voltak. A vendéglátásról, gazdag élményeikről Tóth Ferenc pártit- kár számol be. — A magyar vendéglátás és vendégszeretet világszerte híres, de állíthatom, hogy német barátaink a hagyományos magyar vendégbarátságot is alaposan túlteljesítették — mondotta Tóth elvtárs..—Mint érdekességet elmondom, hogy a nálunk vendégeskedő csoportot Ernst Himpl vezette, aki akkor a tsz elnöke volt és aki időközben magasabb beosztást kapott. Ö hívott meg bennünket, de már az új elnök, Ehrlich Eder fogadott és állíthatom, hogy olyan kedvességgel, ami párját ritkítja. — Tizenkét órai utazás után éjfélkor érkeztünk Lipcsébe, ahol a termelőszövetkezeti tagok személygépkocsijai vártak bennünket. Az elnök és Koebsch főkönyvelő adtak szállást és ellátást. — A 150 tagot számláló termelőszövetkezet 640 hektáron gazdálkodik és az első szembeötlő dolog az volt, hogy a gazdaságban alig láttunk fiatalembert. A tagság átlagos életkora 50 év körül mozog, és feltűnően sok a nő. A férfiak a környék gyáraiban dolgoznak. A gazdaság fő profilja a burgonya- és cukorrépatermelés, egészen rendkívüli termelési eredményekkel. Például a múlt évben 320 mázsás cukorrépa-, 200 mázsás burgonyatermelést értek el. Kukorica náluk nem érik be, ezért csak silózas céljára termelnek. Igen fejlett állattenyésztésük van, ez idő szerint 700 darab sertésük hízik, 470 darab szarvasmarhájuk van, ezek között is 200 elsőrendű tejelő állat. A közös gazdaság múlt évi eredményes gazdálkodása a tagságnak 12 márkát hozott munkaegységenként, ami magyar pénzben több mint 45 forintot jelent. A programot német alapossággal dolgozták ki. Szerepelt abban egész napos városnézés Lipcsében, a világhírű lipcsei tavaszi Béksműszak a Terényi-szalagban A leszerelési és béke hónap tiszteletére a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén békeműszakot tartott a Terényiszalaa. A műszak keretében a szalag dolgozói új cikk gyártását vállalták. Az eddigi ragasztás helyett a ballongyártásban a tagok készséggel vállalták a gépmunka elsajátítását, 98 százalékos minőségi termelés mellett 100,5 százalékos eredményt értek el. Tóth Mihályné és Bíró Imréné a ballonkabát zsebeit és az ujjakra kerülő díszpántokat varrják-----------»---| „ , | | ................... ,;,y, „»!» A sztalos Lászlóné, Tímár Gergelyné, Klément Lászlóné és Fehér Ferencné gombozók, igen szép és komoly munka mellett 100 százalékos teljesítményt értek el. (Opauszky László felv) vásár megtekintésére egy napot szántunk, ahol káprázatos dolgokat láttunk a gépesített kertészetből, állattenyésztésből és megtekintettük a ragyogóan szép virágkiállítást. A második világháborúban majdnem teljesen elpusztult Drezda viharos gyorsasággal épül, jó volt látni az emberi teremtő munka bámulatos eredményeit. Bu- chenwaldban megtekintettük az egykori haláltábor helyén épült múzeumot, tisztelegtünk a fasizmus áldozatainak emlékművénél. 500 kilométert autóztunk, hogy megtekintsük Berlint, a frontvárost. Mindenütt ragyogó új épületek, szédületes forgalom és sok-sok boldog ember. A nyolcadik napon reggel azzal búcsúztunk vendéglátóinktól, hogy viszontlátásra Cegléden októberben, a Kossuth Tsz szüreti mulatságán. TÁVIRAT A törteli Aranykalász Termelőszövetkezet nőtanácsa röpgyűléseket tartott az asz- szonyok munkahelyén, a nők Moszkvában tartott világkongresszusa alkalmából. A gyűlések részvevői magukévá tették a kongresszuson elhangzottakat. Különösen nagy hatással volt rájuk az iraki küldött, Tamina Adil felszólalása. A termelőszövetkezet nőtanácsa a következő szövegű táviratot küldte az iraki demokratikus nőszövetségnek: Mi, a törteli Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet dolgozó asszonyai felemeljük szavunkat, hogy tiltakozzunk az Irakban dúló önkényuralom ellen, mely Irak nemzeti erőinek megsemmisítésére tör. Nem engedjük, hogy az iraki nők legjobbjait megöljék és börtönbe vessék, embereket kínozzanak meg és végezzenek ki azért, mert törvényes jogaikat védik. Kevesen vagyunk, de mi is segíteni akarunk a békéért és a felszabadulásért küzdő iraki testvéreinknek. Aranykalász Mezőgazdasági Tsz nőtanácsa Bővizű kutat kémek és járdaépítést válialnak a 77-es körzet választói A 77-es körzet tanácstagja, segíteni tud, nagyarányú tár- Kürti Andrásné a napokban sadalmi munkát végeznek, tartotta meg beszámolóját a hogy a sártengerből utcát csi- ceglédi szociális otthon társai- náljanak. Vállalják az utca légé helyiségében. salakozását. A bemutatkozás után részle- Csendes Imre, a Bajcsy-Zsi- tesen ismertette a hallgatóság linszky út járdájának befeje- előtt a városi tanács végrehaj- zéséről szólott. Többen foglaltó bizottságának az évi város- koztak a Bajcsy-Zsilinszky politikai tervét, majd a körzet úton levő kúttal. Sze- prohlémáiról beszélt. A beszá- renék, ha ezen javítanának a melót nagy tetszés fogadta, közeljövőben és megszűnne a A hozzászólások azt bizonyí- forrásként csepegő kutacska tották, hogy a legmesszebb menőkig bíznak tanácstagjukban és őszintén feltárják mindazokat a kérdéseket, amelyekben segítségére számítanak. Kovács Ferencné például elmondta, hogy az Urbán Pál és Szél utcaiak egyhangúan elhatározták, hogy amennyiben a műszaki osztály egy kicsit előtti sorbanáliás. A hozzászólások után a városi tanács részéről Petró Mihály elvtárs, a városfejlesztés egyik vezetője adta meg a választ a felvetett kérdésekre. Ezek után történt meg az út- eabizalmiak választása, majd Kürti elvtársnő ígéretet tett. hogy a legrövidebb időn belül eljár a felvetett panaszok elintézése érdekében. Nyolcvanöt éves az albertirsai tűzoltóság T/ özségünk ma ünnepli tűz- oltótestülete megalakulásának 85. évfordulóját. A két község a szatmári békekötés után alakult. A régi feljegyzések azt mutatják, hogy az új településekben már kezdetben volt bizonyos szervezkedés a keletkezett tüzek oltására. A mezőn dolgozó lakosságot tűz esetén harangszó hívta a faluba. A torony ablakából kidugott szalmacsóvás ríid jelezte a tűz irányát. Legtöbb esetben a falu bírája, vagy a nótárius vette kezébe az oltás irányítását. A földes- úr azonban mindig ragaszkodott hozzá, hogy tűz esetén az ő vagyonát kell először menteni. Bár a tűzvédelemre vonatkozó első kormányrendelet 1888-ban jelent meg a kél község már ezt megelőzőn 1878-ban megszervezte a közös tűzoltótestületet, mely idővel igen jelentős társadalmi erővé fejlődött. A tűzoltók egyenruhája szép, felszerelésük kielégítő. Az első világháború a lelkes tűzoltókat valósággá l megtizedelte. A háború után teljesen újjá kellett szervezni a testületet. Érdekes megállapodás jött létre a két község között: az egyik közésg jegyzője a testület elnöke volt mindig, a másiké, pedig a parancsnok. A gyakorlatot vasárnaponként hol Irsán, hol Al- bertin tartották. A tűzoltók főleg iparosok voltak. 4 két világháború között zí minden évben volt 2—3 nagyobb tűzeset. Legnevezetesebb volt a Pető-féle malom leégése és a Szapári grófi birtokon kiütött tűz. E tűz al kaiméval a riasztás valam oknál fogva később történt, i gróf a keletkezett kár műit dühös volt a tűzoltókra. A egyik tűzoltó német volt, ali törte a nyelvünket, így szólt — Ha tűzoltók meg előr tudjátok, hogy tűz lesz var akkor már előre 'ktmegyürá spricnivel. Ennek hallatára a guta maji megütötte a grófot. A második világháború vé gén a tűzoltótestület felhőm lőtt, a hadi cselekmények kö vetkeztében a felszerelések el kallódtak. A felszabaduld után azonban gyorsan meg történt az újjászervezés. M, már 43 tagú testületünk var, Gépkocsival és motorfecsken dővel is rendelkezünk. 7 mzoltótestületünk jó mű ködését bizonyítják a évenként megrendezett járási megyei, országos versenyekéi elért eredmények. A járás versenyen egy héttel ezelőtt < felnőtt csapat 1., az ifjúság csapat pedig II. helyezést ér el. 1951-ben az országos ver senyen első lett csapatunk. Tűzoltóságunk különösei dicséretet érdemel a tavasz árvízveszély idején kifejtet munkájáért. Itt kell megemlí teni Pintér János parancsnok nevét, ki emberfeletti munká végzett. Megbecsülést érdemelne! azok az emberek, akik mindéi anyagi ellenszolgáltatás nél kül időt, fáradságot nem ki mélve védték és védik ma is i község vagyonát a közöst, t mienket. Kocsis Lajos A Ceglédi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozata felhívja a város és a járás dolgozóinak figyelmét, hogy augusztus hó 10-ig bezáróan az 1964. tanévre KORHATÁR NÉLKÜL azok a jelentkezők kérhetik felvételüket akik, a> elvégezték az általános (vagy elemi) iskola 8 osztályát, illetve ezzel egyenértékűen a középiskola 4 osztályát. b) legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A felvételnél előnyben részesülnek azok a jelentkezők, akik termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, erdő- gazdaságokban, mezőgazdasági gépállomásokon, kertészeti vállalatoknál, megyei, járási, városi pártbizottságoknál, tanácsoknál, minisztériumokban vagy egyéb mezőgazdasági jellegű szakvállalatoknál dolgoznak és munkakörük ellátásához középfokú mezőgazdasági képesítésre van szükségük. Az érdeklődők jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást az iskolában naponta 9-től 15 óráig kaphatnak. A termelőszövetkezeti városokban, községekben ahol a jelentkezők létszáma legalább 35 fő, és az oktatás tárgyi és személyi feltételei biztosíthatók, kihelyezett levelező osztályok szervezhetők. Az ezirányú igényeket mielőbb közöljék a technikum igazgatóságával. Dely Gyula tagozatvezetc Nagyüzem az albertirsai Szabadság Tsz csirkegy ' óban Albertirsa határában, a Budapest felé kanyargó műútról hosszú, sárgára mázolt épület látszik, hatalmas, zöld ablakok egész sorával. Az országúton haladó ember figyelmét önkéntelenül is magára vonja a modern vonalú, látszatra is új épület. Az épület közepén elhelyezkedő magas kéményből füst gomolyog. — „Nagyüzem van a csirke gyárban” — mondják többen is az arra haladó emberek közül. Felcsigázott érdeklődéssel lépem át a ,,csir- kegyár”-nak nevezett épület küszöbét. Már a belépés pillanatában fogad az első meglepetés. Erélyes, de udvarias női hang szólít meg. A szolgálatban levő gondozónők egyike, Németh József né figyelmeztet, hogy először lépjek bele a bejáratnál elhelyezett fertőtlenítő ládába, mert csak ennek megtörténte után mehetek be az épület belső termeibe. „Nagyon nagy gondot fordítunk a fertőzések megelőzésére” — mondja Gyurcsányi Józsefné, a másik gondozónő. „A higiénia abszolút biztosítása és betartása itt a legfontosabb és legalapvetőbb követelmények egyike. \ Csak így érhető el, hogy az itt j levő 24 000 csirke között ne j terjedjen el semmilyen beteg- I ség.” Ezt már Rívó István, a I Szabadság Tsz elnöke mond- | ja, aki éppen „szemlét” tart Valent Mihály főmezőgazdász- szal együtt. Megkérem őket, hogy tájékoztassanak az épület keletkezéséről és rendelte- séről. — A közel kétmillió forint beruházással készült csirkenevelő építése 1963 áprilisában fejeződött be — mondja Rívó elvtárs. — Az építés befejezéséhez komoly mértékű állami támogatást is kaptunk. Számításaink szerint a szükséges befektetések,. valamint az üzemeltetés költségei mellett 5—8 év alatt a teljes beruházási összeg megtérül! Az épület jelenlegi kapacitása 20 000 db. Pillanatnyilag azonban 4000-rel többet tartunk itt előnevelési céllal. Ezeket a csirkéket kéthetes korukban áttelepítjük a tsz egy másik épületébe. A jelenlegi összlétszám tehát 24 000 db. Ennek eloszlása: 14 000 db kéthetes és 10 000 db héthetes csirke. A kis csirkék 4 hetes korukig az ún. előnevelőben vannak, majd onnan 8 hetes korukig az utónevelőbe kerülnek. Ezután már a piac, az értékesítés következik. Addig azonban számtalan feladatot kell a gondozóknak és természetesen az épületnek megoldania. A legfontosabb feladat, a megfelelő körülmények megteremtése. Elsősorban az állandó hőmérséklet biztosítása. A kéthetes kiscsifoék hőigénye ugyanis még eléri a 30—32 C fokot. Koruk növekedésével ez a hőmérséklet állandóan és fokozatosan csökken. Az állandó hőmérsékletet a légkondicionáló berendezés biztosítja. Ez két részből: fűtő és levegőcserélő berendezésiből áll. A fűtés az épületet behálózó csőrendszeren keresztül, meleg vízzel történik. A levegőcserét 12 db, Villanymotorral működtetett ventillátor végzi. A technikai berendezések nagy része a rendeltetésnek megfelelően, jól működik. Sajnos, azonban konstrukciós hiba is előfordul. Ilyen például a vízvezeték hiányos megépítése. Az előnevelő térségiben ugyanA keresztezett plymouth- hibrid, a csirkegyár sztárja. is nincs bevezetve a víz. Ez nagyon nagy mértékben megnöveli a gondozónők munkáját, akik így kénytelenek mintegy 10 000 Idscsibe vízellátását kézi erővel, vödrökben hordva biztosítani. A porelszívó berendezés elhelyezése sem ideális, mert megnehezíti a mozgáslehetőségeket, A hibákat még ebben az évben kijavítják, 'és foglalkoznak a nevelő kombináttá való kibővítésének gondolatával. — Megfelelő kapacitású keltetőgépek, valamint a ne- valőépület befogadóképességének megfelelő bővítésével megvalósítható a csibekombinát. Ez már cél is — mondja Valent Mihály —, hiszen így nagymértékben csökkenthető a nevelés önköltsége és növelhető a termelékenység. A meglevő, nagyszerű eredmények mellett még nagyszerűbb tervekkel foglalkoznál! a Szabadság Tsz vezetőd. A perspektívák szépek, a lehetőségek biztatók. Reméljük, hogy a tervek minél előbb valóra válnak és az albertirsai Szabadság Tsz csibekombinátja még nagyobb mértékben járul hozzá az ország foa- romfielilátásának javításához. (B. L.) — A Táncsics Termelőszövetkezetben a 8 hetes lomann csibék átlagsúlya 1 kilogrammon felüli. — Tegnap reggel a korai órákban utazott el a Ceglédi Vasutas Szakszervezeti Énekkar Székesfehérvárra, ahol meghívásra részt vesz a Fejér megyei dalostalálkozón. — A Táncsics Termelőszövetkezet 15 katasztrális hold másodvetésű uborkát vetett el, amely szépen kikelt. — Erdélyi Gábor, a járási tanács elnökhelyettese vezetésével 32 tagú turistacsoport utazott a Szovjetunióba. Egytől-egyig mezőgazdasági szakemberek: közös gazdaságok elnökei, főmezőgazdászai, brigádvezetői és párttikárai. — A Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság 150 holdon befejezte a második lucerna kaszálását. — A Kecskéscsárdei Állami Gazdaság jövő héten kezdi meg az őszi árpa aratását 80 holdon.
