Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-27 / 148. szám
VII. ÉVFOLYAM. 148. SZÁM 1953. JÚNIUS 27, CSÜTÖRTÖK Az utánpótlás érdekében Körültekintőbben foglalkozzunk a mezőgazdasági tanulókkal A legfőbb nyertes EDDIG soha nem tapasztalt érdeklődés kísérte vasárnap a Jászkarajenőn megrendezett járási tűzoltóversenyt: Ez főképpen a tanácsi, üzemi és termelőszövetkezeti vezetők nagy számban való megjelenéséből is nyilvánvaló. Látszik, vezetőink egyre inkább szükségét érzik a rájuk bízott terület tűzvédelme biztosításának. Igaz, a példamutatás sem hiányzott. Ott volt a megyei tanács részéről Varga elvtárs, aki lelkes támogatója ennek az ügynek. TERMÉSZETESEN legalább Ilyen fokban örvendetes annak a tsz-elnöknek a részvétele is, aki kíváncsi volt fiai szereplésére. Vagy az állami gazdaság igazgatójáé, aki sok egyéb munkája mellett arra is szakított időt, hogy meggyőződjön csapatának kora hajnali elindulásáról. A versenynek voltak a különböző fecskendőnemekben első és további helyezettjei. Lehet, hogy esetenként méltánytalanság is előfordult, hiszen mindig kisebb esélye van a kezdőkből álló rajnak, mint a jól összeszokott szervezettebb együttesnek. LEGFŐBB NYERTES azonban mégis a káresetek elleni hatékonyabb társadalmi összefogás, így végül is az egész dolgozó nép lett. J. Z. — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 36 extrém minőségű hízott marhát adott át olasz exportra. A Ceglédi Kossuth Építők kézilabdásai, a női- és férficsapat egyaránt jól szerepeltek a bajnokságban és az első fordulóban biztosították a legelőkelőbb helyet. Kedves meghívás érkezett mindkét csapat címére: vegyenek részt az idei Balatoni Kézilabda Kupa- mérkőzéseken. Csütörtökön délelőtt indulnak a ceglédiek. A férficsapat a 12 csapatból álló mezőnyben az NB I-es Újpesti Dózsával és a Keszthelyi Vasassal mérkőzik. 9 női csapat indul, s a ceglédiek a Szombathelyi A Magyar Szocialista Munkáspárt járási végrehajtó bizottsága június 19-én foglalkozott a mezőgazdasági tanulóképzéssel és az alábbi megállapításokat tette: A mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésének, a korszerű szocialista nagyüzem kialakításának fontos feltétele a mezőgazdasági dolgozók szakmai műveltségének emelése. A gépesítés, a nagyüzemi állattenyésztés fejlődése, az öntözés, a különböző kémiai szerek mind nagyobb mérvű alkalmazása a jól feffikészült szakmunkások ezreit követeli meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy lehetőséget nyitott meg a szakmunkásképzés kialakítása és gyors ütemű fejlesztése terén is. Mindenekelőtt a fiatalokra hárul az a feladat, hogy megtanuljanak bánni a gépekkel, a vegyszerekkel, elsajátítsák a mezőgazdasági szakmát. A földművelésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 1/1961. (III. 31.) sz. együttes rendeleté szabályozza a mezőgazdasági tanulók képzését. A fenti rendelkezés érPamuttal és a Veszprémi Vasassal találkoznak. — Hogy milyen kilátásaink vannak a Balatoni Kupában, azt előre nem tudom megjósolni, — mondotta Kardos Béla. — Két éve a csoportunkban kiverekedtük a második helyet. Tulajdonképpeni cél a kupában való részvételen kívül az, hogy két csapatunk tagjai valóban komoly munka után megérdemelten üdüljenek és pihenjenek. A négynapos üdülést, szinte azt mondhatnám, jutalomképpen adjuk kézilabdázóinknak. telmében és figyelembevételével járásunk területén 1961. évben 29, az 1962. évben 64 mezőgazdasági tanulóval kötöttünk szerződést. Míg kezdetben idegenkedés nyilvánult meg a szülők és a fiatalok részéről, ez évben már -nagy az érdeklődés a mezőgazdaság iránt. Termelőszövetkezeteink 1963- as évre 179 főre nyújtották be igényüket, ami a megye által megadott keretszám több mint dupláját teszi ki. A tanulók állami támogatásban részesülnek. Képzésükkel az iskolákon kívül a tsz-ek által kijelölt szakemberek foglalkoznak. A mezőgazdasági tanuló- képzés eddigi eredményei mellett vannak komoly fogyatékosságok is. Egyes tsz-ek ben nem világosítják fel kellően a szülőket és a fiatalokat a szerződéskötés alkalmával a tanulók kötelezettségeiről és jo- gairól. Ennek következménye, hogy a már megkezdett gyakorlat alkalmával csalódottság lesz úrrá a tanulókon és a szülők egy részén. Ilyen, és egyéb okoknál fogva, elég sok a szerző- désfelbontás. Eddig 24 esetben történt ilyen. A 24 esetből egy bizottság vizsgálata és értékelése alapján ihat esetben kizárólag a tsz, hat esetben a tsz és a szülők, illetve a tanulók és 12 esetiben a tanulók, illetve a szülők hibájából történt a felbontás. Egyes tsz-ekben a tagok és a vezetők ellenezték a tanulók ottlétét. úgy vélekedtek, hogy azok a tsz terhére vannak, hogy ottlétük miatt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme csökken. A csemői Szabad Föld Tsz-ben a felbontások azért történtek, mert a tanulókkal jóformán nem törődött senki. Olyan jelenségek is előfordultak például a kő- röstetétlemi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, hogy a tanulók egymást lebeszélték a mezőgazdasági szakmáról, kivonták magukat a munkáiból és nem voltak hanjlandók a szerződésben vállalt kötelezettségűiknek eleget tenni. Egyes tanulók, minden szülői vagy egyéb beleegyezés nélkül, távol maradtak az elméleti oktatásról, hivatkozva ama, hogy a tanulást megunták. Voltak tanulók, akik; gyakorlat közben ébreditek rá ama, hogy nem megfelelő szakmát választottak. Töfbfb esetben a szülők a jobb kereseti lehetőségek reményében állami gazdaságba, illetve az ipariba igyekeztek gyermekeiket áthelyezni. Az abonyi Kossuth Tsz- ben is történt két felbontás, lényegében a tanulók és a szülők meggondolatlanságából, pedig e tsz-ben a Lag jobb a tanulók kal való foglalkozás, a bérezésük is a legjobb a járásban, havi mintegy 800 forint. Egyes Szülők a gyermekük elméleti oktatáson való részvételét megakadályozták, mivel nem járultak hozzá, hogy távolabbi szakiskolába elmenjenek, egyrészt anyagi okokra hivatkozva, másrészt féltették gyermeküket, ami különösen a leányok esetéiben fordult elő. A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb körültekintéssel kell a tanulók szerződtetését végrehajtani. A szülőket és a tanulókat részletesen tájékoztatni kell a tanuló kötelezettségeiről és jogairól. A termelőszövetkezeti vezetőknek körültekintőbben kell foglalkozni a tanulók képzésével és problémáival. A tanulóknak & a szülőknek is több áldozatot kell hozni a szakma megszerzése érdekében, hiszen később az anyagiak visszatérőinek, mert a szakmunkás — hozzáértő munkája alapján — többet produkál és megérdemeltein magasabb díjazásban részesül.. B. Balatoni-kupa és jutalomüdülés A szakszervezeti labdarúgó-bajnokságról Népünk kulturális felemelkedésének egyik fontos tétele a sport. Hazánkban állami ügy. Hogy mennyire tudunk ennek örülni, vagy milyen hálával tölt el ez bennünket, arról most ne beszéljünk. Maradjunk csupán annál, hogy ezt munkálja a szakszervezeti labdarúgás is. Mi is a célja ezeknek a szakszervezeti labdarúgóbajnoki találkozóknak? Régebben már elmondtuk s most elismételjük: a dolgozók munka utáni kikapcsolódását, felfrissülését biztosítani, emellett pedig egymás megismerésén túl közelebb hozni egymáshoz a dolgozókat. Nagyjából ez lenne a lényeg. Hogy hol tartunk? Egyáltalán nem titok — sőt! Ki kell menni valamelyik sportpályára szombat délutánonként és minden szépen kiderül... Egy bizonyos. Vannak, akik megértették és helyesen dolgoznak a célért. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet. a ceglédi Dózsa Népe Termelő- szövetkezet, a Kereskedők csapatait példaképül állíthatjuk ide. Lehet tanulni tőlük! Vessünk csak egy pillantást a másik oldalra. Ha úgy tetszik — a nagyokra. Két csapat egymással szemben. Mindkettőben hajdani nagyok. Egyik szerencsésen fűszerezve fiatalokkal, a másik nem. Az egyik játszott (és csak játszott), küzdve szívvel-lélekkel, sportszerűen. A másik idegesen, állandóan vitatkozva, veszekedve, egymással és mindenkivel sportszerűtlenül. Az egyik — a Tanács csapata volt. A másik — nem írjuk le melyik volt. Jobb elhallgatni. Elszomorító, csalódni emberekben, akiket barátként tisztelünk. Fájdalom, amikor kiderül, hogy ez a barátság még az egészen gyenge próbákat sem állja ki... Körülbelül ez volt a „viszony” a Tanács játékosai, valamint a játékvezető és a — másik csapat között. Szeretnénk tudni, miért nem jutnak el a cél nemes értelmezéséig ők is, akik között pedig nem egy sportvezető és oktató, nevelő is van?! Szükségszerűen és elkerülhetetlenül felvetődik az ilyen kérdés akkor, amikor két csapat összeméri erejét és túl az eredményen, nagyon fájdalmas az, ha az egyik helytáll a másik „könnyűnek találtatik”. Nem az volt a cél, hogy megmérjünk, még kevésbé, hogy megítéljünk cselekményeket, vagy sportembereket. A megbecsülést ért fájdalom az, amely e sorok megírására indított. Talán lesznek, akik elgondolkodnak a történteken és máskor helyesebben cselekednek ... V. (t.TT — Szűcs Lajos, a 66. számú körzet tanácstagja, a Mizsei úti iskolában június 28-án délután 6 órakor tanácstagi beszámolót tart. — A Vendéglátóipari Vállalat szakszervezeti bizottsága vasárnap délután 3 órakor a Kossuth Étteremben uzsonnát ad a ceglédi dolgozók kiváló tanulmányi eredményt elért általános iskolás gyermekei részére. — Kovács József, a 102. számú körzet tanácstagja, a Cifrakerti Állami Gazdaságban tanácstagi beszámolót tart június 28-án délután fél 7 órakor. — Tizenötezer forint értékű takarékbetét, tizenhat öltöny munkaruha és különböző tárgyjutalmak kerültek szétosztásra a jászkarajenői járási tűzoltóverseny résztvevői között. Ezenkívül számos önkéntes tűzoltó részesült szolgálati elismerésben és oklevél-jutal- mazásban. — Ferenczi Ferenc, a 47-es és Vieh Pálné, a 61-es számú körzet tanácstagjai, június 28- án tanácstagi beszámolót tartanak délután 7 órakor a Földvári Károly leányiskolában. — A Vendéglátó»pari Vállalat a honvédségi laktanyában fagylaltgépet szerelt fel. — Pest megye 2875 traktorából 1221 a gépállomások, 844 a tsz-ek és 652 az állami gazdaságok kezelésében van. — A ceglédi Közlekdésépí- tési Gépjavító Vállalat folyó év első negyedévi teljes termelése közel 39,2 millió forint értékű, ez 3,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének ugyanezen időszakra jutó teljes termelése közel 32,6 millió forint, ami 21,7 százalékká! magasabb az előző év azonos időszakánál. — Fehér Sándor, a 85. számú körzet tanácstagja, 1963. június 29-én reggel 6 órakor tanácstagi beszámolót tart a Dózsa Népe Tsz brigádszállásán. — Pest megyében ez év első negyedében az állami gazdaságok 36 010, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig 59 080 hektoliter tejet termeltek. Tojásterme'.ésben viszont az állami gazdaságok járnak elöl 1 374 000 darabbal, a termelőszövetkezetek 1 248 000 darabjával szemben. — Halasi Sándor, az 53-as számú körzet tanácstagja, június 29-én. szombaton délután 4 órakor az újvárosi iskolában tanácstagi beszámolót tart* „INDULÁSRA KÉSZ!" A Ceglédi Gépállomás 25 kombájnnal, 11 kéveIcötö-arató^ géppel és 14 rendrearatóval segíti a betakarítást. A gépek nagy része már kivonult a termelőszövetkezetekbe s mondhatnánk, ugrásra készen várja az indulást. Vajon mát csinálnak most a gépállomáson? Fényképezőgéppel lestünk el három mozzanatot. Szele István Utos traktorával rendearatót vontat az aratás idejém. öt akkor fényképeztük le, amikor a traktort összekapcsolta a rend rearató val, s ellenőrizte annak működését A szerelők munkáján nagyon sok múlik. Ldekiismerete- sen készítették elő az erő- és munkagépeket, s remélhetőleg a nagy munkákat nem fogja gépállás akadályozni. Nyújtó József szerelő az indulás előtt az egyik kévekötőaratógépet vizsgálja Mire a kép megjelenik az újságban, ez az SZK—3-as kombájn már nem lesz a gépállomás területén. Pető Jenő kombájnszerelő elégedetten állapítja meg: „A gép indulásra kész!” (Foto, szöveg: Opauszky) / Zavarja a közlekedést, rontja a városképet Amióta megindult a központi hóziszemét-szállítás, örömmel látjuk, hogy az érdekelt lakók már a kora reggeli órákban kiteszik a szeméttel tele edényeket, s az különösen helyes, hogv a Köztisztasági Vállalat már a kora reggeli órákban elszállítja a hulladékot. Ez így rendben van és a sze- mételhordás minden nyoma néhány perc múlva eltűnik, annál is inkább, mert szép számmal akadnak olyanok, akik gyorsan seprűvel eltakarítják az esetleg elszóródott hulladékot. Az is természetes, hogy az edényeket visszaviszik .az udvarokra. A legtöbb esetben így van ez, de akadnak szép számmal olyan lakók, háztulajdonosok, akik a szemérttel tele vödröket kiteszik a járda szélére. Nem sokat törődnek vele és talán észre sem veszik, hogy mikor viszi el a vállalat a szemetet. Az edényeket hosszú ideig otthagyják, néha még délután is ott lábatlankodnak, akadályozzák a gyalogosok közlekedését és éktelenítik a városképet. Senkit nem nevezünk meg név szerint. Arra kérjük azonban a lakókat és a boltvezetőket, hogy ezt a jelentéktelennek látszó dolgot kezeljék több figyelemmel!
