Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

TkMMqp 1953. JÚNIUS 20. CSÜTÖRTÖK Június 23-án országos dalostalálkozó Vácott A hagyományos nyári ün­nepségsorozat atkáiméból jú­nius 23-án Vácott az ország leghíresebb énekkarai adnak egymásnak találkozót. Ezen a napon a Dunakanyarban sze­repel a budapesti Vándor- kórus, a KISZ egyetemi ve­gyeskara, az építők központi vegyeskara, a debreceni Ko- dály-kórus, a veszprémi városi .énekkar, a Lenin Kohászati (Művek vegyeskara, amelyek a i vendéglátó váci Vox Humana (énekkarral együtt ünnepi (hangversenyeken mutatják be legszebb műsorszámaikat Az országos hírű kórusok szerep­lését nagy érdeklődés előzi meg a Dunakanyar városai­ban és községeiben: számos vendéget várnak az ünnepi j eseményre a fővárosból is. ■(MTI) — Megalakult és megkezd­te működését a bemeceba- ráti Hunyadi Tsz tizenhat szakmunkásból és ugyanany- nyi építőmunkásból alakult építőbrigádja, amely a járás valamennyi tsz-e számára dolgozik. Már erre az évre 4 miliő forintos beruházási program kivitelezését vál­lalta. Jelenleg száz férő­helyes szarvasmarhaisitállót épít a perőcsényi Április 4. Tsz számára, a nagybörzsö­nyi Hunyadi Tsz kukorica- góréjának építését pedig mór befejezte. Eredmények — tennivalók A Budai Járási Pártbizottság kibővített ülése — Befejezés előtt áll a parkosítás a Dunakanyar balpartján Nógrádverőcétől Szobig. Már csak Szobon dolgoznak, de két héten be­lül ott is elkészül a park. Ez­zel az idei parkosítási prog­ram, amelyre 800 ezer fo­rintot fordítottak, befejező­dik. A Budai Járási Pártbizott­ság tegnap kibővített ülésen tárgyalta meg, hogyan hajtot­ták végre a termelőszövetke­zetek megszilárdítására vo­natkozó korábbi határozatai­kat. A pártbizottsági ülésen megjelent és felszólalt Szakali József, a Pest megyei Pártbi­zottság titkára. A tanácskozá­son részt vették a tsz- és a ta­nácselnökök, a tsz- és a köz­ségi párttitkárok, valamint más mezőgazdasági szakembe­rek. A beszámolót Tuza Sán­dor né, a Budai Járási Párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője ismertette. Érdemes volt-e néhány év­vel ezelőtt annyit harcolni a tsz-ek létrehozásáért, érdemes volt-e oly sok erőt fordítani a dolgozó parasztság meggyőzé­sére? A válasz egyértelmű: érdemes volt, mert a szövetkezetek többsége megszilárdult, illetve jó úton halad a gazdagodás felé. Egy esztendő alatt több mint kétmillió forinttal növekedett a tsz-ek tiszta vagyona, a fel­vásárlás eredményei is bizo­nyítják a gazdaságok fejlődé­sét. Kenyérgabonából, gyü­mölcsből, más termékekből is többet vásárolhatott fel az állam, mint egy esztendővel ezelőtt —• mondotta többek között. A gazdasági sikereket csak jó politikai munkával lehetett elérni. A pártszervezetek is derekasan dolgoztak ebben az időben. Nekik is köszönhető, hogy a közös munkában leg­többen megtalálták a helyü­ket, jókedvűen dolgoznak, s az átszervezés óta több, mint hatvan, dolgozó parasztot vet­tek fel a pártba. Akik koráb­Tévedésben lévő ivócimborák alkalmi rablóbandája Érden azt kérték, hogy a köz­kegyelem értelmében bo­csássák őket szabadon. A nyomozók megmagyaráz­ták nekik, hogy nagy téve­désben vannak. Az általános közkegyelem a régebben, el­követett bűncselekmények tet­teseire vonatkozott, akiknek kormányzatunk módot akart adni, hogy megmutassák: immár becsületes, jó útra tértek. Akik azonban ma is szemben állnak a becsületes emberek társadalmával — te­gyék ezt bár ittas állapot­ban! — nem jut más osztály­részükül, mint a bírói ítélet, s nyomában a szigorú bünte­tés, (f. a.) ban féltek a köiös munkától, ma már szószólói a szövetke­zetnek, kezdeményeznek, ja­vasolnak és bátran bírálnak. Míg kezdetben sok gondot okozott az anyagi érdekeltség megteremtése is, mára már csaknem valamennyi tsz megtalálta a helyes jövedelemelosztás mód­ját. A lenini hármas jelszó meg­változását is nehezen értette meg a lakosság. Jelenleg azon­ban már nem a régi holdak száma, hanem a közösben vég­zett munka dönti el, kinek mi­lyen a tekintélye. A pártbizottság értékelte a sikereket, mégsem ezekről beszélt elsősorban, hanem a hibákra hívta fel a figyelmet. Óvta a vezetőket a kezdeti si­kerek túlbecsülésétől, attól, nehogy megrészegülve az ered­ményektől, előreszaladjanak. Példaként említették a háztáji gazdaságokat, amelyeket a ve­zetők sokszor bizalmatlanul szemlélnek, ahelyett, hogy az azokban rejlő tartalékokat ki­használnák, akár a gyümölcs-, szőlőtermesztésben vagy az ál­lattenyésztésben. Ez az oka annak is, hogy több ezer da­rabbal csökkent a járás ál­latállománya. Részletesebben elemezték a tsz-demokrácia betartását. Em­lékeztettek arra az időre, amikor nem lehetett mindig várni a közgyűlések össze­hívására, gyorsan, sürgősen kellett intézkedni. Ma már azonban az ilyen módszerek­kel nem lehet élni. Bár ne­hezebb ügy dolgozni, hogy a tagokkal mindent megtár­gyaljanak a vezetők — bri­gádértekezleteket, küldött- gyűléseket vagy közgyűlése­ket hívjanak össze a hasz­nos, valamennyiük érdekét szolgáló intézkedések meg­szavazása miatt, mégis meg kell tenni. Valamennyi tsz- vezetőnek szem előtt kell tartania: a tsz tagjai — a tsz tulajdonosai. A tulajdonosok nélkül — vagyonukról, munkájuk­ról, beruházásokról vagy tervük módosításáról nem dönthetnek. így vezetni nehezebb, több türelmet, megértést kíván. Az a vezető azonban, aki ezt az elvet tiszteletben tartja, meghallgatja az emberek vé­leményét és a határozatokat betartja — igazi jó kol­lektívát kovácsol gazdasá­gukban. A számos gazdasági kér­dés között a nők szerepe sem törpült el. A pártbizott­ság tagjai keresték a lehető­séget: hogyan nevelhetnének mielőbb több párttagot a valóban jól dolgozó asszonyok közül és a tsz-vezetők mi­képpen vonják be őket a vezetésbe. A pártszervezetek szer­vezeti megerősödése sür­gős feladat — eközben aranytartalékot jelente­nek a jó munkát végző nők. Végezetül a napi gazdasá­gi és politikai feladatokra hívták fel a figyelmet: arra, hogy már az aratás és a cséplés idején készítsék elő a jövő évi termést. A kom­bájnolás idején se pihenje­nek a traktorok. Ne késse­nek meg a nyári mélyszán­tással és a trágyázással. Az őszi betakarítás a munkagé­pek hiánya miatt kissé több előregondolást, szervezést igé­nyel — erre is időben ké­szüljenek fel. A pártbizottsági ülést az­zal a gondolattal fejezték be, hogy romantikus álmok kergetése helyett, valameny- nyi vezető a hétköznapi, ap­ró tettekre építse munká­ját, mert a kommunista mun­kastílust a való életre tá­maszkodás jelenti. A község vezetőinek összefogása a la­kossággal azt eredményezi, hogy a gyenge és a köze­pes tsz-ek a jók színvonalára emelkednek, s akik ma még nem teljes szívvel dolgoz­nak — szintén megtalálják helyüket a közösségben. Megalakult Nagymaros ivóvíztársulata Két éven belül teljesen elkészül az ivóvízvezeték Kedden tartotta alakuló ülését a nagymarosi ivóvíztár­sulat, amelyhez úgyszólván a község valamennyi háztulaj­donosa csaitla kozott. Csupán azok maradtak távol, akik­nek a háza olyan helyen épült, ahová a vízvezeték belátható időn belül nem jut el. Min­denesetre Nagymaros beépí­tett területének SS százalé­kát 1965-re ellátja jó, egész­séges ivóvízzel a vízvezeték, amelynek építése heteken be­lül megkezdődik. A vízmű és vezeték nem­rég elkészült terve és költ­ségvetése alapján az építési költség 8 millió 200 ezer forintra rúg. A községi ta­nács eddig 600 ezer forin­tot tartalékolt a községfej­lesztési alapból, és az elkö­vetkező, két évben további 900 ezer forintot fordít e cél­ra. A költségekhez ter­mészetesen a most megala­kult ivóvíztársulat is hozzá­járul, a fennmaradó összeget pedig állami támogatásból fedezik. Az idén az állami támogatás egymillió forint összegű, tehát 1 millió 600 ezer forintot használnak fel az építkezéshez. A Duna-parton már két kutat fúrtak tavaly, most ezekhez elkészül a szivattyú­ház. a hegyeken pedig a veze­tékeket tápláló vízgyűjtő me­dence. Ezenkívül még ebben az évben lefektetik a vezeték egy részét is, s talán év végé­re már lesz hely Nagymaro­son, ahol vízvezetéki vizet isznak. Jövőre aztán foly­tatják a vízvezeték kiépítés sét, 1965-ben pedig befeje-. zik. , A tolvajok fekete hete Rájár a rúd mostanában I megyénkben a tolvajokra. Az J utóbbi napok hat tolvajlásá- nak tettesei közül ötöt a rend­őrök nem napok, hanem szin­te órák alatt a lakat mögé tet­tek. Nézzük csak a listát: A múlt szerdán a vasadi ta­nácsháza elől elloptak egy női kerékpárt. Csakhamar kézre- került a tolvaj a 34 éves, fa­lubeli Kovács Pál személyé­ben. Csütörtök délután Gyálon Padruzsanszki János 39 éves férfi betört egy pesti lakos vi- kendházába. Még mielőtt to­tetteri Még tizenhárom önkiszolgáló bolt nyílik az idén — Az új eladási módszerek szerint dolgozó üzletekről sze­retnék néhány érdekes adatot elmondani — hallatszik a te­lefonban Komor Béla, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya vezetőjének hangja. —. Szívesen hallgatjuk. — Amilyen gyorsan terjed­nek el, olyan gyorsan lettek népszerűek megyénkben a vá­sárlást annyira meggyorsító új kereskedelmi módszerek. A legjobban az önkiszolgáló bol­tok váltak be, ezentúl az élel­miszer-szakmában csak ilye­neket építünk. — Mennyi megyei bolt mű­ködik új eladási módszerek­kel? — Ez idő szerint 216 tanácsi boltunk árusít a korszerű módszerek szerint. 766 boltunk van, összes boltjainknak 28,2 százaléka árusít tehát az új módi szerint. Bevételük azon­ban nem felel meg ennek az aránynak, hanem jóval na­gyobb és egyre növekszik, összes boltjaink forgalmának 38,3 százalékát tette ki múlt év első negyedében az új mód­szerű boltok forgalma. Ez év első három hónapjában pedig már 43,6 százalék volt a ré­szesedésük az összes forgalom­ból. — Vgy látszik, valóban be­váltak és hány ilyen új bolt nyílt már meg ebben az esz­tendőben? — Az első negyedévben hat, de az év végéig még további tizenhárom nyílik meg. <-y -e) vábbállhatott volna, érték, elfogták. Aznap éjszaka Kiskunlachá- zán valaki tetőbontással beha­tolt a porcelán és edénybolt­ba. Elvitt onnan egy ezerhét- száz forintos táskarádiót, s némi készpénzt. Nem sokáig hallgathatta a rádiót, mert az­óta már őrizetben van. A ne­ve: Orbán Sándor, 21 éves kiskunlacházi fiatalember. Pénteken Pomázon mászott be valaki a Fűzfa utca egyik házába, miután kifeszítette annak ablakát. Négyezer fo­rint értékű holmit lopott, de nem jutott vele messzire. El­fogták, úgy hívják: Pafkovics György, 23 éves, munkakerü­lő. Szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettes Cegléden be­tört az 5. számú italboltba.' Még nem fogták el, de tény, hogy nem járt valami jól, mert noha a fiókokat össze­túrta, azokban egy árva fillért sem talált, csupán számlákat és iratokat. A hét végén ábónyi bor­bélyműhely élői emeltek el egy kerékpárt. Csakhamar nyomára jutottak a tolvajnak: Földi István 39 éves abonyi segédmunkásnak. Örömmel nyugtázzuk a köz­vélemény nevében a hat nyo­mozás gyors eredményét.' Megnyugtató tudnunk, hogy rendőrségünk éberen őrködik a lakosság, a társadalom rend­jének és vagyonának bizton­sága felett... — A szobi járási könyvtár a zebegényi járási szülőott­honban fiókkönyvtárat léte­sített. Egyelőre 80; főleg a csecsemőgondozásra, gyer­meknevelésre vonatkozó könyvet bocsátott a szülőott­hon betegei rendelkezésére. uní^i zott. Clara Zetkin is elhagyta Németországot. Ausztriában telepedett le, de nemstíkára Pá­rizsba költözött. Saját élete tanította rá, hogy küzdeni kell a munkásnők helyzetének javí­tásáért. Egész életét a munkásmozgalomnak szentelte. Beszédeket tartott, szerkesztette a Gleichheit című lapot, marxista szellemben nevelte az asszonyokat, mozgósított a béke védelmére, s szervezte a dolgozókat az impe­rializmus ellen. A nép felszabadításáért szentelt életet 1933. június 20-án, ma harminc éve törte meg a halál. Életművének kicsiny töredékét idézzük ezen a napon. nyian tudjak, hogy melyek azok az események, amelyek a kapitalista rendszerben mindig fennálló háborús ve­szélyt jelenleg még növe­lik. Bizonyos angliai és né­metországi kapitalista körök gátlástalan handabandázása az, ami most a két nemze­tet háborúskodásra uszítja. Azok a körök handabandáz- nak, amelyek szemében a fegyverkezés és a háború jó üzlet, s ezt a handabandá- zást kitartott irodalmárok és tudósok szégyentelen tevé­kenysége még alá is tá­masztja. Ez felhívja a töme­gek figyelmét arra a tényre, hogy a háború nem a dip- lomatáskodó „államférfiak” műve, nem a történelem ama bábjaié, akiket a kormányok tartanak kézben, hanem vég­ső soron a kizsákmányoló uralkodó osztályok érdekei azok, amelyek háború felé sodorják az emberiséget. Az úgynevezett nemzeti ellen­tétek nem a nemzetek tö­megei közötti ellentétek, ha­nem csupán a minden egyes nemzeten belül meglevő ki­zsákmányoló és uralkodó osz­tályok közötti ellentétek. Az úgynevezett nemzeti ellen­tétek csupán egyik oldalát alkotják annak a történelmi jelenségnek, amelynek másik oldala a kizsákmányoló és a kizsákmányolt osztályok kö­zötti nagy történelmi el­lentét. A kapitalizmus gyors fej­lődése a legmélyebb gyöke­re ma minden háborús ve­szélynek. Ezért a dolgok mai állása mellett a veszélyez­tetett békét semmiképpen sem lehet ama polgári béke- barátok jóindulatú papiros­ízű fogadkozásaival biztosí­tani, akik maguk is segéd­kezet nyújtanak a háborús veszély fenntartásához az­zal, hogy megszavazzák a fegyverkezéshez szükséges ösz- szegeket, védik a vagyonos osztályok érdekeit és az osz­tályellentétek társadalmának fenntartásán és megszilárdí­tásán fáradoznak. Amit ők tesznek, az hasonlít azok­nak az embereknek az eljá­rásához, akik látják ugyan a pislogó tüzet, de csak ak­kor szánják rá magukat az oltásra, amikor a lángok mór az egész házat elnyeléssel fe­nyegetik. A béke fenntar­tásának biztosítéka nem ezek­nek a jó embereknek, de rossz politikusoknak a papirosízű fogadkozása, hanem a pro­letárok tömegeinek elszánt akarata. Ahogyan a nem­zeti ellentéteket és a nem­zeten belüli osztályellenté­teiket egy és ugyanazon tör­ténelmi jelenség két olda­lának kell tekintenünk, ép­pen úgy a kizsákmányoltak nemzetközi szolidaritása is csak a vagyonosok és a ki­zsákmányoltak között min­den egyes nemzeten belül folyó osztályharcnak egyik oldala. A szemérmetlen há­borús uszítással szemben a legnagyobb határozottsággal hangsúlyozni kell, hogy a német proletariátus testvéri jobbot nyújt az angol pro­letariátusnak, a francia pro­letariátusnak és az egész világ proletariátusának a bé­ke fenntartása közös művé­hez, hogy az osztályöntuda­tos német proletariátusnak eltökélt szándéka a stutt­garti nemzetközi szocialista kongresszus irányelveinek szellemében felhasználni mind­azokat a hatalmi eszközöket* amelyek a mindenkori tör­ténelmi viszonyok között ren­delkezésére állnak, s ame­lyek segítségével háborút üzenhet a háborúnak, felve­heti a harcot a militariz- mus és kísérő jelenségei el­len, hogy így a békét a leg­nagyobb súllyal biztosítsa. A proletár .osztályharc — munkástestvériség, a szocia­lizmus — a népek békéje lesz. A múlt hét keddjén Patkói József 37 éves tárnoki la­kos betért Érden a Vincze- féle kocsmába. Ivás közben ess zebarátkozott ott három ismeretlen férfival. Nyakló nélkül fizette azoknak is az italt, egészen záróráig. Ak­kor azután, immár jól eláz­va, úgy döntöttek, hogy el­mennek. további ivászatra az érdi Casinóba. Mindenesetre, még mielőtt útnak indul­tak volna, Patikaival fizettettek még egy liter rumot. Á tömény italt gyorsan le­eresztették torkukon, az üve­get összetörték. Az autóbuszon, a Casino felé, a három alkalmi is­merős egymás között megál­lapodott, hogy az első adan-, dó alkalommal kizsebelik Pát- \ kait, akinek a tárcájában pi-; ros hasú bankákat láttak. A; Casinót zárva találták. Pátkai \ '■ most már alighanem meg- \ elégelte az éjszakai csavar- í gást, mert kijelentette, hogy í , haza akar menni. El is távo-í zott a többiektől, azok azon-; ban a nyomába eredtek. Ami-! kor megtalálták, erőszakkal a kerítéshez j szorították, s a belső zse- j béből kiszedték a pénzt. \ összesen kétszázötven, százhu-! szonöt, százhuszonöt forint ju-! tott egyre-egyre. Ezután, mint akik jól vé- j gezté'k dolgukat, elsétáltak: az Érd fölötti Doberdóra. Ott; az egyik háznál rendőrnyomozónak adták < ki magukat, s megszálltak. A házban! még örültek is nekik, hogy; legalább lesz, slki esetleg; megvédje őket, ha netán be-: törne valaki... A rablók nem jutottak ■ messzire a pénzzel. A rend- < őrség valódi nyomozói rövi- j desen fülöncsípték mindhár- \ mukat. Ma már lakat alatt; ülnek: Ladányi István 20. éves alkalmi munkás, Riczu '■ Mihály 20 éves gyári mun-: kás és Horváth Antal János: 20 éves gyári munkás. Tettü- ; két beismerték, de annak sú-! lyát még most sem tudják: felmérni. \ Kihallgatásuk során az amnesztiára hivatkoztak, s Clara Zetkin, egy Eissner nevű szászországi falusi tanító leánya, 1857. július 5-én szüle­lett. Miközben a tanítóképzőt végezte, kap­csolatba került az orosz diákok és emigrán­sok egy csoportjával, aikik megismertették a szocialista eszmékkel. Köztük volt Ossip Zet­kin orosz forradalmár is, aki később felesé­gül vette Clara Zetkint. Clara Zetkin a Bis- marck-féle szocialistaellenes törvény idején, a legsúlyosabb üldözések közepette, elszántan lépett a munkásmozgalom harcosainak so­rába. 1880-ban kiutasították Ossip Zetkint Né­metországból, s ekkor Franciaországba uia­Szenvedéiigéneh tüze Soha nem hunyt hi A pártvezetőség és az el­lenőrző bizottság megbízá­sából fel kell hívnom az önök figyelmét a háborús uszításra vonatkozó előttünk fekvő határozati javaslatra. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus egyhangúlag és vita nélkül elfogadja a hatá­rozatot, s ezzel tanújelét adja az osztályöntudatos német proletariátus ama megingat­hatatlan akaratának, hogy minden befolyását latbaveti a veszedelmes háborús uszí­tás ellen. Önök mindany­A háborús uszítok ellen dara Zetkin beszéde a Német Szociáldemokrata Párt nürnbergi kongresszusán 1908. szeptember 19

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents