Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-19 / 141. szám
rttsrr MEG 1963. JÜNIÜS 19, SZERDA Kocsmai vitából — emberhalál Hétfő este a gyóni kocsmában két társaság italozott. Ahogy az lenni szokott, mindkét csoportnak meg volt a maga hangadója. A két „előénekesről”, Hidegháti Antal 32 éves dabasi traktorosról és Balogh László 21 éves dabasi gyári munkásról csakhamar kiderült, hogy nem férnek meg egy csárdában. Balogh gúnyosan megkérdezte Hideghátitól, hogy van-e engedélye szakáll viselésére? A szakállas Hidegháti emiatt annyira megsértődött, hogy kiengesztelhetetlen haraggal távozott az ivóból. Odakint, az utcán újabb vitába keveredtek. Ennek hevében Balogh pofonvágta Hideghátit, aki pár pillanatra a földre került. A földön fekve előhúzta bicskáját, feltápászko- dott és nyakonszúrta Ba- loghot. Balogh Lászlót két órával később, éjfél előtt, az eset színhelyétől mintegy kétszáz méterre, holtan találták a járókelők. a rendőri nyomozás csakhamar eredményre vezetett: elfogták Hideghátit. Dunabogdány = Feribegy Talicskában, puttyonyokban hordják a cseresznyét a duna- bogdányiak. Tűz a nap, kimelegszenek a cipekedésben. Az italbolt előtt kifújják magukat s betérnek egy pohár sörre, málnaszörpre. A derűs utcai képet Debre József, földművesszövetkezeti elnök bo- rongós közlése árnyékolja be: a földművesszövetlcezet bambiüzemének kapacitását nem tudják kihasználni, holott Tahit és más községeket is innen látják el hűsítő itallal. Szállítóeszközük ugyanis nincs, fuvart nem kapnak rendszeresen. Most is már két napja ládákban áll ezerkétszáz üveg bambi, lejárt a szavatossági idő, ki lehel önteni. Ennél is érzékenyebben érinti a lakosságot a TÜZÉP-telepen veszteglő 40 ezer darab tégla, az építkezések megszakadtak, mert nincs a faluban fuvar, a TEFU sem ér rá széthordani a téglát. Hiába kért egy két- és féltonnás teherautót a szövetkezet — holott kifizetődő < Nem „kellemetlen meglepetés“ ezt írja a Szövetkezetek Pest megyei Központja hozzánk küldött levelében a május 19-i Kellemetlen meglepetés című írásunkkal kapcsolatban. Ott megírtuk: az Albert- irsai Községi Tanács kifogásolja, hogy községüket kihagyták a központi gyümölcszöldség ellátásából. A MÉSZÖV terjedelmes levélben indokolja, miért volt szükség az intézkedésre. Indokaik — különösen miután elolvastuk a Ceglédi Járási Tanácstól kapott és velünk is közölt adataikat a két termelőszövetkezet szabad árutermeléséről — helytállóak. Az első indulatok lecsillapodtával bizonyára ezen a véleményen van a helyi tanács is és igyekszik kellő intézkedésekkel alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. A történtekből azonban azt látni, hogy külön „égitest” a községi tanács, a termelőszövetkezetek és külön csillag a Szövetkezetek Pest megyei Központja. Mindegyiket a maga sajátos belső törvényei igazgatják, mindegyik jót akar. A tervezett intézkedéssel már februárban foglalkoztak a földművesszövetkezetek járási értekezletén, de a többi érdekelt tudomására csupán április végén hozták, amikor már ugyancsak nehéz gonddá lett az átállítás megszervezése. Ha a februári megbeszélés után rögtön asztalhoz invitálják az érintett negyvenkilenc község tanácsát és a termelő- szövetkezeteket, most nem volna annyi megoldatlan nehézség. Hej, az az alkohol! Sári községben a szolgálatos rendőrőrmester az egyik este észrevette, hogy Majeczki István, az állami gazdaság 26 éves munkása kapatos fővel szabálysértést követ el. Amikor emiatt igazoltatni akarta, az ittas ember a kerékpár pumpájával támadt a rendőrre. A rendőr elhárította a támadást, s mert látta, hogy a férfi mennyire részeg, nem tett mást, csak rászólt: szépszerével menjen haza! Majeczki eldülöngélt az incidens színhelyéről, de esze ágában sem volt haza menni. A szomszédos utcák egyikében megleste a rendőrt, s ismét reátámadt. Ezúttal már nemcsak pumpával, de késsel is. A rendőr most már nem tehetett egyebet: miután a támadást ismét elhárította, a részeg lkötekedői előállította az őrsre. Némiképp hasonló eset történt a Szokolya melletti Királyréten is. A szolgálatban levő rendőrtörzsőrmester a hirtelen zivatar elől két önkéntes rendőr társaságában betért a földművesszövetkezet italboltjába. Ott ivott, pontosabban ivott volna Hu- gyecz Ferenc királyréti kovács, öt gyermek apja. Azért nem ihatott, mert már annyira leitta magát, hogy nem akarták kiszolgálni, Hugyecz emiatt keserű szemrehányással fordult a rendőrhöz. Azt kérte tőle: intézkedjék, hogy ő azonnal további Rókához juthasson. Neki — úgymond — van pénze, s a pénzéért van joga inni! A rendőr természetesen nem az ittas embernek, hanem a kocsmáros- nak adott igazat. Sőt. nemcsak igazat adott, hanem egyenesen felszólította, hogy ittas vendégét semmi körülmények között ki ne szolgálja! Meghallotta ezt Hugyecz, s hirtelen gerjedt indulatában most már a rendőr ellen fordult. Váratlanul hatalmas ökölcsapást mért a kötelességét teljesítő rendőrre, aki pedig valóban az ő javát akarta. A rendőr az ütéstől megtán- torodott, de ott voltak az önkéntes rendőrök, névszerint Makra János és Lénárd István, akik aztán nagyon gyorsan lefogták és ártalmatlanná tették az alkoholtól ítélőképességét elvesztett, dühöngő embert... A megyei főügyészség mindkét nyakló nélkül italozó ember ellen megindította a bűnvádi eljárást, vagyis a hivatalos személy ellen elkövetett erőszak bűntettéről a bíróság előtt kell majd számot adniuk. (f. a.) lett volna — a járási kozpon: nem hagyta jóvá igénylésüket Tavaly 170 ezer forintot fizettek ki fuvarra s ha saját teherautójuk lenne, egyedül a téglaszállítással több mint százezer forint fuvarköltséget takarítanának meg. Nyomon követjük a cseresznyéskosarak útját. A hegyre felvezető kis utcában, a felvásárlótelep udvarán rakják le azokat a termelők. Szép, hibátlan áru valamennyiben, akárhogy vizsgálgatják az átvevők, nem találnak benne férgest. ízre is kitűnő, zamatos s ropog, ahogy beleharap az ember. Schiling János telepvezető elmondja, hogy naponta 18C—120 mázsát vásárolnak fel mintegy 60—70 ezer forintot fizet ki naponta a szövetkezet pénztára s az átvett meny- nyiség zöme egyenesen a Ferihegyi repülőtérre fut be s onnan külföldi országokba irányítják a szállítmányokat. Ilyen elsőrendű cseresznyét már rég nem termeltek Duna- bogdányban. Mi ennek a titka? — A szervezett növényápolás — feleli Debre elnök. — Az előző években nem kelt el több, mint 5 hektó mészkén- lé, amit szövetkezetünk készített el a permetezésekhez, az idén viszont 22 hektót vásároltak a gyümölcsösök tulajdonosai. Dunabogdányban főleg cseresznyét, meg málnát termelnek, tavaly a kétféle cikkért közel három és félmillió forintot fizettünk ki, az idén öt millió körül lesz majd ez az összeg. A többlet — bár kétségtelen a terméshozam is hozzájárul, — elsősorban a minőségi javulásnak köszönhető, hiszen az exportképes cseresznyéért például 2 forinttal többet fizetünk ki a termelőknek, kilónként. Tovább bandukolunk a fölfelé vezető úton, feljutunk a kőbányászok lakótelepére. A zöldséges bolt csaknem üres, dél van, a boltvezető reggel óta várja az árut, ami nem érkezett meg, illetve a lenti üzlet előtt lerakodott a MÉK kocsija, de onnan tovább száguldott Viseg- rádra s majd visszafelé jövet óhajtják fölvinni a maradékot a hegyre. Várkoly Béla., az FJK instruktora meg is jegyzi erre: nem szabad átvenni az árut, bűnhődjenek a felelőtlenek. Betérünk az újjávarázsolt falatozóba. Nem ismerni rá — mondja Szénási bácsi, az egyik vendég. Öcska kis söntés volt itt azelőtt, most meg valóságos táncteremmé tágult, asztalokkal, televíziókészülékekkel, és ha megéhezik az ember, harapnivalót is kap. Társasvacsorák alkalmával halászlét szolgálnak fel. Megtudjuk, hogy amióta átalakították, kétszeresére emelkedett a forgalom. A következő állomás: az 1. számú kisvendéglő, amely átalakított formájában május 9-én nyílt meg. Egész nap meleg étel kapható itt, a havi 50 kiló hal kevésnek bizonyult, Skrivanek Miklós üzletvezető szerint 100 kiló hal is elfogyna, ha bővítenék a keretet. A két heti ételforgalom 10 ezer forint volt. Szombaton és vasárnap táncolni is lehet. A Rózsa Cukrászda a hajóállomásnál, valóságos ékessége a községnek, nemcsak a romantikus környezet teszi ezt, hanem a berendezés is. A szövetkezet tagsága és dolgozói nagyértékű társadalmi munkával segítették a vendéglátóipari egységek átalakítását. (d. k.) JOGA VAN A MUNKÁHOZ A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szak- szervezeti titkárával beszélgettem, amikor belépett az irodába egy asszony. Elővette táskájából a munkakönyvét, s közben elmondta, hogy egy esztendeje bocsátották el „azonnali hatállyal” a PVKV-tól, amit be is írtak munkakönyvébe. Azt kérte, hogy javítsák ki a bejegyzést „hozzájárulással kilépett”-re, mert a mostani bejegyzéssel egy év óta nem tud elhelyezkedni. „Nem loptam, nem csaltam — fakadt ki —, akkor miért büntetnek eny- nyire?!” Megállapodtak, megvárják, amíg az igazgató visz- szaér valahonnan, s akkor hármasban megbeszélik az ügyet. Nem tudom, hogy hívják az asszonyt. Azt sem tudom, miért kellett „azonnali hatállyal” elbocsátani. Az elutasító vállalatok közül is csak a székesfehérvári Villamossági és Rádiótechnikai Vállalatot jelölte meg. Mindez azonban nem is lényeges. Ebben az esetben csupán azon van a hangsúly, hogy egy ember dolgozni akar és ebben már hosszú ideje meggátolják. A nagyobb nyomaték kedvéért most idézhetném az alkotmányt, de nem teszem, mert remélem, hogy legalább alapvető tételeit mindenki ismeri. Ha így van, akkor egyszerűen érthetetlen, miért járnak el így egy emberrel, aki bármit is csinált, bűn- cselekményt nem követett el. Milyen sokszor elmondtuk már és elmondjuk manapság is, hogy nem az emberek, hanem a hibáik ellen harcolunk. Amikor ügyet csinálunk abból, hogy akik letöltöttélc a büntetésüket, munkához jussanak, akkor miért nem tesszük ugyanezt azokkal is, akik nem követtek el bűncselekményt? A fegyelemsértők, a munkafegyelem lazítói ellen sokféle szankciót lehet alkalmazni. Alacsonyabb munkakörbe helyezhetik őket, kaphatnak szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetést, sőt még a javító-nevelő munka fogalma is ismeretes már közéletünkben aszerint, ki milyen súlyosan vét a vállalati szabályok ellen. Azt is tudjuk, hogy a szankciók között az azonnali elbocsátás is szerepel, de erre nagyon alapos indokkal kerülhet csak sor. A vállalatok ezt az eljárást is érvényesíthetik, valami azonban még súlyos esetekben is ellene szól az ilyen intézkedésnek. Ha m- laki nagyon súlyosan hibázik, nem nevelhetik-e jobban abban a környezetben, ahol már ismerik, mint egy másik munkahelyen, ahová ismeretlenül lép be? Érdemes ezen elgondolkodni. A fenti és a hozzá hasonló esetekben pedig, amikor már megtörtént az elbocsátás, szüntessék meg a merev elzárkózást, ha a dolgozó felvételre jelentkezik, mert ha az illető kijavíttatja is a munkakönyvébe írt eredeti bejegyzést, ugyanaz az ember marad, aki volt és így is, úgy is joga van ahhoz, hogy dolgozzék. F. I. A fesztivál meglepetése: a magyar trió Beszámoló a IV. nemzetközi dzsesszfssztiválról Négy napig tartott a festői szépségű jugoszláv üdülőhelyen, Bledben, a nagyszabású nemzetközi dzsesszfesztivál. A sorrendben negyedik találko-Kép, szöveg nélkül zóra a legjobb angol, nyugatnémet, francia, olasz, csehszlovák, lengyel, osztrák és jugoszláv együtteseken kívül magyar zenekart is meghívtak. A KISZ dzsesszklubja képviseletében a Modern Dzsessztrió — ifj. Pege Aladár bogős, Kovács Gyula dobos és Balogh Jenő zongorista — vett részt a fesztiválon. — Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a rangos találkozón képviselhettük hazánkat — mondják a trió tagjai. — Ez volt az első alkalom, hogy nemzetközi fesztiválra magyar együttes is meghívást kapott. Mi tagadás, némi elfogódottsággal utaztunk Bledbe. Aggodalmainkat igazolta a hatalmas koncertterem lelkes és szakértő közönsége, amely bizony ízig-vérig modem muzsikát várt a koncertektől. Hozzá kell még tenni: a magyar dzsessz képviselői az utóbbi években ritkán alkothattak véleményt személyes tapasztalataik alapján a külföldi muzsikáról. Miután az Európa különböző országaiban rendezett fesztiválokra hazánkból nem neveztek egyetlen zenekart sem, a mércét, a követelményeket illetően az elképzelések homályosak maradtak. A Modem Dzsessztrió tagjainak szorongása csak addig tartott, amíg nem konferálták be őket. A pódiumon szét- foszlot minden aggodalom: a közönség már megjelenésükkor lelkes tapsban részesítette a zenekart. — Nagyon jólesett az előlegezett bizalom — emlékeznek vissza. — Ami utána következett, az felülmúlta legvérme- sebb reményeinket is. A fesztivál közönsége szűnni nem akaró ovációban részesítette triónkat. Két Pege- és két külföldi számmal szerepeltünk. A hivatalos műsor után pedig egy szemközti night klubban léptünk fel. A klubban javarészt az együttesek tagjai jelentek meg, akik ugyancsak nagy érdeklődéssel és elismeréssel hallgattak minket. Az elismeréshez csatlakozott a jugoszláv sajtó, a rádió és a televízió is. Annál furcsább, hogy idehaza, a szakmai körökön kívül, úgyszólván semmilyen érdeklődés nem mutatkozott a Modern Dzsessztrió bledi sikere iránt. A legnagyobb európai szaktekintély. Joachim-Ernst Berendt, a neves nyugatnémet kritikus viszont így vélekedett a magyar együttesről: ,,Ezen a fesztiválon a legnagyobb meglepetést a magyar trió okozta. Szólistái egytől-egyig kiváló muzsikusok. Pege bőgőszólói a szakmai közönséget elkápráztatták. Kovács Gyula virtuóz dobszólói és a fiatal Balogh Jenő improvizációs készsége ugyancsak méltán keltett feltűnést.” ___________ Gy. D. — A pándi Egyetértőd Tsz ötszáz sertést hizlal folyamatosan ebben az évben. A közös gazdaságban bevezették az igen gazdaságos új takarmányozást, a zöldlucer- na gépesített etetését. Szedik az exportcseresznyét — Sikeres volt a növényvédelem — Korszerű üzlethálózat és nagy a vonzereje. Szmvo- j nalas programot kell kínál-$ nunk, mert különben nem % jönnek a fiatalok. Az ifjú- ^ sági klub rendezvényeit úgy$ alakítottuk ki, hogy megfe- £ leljenek a sokoldalú igények-% nek. Számos látogatót vonza-fy nak a filmviták, sikeres volt színháztörténeti sorozat, azt űrhajózásról szóló előadiás. Aj bélyegszakkör, az öntevékeny £ együttesek már ezen a szin-j ten is lekötik a fiatalokat. Az'j őszi tervek között zenei isme- % retterjesztö sorozat is szerepel, $ és vita a szerelemről, a há-% zasságról. Hadd mondjak el$ még valamit: nagyon szeret-£ nénk, ha az új művelődésig otthon ügye az eddiginél is% jobban érdekelné az ifjúsá-t got. $ Bodroginé, a könyvtáros, % hozzáteszi: ^ — Es jó lenne, ha az új % művelődési otthonban elférne j, a könyvtár is ... í Az isaszegi Kisz-tagok jói \ érzik magukat a szervezet- % ben. A klub az otthon me-% legét, barátságát nyújtja. Nem f kétséges: ha ilyen szervezetten, ilyen erővel dolgoznak továbbra is, sok szép eredményt érhetnek még el. ^ Petrik István * utcát, olyan szép. A lakók ki- > ásták az árkot, rendezték környezetüket. Ezt kell elérni az egész faluban. Isaszegi látogatásunkkor meggyőződtünk arról, hogy az isaszegi KISZ-isták lelkes ■ fiatalemberek, mindenütt ott vannak, ahol történik valami. < A kulturális munkában a vezetőség jár élen: a titkár • az énekkar tagja, a szervező : titkár a tánccsoport egyik ' erőssége, az agit.-propos szín- • játszó. Eljárnak a tagok a 1 könyvtárba, segítenek a köny- : vek rendezésében, beszél- < getnek az olvasókkal, tanácsokat adnak. Eredményeikre } joggal büszkék első helyezést értek el a járási sparta- i kiadón, és a járási kulturális < szemlén. A vezetőség gondja, hogy programot adjon a tagság- < nak, kielégítse az igénye- I két. Meleghegyi Sándor, a 1 művelődési otthon igazgatója ‘ alighanem a lényegre tapin- i tott rá: '• — Bizonyos fokig nehéz a 1 helyzetünk. Közel a főváros A KlSZ-alapszervezet titkára, Bazsik Béla tanácstag. így kétszeresen is szívügyének érzi a község csinosítását, rendezését. Először némi iróniával azt mondja, hogy az elhervadt tulipánok is a javulást jelzik. Azelőtt ugyanis azon frissiben el-elvit- ték az általuk kiültetett virágokat. Aztán komolyra fordítja a szót: — Azt szeretnénk elérni, hogy az egész falu ifjúsága velünk dolgozzon. Ezért munkálkodunk szombat délutánonként és vasárnap délelőtt. Az erdészettől kapunk csemetefát. Rajtunk a sor, hogy vigyázzunk: megeredje- r\ek s megnőjenek a kiültetett csemeték. Eke Mihály, a KlSZ-szer- vezetet régen patronáló párttag hozzáteszi: — A szép falusi utca őröm a szemnek! Jóleső érzés fog el, amikor végignézek azokon a fákon, amelyeket mi ültettünk régen. Mintha valamennyi őrizne emléket. Érdemes megtekinteni a Honvéd \ Melyik faluban nem örül £ a lakosság, ha látja, hogy a í; fiatalok szépítik községüket? íj Nem akkor járnak-e a fia- tatok a KISZ-be, ha ott £ változatos program, érdekes ^ rendezvény várja őket? Az ;í eredményes politikai munká- 2 tói elválasztható-e a színes ? ifjúsági élet? Könnyű egy- á értelmű választ -.adni a kér- 2 désekre. y ^ Az isaszegi KISZ-szervezet ^ klubja például barátságos, % marasztaló szoba. Lemezját- % szó, rádió, televízió van ben- íj ne. A falakon több tucat- £ nyi oklevél dicséri a fiata- £ lók tevékenységét. A szom- ^ széd teremben asztalitenisz- ^ csatát vívnak, a sarokban ^ ádáz asztalifoci-küzdelem fo- <5 lyik. Megszólítom az egyik % aprótermetű legényt: ^ — Gyakran jársz a klubba? % — Szinte minden este. Pes% ten dolgozom, de amikor ha- % zaérek, még akkor is bené- £ zek, ha nincs kötött prog- ^ ram. A televíziót, a lemez- ^ játszót mindig megtalálhatom. ^ Szombaton már délután találta kozunk, gyeptéglával, virá- $ gokkal, az udvart parkosítjuk. | Ami az utcán már kész — tű-* ívasszal csináltunk. Övék ci közóé
