Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

n O' ft 1s a rásszerűen VILLOGÓ FÉNYJELZŐT! A négyes szá- mii fő közleks- dési úton Buda- ' pesttől Ceglédig nincs még egy olyan baleset• r> •- szélyt rejtő -útke­reszteződés, mint Üllőn, a község közepén, ahol az Ócsai és Gyömrői fs megyei utak szin­ti- te derékszögben metszik ezt a nagy forgalmú utat. Az autók száma szinte ug- emelkedik, s ez­zel a forgalom nemcsak hossz-, hanem keresztirány­ban is egyre nő, ezzel a bal­eseti veszély is fokozódik. A község gyalogos forgal­ma is nagyrészben ezen a ponton bonyolódik le, hiszen a tanácsháza, az üzletek, az állomás, a gyógyszertár mind Olyan hely, ahol naponta nagy számban fordul meg a közönség. Nem. beszélve az ezer iskolás gyerekről, akik reggel, délben és este szinte nyüzsögnek ezen az úton. Javasoljuk a KPM illeté­kes osztályának, hogy ezen a helyen a közlekedést irá­nyító és szabályozó villogót szereljenek fel, amely hossz­irányban tovább kereszt­irányban pedig rövidebb ideig zárná a forgalmat. Ez­zel a nem nagy értékű be­ruházással számtala n közle­kedési balesetet, szerencsét­lenséget akadályoznának meg. k. s. ONOMIDIEl PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Politechnikai kiállítás az Ady úti iskolában V. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1963. JÚNIUS 16, VASÁRNAP Járásunk harmadik helyen all a felvásárlási versenyben — Ügyeletes orvos Gyom­ron dr. Balogh Sándor, Mo- noron dr. Lonkay László, Üllőn dr. Csík Pál. — Járási tanácstagi beszá­molót tart hétfőn délután fél négykor Balogh István, a maglódi ktsz-ben; Sparas Ida pedig hétfőn 17 órakor Gom­bán. — A községi spart akiádot kedden délután rendezik meg monoron. — A Péteri óvoda vasárnap délután 4 órakor tartja év­záró műsorát a helyi kult úr­otthonban. A növényápolási munkák szorosan összefüggnek a fel- vásárlási tervek teljesítésével i!s. hiszen az időben és jó mi­nőségben elvégzett növény- ápolás lényeges termésemelke­dést eredményez, s a fogyasz­tó közönség közvetlenül fel­mérheti, láthatja a felvásárlási tevékenység eredményét az üzletekben és otthon az aszta­lán. A kedvező időjárás követ­keztében mind több és több zöldségféle kerül a piacokra a háztáji gazdaságokból és a MÉK-foez a termelőszövetkeze­tekből. A hús-, tej-, tojás­ellátás terén is biztató képet mutat a felvásárlás egyre emelkedő grafikonja. Erről a kérdésről beszélge­tünk Blázy Lajossal, a járási tanács felvásárlási csoportjá­nak vezetőjével, aki elmondot­ta, 'hogy a megyei értékelés szerint a monori járás harma­dik a felvásárlási versenyben. Nézzük a kérdést azonban részleteiben, melyek a biztató jelenségek és melyek azok a problémák, amelyek csökkent- hetik a felvásárlás ütemét s ez természetesen kihat a mun- kaetységek betervezett értéké­re is. Persze, kedvezőtlenül. A félévi sertésfelvásárlás! tervét a járás már öt hó­nap alatt teljesítette. A betervezett 3100 darab he­lyett 3369 darab hízósertést adtak át termelőszövetkeze­teink. Itt azonban a legköze­lebbi jövőben alapanyaghiány jelentkezik, amely az Állat- forgalmi Vállalat segítségével megoldható oly formában, hogy más járásiban, esetleg megyében felvásárolhatják a szükséges mennyiséget. Ez azonban csak átmeneti megol­dás, arra kell törekedni, hogy az alapanyagot a saját gazda­ság biztosítsa. — Vágómarha értékesítésé­ben május végén 83,5 száza­léknál tartottunk, a féléves tervet teljesíthetőnek látom — mondja Blázy Lajos. — A 270 mázsa vágóbaromfiból eddig 130 mázsát adtak át. A 48 és fél százalékos tervteljesítés fő okát abban látom, hogy a termelőszövetkezetek nem rendelkeznek még Tisztaság — fél egészség HÁROM HÍR A rAPlÖSÁPI PETŐFI TSZ-BÖL: Megkezdték az aratásra va­ló felkészülést. A szérűhelyek kijelölése már folyamatban van. A mezőgazdasági állan­dó bizottság a községi ta­náccsal közösen határszem­lét fog tartani, ekkor álla­pítják meg az aratási sor­rendét, valamint azt, hogy mely területen végeznek kom­bájn-, illetve kézi aratást. ★ A 306 hold kukorica máso­dik gépi, illetve kézi kapálá­sát, valamint a 110 hold bur­gonya töltögetését a jövő hét folyamán szeretnék befejez­ni. k Felkészült a tsz a burgo­nyabogár elleni védekezésre is. Eddig 5 hold burgonya­földön kézi és ugyanennyi te­rületen gépi porozást vég­zett niksrollal. A fennma­radt 110 holdas burgonya- táblán jelentős fertőzés még nerp észlelhető, de a bizton­ság kedvéért a növényvédő állomás — az utóbbi terü­leten is — hétfőn kezdi el a dieldrines porozást. De sokszor hallottuk ezt a mondatot kisgyermek korunk óta... S azóta is naponta mosdunk, tisztálkodunk, tisz­tán tartjuk lakásunkat, irtjuk a legyeket, szúnyogokat. Álla­munk is százezreket költ el egészségügyi célokra. mert tudja, hogy állampolgárainak egészsége milyen nagy érték. ' Mindenki túdja széles e ha- t'zäbänf^esak .#!lCrsíÖlódf Földé művésszövetkézet ne tudná? Úgy látszik, nem tudja, mert különben nem tűrné meg azo­kat a dolgokat, amelyek fenn­állónak a hizlalda környékén. Van egy hizlalda. Abban ötvenkét hízó sertés. Szépek, gondozottak a „húsalanyok”. Gyarapodnak. Minden mérés­nél pontosan meg tudják álla­pítani egyedenként is, hogy mennyi volt a súlytöbblet. Ezt pontosan jegyzik. S ez rendjén is van. Az ól mellett van egy téglából készült emésztőgödör. Ez is rendjén van. de a többi az aztán nincs rendjén és sür­gős- orvoslást vár. Az emésztőgödör már a múlt évben — vagy tán két éve is —. megtelt. Színig. S amióta az utolsó sertés is ki­múlt az ámyókvilágból, senki nem gondol arra, hogy a jö­vőben hizlalásra befogott ser­tések is sokat fognak enni és piszkita-ni. Mert ha erre gon­doltak volna, ma nem lenne tele a gödör és a mostani ürü­lék nem folyna el a gödör te­tején, s nem fenyegetné el­árasztással Bobák Istvánt és családját. Az emésztőgödör fedetlen, Nem tudom, mit szólnak eh­hez az egészségügyi hatóságok, de hogy Bógyis Jánosnak és családjának nem tetszik, hogy Gulyás néninek is elege volt már belőle, az előbb említett Bobákébat nem is mondom, az az biztos. Nem tudnak szellőz­tetni az irgalmatlan bűz mi­att. S hogy ilyen esős időben, amilyen most van. hová hord­ja szét a trágyalét a víz, arról mindenkinek lehet némi fogal­ma. Régen megbüntették a gaz­dát, ha udvarából kicsorgott a trágyalé. Nem kívánja sen­ki, hogy ugyanezt tegyék a Maglódi Földművesszövetke­zettel, de azt szeretnék egész­ségben megérni az ott lakók, hogy ürítsék ki a gödröt, te­gyenek rá födőt, s ők újra friss, jó levegőt szívjanak, s az ilyen szép nyári éjszakát nyitott ablak mellett tölthes­sék. Nem nagy kérés, nem nehéz teljesíteni. Tegye meg a föld­művesszövetkezet. már csak a békesség kedvéért is! —es jó— — Tatarozzák és átren­dezik június 24-től kezdő­dően a monori Vigadó Étte­rem söntését. A munkák so­rán rendezik a kirakatot, az ablakokat pedig ízléses re­dőnnyel látják el. A tataro­zás ideje alatt ideiglenes jel­leggel a kerthelyiségben nyit­nak söntést. Babavásár és könnyűzenei műsor MAI Ml SOR Mozik Ecser: Egy asszony meg a lá­nya. Ifiúsáei előadásra: Néma ro­mok. Gomba: Igazság a hr.zuie- fiagrúl. Gyömrő: Válás olasz mód­ra Matiné: Szökés a szigetről. Maglód: Senki nem tud semmi\ Mende: Malachias ceodála. Mnnor: Amikor egy lány 15 éves. Mati­né: Négyen az árban. H: Csodá­latos vagy. Júlia (szélest. Nyár­egyháza: Legenda a vonaton. Pi­lis: Kulcs a szerelemhez. Matiné: Kezedben az élet. Tápiósáp: Esős vasárnap. Tápiósüly: Visszavár­lak. Úri: Iván evet-mekkora. Ül­lő: Isten őszi csillaga (szélest. .Matiné: Vigyázz, nagymama! Va­sad: Aki szelet vet. Vecsés: Kés a vízben. Első előadáson: Kétéltű ember. Matiné: En rajzoltam az emberkét. H: Amíg az utolsó Xendég elmegy. Péteri: A kapó. A monori Kossuth-iskola növendékei által bemutatott ,,Babavásáf' című darab megnyerte a főleg gyerme­kekből álló közönség tetszé­sét. Talán a cím hiteles­ségét jobban szolgálta volna a szép számú üzleti alkal­mazott felvonultatása helyett a babák változatosabb elhe­lyezése, beállítása. Illúziót kel­tőbbek lettek volna rövidí­tett, jellegzetesebb és főleg jobban kidolgozott babapro­dukciók. Bár az egyébként ügyes elárusítók és vásárlók visszazökkentették a nézőt a vásár hangulatába,, mégis az volt az érzés, hogy csak sorukra váró kis táncosok áll iák körül a színpadot. Néhányan közülük sok tap­sot érdemeltek, például a kí­nai. japán, tiroli és magyar babák megelevení+ői; tetszet­tek a huszárok és a Pierró és Pierette kedves tánca. A majd egyórás műsor könnyűzenei számokkal foly­tatódott. az eddigiekhez ha­sonló stílusban és színvona­lon. Hálátlanabb szerep ju­tott az ebbe a részbe beleil­lesztett táncoknak, versmon­dásoknak. A jelenlevőket jól szófa­korszerű nevelőhelyisé­gekkel, ahol az egyenletes hőmérsék­let állandóan biztosítható len­ne a téli keltetási csirkék fo­gadására, s azok a termelőszö­vetkezetek, ahol ezek a felté­telek úgy-aihogy biztosítva vannak (mint például Gyom­ron), a korai csirkéket szabad­piacon értékesítik. A monori Kossuth Tsz is igen kis menv- nyiségre kötött szerződést. Az fmsz-ek sem végeznek megfe­lelő felvilágosító munkái — véleményünk szerint — a na­poscsibe kiosztása alkalmával, amelyet nagy számban bocsát államunk a háztáji gazdasá­gok rendelkezésére. Tojásból 240 000 darab a terv, május végéig 256 800 darabot vásá­roltak fel. A tejfelvásárlási tervvel is 100 százalékon túl tartunk. Itt némi lemaradás tapasztal- j ható Sápon és Maglódon. Uj- ! burgonyából 10 vagont ír elő j a terv, eddig 317 mázsa az a mennyiség, amit átadtak. A szedés folyamatosan megy, a j teljesítés nem okoz gondot. Mindenesetre a tervek telje- ! sítésének ideje túlsúlyban Munkában a VII. osztály (Marton János felvétele) Az iskolai évzáró ünnepség keretében a monori Ady Endre úti Általános Iskola politechnikai műhelyében Finta András ■ és Léber János tanárok ízléses kiállításszerű elrendezésében szemlélhetjük meg a növendékek gyakorlati munkáját. Az V. osztályosok asztalán papírmunkák, dobozok, fém­huzalból hajlított eszközök sorakoznak. A szomszéd asztalon famunkák, papírvágókések, röppentyűk, játék kertiszerszámok mutatják a VI. osztályosok kézügyességét. A VII-esek már fémcsavarással és hideg kovácsolt munkákkal is jeleskedtek; A VIII. osztályosok munkái között ízléses gipszöntvényeK. haj­lított üvegcső kísérleti eszközök mellett az egyszerű villany­szerelés vizsgadarabjait is láthatjuk. A kiállított rajzok sze­rint a vízcsapszerelést és a leggyakoribb bicikli szerelési mun­kákat is elsajátították a növendékek. A kiállítás vasárnap 4—7 óra között tekinthető meg. SZ1LASY-LEGENDA most következik, alaposan fe! kell készülni az átvevő és a kereskedelmi szerveknek is, hogy azt a bőséges árumenv- nyiséget, amelyet a termelő­szövetkezeti tagok szorgalma teremtett, minden zökkenő nélkül át tudják venni. Kiss Sándor A történet olyan rég kez­dődött, hogy már szinte feledésbe ment. Valamikor, nagyon régen — már az az öregember is régen elpor­ladt, aki akkor még su- hanckodott — a földeket nem úgy ad.ták-vették, mint ezelőtt tíz évvel. 100—200, sőt nem egy esetben 500 holdat is ad­tak el egy tagban. Persze, gondolni lehet, hogy nem a zsellérek vagy a jobbágyok, hanem a tehetős urak, ne­mesek. vagy a gazdag pa­rasztok kezén forgott a föld. yX>XXXVSXVX\NXXX\XXXXXXXXX>^XXXXXXXXXXXXVsXXVV>^XXvXXXXXX\>XXXXXXVXXXXX>XXXXXVXxXXXV\rV Egy derék vadász példája 1963. január 18. A hőmérő higanyszála mélyre süllyedt. Késő délután volt. Bukat Péter bácsi, monori vadász, így szólt feleségének: — Mariskám! Indulnom kell... Nem tudott nyugodni, hiszen odakint dermesztő hideg volt. Zúzmara borította a határt, a fákat, csípős szél fújt. Péter bácsi érezte, hogy komoly veszély fenyegeti a vad­állományt ... és nem csalódott! Amikor kiért a határba megdermedt foglyok, fácánok, nyúlok csoportba verődve kuporogtak éhen, lefogyva, egy-egy szárkupban. Nem tud­tak menekülni a rókák, kutyák elől. összeszorult a szíve amikor látta, hogy biztos pusz­tulás fenyegeti a vadállományt. Hazament, hátára vett egy takarmánnyal telt zsákot és ismét kiballagott a ha­tárba. Ott a szárkupokban etetőket készített — közben észre sem vette, hogy az erős hidegben ujjal megdermed­nek. Mikor kész lett, dörzsölgette kezeit... de már késő volt... Másnap kórházba került, ahol a megfagyott ujjait amputálni kellett, öt hónapot töltött a kórházban, s a na­pokban került haza. Fájó szívvel gondolt arra, hogy nem mehet többé a vadásztársai közé, nem gondozhatja a kedvenc vadállo­mányt. Ez a bús gondolat azóta Péter bácsi életében csak egy elmúlt, fájdalmas emlék, mert az orvosi tudomány % plasztikai műtéttel rövidesen pótolni fogja az elveszett 'f £ ujjúkat. ff ff Örülök Péter bácsi gyógyulásának és velem együtt sok ''/ f KISZ-es fiatal hasonlóan érez. hiszen Péter bácsi évről ff f évre megszervezte az ifjúsági találkozóinkon a korongiö- ff ff vészetet, ott volt a monori-erdei találkozóinkon, s min- ff ff denben segített a fiataloknak. Péter bácsi 65 éves, de ff ff szívében fiatal még, és szereti a ma ifjúságát. ff 'f — Arany gyerekek ezek, Pistikém! — szokta monda- ff 'f látni, Peter bácsi emberi helytállása legyen példa minden f £ fiatalnak. ff ff Sponger István | Í.NXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNNXXXXXXXXXXXXCNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'Í Gyomron akkor még tér- jedelmes tó terpeszkedett a laposban. Nádban gazdag< halban szegényesebb vizét Halasnak nevezték el a ke­sernyés kedvű falusiak. Csa­padékban gazdag esztendők idején hatalmas víztömeg fenyegette a falut, mert a Halasnak lefolyása nem volt. Történetünk idejének kez­detén a Szilasy-család jutott nagyobb birtokhoz, a Halas nyugati vége ‘ felé. Az idő telt, a család szaporodoitt egyszer csak hirtelen más­világra költözött az öreg csa­ládfő. A két fvúui vagyonon se­hogy sem } adott . megegyez­ni, mindkettő többet akart a fivérénél. A vita egyre mérgesedett közöttük, mig egyszer bosszút forralva, el­indultak egymás házához, egy sötét, viharos éjjelen. A tó, mintha csak tu­dott volna az ármányos tervekről, hatalmas hullá­mokkal fenyegette a testvé­reket, de azok csak mentek tovább. Egy hirtelen felvil­lanó villámfénynél pillantot­ták meg egymást... Hogy azon az éjszakán mi történt, senki sem tudta, de másnap rémülten látták a fa­lubeliek, hogy a tó vége felől szilajon vágtatott egy patak tovább, a nagyrét felé. A két testvért többé senki sem látta, csak Mari néni, a javasasszony látta, hogy a patakban két véres testű hal tépte egy­mást. Gyarmati Sándor Dobos a földön Építkezési és beruházási hírek a földművesszövetkezetek járási központjából Gombán a volt malom épülete — 200 000 forintos be­ruházással — átalakításra ke­rül, élelmiszer- és italbolt kap helyet benne. k Nyáregyházán a korszerűt­len vegyesbolt átalakítása 200 000 forintot emészt fel. A község italboltját viszont 70 000 forintos beruházással kisvendéglővé alakítják át. k Vasadon egy új élelmi­szerboltot létesítenek a meg­levő vegyesbolt mellett a lakosság igényeinek jobb ki­elégítése érdekében. Erre az építkezésre 200 000 forint a beruházási keret, k Üllőn, az újtelepen egy új élelmiszerbolt építésére 120 ezer forintot, berendezésére 40 ezer forintot fordítanak. k Úriban a korszerűtlen. 9- es számú vegyesboltot ipar- cikkfoolttá alakítják át. Az innen kikerülő élelmiszer ré­szére is új boltot létesíte­nek. Ezekbe az építkezések­be összesen 220 000 forintot fektetnek bele. k Tápiósülyben a 4-es szá­mú italbolt új épületbe ke­rül, ugyancsak ide helyezik át a szikvízüzemet is a múlt nyáron két-három hé­tig — a víz rossz minősége miatt — zárva volt. Erre a célra 200 000 forint a be­ruházás összege. Vasárnap előadást tartott Pilisen a Pest megyei Pe­tőfi Színpad együttese. A Szabin nők elrablása című zenés bohózat került be­mutatásra, amely nagy ér­deklődést váltott ki. Elég szép számmal jött a közön­ség, de az előadás élvezé­sét szinte . lehetetlenné tet­ték — az ülőhelyek. Az ülő­helyek kerti székek, de olyan állapotban, hogy némelyik­nek nincs támlája, az ülő j részen hol két, hol három léc hiányzik, rozsdás szögek állnak ki belőle, s vala­mennyi ülőalkalmatosság inog, recseg-ropog. A közönség közül sokan — ruhájukat féltve — a fal mellett állva nézték az előadást, zsebükben a 10— 14 forintos jeggyel. A kellemes szórakozásért szívesen hoz az ember ál­dozatot, ha kell, végig is áll­ja a majd három órát. De mit tegyen az, aki ülve végzi munkáját, mint Juri- sits Miklós, a színház zene- amely j karának dobosa, aki alatt játék közben összerogyott a szék, s ő a földre huppant. Módot kell találni arra, hogy a pilisi művelődési ház­ból kiszoruljon az efféle „mulatság"«. X. M. koztatta a műsor, amelynek rendezője, kísérője és nagy részben betanítója Losonci Ida tanárnő volt. A tánco­kat Asztalos Sándo né taní­totta be. Áldozatos és fá­radhatatlan munkájukért el­ismerés illeti őket. A felvétel a hxlszárok éne­kes, táncos számáról készült. (Péterffy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents