Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
nar ME GIZI v/íflWíIP 1963. JtlNlUS 16, VASÁRNAP Bortermelők f igyelmébe! Köíik a szőlő-, must- és borértékesítési szerződéseket \cni« ( ptportürrel a krumpliföldekrn Ölvén—hatvan ináatsii ii‘nn<‘s< várnak lioldankénl — \( li</k(s a szál lila« Nagyszabösú fejlesztés az erdei szörpök nagymarosi „csiki-csuki" gyárában szólította a vállalatot, d< hiába, inkább fizeti a fekr bért, s egyben akadályozza 8 berakodást munkákat is. A szállítást az is akadályozza, hogy a MÁV nem gondoskodik megfelelő minőségű és mennyiségű vasúti kocsiról. Június 12-én az ócsai állomásra tizenkét vagon érkezett, az exportburgonya szállítására. Ebből csak öt volt alkalmas, mert a többi kocsiban előzőleg műtrágyát vagy állatokat szállítottak, ezért élelmiszer-szállításra teljesen alkalmatlanok voltak. A mai nap is ugyanaz a helyzet, hat kocsiból egy nem felelt meg a követelményeknek. Tudjuk, hogy a MÁV sok nehézséggel küzd, de azért jobban felkészülhetett volna az exportszállításokra. A szállítási akadályok elveszni a kedvét a termelőknek is. Vékony József né, aki egy holdon termel újburgonyát, reggel tíz órától várakozik, hogy átvegyék a burgonyáját. Az új burgonyát még tegnap fölszedték, ma délután négy óra van és még a krumpliszsákok nem kerültek be a vagonokba. A halár különben nagyon szép. Mindenütt virágzanak a krumplibokrok, jó termést ígérnek a földek. A kakucsi Lenin Tsz tagjai szerint 50— 60 mázsás holdankénti átlagot várnak, Kiss Balázs, akinek három hold öntözéses újburgonya-területe van, szintén elégedett a terméssel, csak az átvétel körüli huzavona bosszantja. Sokat kell, várakoznia, amíg a felvásárlók át tucfiáü 'venni a rakományát, ez pedig rengeteg elvesztett időt jelént. Reméljük, hogy a kezdeti nehézségeket a MÁV segítségével az árufelvásárlók legyűrik, és zavartalan lesz a dabasi járásban az újburgonya felvásárlása és exportja. A járásból ugyanis mintegy 600 i'agon megy exportra és 100 vagon belföldi fogyasztásra. a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Amikor elhagytuk az állattan, bonctan és élettan tanszéket, az ifjú farmerek két tanár vezetője megjegyezte: — Gyönyörűek a tanszékek, s kitűnő a felszerelésük. Hasonló elismeréssel illették a 200 ezer kötetet számláló könyvtárat, amely az ország legnagyobb mezőgazda- sági szakkönyvtára. Érdeklődéssel hallgatták, hogy 800 külföldi folyóirat jár az egyetemre, s örültek, amikor meglátták az angol nyelvű, amerikai szerzőktől származó szakkönyveket. A bőséges, láthatóan élvezettel elfogyasztott ebéd után, Kolbai Károly Kossuth-díjas professzor tájékoztatta a gödöllői egyetem kísérleti telepén az amerikai farmer- küldöttséget (Gáli Ernőné felvétele) az egyetem kísérleti telepére mentek a vendégek. Kolbai professzor, az oktatási célokat szolgáló parcellákon pompásan zoldellő sok ezer növény között, angol nyelvtudását jól hasznosítva, fáradhatatlanul magyarázott. Rengeteg itt a látnivaló, elragadóan szép a gödöllői dombok, völgyek panorámája is, a vendégek szorgalmasan fényképeztek. Persze, közben ismerkedtek azzal a néhány magyar- fiúval, akik gyenge angol tudásukkal, s hozzá a kezükkel, készségesen igyekeztek megfelelni a sok kíváncsi kérdésre. Két második évfolyamot végzett diák. a pilismaród Fehér Pista és a Biharba, Körös- szakáilra való Papp Zoltán, élénk beszélgetésibe merült az amerikai íarmerfiúkkal. Persze, nemcsak agrotechnikáról folyt itt a szóbeszéd, ahogy hallottam, még a lányok, a zene és a tánc is szóbakerült. No, de milyenek is ezek az amerikai fiatalok? Nem sok a2 a néhány óra, amelyet együtt töltöttünk velük, de így is meg lehetett állapítani. hogy semmi esetre sem hasonlítanak azokhoz az USA-beli hangoskodó, feltűnően öltözködő, s üres fejjel, céltalanul élő beatnik-ékre, a dühörlgőkre, akikről az amerikai lapok oly sokat írnak. Rendkívül szerény, udvarias, csendes és barátságos modorukkal gyorsan megnyerték rokonszenvünket. Ricky Danhob, Isr Russel, Stive Hiberly, s a többiek is, komoly fiúk, szorgalommal készülnek az életre, többségük édesapja farmján kíván majd gazdálkodni. Különösen megnyerte barátságunkat egy alacsony, barna iowai, Eagle Growe-ból jött húszéves fiú: John D. Hanson. Ő kezdettől fogva fáradhatatlanul jegyzett mindent, amit látott, s kedves mosollyal arcán, barátkozott a gödöllői diákokkal, címet cserélt velük. Régi farmercsalád sarja, most agráregyetemi hallgató. Édesapja 165 acre (105 kát. hold) földön gazdálkodik. A terület felén tengerit termesztenek, s a két traktorral, a hozzá való munkagépekkel felszerelt kis gazdaságban, évente 2'dO hússertést nevelnek és többek között 60 juhot tartanak. Mennyit terem náluk a hibrid kukorica? — erről érdeklődtem tőle. — Egy acre 75 bushelí ad átlagosan — felelte. Gyors fejszámolás, egy bushel kukorica 35,2 liter, illetve 25,40 kg. Ez azt jelenti, hogy 1 kát. holdnak megfelelő területen 23,5 mázsa kukoricát termelnek, mor- zsoltan számítva. Megnézték még a fiúk visszafelé az egyetem ma- gyartarka-kosztromai keresz- tezésű teheneit, majd a tangazdaság baromíifarmján az új, négyezres létszámú libatenyészetet. Azután búcsúztunk. A fiúk egyik vezetője, Ronald V. Fransen, a Scranton-i Consolidated School (általános gimnázium) mezőgazdasági tanára —, igen barátságos, szívélyes férfi — ezt mondta: — Tetszett, amit itt láttunk. Különösen az elméleti és gyakorlati oktatás összehangoltsága. A sok szemléltető anyag, bent az egyetem épületében, különösen megragadott. Tanulságos volt, otthon is megcsináljuk. Igazán jól éreztük magunkat. Hetesi Ferenc Pál kai. A kakucsi Lenin 150 hold földön termeszt új burgonyát. Ezen a napon két vagonnal adott át a MÉK-nek, illetve a Ilungarofruct- nak. A termelőszövetkezet maga ; válogatja és csomagolja az I exportra szánt burgonyát, ; ezért kilónként 30 fillérrel többet kap, ez egy vagon bur- : gonya esetében 3000 forint : plusz hasznot jelent. Hans Steinfeldt exportőr : mintákat vett a zsákokból. Pontosan lemérik a zsákokat, a mintából pedig röviden kitűnik, hogy a termelőszövetkezet tagjai az előírt szabá- 1 lyokat betartották és jó mi- _ nőségü újburgonyát szállítanak exportra. A szabvány alatt tíz kiló súlyú krumpliból alig néhány szem van, vágott pedig mindössze egy került. Hans Steinfeldt igen elégedett a termelőszövetkezet munkájával, gyorsan aláírja az átvételi elismervényt és máris megkezdhetik a szövetkezet tagjai az újburgo- nyás-zsákok vonatba raká- i sát... illetve megkezdhetnék, j ha volna vagon. A vagon azonban késik. Délután három óra és csak öt órára ígérték a vagont, holott a termelő- szövetkezet kocsijai már órákkal ezelőtt megérkeztek a vasútállomásra. A következő állomásunk Ocsa. Ide nemcsak az ócsaiak. j hanem az alsónémedi termelő- | szövetkezeti csoportok tagjai j is szállítják az ú.jburgonyát. Háromszáztizennégy holdon ! termesztenek az ócsaiak új- ! burgonyát. A mai napon öt : vagon érkezett, de néhány nap múlva már 30—40 vagont kellene egy nap alatt berakni. A berakás azonban nagyon lassan halad: Az ól- j lomáson nincs rakodótér, a vasúti sínek melletti rakodótéren vasbetonelemeket, tég- I Iákat, ablakkereteket „tárol"’ a 25. számú Építőipari Vállalat. Nem hajlandó elszállítani a hónapok óta ott heverő vasbetonelemeket. Az állomásfőnök többször fel- ‘ ' megnövelt kapacitású üzem állhat a termelés szolgálatába. I A szörpgyárat „csiki-csuki'’ | üzemnek becézik a dolgozók. ami azt jelenti, hogy termelő | munkáját igen előnyös íelté- I telek mellett végezheti. „Va- ■ süt és országút a házban” — ! mondják tréfásan, mert az j üzem területétől mindössze néhány méternyi távolságban : futnak a vasúti sinek, ame- j lyektől csak az országút vá- ! lasztja el. Az anyagszállítás is | úgyszólván semmiféle költséggel nem terheli a termelést, az 1 üzem tartályaiból az értékes gyümölcsleveket csövek és szivattyúk segítségével közvetlenül vezethetik a vasúii kocsikba és az erdőkben összegyűjtött gyümölcstömeget az , országúton érkező teherautók- , ról közvetlenül az üzem tárolóiba rakhatják át. Ezt a kivételesen kedvező helyzetet úgy hasznosítják, hogy a Pest megyei Szeszipari Vallaiat Nagymaroson létesített új bambi- töltő üzemével szorosan összekapcsolják a gyár szörpterme, lését. Az erdei /szörpöket a helyszínen telítik szénsavval, „szörpösítik”, és a sokféle igen aromás üdítő italfélékkel innen látják el az egész Duna- i kanyart. szükségessé. Nemcsak az országban, hanem a külföldön is, a szocialista és a nyugati államokban egyaránt fokozódik az igény, a gyár már igen jelentős mennyiségeket exportál készítményeiből a külföldi piacokra. A nagymarosi szörpgyár eddig hétféle erdei gyümölcsszörpöt készített: erdei málnát, erdei vadkörtét, erdei szamócát, so-mot, konyát, szeder- szörpöt és vegyes erdei gyümölcsből összeállítóit szörpöt. Készítményeinek száma most két újfajta szörppel növekszik, a lúikényszörppel és a bodzaszörppel, amelyek néhány hónapon belül szintén forgalmúba kerülnek és a szakértők véleménye szerint méltó versenytársai lesznek az eddig készített szörpödnek. A pincerendszer bővítésén kívül megkezdték égy új kétemeletes üzemépú'et alapozási munkálatait is. Ebben kap helyet a feldolgozó részleg' automata gépsora, lesznek benne raktárhelyiségek, valamint szociális célokat szolgáló helyiségek. Az év végéig elkészül az új épület és hamarosan megérkeznek a hozzá szükséges korszerű gépek, így a tavasszal már a lényegesen A Szob felé tartó út jobb olj dalán közel a nagymarosi vas- | útállomáshoz szerénykedik az | Erdei Termék Vállalat kis gyár- I telepe, ahol a rövid idő alatt : annyira népszerűvé vált erdei í gyümölcsszörpök készülnek, t Hosszú alagutakat vágnak a hegyoldalba, új épületrészek alapfalait építik, de azért közben a régi épület munkater- j meiben a szörpgyártás zavarta- ; lanul folyik. Érdeklődésünkre megtudjuk, hogy az idén mint- | egy nyolcszázezer forintos ! költséggel' bővítik az üzemet. .4 hegyoldalba vágott alagutak j hossza már jelenleg is 100 méter. az év végéig további hatvan méter hosszú alagút ké- ; szül. Ebben az alig tizenegy j fokos hőmérsékletű alagúiban ! helyezik el a gyár kész vagy jTéikész— - termékeit, az erdei : gyümölcsök korszerű eljárás- ! sál kisajtolt levét és a belőle ! készült szörpöket. Szinte végtelennek tetsző hordósorok töltik meg a villannyal világított hűvös alagutakat. A pince kapacitása jelenleg ezerháromszáz hektoliter, az év végéig eléri a kétezer hektolitert. A nagyarányú fejlesdcst a gyártmányok iránti kereslet ugrásszerű emelkedése tette ; désss felárhoz járul még j valamennyi termelőszektor ré- | szere a fajtatisztasági felár,. amely a rendeletben meghatározott minőségek elérése ess- j tén lényegesen növeli a le- ! szerződött áruért kapott ösz- I szeget. Szerződni lehet a területhez viszonyított, arányosan várható termésmennyiségre, a termelők által választott | átadási határidőre.' Azcíkon a helyeken, ahol a vállalatnak szőlőfeldolgozó telepe működik, elsősorban szőlőben kívánják a felvásárlásra kerülő menynyi ségeiket leszerződni. A szőlőre történő szerződéskötés az árak vonatkozásában is kedvezőbb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetet, valamint a bankhitel igénybevételére jogosult termelőszövetkezeti csoportokat a szerződés alapján az illetékes MNB-fió- kokon keresztül rövid lejáratú hitel illeti meg. A háztáji vagy részlegesen művelt területtel rendelkező, valamint egyéni termelőket minden lekötött európai (hazai) 100 liter must, bor vagy 135 kg. szőlő után 200 forint kamatmentes művelési előleg illeti meg. Othelló szőlő, must és bor után 130 forint. A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság pincészetei és felvásárlói teljes erővel hozzáláttak az ez évi termésre szóló értékesítési szerződések kötéséhez. Bővebb felvilágosítást a területileg illetékes pincészetek és a vállalat felvásárlói adnak. Pár nappal ezelőtt megkezdték az újburgonya sze- i dését Pest megyében. A leg- j nagyobb mennyiséget a dabasi járás adja, amelynek te- ' rületén immár hagyománnyá vált az újburgonya termesz- S tése. Az újburgonya nagy- részét — a hazai igények kielégítése mellett — külföldre szállítjuk*. A Német De- | mokratikus Köztársaságba nagyobb mennyiségű újburgo- 1 nyát szállítunk. A németek a : felvásárlást személyesen végzik. A napokban Hans Stein- feldt exportőrrel és a Pest j megyei MEK igazgatóhelyet- j tesével, Egri Istvánnal a dabasi járásban körutat tét- : tünk, hogy a helyszínen győződjünk meg: hogyan halad ! az újburgonya szedése és szállítása? Az inárcsi vasútállomáson a kakucsi Lenin Termelőszövetkezet lovaskocsijai áll- tak tele újburgonyás-zsákok- i gyarország fő terményei, milyen a gépesítés, mennyi a lovak száma. Minden kérdésre pontos választ kaptak. Végigjártuk a hatalmas épülettömb folyosólabirintusait. Persze, a mezőgazdaságtudományi kar 23 tanszékéből csak a néhány legfontosabb futólagos megtekintésére jutott idő, Pedig itt, a falakon és a vitrinekben levő szemléltető eszközök, preparációk, a laboratóriumok, kísérleti műszerek között napokat is eltölthetne az érdeklődő, így nyerne igazán fogalmat a magyar agráregyetemi oktatás sokrétűségéről, színvonaláról. Amikor hallottam, hogy amerikai farmerküldöttség látogatja meg Gödöllőn az agráregyetemet, markáns, cserzettarcú. idős férfiakat —köztük régen az újvilágba szakadt honfitársaikat — képzeltem magam elé. Ezért meglepetés volt a számomra, hogy a nagy kék autóbusz ajtaján egymás után egészen fiatal, 17—20 év körüli legények ugrottak ki. s azonnyomban fotózni kezdték a valóban imponáló., gyönyörű park közepén álló, egyetemi épületet. Azután, hogy a messzi földrészről érkezett vendégeket dr. Petznik Jánps dékánhelyettes és dr. Kolbai Károly Kossuth-díjas professzor üdvözölték a rektori hivatal tanácskozótermében. megtudtuk, kik, s honnan jöttek. Huszonnégyen az USA híres kukoricatermelő államából. lovából, heten pedig Texasbol. a világ egyik legnagyobb szarvasmar- ha-tenyésztö vidékéről. Az Amerikai Ifjú Mezőgazdák Szövetsége szervezte ezt a nyári kirándulást Európába, s a fiúk. részben középiskolások és egyetemisták, részben pedig szüleikkel dolgozó farmerek — két. tanár vezetésével. Skócia, Anglia és Belgium után érkeztek hazánkba. Az Agrártudományi Egyetem múltjáról, s jelenlegi szervezeti felépítéséről, működéséről adott tájékoztató után, csakúgy záporoztak a legkülönbözőbb kérdések: hogyan veszik fel az egyetemre a hallgatókat. vannak-e külföldi diákok, mennyi a területe a tangazdaságnak, melyek MaA megyében a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegaz- : daság megkezdte a szőlő-, i must-, és borértékesítési szer- j ződések kötését a termelőszö- ; vetkezetekkel, termelőszövet- I kezeli csoportokkal, egysze-1 iűbb mezőgazdasági szövetke- j zetekkel, hegyközségekkel, va- j lamint háztáji és részesen művelt területtel rendelkező ] termelőkkel és az egyénileg i gazdálkodókkal. Az új szerző- j déses rendszer, a termelőszövetkezetek részére ugyanazokat a kedvezményeket nyújtja, mint az elmúlt évi. Változott a feltétel a háztáji és egyéni j szerződéseknél. Igen lényeges változás az! elmúlt évek gyakorlatával j szemben az, hogy idén az új termésre vonatkozó must-, és boríelvásárlási árakat már a szerződéskötés alkalmival, a vállalat pincészetei és felvásárlói közük. Ezzel a termelők (régi kívánsága teljesült. Az új szerződéses rendszer (lehetővé teszi minden európai (hazai) fajtájú borszőlő, must és bor, valamint othelló szőlő, must és bor leszerzödését — ha az egyéb direkttermőtől j mentes. A termelőszövetkezeteknek, j I tszcs-knek. egyszerűbb társu- I (lásoknak, hegyközségeknek, a vonatkozó feltételek érteimé- í ben a szerződés alapján át- | adott borszőlő, must és bor j együttes mennyisége után. ha a termés 60 százalékát nem j haladja meg, 10 százalék, ha J a termés 60 százalékát eléri, j de 80 százalékát nem haladja meg. 20 százalék, ha a tér- j més 30 százalékát meghal adja, I 30 százalék szerződéses fel- i árat fizet a vállalat. Igen előnyösen változott a i háztáji és egyéni szőlőterme- ) löknek biztosított szerződéses j felárrendszer. Az említett ter- j melőknek ez évben nem a tér- ! méshez viszonyított- és • átadott y mennyiségért, fizet a vállalat szerződéséé felárat, hanem a leszerződött és ténylegesen át- j adott áruféleségért az aláb- , biak szerint: Ha a leszerződött és átadott [ ( borszőlő, must és bor mennyi- ; sége a 3 hektolitert nem éri j Í el, 10 százalékot, ha 3—5 hek- ( toliter között van. 15 százalékot. ha 5 hektolitert mégha- ] ladja, 20 százalékot.. Ez lénye- * I gesen előnyösebb a háztáji és {egyéni termelőknek, mivel a/ I szerződéses felárat az áru át- ff adásaikor ff ff azonnal megkapják a termelők. £ 5 Változás a termelőkre néz- ^ , Ve a mailigandíok után járó £ j minőségi jutalom eltörlése, il- í Sietve a jutalomnak az alap-'f árakba történő beépítése. Az 'f eddigi gyakorlat szerint 'f ugyanis a termelők minőségi 'f a jutalmat kaptak, amennyiben £ | boraik a rendeletben előírt fr malligandfok határt elérték. £ Azok a termelők viszont hát- í térbe szorultak. akiknek £ ugyan józamatú, illatos, de a!-ff kohóitokban szegény boruk ff termett. Az új rendszer lehe- ff tővé teszi, hogy az alkohol-^ fokban szegényebb, de egyéb ^ tekintetben jónak minősíthető £ borok magasabb áron kerülje- f nek átvételre, mint az elmúlt ff évben. f, y Változatlanul érvényben £ maradt tsz-eink részére, a 'f háztáji termelők keretszer- ff ződés útján történő borér- ^ tőkésítési lehetősége. Ha a f, szövetkezeti gazdák — tér- ff melószövetkezeten belül — £ boreladási szerződést kötnek. ^ akkor a keretszerződés út- f. y ján értékesített árumennyi- f séget a vállalat szerződéses ^ felár szempontjából figye- ff lembe veszi. így magasabb £ felárat kap a közös gazda- ^ ség. de több jutalomhoz jut ^ a termelőszövetkezeti tag is, ff mivel az így elért szerződé-^ ses felárból a termelőszö- ^ vetkezet — a honikat keret- ^ szerződés útján értékesítő ta-^ goiknak — a közgyűlés hatá-£ rozata szerint visszatérítést ff fizet. Szerződhetnék a vál-ff 1 alatta! azok a tsz-tagok is, ^ akik munkaegységre kapott ff borkészlettel rendelkeznek. | 1 Az alapárhoz és a szerző-í
