Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

1063. JÚNIUS 14, PÉNTEK VK9T «EMO s^Círitm CSERESZNYEFA AZ ÚTTESTEN \ Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság mun­katársai a hét közepén végigjárták Vác vasúton túli városnegyedét. Több bejelentést a helyszínen ellen­őrizte«. Igaznak bizonyult az az észrevétel is, hogy a Nógrádi utcába tervezett vízelvezető építése miatt ki­vágtak több. évtizedes cseresznyefát. A lecsonkított tüskök hetek óta az úttesten hevernek, akadályozzák a forgalmat és könnyen balesetet idézhetnek elő (Lukácsovic.s Ferenc felvétele) OBJEKTÍV NEHÉZSÉG. VAGY SZUBJEKTÍV MAGYARÁZKODÁS?! Meg kell találni a megoldást Szállítási nehézségek fenyegetik a málna értékesítését a szobi járásban Pest megye legnagyobb mál­natermő vidéke, a szobi járás rekordtermésre számít az idén. Mind a tizenhét községében a tavalyinál legalább 20—30 szá­zalékkal több, közel háromszáz vagon málna felvásárlására ke­rülhet sor, hacsak két hét múlva kezdő­dő éréséig nem következik be valamilyen- rendkívüli időjá­rási katasztrófa. Mindenki bi­zakodik azonban, hogy ilyen veszedelem nem éri a málnát. Viszont aggodalomra ad okot, az értékesítés útjában álló né­hány nehézség. Elsősorban kevés a rekesz. Emiatt eddig is volt elég pa­nasz az elmúlt években. A fel­vásárló helyek nem tudtak elegendő rekeszt a termelők rendelkezésére bocsátani, ami sokszor késleltette a szedést. Különösen az exportreke­szek hiánya okozott nehéz­séget a termelőknek. Jóllehet, ez idén a felvásár­lást lebonyolító földművesszö­vetkezetek százezer rekesszel többet kaptak, mint tavaly, ezt is keveslik a tsz-ek, szak­csoportok vezetői. Attól tarta­nak ugyanis, hogy a nagy ter­més szedése idején gyorsan megtelnek, de nagyon lassan kerülnek vissza a forgalomba levő rekeszek, s megint hiány keletkezik. Még több okot ad az aggo­dalomra a szállítás kérdése. Múlt héten. Szobon málnaér­tékesítési értekezletet tartot­tak, amelyen a váci MÉK-ki- rendeltség megjelent képvise­lője közölte, hogy a szállítá­soknál ez idén esetleg fenn­akadás lesz. Tavalyig ugyanis az egyes érdekeltek, a kon­zervgyárak, a Mirelité, a HUNGAROFRUCT, a pesti KÖZÉRT és mások is elküld­ték a börzsönyi málnáért sa­ját, vagy az általuk bérelt te­herautókat, amelyek a MÉK bérelt tehergépkocsijaival együtt gyorsan elszállították a málnát, ezt a tudvalevőleg nem állóképes gyümölcsöt. Ez idén azonban a vállalatok nem küldenek külön kocsikat és így az egész málnamennyiség el­szállításának feladata a MÉK- re hárul. Viszont a MÉK nem minden nap tud megfelelő szá­mú tehergépkocsit bérelni, mert az AKÖV nem biztosít ré­szére annyi kocsit, ameny- I nyire szüksége lesz. Ebből a közlésből a ter­melők úgy vélik, bekövet­kezhet az is. hogy szállítási nehézségek miatt a felvásárló- helyek esetleg kénytelenek lesznek egyes napokon a fel­kínált málna egy részének átvételét felfüggeszteni. Eb­ből természetesen nemcsak a termelő tsz-ekre, vagy szakcsoportokra, egyéni ter­melőkre, de a népgazdaságra is kár hárulhat. A nem azon­nal továbbszállított málna ér­téke ugyanis csökken. Éppen ezért a szobi járás málnatermelői közül többen is sürgetik annak a régi el­Tüdőszűrés Gödöllőn — Pest megyei Hírlap? — Igen. — Itt Csiba József tudósító beszél Gödöllőről. Szeretnék beszámolni arról, hogy Gö­döllőn az ipartestületi épület hat hétre tüdőszűrő állomássá alakult. Ide helyezték a me­gyei tanács emyőszűrös állo­mását, amely naponta szombat és vasárnap kivételével reggel 8-tól 12 óráig és délután 3-tól 6-ig üzemel. Ez idő alatt Gö­döllő község 15 ezer lakójának kötelező tüdőszűrésére kerül sor. A község lakóiról nyilván­tartást készítettek és minden­ki idézést kap, a megjelenés napjának és órájának feltün­tetésével. Naponta négyszáz személyről készítenek felvé­telt. A tüdőszűrő vizsgálatot dr. Csiszér Ferenc röntgen- orvos vezeti. A lakosság tud­ja, hogy egészségének védel­méről van szó és a jelzett idő­ben pontosan megjelennek a vizsgálatra. (tm) A FALU FELÉPÍTI Több házat is veszélyeztetett a tavaszi áradás Letkésen, de csak egyet tett lakha­tatlanná. Ezt azután le is kel­lett bontani vé­gül. így lett haj­léktalanná 69 éves korára özv. Hor­váth Ödönné. Szó se róla, került azért fedél a feje fölé, két fia is lakik a község­ben, az egyiknél meghúzta magát. Igen ám, de mind a két fiá­nak sok a gyer­meke, és mind a ketten csak egyet­len szobácskábán laknak, egész csa­ládjukkal. Nehe­zen él tehát mind a kettő, de a legnehezebb a sora a házát vesz­tett öregasszony­nak. Uj ház épí­tésére, sőt egyéb­re sincs pénze. Sajnálja is egész Letkés Horváth- nét, még a ta­nács is foglal­kozott bajával. Kő még csak, akad a faluban, még néhány régi, de még nagyon is használható ge­renda. Jó lesz az éppen az új há­zához, oda is ígér­te a tanács. Csak­hogy tégla, meg mész is kéne. Kér­jen hát a me­gyei tanácstól kéí- háromezer forint segélyt az árvíz- károsult, kérelmét a község pártoló- an felterjeszti. Abból azonban, ha együtt is lesz az építőanyag, még fel nem épül a ház. Mun­káskezek, sőt szak­értelem is szük­séges az építlce- zéshez, az pedig sokba kerül. Je­lentkeztek azon­ban a községbeli iparosok, kőműve­sek, ácsok a ta­nácsnál, és beje­lentették, a szak­májukba vágó munkát ingyene­sen elvégzik Hor- váthné épülő há­zán. Aztán meg­mozdult az egész falu, a KISZ, a tsz, a nőtanács, de mit soroljuk, minden egyes let- kési részt vál­lal, társadalmi munkában a falu építi fel az árvíz sújtotta özvegy házát. Szép és emberséges cse­lekedet, igazi kol­lektív humánum. özv. Horváth Ödönné cigány­asszony. Ezt azon­ban, hogy segí­teni kell rajta, Letkésen senki sem nézi. Mert eb­ben a kis köz­ségben. bár har­mincnál is több cigány él. nincs cigánykérdés. Amiért viszont a letkési cigányokat kell megdicsérni. Életmódjuk, tisz­tességük: nem üt el a falu szo­kásaitól. Tősgyö­keres letkésieknek nézik őket a köz­ségbeliek. Örö­mükben, bánatuk­ban együtt érez velük az egész falu. Ez a nyitja a cigányprobléma megoldásának. sz. c. romfitenyésztő szaktanfolyam is beszámíthat az ISZM tanu­lási követelményeibe! Sajnos, a KISZ-alapszerve_ zetek többségénél még a titká­rok sem eléggé tájékozottak azokról a lehetőségekről, mi mindennel lehet a követelmé­nyeknek eleget tenni. A kul- túrmunkát leszűkítik a tánc­csoportra, a tanulást a KISZ- oktatásra, a sportolást a házi- bajnokságokra. A munkára vonatkozó követelményeket ki­zárólag a KISZ-szervezet által kezdeményezett társadalmi munkával vélik teljesítettnek. Pedig az üzemi brigádmozga­lomban tanúsított helytállás, vagy a mezőgazdasági munka­versenyben elért eredmények legalább olyan értékesek, mint a társadalmi munkában végzett építkezés vagy fásí­tás! ötletesség, sokoldalúság, a fiatalok érdeklődésének fel­keltése, türelem: ezek a „tisz­teletbeli” KISZ-tagok passzi­vitásának leghatásosabb el­lenszerei. Ny. É. Visegrád és Nagymaros ivóvize A Dunakanyar ivóvízprob­lémája most már úgy lát­szik, elég gyorsan halad a megoldás felé. Legsúlyosabb a helyzet Visegrádon, amely a Dunakanyar legforgalmasabb turistaközpontjának tekinthe­tő, hiszen évente százezres tö­megek látogatnak el Mátyás király egykori világhírű palo­tájának színhelyére. Itt már régebben elhatározták a tör­pe vízmű felépítését, az érde­kelt lakosság az ivóyíztársula- tot isi megalakította és ezzel megteremtette a vízműépítés pénzügyi előfeltételét. A víz­mű műszaki tervei már csak­nem elkészültek, értesülésünk szerint június végéig a terve­zők befejezik munkájukat és az építkezést ebben az évben föltétlenül megkezdik. Nagymaros idegenforgalmá­nak ugyancsak az egészséges ivóvíz hiánya az egyik kerék­kötője. Itt a napokban — jú­nius 18-án — alakul meg a helyi ivóvíztársulat. A törpe vízmű műszaki terveit már régebben elkészítették és a társulat megalakulása után hamarosan hozzálátnak a kivi­telhez. Az idén több mint egy­millió 600 ezer forintot fordí­tanak az építési költségekre* de a munkát a jövő évben folytatják és valószínűleg be is fejezik. Ki a szegény ember az lISÁ-ban Szentendrén, a Pap-szigeti campingben idén már nap­ról napra vagy az idegenforgalom. Lakókocsijukkal egyre többen jönnek a szép szigetre a nyugati országokból. Most is öt külföldi család táborozik itt. Egy idősebb házaspár egyenesen Miamiból jött a Pap-szigetre. Csak éppen Kiel kikötőjében, ahol Európa földjére léptek, álltak meg egy rövid időre. Addig csupán, amíg megvették vörösszínű Volkswagen lakókocsijukat, amivel idáig gurultak a Du­nakanyarba, A férfi 66 éves és — magyar. Szüleivel ván­dorolt ki gyermekkorában, még 1911_ ben. Azóta most elő­ször látogat haza. — Ötvenkét éve nem mozdultam ki az Államokból —i mondja kissé idegenszerű kiejtéssel. Dicsérjük is érte, hogy annyi idő alatt sem felejtette el a magyar szót. — Pedig huszonöt évig egy szót sem beszéltem ma­gyarul, a feleségem német származású. Nem is találkoz­tam magyarokkal. Most azonban csak Miamiban is ezer­szám élnek magyarok. Nincs se Észak- se Dél-Ameriká­ban olyan kicsi falu, ahol legalább egy magyar ne lenne. Így hát volt alkalmam gyakorolhatni a nyelvet, mielőtt hazaindultam volna. Beszélgetünk minden féléről, Valahogy az orvosokra fordul a szó. Meséli, hogy az Államokban a legkisebb mű­tét is ezer dollárba kerül, egy vizit öt dollárnál kezdődik, de nincs felső határa az orvosi honoráriumnak, több száz, vagy ezer dollárt is elkér az orvos. — Hát a szegény emberektől is ilyen sokat kér? — No, nem. A disszidáltaktól csak három dollárt. Most legalább tudjuk, amit úgy is sejtettünk, hogy Amerikában a szegény ember a — disszidens ... _____________________________ — Y — E lfogták a csórnádi kamaszfiút, aki pisztollyal rálőtt édesapjára Szomorú tragédia játszó­dott le május végén Csorná­don. Ifi. Sz. András 15 éves fiú lopx>t.t pisztollyal rálőtt apjára és súlyosan megsebe­sítette. Az eset előzményei mesz- szire nyúlnak vissza és el­gondolkoztató családi körül­ményekben gyökereznek. A fiú apja valamikor régen úgy házasodott, hogy tudta: menyasszonya áldott álla­péiban van, de a születendő gyermek nem az övé. Az évek során az ap>a mind részege­sebb életmódot folytatott, s gyakran keveredett durva összetűzésbe családjával. Ilyenkor éles szavakkal hány­ta szemére a gyermeknek, hogy nem az ő fia! A serdülőkorban levő, s különösen érzékeny lelkivi- lágú kamaszfiú bensejében a sorozatos inzultusok követ­keztében jóvátehetetlen in­dulatok születtek. Sorozato­san elhagyta szüleit és el­Biztató eredmények a szobi új kenyérgyárban A múlt hónapban fejezték be az elavult szobi kenyérgyár korszerűsítési éa bővítési munkálatait és már megkezdték ben­ne a próbaüzemeltetést is. Az eredmények igen biztatóak. Az új üzemből kikerülő kenyér minősége kifogástalan, mennyisé­ge is megfelel a várakozásnak. A szobi járásban eddig gondot okozott a jó kenyérellátás. A régi, elavult pékműhelyek egyre kevésbé feleltek meg az igényeknek és a lakosság körében igen sokszor fölmerült a jo­gos panasz a kenyér minősége és a sűrűn jelentkező beszerzési nehézségek miatt is. A szobi új kenyérgyár rendeltetése az. hogy végérvényesen megoldja a kérdést. A próbaüzemeltetés eddigi eredményei szerint a gyár alkalmas lesz feladatának teljesítésére. menekült Szadára, a nagy­szüleihez. Ott igaz szeretet- ben volt része, ám rabiátus apja rendszeresen érte ment és hazacipelte. A sivár gyer­mekkor egészen az elmúlt na­piokig folytatódott, amikor a 15 éves ipiari tanuló fiú szinte végzetes elhatározásra jutott: úgy döntött, hogy leszámol apjával. Evégből a szomszé­dos községben lopott magá­nak egy pisztolyt, s egy má­jusi hajnalon, midőn az munkába indult, lesből rálőtt aPjára. Nyomban utána fel­pattant apja odakészített motorkerékpárjára, s azzal elmenekült a tett színhelyé­ről. Az apának a pisztoly­golyó átütötte mindkét comb­ját és súlyos sérülést oko­zott. A rendőrség azonnal a fiú keresésére indult, akiről tud­ták, hogy élesre töltött fegy­verrel bújkái, s hogy szadai nagyapjánál búcsúlevelet ha­gyott hátra. A gyéréi: a mo­torral Felsőgödre száguldott, majd átkelt a szentendrei szigetre, később tovább ment Szentendrére. Egy ideig la- bégen csavargott, azután HÉV-vel Budapestre utazott* s ugyancsak HÉV-vel tovább Gödöllőre, s végül Szadára érkezett. A nagyapja házá­hoz nem mert bemenni, mert félt, hogy elfogják. Ehelyett egy ideig az erdőben búj- kált, majd egy disznóólban talált magának búvóhelyet, A rendőrség itt fogta el. A családi tragédia ügyében a vizsgálat még folyik. (f. a.) gondolásnak a megvalósítá­sát, hogy a járás területén málna­feldolgozó üzemet létesít­senek akár a földműves- szövetkezetek, vagy a tsz-ek közös vállalkozá­sában. éspedig még a málna érésé­nek kezdete előtt. Minden­esetre az üzem létesítésére a most meginduló málna­kampány idejéig már kevés a kilátás. A Pest megyei MÉK köz­pontjában szintén érdeklőd­tünk, a málnaszállítás vár­ható nehézségei felől. Egri István, az áruforgalmi osz­tály vezetője ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy eddig bizonyos térítési ősz égért maguk az érdekelt ipari és kereskedelmi vállalatok is segítettek a málnaszállítás­ban. Több vállalat azonban kevesli az eddigi térítési ősz- szeget és ezért ez idén nem hajlandó fuvarozásra rendel­kezésre bocsátani teherautóit. — A vállalatokkal most folynak a tárgyalások — je­lentette ki az osztályvezető —, reméljük megegyezünk ve­lük, A MÉK sajnos nem kap elegendő teherautót bér­be, saját gépkocsiparkkal nem rendelkezik, tehát a szál­lítást egyedül lebonyolítani nem is képes. Az ules másfél órája tart,, napirenden az egyik járási KISZ-bizottság munkája. A csatolt jelentés meglehetősen 1 negatív képet fest az Ifjúság a szocializmusért mozgalom helyzetéről, járási eredmé­nyeiről A helyiségben meg­sűrűsödik a cigarettafüst és az ; izgalom. Kérdést kérdés kö- í vet: mi az oka, hogy az el­múlt évhez képest csökkent az TSZM-ben részt vevő KISZ- isták száma? S mi az oka, hogy több száz KISZ-tag nem kapcsolódott be a mozgalom­ba? A járási KISZ-bizottság tit­kára objektív nehézségeket emleget, s meg kell adni, ér- ! velése első hallásra meggyő- : zően hangzik. Azt mondja: az i ISZM-ből kimaradtak túlnyo- ; mó többsége fiatalasszony. ■ t Sajnos, rájuk nem lehet szá- ’ mítani. Kifizetik a tagdíjukat, I el-eljárnak a KISZ-taggyűlés- j re, de minden egyébtől eltilt­ja őket a férjük. Féltékenység­ből, önzésből vagy szeszély­ből? Mindegy,' az eredmény ugyanaz: a fiatalasszonyok csupán „tiszteletbeli” KISZ- tagoknak tekinthetők. A járási titkár ezután pél­dákat sorol. Hiába hívják a fiatalasszonyokat, menyasszo­nyokat a színjátszó együttes­be a népi tánccsoportba, a férj — vagy vőlegény — kije­lenti: „Hogyisne! Az én fele­ségem ne ugráljon a színpa­don, hogy közben legények ölelgessék a derekát!” Ugyan­ez a helyzet a sporttal. „Még mit nem? Trikóban, kisnad- rágban futliározni a sportpá­lyán?! Nem való az már fér­jes asszonynak!" A tanulásra meg ezt mondják: „Ismerjük az ilyet: fiúk, lányok együtt a politikai körben! Otthon meg szalad a háztartás!” így a járási titkár, — s van is némi igaza. Hiába tagadnánk, .vannak még férjek, akik így gondolkoznak. Nemcsak fa­lun, városon is. Egyre keve­sebben — de vannak. Meg­győzni őket gondolkodásuk maradiságáról: hosszú évek feladata. És addig? Maradjon minden annyiban? Törődjünk bele, hogy aki férjhez megy, elve­szett a KISZ számára? Mond­juk talán ki, hogy a KISZ a nőtlen, illetve hajadon fiata­lok ifjúsági szövetsége? Mert — ha elfogadjuk a fenti érve­lést, ezt tesszük. Pedig mást ! kell tennünk: szüntelenül ke- j resni a módját, hogy vala­mennyi fiatalt megnyerjük a mozgalomnak. Lehetőségekben nincs hi- j ány, legfeljebb ötletekben. Ve- | gyük például a kulturális kö­vetelményeket. A kultúra ügyét nemcsak az üvegé* tánc­cal lehet szolgálni, hanem kö- 1 zös színház-, mozilátogatással; is. Ezt a férjek sem kifogásol- ■ hatják, különösen, ha őket is j meghívják. De van más lehe- ; tőség is: a József Attila olvasó- | mozgalom. Mindössze könyvtá- j ri tagság és olvasási kedv kell i hozzá! .JVem fogsz nekem kisnad- { rágban szaladgálni!” — mond- l ja az ifjú férj. De kirándulni j a KISZ-szervezettel, — s a i házastárssal együtt — csak | szabad? Egy vidám, kellemes vasárnap élménye az emléke­zetben, s egy bélyegző az ISZM-igazolvány sportrovatá­ban : teljesítette. Követésre méltó az a kezdeményezés is, amit a hévízgyörki Dózsa Tsz KISZ-istái terveznek: egyik vasárnap kerékpárkirándulást tesznek Hatvanba, a strandfür­dőre. Az oda-vissza kerékpárút éppen megfelel egy kiadós ke­rékpártúrának, s ráadásul ki­tűnően szórakozhatnak — fér­jestől! — a hatvani strandon. KISZ-oktatásra ne járjon az ifjú aszony, mert ott fiúk is vannak — vallják a „szigorú” ' férjek. Nem értünk ugyan egyet velük, de nem akarjuk szítani a családi viszályt, ezért inkább mást ajánlunk; a ta­nulási lehetőségek széles ská­láját: a tsz-akadémiát, — aho­vá férj-feleség együtt is jár­hat — a nők akadémiáját, a termelőszövetkezeti téli tan­folyamot, ha tsz-tag. Szakmai továbbképzőt, szakszervezeti szemináriumot, ha üzemben dolgozik. De választhat a he­lyi Vöröskereszt egészségügyi előadássorozata, a nőtanács különböző tanfolyamai, gazd- asszonykörei között. Még a ba­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents