Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-11 / 108. szám
PEST MEGYEI mi! mUIiRJAI. EGYESÜLJETEK! Szőlőbrigád az almaligetben A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben brigádot alakítottak a mintegy 250 hold újtelepítésű szőlő folyamatos munkáinak elvégzésére. A brigádtagok vállalták, hogy a rájuk bízott szőlő munkáit úgy végzik, hogy tőkekiveszós nem lesz, s állandó készenlétükkel a peronoszpórakárokat is teljesen megszüntetik. A brigádtagok vállalásában szerepel, hogy segítenek a tsz mintegy 160 holdas gyümölcsösének művelésében is, s a munkák dandárjakor — gyomirtásnál és gyümölcsszedésnél — teljes létszámmal a gyümölcsösben dolgoznak. .4 virágzó gyümölcsösben a napokban megkezdték a gyomirtást. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Vn. ÉVFOLYAM, 108. SZÄM ARA 50 FILLÉR MEGYEI TA N ÁCS L A PJ A 1963. MÁJUS 11, SZOMBAT A mezőgazdaság pótolta korábbi elmaradását: Befejezés előtt a burgonyaültetés, a cukorrépa- és a napraforgóvetés, a kukoricánál gyorsabb ütem kell A növénytermesztési tervek teljesítésére megvannak a feltételek A megyei mezőgazdasági osztályvezetők pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban tartották országos tanácskozásukat, amelyen értékelték a tavaszi mezőgazdasági munkákat, s egyúttal számba vették a legfontosabb teendőket. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg a tanácskozást, majd Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes vitaindító előadásában a vetési, a mű- trágyázási és a növényápolási tervek teljesítését vizsgálva ; sorra vette a növénytermesz- ftésban, a kertészetben és az állattenyésztésben mutatkozó hiányosságokat, feladatokat. Hangsúlyozta, hogy az április végén, május elején beköszöntött kedvező időjárás hatására, . valamint a mezőgazdasági termelőüzemek jól szervezett, szorgos munkája révén sikerült behozni a kora tavaszi lemaradás nagy részét. A növényzet fejlettsége is megfelel nagyjából az időszak normáinak. Az őszi gabonafélék fej trágyázását már április végén a vetésterület 97 százalékán elvégezték. A koratavasziak vetését mindenütt befejezték, néhány növénynél túlteljesítés is mutatkozik. A tavaszi árpából 11,8, a borsóból 11,3 százalékkal vetettek többet a tervezettnél. Az utóbbi hetekben meggyorsult a kapásnövények vetése: a burgonya ültetése, a cukorrépa és a napraforgó vetése befejezés előtt áll. A kukorica vetőmagja április végéig az egész terület 33 százalékán került földbe, s — noha az utóbbi másfél hét alatt a vetőbrigádok nagy részét a kukoricaföldekre irányították át — a vetés ütemét most tovább kell gyorsítani, hogy május 20-ra a legkésőbbi növények vetésével is mindenütt végezzenek. A kemény téli fagyok és a koratavaszi belvizek összesen mintegy 300 000 holdon tették tönkre az őszi vetéseket. Ezek helyébe 50 000 holdon tavaszi árpát vetettek, s nagy iramban vetik a rövid tenyészidejű kukoricát, a napraforgót. Cél az, hogy egyetlen holdnyi terület se maradjon vetetten. A tervezett és a terven felüli tavaszi vetésekből körülbelül egymillió hold van hátra, de ez a munka — mivel országosan 200 000 hold a napi vetőkapacitás — nem jelent különösebb nehézséget. A tavaszi jó munkalendü- let, valamint a kedvező időjárás lehetőséget ad a növénytermesztési tervek teljesítésére. Hiányosságként említette meg az előadó, hogy a lucerna első kaszálásával több vidéken megkéstek, s a lucerna rovar- kártevői ellen nem mindenütt kezdték időben a vegyszeres védekezést. Csaknem minden kapásnövénynél erős gyomo- sodásra kell számítani. Aján latos, hogy a termelőszövetkezetek mindenütt alkalmazzák az anyagi érdekeltségnek meg felelő jövedelemelosztási módszereket. Külön felhívta figyelmet az állványos és a ventillátoros szénaszárítási eljárás széles körű alkalmazására, az öntözőtelepek kapacitásának teljesebb kihasználása és a másodvetések időbeni megszervezésére. . Ezután az állattenyésztés fontosabb prob lémáit vázolta, ismertette « tenyészállatlétszám további növelését célzó intézkedéseket. Az előadást a megyei szakemberek felszólalásai követték. (MTI) HRUSCSOV FOGADTA HAZÁNK MOSZKVAI NAGYKÖVETÉT Nyikita Hruscsov miniszterelnök pénteken fogadta Szipka Józsefet, a Magyar Népköztársaság moszflcvai nagykövetét. A nagykövet bemutatkozó látogatásit tett a szovjet kormányfőnél. Nyikita Hruscsov és Szipka József szívélyes, baráti beszélgetést folytatott. Az Elnöki Tanács ülése Rendelet a muzeális emlékek védelméről — Megválasztották a KNEB új elnökhelyetteseit és tagjait A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a muzeális emlékek védelméről szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács az új büntető törvénykönyvvel és polgári törvénykönyvvel összhangban módosította és néhány kisebb jelentőségű rendelkezéssel kiegészítette a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács az 1957. évi hetedik törvény 4. paragrafusának (1) bekezdése alapján visszahívta tisztségükből a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyetteseit és tagjait, s egyidejűleg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök- helyetteseivé megválasztotta Pales Gyulát és Péteri Istvánt, tagjaivá Blaha Bélát, a bányászszakszervezet főtitkárát, B orovszky Ambrus kohó- és gépipari miniszterhelyettest, Burgert Róbertét, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóját, dr. Dabronaki Gyulát, az élelmezésügyi miniszter első helyettesét, Lázár Györgyöt, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, Nagy József - nét, a Goldberger Textilművek igazgatóját, Nagy Károlyt, a Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei titkárát, dr. Nyíró Józsefet, a MÁV tüdőgyógyintézet igazgató főorvosát, Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselőt, Oczel Jánost, Polinszki Károlyt, a kémiai tudományok doktorát, a Veszprémi Nehézvegyipari Műszaki egyetem rektorát, Sulyok Bélát, a pénzügyminiszter első helyettesét. Az Elnöki Tanács kijelölte az ENSZ közgyűlésének 1963. május 14-én kezdődő rendkívüli ülésszakán részt vevő küldöttség tagjait. Az Elnöki Tanács hozzájárult Horkay Irén orvosnak a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, Takács Imre orvosnak a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, Béki Judit, Szepesi Kálmán, Somogyi György orvosoknak a Budapesti Orvostudományi Egyetemen és Sulcz Ferenc mérnöknek a Nehézipari Műszaki Egyetemen „Sub auspiciis rei públicae populáris” kitüntetéssel történő doktorrá avatásához. Az Elnöki Tanács megerősítette a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányának módosítása tárgyában, a szervezet általános konferen cíája 46. ülésszakán 1962. június 24-én elfogadott okmányt. Az Elnöki Tanács végül meghallgatta dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter tájékoztatóját a közkegyelemről szóló 1963. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról. A tájékoztatót az Elnöki Tanács tudomásul vette. ★ A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesei és tagjai péntek délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letették a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen- volt: Fehér Bajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Varga György, a KNEB elnöke. Használják ki okosan a szabad időt A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának ülése Tegnap, a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottság ülésén a fiatalság szabad idejének felhasználásáról, a különböző állami és társadalmi szervek együttműködésének problémáiról és távlatairól tárgyalt: hogyan tudnák közös erővel hasznosabbá, kulturáltabbá tenni az ifjúság szabad idejét, milyen intézkedések szükségesek a feltételek sürgős megteremtéséhez. A végrehajtó bizottsági ülésen megjelent és felszólalt Baráth Károly, a Pest megyei Pártbizottság agitá- ciós és propaganda osztály vezetője, valamint Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. Hosszas vita után úgy határoztak, hogy a javaslatok figyelembevételével kiegészítik a jelentést, átdolgozzák a határozati javaslatot, és így terjesztik május 20-án a kibővített KISZ-bi- zottsági ülés elé. Az ott elfogadott jelentést, illetve határozatot a KISZ Központi Bizottsága elé terjesztik. Váraljai Ica és Kiss Marika virágzó almafák alatt (MTI Foto — Birgés felv.) K.XXXXXv'OvViXVXVWWXXXVÄXX'XXWCWCOCXXXXWX'^VxXNXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVxXXXXXXXX A FŐISKOLA A GYAKORLATÉRT Érdekes kísérletek a tangazdaság szigetcsépi üzemegységében A magyar üzemi gyümölcs- termesztésben fél évszázadon át a négyzetes telepítési rendszerű, vadalanyú, közepestör- törzsű, ágcsoportos, sudaras koronájú forma volt az uralkodó típus. Ennél a művelésmódnál egységnyi területre viszonylag kevés fát 10x10 méternél 57 fa holdanként — tudunk ültetni. Ezzel összefügg üzemi gyümölcsöseink alacsony terméshozama (almánál 40 mázsa holdanként) és a magas önköltség (almánál 2.5—3 forint kilónként). A felszabadulás után állami gazdaságaink a nagyüzemi gépesítés megkönnyítésére — dr. Fejes Sándor irányításával — kidolgozták a szélessoros telepítési rendszert. Ez a telepítési rendszer tette lehetővé a törpe gyümölcsösök széleskörű nagyüzemi bevezetését, s a nagy teljesítményű; 30—40 lóerős traktorok alkalmazását. A szélessoros telepítési rendszerrel egyidőiben a termőka- rosorsós művelési mód (szintén dr. Fejes Sándor kezdeményezésére) bevonult a nagyüzembe. Ennél a faalaknál 7.5x4.5 méter sor- és tőtávolság esetén EM. IV. alanyú almafákból 171 fa ültethető holdanként, s a terméshozam 100 mázsa felett van, az önköltség kilónként 1 forintra csökkent. Jelenleg azonban még mindig a hagyományos művelésmód dominál üzemi gyümölcsöseinkben. Az 1959. évi statisztikai adatok szerint üzemi gyümölcsöseinknek 75 százaléka közepes és magas törzsű és csak 25 százaléka a bokorfa. Minden termesztési ágban a terméshozam, egy bizonyos optimális határig, egyenes arányban emelkedik az egységnyi területen elhelyezett növényegyedek számával. Ezt az alapelvet figyelembe véve, a legfejlettebb külföldi gyümölcstermesztő országok tapasztalatainak felhasználásával, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola gyümölcstermesz- tési tanszéke 1959-ben megkezdte a gyümölcssö- vény egyes típusainak vizsgálatát, s a hazai gyümölcstermesztésbe történő bevezetését. 4 gyümölcssövénynél tudunk ugyanis legtöbb növényt úgy elhelyezni egységnyi területen, hogy a növények fejlődésének, a gyümölcsös gépesítésének optimális feltételeit biztosítjuk. Az 5x2.5 méter sor- és tő távolságnál 460 fa, 4x2.5 méternél 575 fa helyezhető el 'holdanként. Ez a magas növény- egyedszám lehetővé teszi a holdanként 150—200 mázsás hozamokat 0,6—0,8 forint kilónkénti önköltség mellett. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi üzemi átlag- terméshozamokat négy, illetve ötszörösére emelhetjük. A gyümölcssövény egyik legegyszerűbb, legkönnyebben kezelhető típusa az úgynevezett huzalo’s sövény. A szigetcsépi kísérletünkben • 3x2 méterre telepített IX. alanyú huzalos almasövény 3 éves korában az 1962. évben fajtánként a következő terméshozamokat adta: jonatán 50 mázsa holdanként, Starking, 35 mázsa, Golden delicious 110 mázsa, Staymared 116 mázsa holdanként. A huzalos sövény mellett a támaszrendszer nélküli, úgynevezett Bouché-Thomas ferde ültetésű, támaszrendszer nélküli sövényt is vizsgáljuk. Ez a típus is igen jó eredményt ígér és az almatermé- sűek mellett a csonthéjasoknál (különösen a kajszinál) is al- kalmazhatónak látszik. A gyümölcstermesztési tanszék a gyümölcssövény témában a nevelés, hajtáslekötözés mellett a talaj művelés, tápanyag-visszapótlás és öntözés kérdéseinek fiziológiai és gazdaságossági vonatkozásait komplexen vizsgálja. Dr. Gyűrő Ferenc kandidátus Tanácskozik a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa A mandátumvizsgáló bizottság jelentése — Folytatódott a vita a beszámolók felett Pénteken folytatta tanácskozását a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. Elsőnek Seprényi Sándor, a mandótumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. Eszerint a küldöttek 56,8 százaléka fővárosi, 43,2 százaléka pedig a vidéket képviseli. A küldöttek 23,5 százaléka nő. Szak- képzettség szerinti megoszlásuk a következő: ipari és mezőgazdasági munkás a küldöttek 60 százaléka, az értelmiségiek aránya 27,2 százalék, a küldöttek 12,8 százaléka pedig az alkalmazott rétegeket képviseli. Ezután a kongresszus folytatta a vitát a beszámolók felett. Az első hozzászóló Hangyái Tibor, a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának vezető- titkara beszámolt arról, hogy az elmúlt években a megye új ipari létesítményekkel gazdagodott és a meglevő üzemek is sokat fejlődtek. A községi és a városi szakmaközi bizottságok, amelyeket 1961-ben szerveztek meg, mind eredményesebben dolgoznak. Makoldi Mihályné, Kossuth- díjas pedagógus, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt a következő felszólaló. A pedagógusok problémáiról, gondjairól beszél, elsősorban arról, hogy fizetésük elmarad nemcsak munkájuk fontossága, hanem más dolgozó kategóriák bére mögött is. Dr. Babies Antal Kossuthdíjas akadémikus, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének elnöke megállapította. hogy • gazdasági fejlődésünk jelenlegi körülményei között megfelelőnek mondható a dolgozók egészségügyi ellátása. A legmagasabb színvonalat áronban még nem értük el. többek között azért sem. meri jelenleg a gyógyintézetekben körülbelül 73 000 égy áll rendelkezésre, ami nem elegendő a zsúfoltság megszüntetésére. Ezután az orvosetikai kérdésekről beszélt. Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a dolgozók, elsősorban a textiliparban nagyszámban foglalkoztatott . nők továbbképzéséről szólott. Lehr György, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke a szakma előtt álló fontosabb feladatokról szólt, s ezzel összefüggésben az ipar és a kereskedelem kapcsolatával foglalkozott. Lehr György után Beckl Sándor, a SZOT titkára következett felszólalásra. — A szakszervezetek egyik legfontosabb feladata — mondotta többek között — az üzemi demokrácia fejlesztése. Az üzemi demokrácia egyik megnyilvánulási formája pedig az üzemi tanács. A gazdasági és szakszervezeti vezetők egy része azonban eddig nem vette igénybe ezeknek a szerveknek a segítségét. Az ilyen állás(Folytatás a 2. oldalon)
