Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
4 1963. MÁJUS 10, PÉNTEK MINDENNAP ÉLÜNK HIBA LENNE a film alkotóitól azt követelni: miért nem egy jó brigádot mutattak be. Hiba lenne még akkor is, ha nálunk már sok szocialista brigád dolgozik, s olyanok, amelyek ugyan még nem szerezték meg a szocialista címet, de munkájuk, életük, a fejlődő embert példázza. Igaza van Kertész Ákosnak, a darab írójának, ihogy még nem minden munkás jutott el e magasabb szintre. Akadnak jód dolgozó brigádok — mint a filmben is —, amelyeket számtalan ellentmondás jellemez. Valami többre, jobbra vágynak, de beleütköznek saját jellemük fogyatékosságaiba. A brigád vezetője szeretné társaiban kibontani a meghittebb összetartás érzését, de nem sikerülhet, hiszen ő maga is gyönge. Csak vívódik magában — munkatársaira azonban nincs hatással. , A jó téma, sajnos, elvesz a filmben. Sem a dramaturg, sem a rendező nem remekelt. Hosszú, vontatott jelenetek követik egymást, végeérhetetlen csókolózás a film bevezetőjében, unalmas bolyongás a lakás minden zeg- ziugában. A gyár életét állandó kopácsolás jelképezi. Egy filmet nem az tesz munkásfilmmé, hogy a szereplők másfél órán át gép mellett állnak, hanem az ember, a munkásjellem bemutatása. A Mindennap élünk-ben azonban szünet nélkül „dolgoznak”, azaz veszekednek, vitatkoznak, bolondoznak, ko- pácsolnak, fusiznak. Amit a filmen látunk, azt is kétségessé teszi számunkra: mitől került első helyre ez a brigád a töbibi előtt? A CSELEKMÉNY két vonalon halad: a brigád nyolc tagja tiltakozik a kilencedik felvétele ellen, mert akkor n dcik kevesebb pénz jut. Az sem ejti gondolkodóba a társaságot, hogy a kilencediknek ' négy gyereke van és „állítólag” jó munkás. (Ezt csak onnan tudjuk, hogy tapasztalt brigádvezetőjét kioktatja a legegyszerűbb munka ügyesebb elvégzésére.) A téma valóságos, kivált azért, mert a vásznon úgy tűnik, még a nyolc embernek sincs elég munkája. A brigádvezető, bár nem szívből teszi, győzködik társaival, hogy végre befogadják a jövevényt. A konfliktus mind mélyebbé válik, de a kilencediknek „meg kell i halnia”, mert különben hogyan is fejeződne be a film? A munkások ■ életéről, egyéni vonásairól keveset tudtunk meg. Legfeljebb annyit: hajszolják a pénzt, valamennyien irigylik az újtól a munkahelyet, a kereseten kívül vajmi kevés tartja össze a brigádot, legfeljebb a fusizás kínálta mellékkereset. A cselekmény másik vonala a szerelem: a férj-feleség és a velük együtt dolgozó harmadik, akibe a tisztességes, jól dolgozó asszony beleszeret. A konfliktus azonban nem konfliktus. Ugyani® a férj teljesen papírfigura. Minden mondata, cselekedete rosszaságáról, ürességéről, durvaságáról tanúskodik. Első pillanatban tudja az ember: ezt a férjet ott kell hagyni, hiszen a feleségével mint cselédjével bánik. Egyszer, egyetlenegyszer sincs emberi szava, de máshoz sem. Sematikus ábrázolás. S amikor életrekel hetett volna a férj az eszpresszójelenetben; — ott vált a leggyengébbé. Talán, ha számos, tehetséges színészünk között válogattak volna és nem kiváPályázati felhívás A TIT megyei szervezete, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Szövetkezetek Pest megyei Központja pályázatot hirdet a szövetkezeti mozgalommal, elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozó helytörténeti tanulmányok megírására. Beküldési határidő: 1964. április 4. (TIT megyei szervezete, Budapest, VIII., Múzeum u. 7.) Első díj: 3090, második díj: 2000, harmadik díj: 1000 forint. Irodalmi színpadok bemutatója A kulturális szemle keretében május 11-én, szombaton este hét órakor a hévízgyörki művelődési otthonban kerül sor az aszódi járás irodalmi színpadjainak (Galgamácsa, Aszód, Hévízgyörk, Túra) bemutatójára. Népi tánccsoportok találkozója Vasárnap Püspökhatvanban találkoznak az aszódi járás legjobb népi tánccsoportjai és népi együttesei. A műsorban A feleség — Agárdy Ilona Károllyal — játszatják teljesen indokolatlanul a szerepet — erősíthették volna a figurát. MÁRÖL, mai emberhez szólna a film. Életünkből lesték a témát. Éppen ezért még jobban sajnáljuk, hogy nem érték el céljukat a film alkotói és ezen még a kitűnően játszó színészek sem változtathattak. Unatkozunk, bosszankodunk a film nézése közben és utána is csak arra gondolunk: ismét egy lehetőség, amit nem váltottunk valóra. Sági Agnes fellépnek a galgahévízi, ikXadi, galgamácsai, bogi, túrái, vác- egresi és a püspökhatvani csoportok. A bemutató délután fél négykor kezdődik. Népdalest Szombaton este fél nyolc órai kezdettél Nyisd ki babám az ajtót címmel népdalestet rendeznek a tápiószecsői Damjanich Művelődési Otthonban. A műsorban népi játékok, népi táncok és cigánydalok is szerepelnek. Kiállítások Ma délután fél hatkor nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében Chován Lóránt festőművész kiállítása. — Szombaton délelőtt a Műcsarnokban Lu- gossy lenő, a művelődésügyi miniszter helyettese és Fran- tisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nyitja meg a Csehszlovák művészet XIX—XX. század című kiállítást. •— A Med- nyánszky-teremben ugyancsak szombaton nyílik Bartl József festőművész kiállítása. ló labdarúgóval — Sándor Kulturális híradó BATSÁNYI JÁNOS i mai olvasót mélységes zi megilletődöttség szállja meg, ha a régi magyar irodalomtörténet sárguló lapjain tallóz, vagy kezébe álcád egy- egy régi folyóirat nemzeti irodalmunk hajnalhasadásának korábbi korából. Föl-föltámad benne az érzés, hogy talán ezek a lapok sokkal inkább őszintébben és reálisabban őrzik az igazi történelem emlékeit, mint a mindenkori hivatalos történelemírás alkotásai. Az első magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Múzeum, 1787. november 13-án jelent meg Kassán. A gondolatot a fiatal Kazinczy Ferenc vetette föl, buzgó bajtársára lelt hozzá az öreg és tekintélyes Baráti Szabó Dávidban, aki egy akkor még teljesen ismeretlen nevű fiatalembert is magával vitt a merész társulásba, Bat- 'Xnyi Jánost. Kazinczy akkor már fölkészült az irodalmi életünk megújításáért szervezkedő mozgalom vezérségére, Batsányiban rögtön fölismerte forradalmasabb lelkű vetély- társát. Szövetségük a Magyar Múzeum harmadik száma után fel is bomlott, Kazinczy megsértődve kivált a triászból és Orpheus címmel új folyó* iratot indított. Batsányi most már a maga elgondolása szerint vívhatta tovább a megindított harcot. A vetélytársak távoli célja azonos volt: kiemelni a magyarság szellemi életét a már akkor elaggott feudalizmus érzés- és gondolalzsibbasztó posványából, a francia forradalmak szellemében elérni vele az európai színvonalat. A közös cél felé vezető útban nem is egyezhettek meg. Kazinczy Ferenc a mély kultúrájú, előkelő nemesi család kifinomult ízlésű sarja a legfontosabbnak a nyelv és a formák cizellálását tartotta. Az alacsony származású, „nemtelen” Batsányi számára mindennél fontosabb volt a mondanivaló, s — a forradalom. Kazinczy elsősorban kul- túrharcos volt, Batsányi elsősorban és mindenekfölött poéta, mégpedig politikai költő. ülönös tréfája a véletlennek, hogy mindketten vádlottai lettek a Martinovics- pörnek. A forradalomtól lényegesen távolabb álló Ka- zinczyt hét esztendei börtönre ítélték, Batsányit pedig az ellene emelt vádban ártatlannak találta ugyan a bíróság, de a börtön falára írt lázító mondatai miatt egy évig volt a kufsteini börtönben. Pedig a Magyar Múzeumban közölt még ma is megrázd erővel zengő, „A franciaországi változásokra” merész verse leplezetlenül megváltja a ja- kobinusságát: ... Tj is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhér!, Jertek! s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párisra vessétek! És különös játélca a sorsnak az is, hogy az öt esztendővel korábban szabadult Batsányi soha vissza nem térhetett hazájába, elfeledve, mellőzve holt meg 1845-ben az ausztriai Linzben, 82 éves korában és halálának híre is csak két év múlva ért haza. Kazinczyt pedig a hétesztendei kemény ra- boskodás után a mégis újuló, forrongó szellemi élet vezéri pálcája várta. Ennek a következményeit a legtömörebben Szerb Antal fogalmazta meg nagyszerű Magyar - Irodalomtörténetében: „Ha Kazinczy helyett az ő kézébe jutott volna a hegemónia, bizonyára Jcevesebb gondot fordítottak volna a formai csiszoltságra és kiasz- j szikus tökéletesség felé kevésbé törekedtek volna, ehelyett a költészet gazdagabb lett volna humánumban, politikai lendületben és hamarabb eljutott volna a Vörös- marty-nemzedék romantikájáig.”’ rodalomtörténetünknek kétségtelenül Batsányi János az egyik legvonzóbb és i ugyanakkor tragikus sorsú j alakja. Méltán emlékezik rá szeretettel és bámulattal a j magyarság ma is, születésének kétszázadik évforulöján. (m. 1.) MEGYEI IFIK A CSEPEL MŰVEKBEN Csütörtökön reggel ismerős I fiatalok randevúztak a Borá- j ros téri gyorsvasút-végállo- | máson. Tizennyolc ifi találko- j zott, s indult el nyolc óra tájt a menetrend szerinti gyorsvasúttal, a főtérig. A Csepel Vas- és Fémművek kapujához tartottak, s ott fogadta őket nagy örömmel az ország legnagyobb vas- és íémművének KISZ-bizottsági titkára, Illés Sándor. Ismerőseink a budai járásból keltek útra. A járási KISZ-bizottság hívta össze a nagyüzemi ifjúsági titkárokat, a fiatal mérnökök, műszakiak és közgazdászok tanácsának vezetőit és az ifjú termelési felelősöket. A sokszorosított program szerint üzemi tapasztalatcserére indultak Szávai Ferenc KISZ-titkár vezetésével. Néhány érdekességet programjukból. Végigkalauzolták a budai járás küldötteit a szerszámgépgyáron. Itt állítják össze a legkorszerűbb maró- és fúrógépeket. Szót váltottak a betanított szakmunkásokról. Ma már égető problémává lett; az ipar fejlődése egy sor speciális munkaterületet hozott létre, amelynek ismerői, gyakorlói azonban nem tehetnek szakvizsgát. így betanított munkásokként szerepelnek, holott többnyire magas színvonalú a követelmény. Nem egyszer előfordult, hogy egy-egy ilyen betanított ifjúmunkás a szakma ifjú mestere lett — szak- képesítő igazolás nélkül. A csepel művek fiataljai kéréssel fordultak a minisztériumhoz, hogy az idők szavának megfelelően tegyék lehetővé a speciális szakvizsgákat. A nagyobb hatás, a gyorsabb eredmény kedvéért a megyeiek is csatlakoznak az akcióhoz. A Mechanikai Művek vállalta magára hasonló, sürgető beadvány megszövegezését. Érdekes tapasztalat, hogy a vendéglátó üzemben előzetes gyáregységi vetélkedés dönti el, kik nevezhetnek a magasabb, gyári vizsgára, a szaiana ifjú mestere címért. Másrészről törvény, hogy aki már elérte ezt a szintet, csak ennél nagyobb célért indulhat. Volt ugyanis olyan, aki éveken át vitte a pálmát — ugyanabban. A Gödöllői Vegyesipari Ktsz két kozmetikai műhelye sok fővárosi üzlettel vetekedő forgalmat bonyolít le. A gödöllői járás egész területéről százszámra keresik fel a falusi asszonyok a korszerűen felszerelt szalont. A nagy keresletet a gödöllői kozmetikusok már nem is tudják kielégíteni, ezért új munkaerőt szerződtettek, aki a Pest környéki falvakban tartja rendeléseit. Egyelőre Abonyban, PiEgyik legkedveltebb borunkat, az egri bikavért a laikus fogyasztók általában ugyanúgy borfajtának tartják, mint Ez nem ösztönzött magasabb gyakorlati és szellemi teljesítményekre. A csepel művek szép épületében, az ifjúság házában találkoztak a budai járási vendégek a Vörös Csillag szocialista kohászbrigáddal. Baráti és szakmai beszélgetést folytattak, megtudták, hogy csak ez az egy brigád kétmillió forintot takarított meg az üzemnek egy esztendő alatt. A hivatalos program nem kevésbé kellemes része volt a vasműben eltöltött ebéd, s a találkozást követő fehér asztal melletti beszélgetés. lisen, Albertirsán, Monoron rendszeresítették a vándor- kozmetikus-szolgálatot, amelynek működése várakozáson felüli sikerrel járt, s ezért hamarosan más Pest környéki községekre is kiterjesztik. A vándorkozmetikus gépkocsival látogatja a falvakat, és a szakszerű kezelésen kívül minden alkalommal ingyenes tanácsadást, előadást is tart. (MTI) például a kadarkát, a furmintot vagy a hárslevelű* Ez azonban tévedés. Az utóbbiak ugyanis botanikailag önálló szőlőfajták borai, a bikavér pedig csupán különböző vörös borok meghatározott arányú keverékének kereskedelmi elnevezése. De már nem sokáig... Rövidesen a bikavér is az önálló fajta rangjára emelkedik. Mennyi iparifa lesz az élőfából? Új módszert dolgoztak ki az Erdészeti Tudományos Intézetben Vándorkozmetikus-szolgálat a Pest környéki falvakban Miből lesz a bikavér ? . A. faipar évi termelési tervei jelentős részben azon múlnak, hogy az erdészet milyen mennyiségű és választékú nyersanyagot tud rendelkezésére bocsátani. Az erdőgazdaságoknak ezért a kitermelés előtt meg kell állapítaniok, hogy az élőfákból mennyi és milyen ipari fa várható. Mindez igen sok munkát jelentett és nem is nyújtott pontos adatokat. Az Erdészeti Tudományos Intézetben most kidolgozták az ipari fabecslés új, úgynevezett méretcsoport os módszerét. Megállapították az élő fa méretei, valamint a belőle származó iparifa meny- nyisége és minősége közötti törvényszerű összefüggést, s erről táblázatot készítették. Az erdőgazdaságokban így csak a kitermelés előtt levő fák magasságát és átmérőjét kell lemérni, s azután egyszerű matematikai-statisztikai számítással megállapíthatják, hogy az azonos méretű fák csoportja mennyi és milyen ipari célra alkalmas fát ad. A helyszíni becslést így most egzakt számítás váltja fel. Mindez csupán munkaerőben évi 2—2.5 millió forint megtakarítást jelent, nem szólva arról a még fontosabb nép- gazdasági eredményről, hogy a fafelhasználást ezentúl országos és üzemi szinten is sokkal pontosabban lehet megtervezni. Az új iparifa-becslési módszert az állami erdőgazdaságok országszerte bevezetik. (MTI) ____ I TTASAN VEZETTEK Hozsi Kálmán 40 éves nagykátai tsz-ta.g a napokban ittasan vezette motorját. Még mielőtt nagyobb bajt okozhatott volna, a rendőrjárőr megállította, igazoltatta, majd miután részegségét konstatálta, megakadályozta, hogy tovább furikázzon. Az ittas fővel történt motorozás miatt természetesen bűnvádi eljárást indítana,k ellene. Érden viszont szerda éjszaka, a Budai út 10. előtt eszméletlenül találták az úttesten Pál Imre 24 éves helybeli kőművest. A fején tíz centiméteres, mély sérülés volt, s az orvosi vizsgálat megállapította, hogy koponyaalapi törést szenvedett. Jelenleg élet-halál között lebeg a kórházban. A jelek szerint Pál is ittasan motor rozott, úgy érte a súlyos baleset. A részeg motoros ügyében a vizsgálatot tovább folytatják. A Szőlészeti Kutató Intézet- ben nemesítették ki ezt az új, Bikavér 2-nek elnevezett szőlőfélét. A kadarka szőlőt Médoc Noir, Kékfrankos és más vörösborszőlők virágporával termékenyítették meg. A sajátságos keresztezés eredménye: olyan szőlő, ami közvetlenül bikavért terem. A hazai borszőlőnemesítés néhány más érdekességet is ígér. Szinte már a neve is részegítő a francia szőlők keresztezésével előállított Jász- uér-nek és Ördöguér-nek. Színük is szép csillogó, piros s remélhetőleg az ízük is lesz olyan csábító, mint a nevük és külsejük. Üjabb borváltozatot kapnak majd a könnyebb kadarka kedvelői is: az azonos minőségű, de sötétebb, tömörebb színű kék kadarkát. Gyarapszik a fehér borok népes családja is, Csobánkai híradás Acs Klára, a csobánkai művelődési otthon igazgatója értesítette lapunkat, hogy mindkét csobánkai cigány együttes fellép a vasárnap megrendezésre kerülő szentendrei járási kulturális szemle programjában. Nem Dobos Sándor biztatására írtam meg a Korszerűsítsék Erd-felsőt című cikkemet, amelyet a Pest megyei Hírlap közölt. Az írásra az emberi jóérzés, az érdi közvélemény, valamint a magam véleménye késztetett. Ugyanis Érd-fe'ső állomás a 30 évvel ezelőtti utasforgalomhoz megfelelőnek bizonyult, de most, amikor naponta ezrek utaznak erről az áldomásról, már nem felel meg az igényeknek. A cikkben kifogásoltam azt is,' hogy a meglevő váróterem nagy részét lefoglalja az a lakás, amelyet egy vasutascsalád részére tartanak fenn az ál’omás nem erre a célra hivatott épületében. A cikk tehát kényes kérdést tárgyalt, és ebből kifolyólag rendkívül furcsa helyzet állott e'ő. Ugyanis megjelent egy bizottság a napokban Dobos Sándornál, Érd-felső állomás pénztárosánál és jegyzőkönyvileg kihallgatták, miért bíztatott fel engem a cikk megírására?! Dobos Sándor nagyon régóta Érd-felsőn dolgozik becsülettel és tisztességgel. Most mégis az egyeztető bizottsághoz kellett fordulnia, hogy „szolgálati érdekből” ne helyezzék át Erdligetre. Ezennel szeretném határozottan leszögezni, hogy Dobos Sándorral jó viszonyban vagyok ugyan, de nem az ő véleményére, nem az ő biztatására írtam a cikket. írásomban az érdiek jogos felháborodásának adtam hangot Mindezt még idejében szerelném közölni, addig, amíg Dobos Sándor „szolgálati érdekből” hátrányos helyzetbe nem kerül. Téri András tudósító, Érd Tudósítónk levelét szíves figyelmébe ajánljuk a szóban forgó bizottságot kiküldő MÁV-intézmény, sőt felettes szerve vezetőjének. Ahogy mi tudjuk, a közérdek és a közmorál a bírálatban foglaltak orvoslását kívánja, ellenben kifejezetten tiltja, hogy a bírálót jó szándékú jelzéséért felelősségre vonják. Különösen, ha az nem is bírált. Vagy talán tévednénk?... A szerkesztőség
