Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

1963. MÄ.JTJS 9, CSÜTÖRTÖK ntsrr If EG VEI ’^Círhm Békenagygyülés a Csepel Autógyárban Az autógyár művelődési há­zának színháztermében május 8-án a háború befejezésének 18. évfordulója alkalmából békenagygyűlést rendezett a gyári szakszervezet és a béke­bizottság. A színházterem megtelt a műhelyek, irodák és a gyár­egységek dolgozóival. Sonu>gyi Ferenc, a gyári békebizottság titkára a Himnusz hangjai után nyitotta meg a nagygyű­lést, majd Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a Köz­ponti Bizottság tagja tartott ünnepi beszédet. — Korunk legsürgősebb kö­vetelése a leszerelés. — Az imperialisták a második vi­lágháború óta sem változtak. A békeszerető erők azonban meghiúsítják háborús törek­véseiket. Ennek szellemében tartjuk májust a leszerelés hó­napjának. és készülünk a jú­niusi békekongresszusra — mondotta többek között Har­mati Sándor. A nagygyűlés részvevői ez­után küldöttnek választották a békekongresszusra Ácsai Mik- j lósné szocialista brigádvezetőt.1 Alakuljon háztáji bizottság a termelőszövetkezetekben Csehszlovák filmküldöttség Szerdán délután tartott ülé­sén a Dabasi Járási Pártbi­zottság végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezetek kérdé­seivel foglalkozott. Az előter­jesztett jelentés visszapillan­tást adva az elmúlt gazdasági évre, megállapítja, hogy még a kedvezőtlen időjárás ellené­re is éreztette jó hatását min­denütt, ahol rátértek a tagok anyagi érdekeltségéneik beve­zetésére. A növénytermesztésnél csaknem valamennyi járásban működő tsz bevezette már tavaly ezt a rendszert, főleg a kapásnövényeknél. Az ócsai Uj Barázda Tsz azonban ép­pen. mert nem tért rá erre az útra, súlyos károkat szenve­dett. Cukorrépája még a tél beálltakor is a földben volt és csak kis részét sikerült meg­menteni. Az anyagi érdekeltség az állattenyésztésnél még nem érvényesül eléggé, 100 éves a Vöröskereszt „Háborúban segítés”, ezzel a jelszóval kezdte tevékenysé­gét a múlt század második fe­lében létrejött Vöröskereszt. Az emberiségnek már nagyon régi törekvése, hogy erkölcsi kötelességgé váljék segíteni a háborúk áldozatain. Mégis, évszázadokon keresztül a harc­ban megsebesültek sorsa csu­pán a jó szerencsétől függött Csak a XVIII. században kezdték fejtegetni a felvilágo­sodás hívei, hogy a háborúban nem ember áll szemben egy- i mással, hanem hadseregek. ] Ekkor született meg a sebesül- j tek kímélésének, és a hadifpg- j lyokkál való megfelelő bánás- , módnak az elve. A XIX. szá-j'j zadban — ha elszigetelten is • — már egyre többen igyekez- i tek szervezetten gondoskodni a betegek ellátásáról. 1839-ben, a solíerinói csata borzalmainak szemtanúja volt Henri Dunant svájci polgár, aki tollat ragadott és könyvé­ben a világ elé tárta az em­bertelenségeket. A könyv meg­rázó adatai arra kényszerítet­ték a genfi Népjóléti Társasá- j got, hogy megkezdje egy nem- i zetközi egyesülés szervezését. ’ Így született meg a Nemzet- : közi Vöröskereszt, amelynek etósziir 17 ország lett tagja. A fehér alapon nyugvó vörös ! keresztett Svájc iránti tiszte­letből választották címerül. A svájci szövetségi címer — vö­rös alapon fehér kereszt fel­cseréléséből született tehát a vöröskeresztes címer. Az első genfi egyezmény csak a hadviselő felelt sebe- sültjeinek és betegeinek kí­mélésére írt elő kötelezettsé­geket, majd az idők során eze­ket a követelményeknek meg­felelően állandóan újabb és újabb pontokkal bővítették ki. A modern hadviselés adta fel­tételek alapján utoljára 1949- ben dolgozták át a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységét. Ma már nemcsak a hadrakelt sereggel, de a polgári lakosság védelmével is törődnek. Magyarország 1880-ban, a boszniai harcok idején csatla­kozott a Vöröskereszt egyez­ményhez. Ez a szervezet azon­ban teljes egészében alátá­masztotta az akkori vezetők, az arisztokrata-nagypolgári kö­rök tevékenységét, az egysze­rű emberek csupán névtelen tagok lehettek, a szervezet éle­tébe, vezetésébe, célkitűzéseibe nem volt beleszólásuk. A felszabadulás előtt a Vö­röskereszt tevékenysége főleg afféle nyomorenyhités volt, egészségügyi felvilágosító munkát csak az iskolákban a pedagógusok vezetésével vé­geztek az iskolai szervezetek. 1945 után a Vöröskereszt fel­adatát a Nemzeti Segély látta el, a Vöröskereszt jobbára a hadifoglyokkal való kapcsolat tartását, felkutatását intézte. Csak 1948-ban kezdtek ismét alapszabály szerint működni, már új társadalmi körülmé­nyek között. Az országban megszűnt a munkanélküliség, a háborús sebek rohamos gyorsasággal eltűntek. A Vö­röskereszt segélyező tevékeny­sége tehát mindjobban hát­térbe szorult s ai egészségügyi felvilágosító munka lett a fő feladata. Csupán az elemi csapások esetére korlá­tozta jótékonysági tevékenysé­gét. Az utóbbi években hatalmas fejlődésnek indult a Vöröske­reszt-szervezet. A legutóbbi felmérésikor — 1961-ben — a Magyar Vöröskeresztnek 450 000 tagja volt. A 100 éves évforduló alkal­mából felkerestük Németh Veronikát, a Vöröskereszt Pest megyei titkárát, adjon rövid áttekintést a szervezet helyzetéről. — A Vöröskereszt Pest me­gyei szervezeteinek ma 23 300 tagja van — kezdte nyilatko­zatát. — Ezek nagy része ak­tív munkát fejt ki. Bizonyítja, hogy hatszázharmincöt egész­ségügyi állomásunk és nyolc egészségügyi csoportunk van. Egyetlen adatot az érdek­lődés jellemzésére: az idei ok­tatási évre kétszáztizenkilenc tanfolyamot terveztünk, négy- ezerkét száznyolcvan hallgató­val. Olyan szép számmal je­lentkeztek a különböző első­segélynyújtó, anya- és csecse­mővédelmi, házi betegápolási stb tanfolyamainkra, hogy vé­gül kétszázötvenhetet tartunk, összesen hatezerkétszázötven- három hallgatóval. Különösen kiemelkednek a budai, váci, szentendrei járások, negyven, harminckilenc, illetve huszon­hét kiváló tanfolyamukkal. Különös örömünkre szolgál, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befejez­tével megkezdődött a termelő­szövetkezetekben és más nagy­üzemi gazdaságokban ai egészségügyi felelősök | hálózatának kiépítése, a ter- ! melőszövetkezeti dolgozók egészségvédelmének megszer­vezése. — Miben lehetne meghatá­rozni a Vöröskereszt-szerve­zetek további feladatait? — Röviden, pár mondatban összefoglalva: a Vöröskereszt nemes céljai csak most, az új társadalomban kapták meg igazi értelmüket. Az egészség­ügy fejlesztését tekintjük to­vábbra is legfontosabb felada­tunknak. Igaz, ma is folyta­tunk élénk szociális tevékeny­séget, de ez most már nem nyomorenyhítő jellegű, hanem az öregekkel, betegekkel való törődést jelenti. Különösen so­kat fáradozunk a tisztasági mozgalom és az önkéntes vér­adás kibővítésén, az ifjúsági Vöröskereszt-mozgalom fej­lesztésén — fejezte be tájé­koztatóját Németh Veronika megyei titkár. (k. m.) Legyen fontosabb terepük a nőknek Érvényesüljön erősebben a Isaxlemokrária A isz-vezelők anyagi érdekeltsége könnyítené a tsz-vezetök ilyen i irányú munkáját. Megállapította a végrehajtói bizottság, hogy túlságosan ke-\ vés asszony vesz részt a ter-l melőszövetkezetek vezetésé-1 ben. Ez annál is inkább indo-j kolatlan, mert a dolgozó tsz- tagoknak mintegy a fele nő, és közöttük sokan alkalmasak a vezetésre. Főképpen kevésnek mond­ható a nők sorából kikerü­lő brigád és mumkacsapat- vezetők száma. A vezetésre alkalmas nő tsz- tagök érvényesülésének lehe­tőségét mindenképpen biztosí­tani kell. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a tsz-párttagok okta­tási kérdéseivel is. Kimon­dotta, hogy marxista—leninis­ta műveltségük fokozására a járásbeli tsz-párttitkároknak másfél éven belül három—öt­hónapos pártiskolát kell elvé- gezniök. A pártvezetöségi ta­gok részére pedig évente egy- szer-kétszer két-háromnapos tanfolyamokat szerveznek. Ezek a tanfolyamok rövidesen megkezdődnek. érkezett szerda délelőtt a Ferihegyi repülőtérre. A kül­döttség tagjai között van Dana Smutna filmszínésznő is, akit legutóbb a Rómeó, Júlia és a sötétség című film női főszerepében láttunk (Koppány felv.) Aki a váciakat képviseli Ma kezdődik a SZOT XX. kongresszusa, amelyen 28 küldött képviseli Pest megye szervezett dolgozóit. Köztük van Kovács Béla, a váci szakmaközi bizottság titkára, aki az alábbiakban számolt be három esztendő alatt végzett munkájáról. Harminc évig dolgoztam a váci Forte-gyárban, mint munkás, később pedig mint munkaügyis. Azóta nyug­díjba terültem, de nem is tudnék másként pihenni, csak úgy, hogy társadalmi munkát végzek. Amíg meg nem épült, a váci párt- és tömegszervezeti székház épít­kezésen segédkeztem a párt- bizottság megbízásából. Most pedig a területi szakszerve­zeti munka szervezésével fog­lalkozom. Vácott már élénk szerve­zeti munka alakult ki, de ezzel még nem tettünk meg mindent. Most a községekben szervezzük a szakmaközi bi­zottságokat. V Az eltelt három év alatt nagyon sok jó tapasztalatot szereztem. Eredményeinkben nagy része van a Szakszer­vezetek Pest megyei Ta­nácsának, amely már ak­kor is meghívott az elnök­ségi ülésekre, amikor még nem választottak be tagjai sorába. Amióta elnökségi tag lettem, még gyümölcsö­[ zöbb a kapcsolatom megyénk | szakszervezeti vezető testű- i létével és a megyebizottsá- j gokkal. Vácótt a felépült párt- és ! tömegszervezeti székházban | kaptunk helyet. Havonta -kö- ! rülbelül háromezer , errfber fordul meg nálunk. Megalä- \ kilőttük a nyugdíjasok cso- , portját. amelynek kereté- í ben a vasasok dolgoznak a j legszervezettebben. Nyugodtan mondhatom, hogy mindenki második ott­honának tekinti helyiségün­ket. Szórakozunk, de mű­velődünk is. Az SZMT jó­voltából 1800 kötetes könyv­tárunk van. amelyben idő­ről időre cserélik a könyve­ket. Eközben még jobban megismerjük egymást, s gon­doskodunk is egymásról. Pél­dául meglátogatjuk a bete­geket, s ha szükséges, segít­ségükre is vagyunk. Van bélyegszakkörünk és nyelvtanfolyamokat is szer­veztünk. Saját erőből meg­alakítottuk a munkásaka­démiát. Erre azért volt szük­ség, mert a sok kis üzem, mint például a malom, nem tud önállóan munkásakadé­miát szervezni. Nálunk vi­szont összevontan részt ve­hetnek ezen a fontos rendez­vényen. Sportolóink hetenként egy­A korszerű készruha divatos, változatos. minden igényt kielégít! DIVATOS SPORTZAKÓK sokféle anyagból, több színben és fazonban 320,— Ft-tól 560,— Ft-ig ÜGYEN MINDIG JÓIÖLTOZŰTT I szer jönnek össze. Üzemek i közötti bajnokságokat szer- | veztünk a járási TST-vel i közösen. A legjobb erdemé- ! nyékét elérőket a szakma- , közi bizottság díjazza.« A pát i szervekkel 4s a ta- . náccsal ' nagyon jó a kap-» I csolátunft. Ä városi pártbi- j zottságtól jelentős megbiza— ! fásokat is kapunk. Megvizs-t ! gáltuk például az üzemek-*! í ben az igazgatói alap fel-* : használását. Az erről készüli! anyagot a párt vb megtár­gyalja. Az ipari agitáció* helyzetét is felmértük, ami- I ről ugyancsak jelentésbeni I számoltunk be. Azelőtt a tanács minden j vb-ülésre meghívott bennün- : két. most néha-néha kima­radunk. Jó lenne, ha változ- j tatnának ezen. A dolgozók ügyes-bajos dol­gaival is igyekszünk meg- i nyugtatóan foglalkozni. He- j tenként háromszor tartunk fogadónapot és egyszer jogi tanácsadással is szolgálunk. Az eredmények ellenére is a legnagyobb problémánk a kulturális és sportmunikában van. Vácott több mint 14 ezer szervezett dolgozó ély de nemcsak nekik, az egész lakosságnak jobb lehetősé­geket kellene már nyúj­tani a művelődésre, s a spor­tolásra is. Ezen belül prob­lémát okoz. hogy nem tud­juk megfelelően végrehajta­ni a megyei pártbizottság határozatát, amely arra irá­nyul, hogy koordináljuk az üzemek kulturális és sport­munkáját. Ha összehívjuk az szb-titkárokat, (jpak né- hányan jönnek el. S ha szólunk, a hatáskör kérdé­sét említik. Munkát pedig enélkül nem lehet végezni. Jó lenne, ha a kongresszus is foglalkozna a kérdéssel. Napjainkban a községi szakmaközi bizottságok szer­vezéséhez kérünk segítsé­get az üzemektől, ötezer ember ügyéről van szó. Re­méljük, most már nem lesz hatásköri vita. Ha szót kapok, ezeket sze­retném elmondani a kong­resszuson. — Pável Popovics űr­hajóstól kapott levelet a Keményfémipari Vállalat hasonló nevű brigádja; Előzőleg ők értesítették az űrhajóst, hogy tiszteletbeli brigádtaggá választották. Popovics további sikereket és jó egészséget kívánt a brigád tagjainak. pedig ahol bevezették, minde­nütt jó eredményeket mutat­hattak fel. Különösen a ba­romfinál, de szarvasmarhából és sertésből is erősen csök­kent az elhullás. A tejhozarr átlaga az anyagi érdekeltség bevezetésének hatására két­ezer literről kétezerhárom­százra emelkedett. A végrehajtó bizottság a ta­pasztalatok alapján szüksé­gesnek tartja az anyagi érde­keltség rendszerének további szélesítését. Ennek érdekéber a tsz-pártszervezeteknek az eddigieknél bátrabban kék törekedniük arra, hogy a ta­gok anyagi érdekeltsége az egyes művelési ágakban a he­lyi sajátosságok figyelembevé­telével minél 'jobban érvénye­süljön. Szükségesnek tartja a vb azt is, hogy a tsz-vezetök anyagi érdekeltté tevésének módoza­tait a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya kidolgozza azután a tsz-ek lehetőleg még aratás előtt tárgyalják meg és határozzanak közgyűlésü­kön e kérdésben. A szövetkezeti demokrácia fokozottabb tiszteletben tartá­sa érdekében szükségesnek tartja a járási pártbizottság végrehajtó bizottsága, hogy a járási pártbizottság és a ta­nács mezőgazdasági osztálya ezentúl még rendszereseb­ben ellenőrizze, érvénye­sül-e a tagok többségének akarata a tsz-ek közgyűlé­sén és küldöttgyűlésein. A tsz-pártszervezetek pedig a szövetkezeti demokrácia érvé­nyesítése céljából foglalkozza­nak többet saját tsz-ük veze­tőségével. valamint a brigád- és munkacsapat-értekezletek megtartásával. Kísérjék to­vábbá behatóbban figyelem­mel a tsz ellenőrző, fegyelmi és szociális bizottságok mun­káját Ugyancsak a tsz-pártszerve­zetek feladata szorgalmazni, hogy a háztáji állattartás megjavítása érdekében a ta­karmány és a legeltetés lehe­tőségének biztosítása, minde­nütt, ahol erre mód kínálko­zik, meglegyen. Rendkívül fontos a háztáji állattartással kapcsolatban a pártszerveze­tek felvilágosító munkája mind a vezetőségnél, mind a tagok körében. Javasolja to­vábbá a pártbizottság a ház­táji gazdaságok munkájának eredményesebbé tételére háztáji bizottságok meg­alakítását a tsz-ekben. Ezeknek a bizottságoknak a feladata azonban nem merül­het ki csupán a tanácsadás­ban, hanem a háztáji gazdasá­gok gyakorlati támogatására is ki kell terjednie. így meg-

Next

/
Thumbnails
Contents