Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-09 / 106. szám
1963. MÄ.JTJS 9, CSÜTÖRTÖK ntsrr If EG VEI ’^Círhm Békenagygyülés a Csepel Autógyárban Az autógyár művelődési házának színháztermében május 8-án a háború befejezésének 18. évfordulója alkalmából békenagygyűlést rendezett a gyári szakszervezet és a békebizottság. A színházterem megtelt a műhelyek, irodák és a gyáregységek dolgozóival. Sonu>gyi Ferenc, a gyári békebizottság titkára a Himnusz hangjai után nyitotta meg a nagygyűlést, majd Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a Központi Bizottság tagja tartott ünnepi beszédet. — Korunk legsürgősebb követelése a leszerelés. — Az imperialisták a második világháború óta sem változtak. A békeszerető erők azonban meghiúsítják háborús törekvéseiket. Ennek szellemében tartjuk májust a leszerelés hónapjának. és készülünk a júniusi békekongresszusra — mondotta többek között Harmati Sándor. A nagygyűlés részvevői ezután küldöttnek választották a békekongresszusra Ácsai Mik- j lósné szocialista brigádvezetőt.1 Alakuljon háztáji bizottság a termelőszövetkezetekben Csehszlovák filmküldöttség Szerdán délután tartott ülésén a Dabasi Járási Pártbizottság végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezetek kérdéseivel foglalkozott. Az előterjesztett jelentés visszapillantást adva az elmúlt gazdasági évre, megállapítja, hogy még a kedvezőtlen időjárás ellenére is éreztette jó hatását mindenütt, ahol rátértek a tagok anyagi érdekeltségéneik bevezetésére. A növénytermesztésnél csaknem valamennyi járásban működő tsz bevezette már tavaly ezt a rendszert, főleg a kapásnövényeknél. Az ócsai Uj Barázda Tsz azonban éppen. mert nem tért rá erre az útra, súlyos károkat szenvedett. Cukorrépája még a tél beálltakor is a földben volt és csak kis részét sikerült megmenteni. Az anyagi érdekeltség az állattenyésztésnél még nem érvényesül eléggé, 100 éves a Vöröskereszt „Háborúban segítés”, ezzel a jelszóval kezdte tevékenységét a múlt század második felében létrejött Vöröskereszt. Az emberiségnek már nagyon régi törekvése, hogy erkölcsi kötelességgé váljék segíteni a háborúk áldozatain. Mégis, évszázadokon keresztül a harcban megsebesültek sorsa csupán a jó szerencsétől függött Csak a XVIII. században kezdték fejtegetni a felvilágosodás hívei, hogy a háborúban nem ember áll szemben egy- i mással, hanem hadseregek. ] Ekkor született meg a sebesül- j tek kímélésének, és a hadifpg- j lyokkál való megfelelő bánás- , módnak az elve. A XIX. szá-j'j zadban — ha elszigetelten is • — már egyre többen igyekez- i tek szervezetten gondoskodni a betegek ellátásáról. 1839-ben, a solíerinói csata borzalmainak szemtanúja volt Henri Dunant svájci polgár, aki tollat ragadott és könyvében a világ elé tárta az embertelenségeket. A könyv megrázó adatai arra kényszerítették a genfi Népjóléti Társasá- j got, hogy megkezdje egy nem- i zetközi egyesülés szervezését. ’ Így született meg a Nemzet- : közi Vöröskereszt, amelynek etósziir 17 ország lett tagja. A fehér alapon nyugvó vörös ! keresztett Svájc iránti tiszteletből választották címerül. A svájci szövetségi címer — vörös alapon fehér kereszt felcseréléséből született tehát a vöröskeresztes címer. Az első genfi egyezmény csak a hadviselő felelt sebe- sültjeinek és betegeinek kímélésére írt elő kötelezettségeket, majd az idők során ezeket a követelményeknek megfelelően állandóan újabb és újabb pontokkal bővítették ki. A modern hadviselés adta feltételek alapján utoljára 1949- ben dolgozták át a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységét. Ma már nemcsak a hadrakelt sereggel, de a polgári lakosság védelmével is törődnek. Magyarország 1880-ban, a boszniai harcok idején csatlakozott a Vöröskereszt egyezményhez. Ez a szervezet azonban teljes egészében alátámasztotta az akkori vezetők, az arisztokrata-nagypolgári körök tevékenységét, az egyszerű emberek csupán névtelen tagok lehettek, a szervezet életébe, vezetésébe, célkitűzéseibe nem volt beleszólásuk. A felszabadulás előtt a Vöröskereszt tevékenysége főleg afféle nyomorenyhités volt, egészségügyi felvilágosító munkát csak az iskolákban a pedagógusok vezetésével végeztek az iskolai szervezetek. 1945 után a Vöröskereszt feladatát a Nemzeti Segély látta el, a Vöröskereszt jobbára a hadifoglyokkal való kapcsolat tartását, felkutatását intézte. Csak 1948-ban kezdtek ismét alapszabály szerint működni, már új társadalmi körülmények között. Az országban megszűnt a munkanélküliség, a háborús sebek rohamos gyorsasággal eltűntek. A Vöröskereszt segélyező tevékenysége tehát mindjobban háttérbe szorult s ai egészségügyi felvilágosító munka lett a fő feladata. Csupán az elemi csapások esetére korlátozta jótékonysági tevékenységét. Az utóbbi években hatalmas fejlődésnek indult a Vöröskereszt-szervezet. A legutóbbi felmérésikor — 1961-ben — a Magyar Vöröskeresztnek 450 000 tagja volt. A 100 éves évforduló alkalmából felkerestük Németh Veronikát, a Vöröskereszt Pest megyei titkárát, adjon rövid áttekintést a szervezet helyzetéről. — A Vöröskereszt Pest megyei szervezeteinek ma 23 300 tagja van — kezdte nyilatkozatát. — Ezek nagy része aktív munkát fejt ki. Bizonyítja, hogy hatszázharmincöt egészségügyi állomásunk és nyolc egészségügyi csoportunk van. Egyetlen adatot az érdeklődés jellemzésére: az idei oktatási évre kétszáztizenkilenc tanfolyamot terveztünk, négy- ezerkét száznyolcvan hallgatóval. Olyan szép számmal jelentkeztek a különböző elsősegélynyújtó, anya- és csecsemővédelmi, házi betegápolási stb tanfolyamainkra, hogy végül kétszázötvenhetet tartunk, összesen hatezerkétszázötven- három hallgatóval. Különösen kiemelkednek a budai, váci, szentendrei járások, negyven, harminckilenc, illetve huszonhét kiváló tanfolyamukkal. Különös örömünkre szolgál, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével megkezdődött a termelőszövetkezetekben és más nagyüzemi gazdaságokban ai egészségügyi felelősök | hálózatának kiépítése, a ter- ! melőszövetkezeti dolgozók egészségvédelmének megszervezése. — Miben lehetne meghatározni a Vöröskereszt-szervezetek további feladatait? — Röviden, pár mondatban összefoglalva: a Vöröskereszt nemes céljai csak most, az új társadalomban kapták meg igazi értelmüket. Az egészségügy fejlesztését tekintjük továbbra is legfontosabb feladatunknak. Igaz, ma is folytatunk élénk szociális tevékenységet, de ez most már nem nyomorenyhítő jellegű, hanem az öregekkel, betegekkel való törődést jelenti. Különösen sokat fáradozunk a tisztasági mozgalom és az önkéntes véradás kibővítésén, az ifjúsági Vöröskereszt-mozgalom fejlesztésén — fejezte be tájékoztatóját Németh Veronika megyei titkár. (k. m.) Legyen fontosabb terepük a nőknek Érvényesüljön erősebben a Isaxlemokrária A isz-vezelők anyagi érdekeltsége könnyítené a tsz-vezetök ilyen i irányú munkáját. Megállapította a végrehajtói bizottság, hogy túlságosan ke-\ vés asszony vesz részt a ter-l melőszövetkezetek vezetésé-1 ben. Ez annál is inkább indo-j kolatlan, mert a dolgozó tsz- tagoknak mintegy a fele nő, és közöttük sokan alkalmasak a vezetésre. Főképpen kevésnek mondható a nők sorából kikerülő brigád és mumkacsapat- vezetők száma. A vezetésre alkalmas nő tsz- tagök érvényesülésének lehetőségét mindenképpen biztosítani kell. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a tsz-párttagok oktatási kérdéseivel is. Kimondotta, hogy marxista—leninista műveltségük fokozására a járásbeli tsz-párttitkároknak másfél éven belül három—öthónapos pártiskolát kell elvé- gezniök. A pártvezetöségi tagok részére pedig évente egy- szer-kétszer két-háromnapos tanfolyamokat szerveznek. Ezek a tanfolyamok rövidesen megkezdődnek. érkezett szerda délelőtt a Ferihegyi repülőtérre. A küldöttség tagjai között van Dana Smutna filmszínésznő is, akit legutóbb a Rómeó, Júlia és a sötétség című film női főszerepében láttunk (Koppány felv.) Aki a váciakat képviseli Ma kezdődik a SZOT XX. kongresszusa, amelyen 28 küldött képviseli Pest megye szervezett dolgozóit. Köztük van Kovács Béla, a váci szakmaközi bizottság titkára, aki az alábbiakban számolt be három esztendő alatt végzett munkájáról. Harminc évig dolgoztam a váci Forte-gyárban, mint munkás, később pedig mint munkaügyis. Azóta nyugdíjba terültem, de nem is tudnék másként pihenni, csak úgy, hogy társadalmi munkát végzek. Amíg meg nem épült, a váci párt- és tömegszervezeti székház építkezésen segédkeztem a párt- bizottság megbízásából. Most pedig a területi szakszervezeti munka szervezésével foglalkozom. Vácott már élénk szervezeti munka alakult ki, de ezzel még nem tettünk meg mindent. Most a községekben szervezzük a szakmaközi bizottságokat. V Az eltelt három év alatt nagyon sok jó tapasztalatot szereztem. Eredményeinkben nagy része van a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának, amely már akkor is meghívott az elnökségi ülésekre, amikor még nem választottak be tagjai sorába. Amióta elnökségi tag lettem, még gyümölcsö[ zöbb a kapcsolatom megyénk | szakszervezeti vezető testű- i létével és a megyebizottsá- j gokkal. Vácótt a felépült párt- és ! tömegszervezeti székházban | kaptunk helyet. Havonta -kö- ! rülbelül háromezer , errfber fordul meg nálunk. Megalä- \ kilőttük a nyugdíjasok cso- , portját. amelynek kereté- í ben a vasasok dolgoznak a j legszervezettebben. Nyugodtan mondhatom, hogy mindenki második otthonának tekinti helyiségünket. Szórakozunk, de művelődünk is. Az SZMT jóvoltából 1800 kötetes könyvtárunk van. amelyben időről időre cserélik a könyveket. Eközben még jobban megismerjük egymást, s gondoskodunk is egymásról. Például meglátogatjuk a betegeket, s ha szükséges, segítségükre is vagyunk. Van bélyegszakkörünk és nyelvtanfolyamokat is szerveztünk. Saját erőből megalakítottuk a munkásakadémiát. Erre azért volt szükség, mert a sok kis üzem, mint például a malom, nem tud önállóan munkásakadémiát szervezni. Nálunk viszont összevontan részt vehetnek ezen a fontos rendezvényen. Sportolóink hetenként egyA korszerű készruha divatos, változatos. minden igényt kielégít! DIVATOS SPORTZAKÓK sokféle anyagból, több színben és fazonban 320,— Ft-tól 560,— Ft-ig ÜGYEN MINDIG JÓIÖLTOZŰTT I szer jönnek össze. Üzemek i közötti bajnokságokat szer- | veztünk a járási TST-vel i közösen. A legjobb erdemé- ! nyékét elérőket a szakma- , közi bizottság díjazza.« A pát i szervekkel 4s a ta- . náccsal ' nagyon jó a kap-» I csolátunft. Ä városi pártbi- j zottságtól jelentős megbiza— ! fásokat is kapunk. Megvizs-t ! gáltuk például az üzemek-*! í ben az igazgatói alap fel-* : használását. Az erről készüli! anyagot a párt vb megtárgyalja. Az ipari agitáció* helyzetét is felmértük, ami- I ről ugyancsak jelentésbeni I számoltunk be. Azelőtt a tanács minden j vb-ülésre meghívott bennün- : két. most néha-néha kimaradunk. Jó lenne, ha változ- j tatnának ezen. A dolgozók ügyes-bajos dolgaival is igyekszünk meg- i nyugtatóan foglalkozni. He- j tenként háromszor tartunk fogadónapot és egyszer jogi tanácsadással is szolgálunk. Az eredmények ellenére is a legnagyobb problémánk a kulturális és sportmunikában van. Vácott több mint 14 ezer szervezett dolgozó ély de nemcsak nekik, az egész lakosságnak jobb lehetőségeket kellene már nyújtani a művelődésre, s a sportolásra is. Ezen belül problémát okoz. hogy nem tudjuk megfelelően végrehajtani a megyei pártbizottság határozatát, amely arra irányul, hogy koordináljuk az üzemek kulturális és sportmunkáját. Ha összehívjuk az szb-titkárokat, (jpak né- hányan jönnek el. S ha szólunk, a hatáskör kérdését említik. Munkát pedig enélkül nem lehet végezni. Jó lenne, ha a kongresszus is foglalkozna a kérdéssel. Napjainkban a községi szakmaközi bizottságok szervezéséhez kérünk segítséget az üzemektől, ötezer ember ügyéről van szó. Reméljük, most már nem lesz hatásköri vita. Ha szót kapok, ezeket szeretném elmondani a kongresszuson. — Pável Popovics űrhajóstól kapott levelet a Keményfémipari Vállalat hasonló nevű brigádja; Előzőleg ők értesítették az űrhajóst, hogy tiszteletbeli brigádtaggá választották. Popovics további sikereket és jó egészséget kívánt a brigád tagjainak. pedig ahol bevezették, mindenütt jó eredményeket mutathattak fel. Különösen a baromfinál, de szarvasmarhából és sertésből is erősen csökkent az elhullás. A tejhozarr átlaga az anyagi érdekeltség bevezetésének hatására kétezer literről kétezerháromszázra emelkedett. A végrehajtó bizottság a tapasztalatok alapján szükségesnek tartja az anyagi érdekeltség rendszerének további szélesítését. Ennek érdekéber a tsz-pártszervezeteknek az eddigieknél bátrabban kék törekedniük arra, hogy a tagok anyagi érdekeltsége az egyes művelési ágakban a helyi sajátosságok figyelembevételével minél 'jobban érvényesüljön. Szükségesnek tartja a vb azt is, hogy a tsz-vezetök anyagi érdekeltté tevésének módozatait a járási tanács mezőgazdasági osztálya kidolgozza azután a tsz-ek lehetőleg még aratás előtt tárgyalják meg és határozzanak közgyűlésükön e kérdésben. A szövetkezeti demokrácia fokozottabb tiszteletben tartása érdekében szükségesnek tartja a járási pártbizottság végrehajtó bizottsága, hogy a járási pártbizottság és a tanács mezőgazdasági osztálya ezentúl még rendszeresebben ellenőrizze, érvényesül-e a tagok többségének akarata a tsz-ek közgyűlésén és küldöttgyűlésein. A tsz-pártszervezetek pedig a szövetkezeti demokrácia érvényesítése céljából foglalkozzanak többet saját tsz-ük vezetőségével. valamint a brigád- és munkacsapat-értekezletek megtartásával. Kísérjék továbbá behatóbban figyelemmel a tsz ellenőrző, fegyelmi és szociális bizottságok munkáját Ugyancsak a tsz-pártszervezetek feladata szorgalmazni, hogy a háztáji állattartás megjavítása érdekében a takarmány és a legeltetés lehetőségének biztosítása, mindenütt, ahol erre mód kínálkozik, meglegyen. Rendkívül fontos a háztáji állattartással kapcsolatban a pártszervezetek felvilágosító munkája mind a vezetőségnél, mind a tagok körében. Javasolja továbbá a pártbizottság a háztáji gazdaságok munkájának eredményesebbé tételére háztáji bizottságok megalakítását a tsz-ekben. Ezeknek a bizottságoknak a feladata azonban nem merülhet ki csupán a tanácsadásban, hanem a háztáji gazdaságok gyakorlati támogatására is ki kell terjednie. így meg-