Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

1963. MÁJUS 1, SZERDA r*rr UEGY £ vtf’iWfin ÉLTETŐ EREK |^'X4 '?',*r,.7,|^*WTT'XWW5TO*-''-.^y'T,i5ÍW.l,'T>T’-. '• ■ ■ •»■ TVTC*yry'T'T.«11 .y; ' ■■.v; . w- .y trrrr. ->VQQ. Egy esztendeje ilyenkor Kárpát-Ukrajna mezei út­jait .jártuk gépkocsinkkal. Vezetőnk, Jan Origorjevics Isalov, a távvezetéket építő íöigazgatósag 34-es gépesí­tett oszlopának egyik építés- vezetője büszkén újságolta: május 1-re elkészülnek a munkával, össze lehet kötni a két vonalat, a munkácsi ál­lomást a sajószögedivel. Az- tán, ha a próbák sikerülnek, megindulhat az áramszolgál­tatás a mintegy félezer ki­lométerre levő tói, adtaik át helyüket a be­tonozó knak. Persze, a betonozóknak sem volt, könnyebb. Egész kis­statisztikai kimutatást ké­szítettek arról, mikor mi­lyen messziről, milyen szint­különbségre hordták a vi­zet — csak úgy a vállu­kon. A távolság 400, méter, Dobrolvorból Budapestre. — Most már könnyű a dol­gunk! — így Isalov. — De ez a 250 kilométeres távol­ság alaposan próbára tette tu­dásunkat, energiánkat. Né­ha azt hittük, nem is‘ tu­dunk megbirkózni határidő­re a feladattal. Időközien — míg a mezei út szélén beszélgettünk — két traktor segítségével fel­állítottak egy oszlopot, tény­leg percek alatt, s csak a be­tonozó brigád maradt mel­lette. az építők, a szerelők körénk gyűltek. Megindult a szó a nehéz napokról, azokról a percek­ről. amikor a, régi tapaszta­latok már nem segítettek, új ötleteket kellett kifun- dálni, ha tovább akartak jut­ni. A tél .;; Igen, a kemény tél — amel}rből az idén mi is kaptunk egy kis (?) ízelí­tőt — • ' alaposan próbára tette az építőket. A zord Kárpátokban. ahol bőven jutott a hóból is, meg a mindent megcibáló szélből, Fedor Pedorovics Karpisi- nyec brigádjának új mun­kamódszert kellett kitalál­ni, ha nem akapták, hogy percenként temesse be a hó a fagyos földbe nehe­zen ásott gödröket, össze­ült a brigádtanács és hosszú ^spekuláció utijn. megszületett a határozat:, ha a hó. . äz el­lenség,:,. ;akfcör baráttá, se­gítőtárssá kell tenni. Ettől a naptól kezdve a gödörásók nem azzal kezdték munkájukat, mint eddig, hogy eltisztogatták a kije­lölt területről a havat. Nem. Sőt, vittek még oda. Hogy a havat ikavargató szél még többet hord arra a helyre? Sebaj. annál jobb! Annál könnyebb hókunyhót építeni. ök pedig minden egyes osz­lophely fölé először kuny­hót építettek s csak annak a védelmében, az alatt kezd­ték meg a a gödörásást Amikor Karpisinyecék bri­gádja elbúcsúzott a Kár­pátoktól, jöttek az oszlop- állítók. Aki azt hiszi, hogy az ő helyzetük kedvezőbb volt, téved. — Leesett az ember fejé­ről a sapka, ha felnézett a csúcsra, ahova az oszlopo­kat kellett felvinni — mond­ta Komsztantyin Alékszand- rovics Grabovec, az egyik legrutinosabb építő. A hágó környékén jó néhány oszlop ezer méteres magasságban áll. Oda aztán nem vezet­nek utak! Még a traktor sem járja meg azt a domboldalt. Nekünk kellett ravaszkodva, csörlőkkel, vagy ha már ez sem segített, csak úgy a fa­törzseken felgörgetni az oszlopokat. Büszkék voltak a munká­jukra, mégis könnyű szívvel búcsúztak a zord Kárpálok­Jan Origorjevics Isalov építés- vezető a szintkülönbség pedig meg­közelíti a százat. Aki pedig tudja, hogy mennyi vizet iszik a beton, s azt is tudja, vezetékre, amely a KGST- országok közös energiarend­szerének alapját teremti meg. A közös energiarendszer előnyeit pedig azt hiszem nem is kell magyarázni, kü­lönösen nálunk nem, hisz köztudott, hogy hazánk, Ma­gyarország nem túlságosan gazdag elektromos energiá­ban. A közös hálózat hasz­na pedig elsősorban éppen az, hogy az elektromosság­ban szűkölködő országok ipara. lakossága megfelelő mennyiségben kapjon ener­giát, lényt. Ugyancsak fon­tos ez a közös energiarend­szer abból a szempontból is, hogy bármilyen — akár elemi csapás következtében létrejött — kiesést gyor­san lehet pótolni, az egyik 'baráti ország könnyen a má­sik segítségére tud sietni. így fordult elő, hogy a tavalyi esztendő őszén, ami­kor Kelet-Szlovákiában áram­kiesés történt, mi tudtunk Csehszlovákia segítségére sietni. Mi, akik eddig csak’ felvevői voltunk az áram­nak. Egy átkapcsolás Bu­dapesten. s Kelet-Szlováloiá- ban újra megindultak az üzemek, (kigyulladhatott a Megfeszülnek a huzalok hogy milyen hamar köt, el­képzelheti, ugyancsak sietnie kellett a betonozóknak a vízhordással, ha nem akar- i ták, hogy kárbavesszen a ! munkájuk. I Nehéz napok voltak azok j ott fenn a Kárpátokban, de ] valamennyi munkás tudta jó!, hogy szükség van eire a fény az otthonokban, abból az energiából, amely messzi Dobrotvorból érkezett Ma­gyarországra. Ezért dolgoztak tehát egy év előtt oly nagy kitartás­sal, agyafúrtsággal a szov­jet építőbrigádok a. Kárpá­tokban s lenn a síkságon. Mert a sík mező is sok kel­lemetlen meglepetést tarto­gatott a 34-es gépesített osz­lopnak. wmx-ii m Útközben szép kilátás nyílta festői munkácsi várra Mégis, a jó idővel meg­gyorsult a munfca is. Határidőre elkészült a vezeték, s megtörtént a bánáti kéz­fogás a szovjet és a ma­gyar szerelőit között. Jan G rigorjevics Isalovék nem pihentek, nem pihen­hettek soká- Uj feladat várt rájuk. A ludus—lemesani vo­nal megépítése, amely Ro­mániát köti össze Csehszlo­vákiával és a Szovjetuniót 120 kilométeres hosszúság­ban metszi. Alig fejezték be a Béke-távvezeték építését, újhoz kezdtek máris. Újabb távvezetéket építettek. Táv­vezetéket, mely előbb-utóbb úgy hálózza be a baráti or- j szagok területét, mint vér- * ereit a testet. Távvezetéket; amely lehetővé teszi, hogy idén már nem desz Ma­gyarországon község villany nélkül. Távvezetéket, amely lehetővé teszi, hogy egy köz­ponti — a prágai — terem­ből majd egy kar elf ordí­tásával oda irányítsák az áramot, az energiát, ahová kell, ahol szükség van rá. ——T, —1. A szerelőket várják a hat tonnás oszlopok zetőállásos kocsit már átad­tak, májusig még kilenc ké­szül el. A vezérlőkocsi és a mozdony összekötésére 48 meglévő vasúti kocsit ala­kítanak át. Ezek továbbít­ják a távvezérlést. Az új vezérlőkocsik villamosvona- tokhoz is alkalmazhatók. (MTI) — A korszerű építkezésnek ■ alapeleme az előregyártott, könnyű és nagy statikai biztonságú előfeszített vas­beton, amelynek egyes szer­kezeti mintadarabjai szere­pelnek majd a rövidesen megnyíló Budapesti Nemzet­közi Vásár ipari kiállításáru Ezen a kiállításon a Szent­endrei Cementáruipari Vál­lalat is részt vesz gravitációs betoncsöveivel. Két és félszeresére növekszik a magyar fotócikkek gyártása az ötéves terv végére A hazai tervezők, szakembe­rek egyik nagyszerű konstruk­ciója a távirányítható tolózár. Rendeltetése, hogy például vízcsöveken, különböző veze­tékeken távolból irányítva szabályozza, megszakítsa vagy megnyissa az áramló folyadék útját. Egyetlen vezérlő asztal mellől a legbonyolultabb ke­verési, folyadékáramlási mű­veleteket elvégezhetik. Ilyen módszert alkalmaznak a Fő­városi Vízműveknél, s a Du­naújvárosi Szalmacellulóz- gyár vízmüvénél. Felbecsül­hetetlen az értéke például olyan helyeken, mint az urán­bányák vagy atomerőművek. Az ember közelségére, jelenlé­tére nincsen szükség, mégis minden a legprecízebben mű­ködtethető. A magyar „hydrelektr” min­den hasonló jellegű külföldi berendezésnél precízebb és sokkal üzembiztosabb. Vil­lanymotor adja a mozgató energiát, de nem fogaskerék- áttétellel, hanem olajnyomás­sal. A közelmúltban átvette gyártását a Monori Vasipari Ktsz. Újabb korszerű típuso­kat állítottak elő, s ezeket be­mutatták hazai szakemberek­nek, az illetékes magyar kül­kereskedelmi vállalatoknak. A NIKEX máris jugoszláv, osztrák, holland és nyugat­német érdeklődést jelentett be. A hazai igények fedezésé­re az eddigi tervék szerint 3 200 000 forint értékű tolózár­meghajtóművet készítenek. Bemutatták a konstrukciót a lipcsei vásáron is. A növekvő igények fedezésére új gépeket állítanak munkába. során többek között új klíma­berendezéssel szerelték fel a filmöntő üzemet, s ezzel a Forte az ország legtisztább levegőjű gyára lett. Uj rész­leggel bővítették a kiszerelő üzemet. Az ősz óta megvaló­sult építkezésekkel és felújítá­sokkal már ebben az évben több mint százezer négyzet- méter film,, illetve papír gyár­tásával növekszik a termelés. A rekonstrukció második szakaszában hatemeletes emulzióöntö-üzem, valamint a szükséges vegyszerek előállí­tására és a csomagoló anya­gok gyártásához új épület lé­tesül. Az üzemek teljesítőké­pességének nagyarányú növe­lésével egyúttal a termékek minősége javul és választéka bővül. Elektromos narancs, mint szépítőszer A szépségápoló- szerek többsége évezredek óta is­mert. Néhány év­vel ezelőtt ismét. „felfedezett” pla- centát és méh- pempőt már há­romezer évvel ez­előtt is magukra kenték a kínaiak. Nagyanyáink, sőt azok elődjei is kamillás és más gyógyfiives főzet­be mártott ken­dővel ápolták ar­cultot, ha különö­sen szépek akar­tak lenni. Ha a szépség­ápolószerek nem is, de felhasználá­suk módjai a mo­dern technika eszközeinek se­gítségével mégis sokat változtak. Sok kis elektro­mos készülék, ap- parát áll a koz­metikusok rendel­kezésére, hogy a természetes sze­rekkel történő ke­zelés hatásosabb legyen. Kitalálták és Budapesten a Petőfi Sándor ut­cai kozmetikai szalonban már be is vezették az iontoforézist, amely abból áll, hogy a méhpem- pős vagy más krémmel bevont arcra gyógyfüves teába mártott gézt, majd arra maszkot helyez­nek, amelybe elektromos ára­mot vezetnek. Az elektromosság se­gítségével a bőr frisseségének megóvásához, a ráncok eltünteté­séhez feltétlenül szükséges anya­gok: a víz, az il­lóolajok, s a. vita­minok mélyeb­ben behatolnak a bőrbe. Ugyanezt a ke­zelést egyszerű­en úgy is alkal­mazzák, hogy egy narancsot ketté­vágnak, s a két felébe vezetik a természetesen egészen alacsony elektromos ára­mot, továbbító Icé- szülék egy-egy pólusát. Az elekt­romossággal fel- töltődő narancs­osai dörzsölik be az arcot. Az elektromos naranccsal törté­nő kezelési mód most kezd el­terjedni. Azok a nők, akik kipró­bálták, elégedet­tek hatásával, szép, üde, hamvas lett arcuk bőre. Az iontoforézis eljáráshoz szük­séges elektromos készülékkel most több kozmetikát is ellátnak. „Hydrelektr" Monoron Távvezérlésű vezetőkocsi az ingajáraté vonatokhoz A nyári menetrend életbe­lépésével egyidejűleg új tí­pusú vasúti szerelvényeket állít forgalomba a MÁV. A Dunakeszi Járműjavító az ingajáratban közlekedő vonatokhoz olyan kocsikat készített, amelyek felesle­gessé teszik, hogy a végál­lomáson a mozdonyt lekap­csolják a szerelvényről és a pályaudvaron körbejáratva, a vonat másik végére — tu­lajdonképpen most már az elejére — állítsák. Ezzel a fordulóitat jelen­tékenyen meggyorsítják, és tehermentesítik az állomást. A szerelvény végéhez kap­csolt újfajta, a villamosok­hoz hasonló, vezetőállásos kocsit távvezérlő berende­zés köti össze a mozdonnyal. Visszafelé a távvezérléses ko­csiból vezetik a vonatot, ek­kor a mozdony maga előtt tolja a szerelvényt. Két ve­A Váci Forte Fotokémiai Ipar nagyarányú rekonstruk­ciójával az ötéves terv végére a jelenleginek tpbb mint két és félszeresére növelik a fotó­cikkek gyártását. Az ehhez szükséges beruházásokra mintegy 230 millió forintot fordítanak. A munka első sza­kasza már befejeződött: ennek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents