Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

1363. MÁJUS 5, VASÄRNAP ^mipfap Kicserélték a kártyapaklif A magyar emigráció Egyesült Államokban tartózkodó vezetője leleplezi a Szabad Európát — Allen Dulles kettős szerepe Az óceánon túx időnként kísértetek hallatnak hangot. Hol Mihály király ex-őfeíségének udvaronca, hol a München előtti Csehszlovákia „minisztere”, hol az az „országgyűlési elnök”, aki Magyarországról menekült. Hivatalos gyűléseken hosszú, felien- gős beszédeket mondanak, közben pedig maguk között annyi aljasságot követnek el népük ellen, amennyit tudnak, amiért dollárokat kapnak, s megragadva az alkalmat, eltiporják a kon­kurenseket. S lám, most érdekes dolgok kerülnek napvilágra . , . Sulyok Dezső, ez a megrögzött reakciós -magyar, nemrég New Yorkban kiadta A magyar emigráció balszerencséje című értekezését. A washingtoni Központi Hírszerző Hivatal ..könyvbarátai”, mi­után észbekaptak, hajszát indítottak a kiadvány 400 példánya ellen. A 400 példány közül az egyik előttünk van. Fussunk át rajta. Szabad Európa: Made in USA Sulyok magyar nyelven megírt fogalmazványa az an­gol szó szoros értelmében tar­káink a „Free Europe” (Sza­bad Európa) angol szavaktól. Jellemző, hogy a „szabad­ság”, amelyért síkra száll, nem másképp, mint ' idegen nyelven jut az eszébe. De ami még fontosabb: A Sza­bad Európa Rádió teljes el- amerikaiasítása, sőt „dulle- sizálása”. A „Szabad Európa legfel­ső végrehajtó bizottságának az elnöke Allen F. Dulles lett — tanúsítja a szerző —, következésképpen,. végső so­ron ő határozta meg a bi­zottság politikai irányvona­lát és tevékenységét. Ugyan­akkor ö volt az Egyesült Ál­lamok központi kémszolgála­tának vezetője. egészen 1961 végéig. Nem lehet függet­len az államtól az olyan szervezet, amelynek vezetője és az állam kémszolgálatának főnöke ugyanaz a személy. Épp ellenkezőleg: az ilyen szerv közvetlenül alárendelt a kémszolgálatnAk és elsősor­ban az utóbbi érdekeit szol­gálja.” Milyen célókat? Ezeket a célokat az 1956. évi magyar­országi ellenforradalmi láza­dás után „tagadták Ameri­kában”, de Charles D. Jackson miniszter, a Szabad Európa elnökes még 1951- beri íme a célok: „1. Meg kell teremteni a. bel­ső zavargások előfeltételeit azokban az országokban, amelyek számára rádióadáso­kat közvetítenek. 2. Elő kell készíteni a kato­nai segítségnyújtást arra az esetre, ha a lázongások vala­hol az olyan fegyveres ellen­állás jellegét öltik, amelyet fel lehet használni.” Sulyok az amerikai hn> szerzés nyugalomba vonult főnökét okolja a „magyar események” kimeneteléért is és Kubáért is. „Nem való­színű, hogy az az ember, aki mindenben negatívnak mutat­kozott, pozitívnak bizonyult volna a Szabad Európa veze­tőjeként” — írja Sulyok. És valóban a „lázongások elő­feltételeit” a többi ország­ban nem teremtette meg, a magyar elleníorradalmárok- nak nyújtandó „katonai se­gítséget” csupán megítélte. Mit mondhatunk az ilyen „propagandistáról”! De mi a véleménye McCone, a Központi Hírszer­ző Hivatal új főnökének kettős szerepéről? Erről Su­lyok óvatosan hallgat. A kenyérkereső vezér és az élősdijei Képzeljük el a követke­ző képet: a magyar emigrá­ció koktélt rendez a Sza­bad Európa amerikai veze­tőségének magasállású sze­mélyei számára. Frissen va­salt ruhák, sima diplomá­ciai beszédek ... Mindenki egyenrangú! A következő nap a magasállású szemé­lyeknek számlát küldenek, amolyan centnyi pontosság­gal felsorolnak mindent, amit rájuk költöttek. Lássuk, mit ír ezzel kapcsolatban Su­lyok: — A magyar nemzeti bi­zottság az amerikai szervtől nemcsak fizetést kap vala­mennyi tagja számára. Az anyagi függőség olyan fokot ért el, hogy amikor a bi­zottság tagjai vendégségbe hívják az őket eltartó ame­rikai szerv vezetőit, akkor minden centet d meghívot­tak, vagyis pontosabban szer­vük fizet és mégis azt a szörnyen kompromittáló dol­gok kerülnének napvilágra. Annak ellenére, hogy a magyar nemzeti bizottság formálisan nem jutott csőd­be — mivel ebben az esetben elveszettnek bizonyult volna a belé fektetett hatalmas ösz- szeg —, a bizottság helyzete tarthatatlanná vált. A siily- lyedö hajóról kezdték me­nekülni az utasok. A Szabad Európa meg­akadályozta a bizottság tel­jes összeomlását. Hónapokig élő holtteSf állapotában tar­totta a bizottságot. Azután magyar bizottságra keresz­telték át. De a cég a régi helyiségben maradt, ugyan­azzal a vezetőséggel, és ugyanaz a személy pénzeli, mint elődjét.. Hogyan tovább ? Ennek az igen fontos kér­désnek Sulyok Dezső csak másfél oldalacskát szentel. Úgy létezik, magának a lo­gikának kell a következte­tésre vezetnie: véget kell vetni a Magyar Népköz- társaság ellen irányuló med­dő és kilátástalan aknamun­kának. Hiszen Sulyok tisztá­ban van azzal, hogy Magyar- országot nem lehet letérí­teni a szocialista útról. De ó jaj! Sulyoknál a2 ésszerűség teljesen kizárt dolog. Elfelejtette, hogy épp most leplezte le „a Varga Béla tiszteletére rendezett bankett” körüli dolgokat és pátosszal festi le, hogy a kétezer ember — az ő szavai szerint mind a szabad­ság harcosai, félelem és gáncs nélküli lovagok — mi­ként gyülekezett össze a New York-i . Hunter Colle­ge nagytermében, hogy meg­alakítsa az új emigráns szervezetet, az „Október '23_i mozgalmat”;, Nem. Súlyok nem őhá’ií semmiféle közös­séget vállalni a Szabad Eu- ópa züllött élősdijeivel, akik ..a legfontosabbat ab­ban látták, hogy a ragyogó fogadásokat rendezzenek ala­mizsnapénzen a kommunista kormány exportjából vásá­rolt 150 palack tokajival.” Igaz ugyan, hogy a lelep­lezés hevében Sulyok tollá­ból olyan beismerések is ki­csúsztak a dullesi idők Köz­ponti Hírszerző Hivataláról, amelyek miatt jelenlegi gaz­dái összeráncolták homloku­kat. De nem utasítják visz- sza a felajánlott szolgála­tokat. S már újabb szám­lákat fizetnek, új kísérte­teket verbuválnak fellengzős beszédekre és a béke elleni veszélyes provokációkra. A vegyészet varázsvilágából az utolsó két évtized folyamán egész sereg csodálatos anyag és tárgy került be a minden­napi élet áramlatába. Gyógy­szerek, melyek legyőztek ré­gebben emberek tömeges pusz­tulását okozó betegségeket. Ruhaanyagok, amelyek ol­csóbbak és tartósabbak, mint a selyem és gyapjú. Épület­elemek, melyek könnyebben kezelhetők és gazdaságosab­bak, mint a korábban alkal­mazott tégla, vasbeton és fa, — emellett szilárdabbak, tűz­állók és közel a nagy építke­zésekhez, korlátlan mennyi­ségben előállíthatok. Végül jött a legcsodálato­sabb dolog: emberi testrésze­ket, belső szerveket, ereket állítottak elő műanyagból, melyről napjainkban már nemcsak a tudomány, hanem a közönség is számtalan eset­ben állapítja meg, hogy „jobb, mint a valódi”, — vagyis a korábban alkalmazott hagyo­mányos anyag. A műanyaggyártás útja Hosszú volt az út, amíg az első műanyagtól: a vulkani­zált gumitól eljutottunk a nylon, danulon és PVC-ig, az új épületelemek műanyag­jaiig — vagy éppen a műté­teknél „ szívfoltozásra'’ hasz­nált tephlonig. És maga az az út is hosszú volt, amíg a bra­zíliai dzsungelek „könnyező fá”-járól, a kaucsukfától el­érkezett a műanyagkutatás a szintetikus kaucsukig. Ma fje­dig már ott tartunk, hogy a világ szintetikus kaucsukter- melése és a természetes kau- csuk felhasználása egyenlő arányú, mintegy 2—2 millió tonnás mennyiség. A szinteti­kus kaucsuk azonban roha­mosan nyomul be s hódít tért a technikában, gazdasági élet­ben olyan helyekre, ahol hosz- szú ideig a természetes kau- ■csuk egyeduralkodó volt. Mi­ért?--Mért a szintetikus kau­csuk jobban nyújtható, ru­galmasabb és — ami talán a legdöntőbb: olcsóbb, mint a valódi. A kutatás során, mely a könnyező fa nedvétől elvitt a laboratóriumban előállítható kaucsukig a vegyészeknek az volt a megállapítása, hogy a természetes kaucsuk egy bi­zonyos fajta szénhidrogén, az izoprén láncszerű molekulái­ból épül fel. A kutatók ezen a nyomon indultak el, hogy elő­állítsák a természetes kau­csuk szerkezetéhez hasonló anyagot. És ma már ott tart a tudomány, hogy az ember al­kotóműhelyében született szin­tetikus kaucsuk jobb, mint az igazi, amit. a természet állít elő. Nem első eset és nem Is utolsó. És ma már senki nem nevezi a gumit műanyagnak, hojlott vulkanizált állapotá­Hálátlan mesterség T. Cím megsértődik — Elfelejtett autórészlet kicsit, „fújnak”, aztán felad­ják a pénzt s ők tesznek szí­vességet. Egy-két .komolyabb” tétel: OTP-adósság. Valaki autót vásárol, „elfelejt” tör­leszteni. Kap egy csomó cé­dulát, ulolsó felszólítási, legeslegutolsót, s utána ki tud­ja, hányat még. Aztán megy ő, a végrehajtó. Mire odaér, eldugják az autót. Másodszor­ra nincs otthon az adós, de a kocsi kinn van a kertben. So­főrt szerez, beviteti a „lefog­lalt tárgyat” a bíróságra. Ren­delkezés van rá: árverezni csak akkor lehet, ha nincs szállítási lehetőség. Ütközben eltörik az ablakkilincs, befagy a víz a hűtőben, egész éjszaka remeg, hogy valami baja ne essék a „tárgynak” a bíróság udvarán. Ha mégis tart árve­rést, külön cirkusz. Vevő rend­szerint nincs, senki sem akar­ja magára haragítani az adóst. Vevőhiány esetén pedig vissza kell adni a lefoglalt holmit a ban az, olyan szerves vegyu- let, amit vegyészeti eljárással állítanak elő és tomeggyártási módszerekkel munkálnak meg. Félszázados múltra tekint­hetnek már vissza a köznyel­ven bakelitnek nevezett ami- noplasztok és fenolplasztok, melyekből tégelyeket, edénye­ket állítottak kezdetben elő, később aztán felhasználásuk egész se reg, új területre kitér- j jedt. Ezeknek tulajdonsága, j hogy hő hatására keményed- : nek. Az iparban forradalmi vál- tozast hozott a PVC, melyek- j nek érdekessége, hogy a bake­lit-félékkel ellentétben a hő hatására nem keményedik, ha­nem lágyul. A PVC pl. már j 80 Celsius fokon. Az utolsó két évtized hozta magával a műanyaggyártás rohamos fejlődését, A modem kémiai laboratóriumok lom­bikjaiban új és új anyagok kzü- lettek meg. A vegyészet, mint csodálatos varázsló nyersolaj­ból, földgázból, szénből a leg­különbözőbb anyagokat hozza létre. És a gyorsütemű fejlő­désre. az űj műanyagok gaz­dag arzenáljára nagy szüksé­ge van az iparnak, hiszen a műanyagoknak a fémeknél sokszor jobb fizikai és ké­miai tulajdonságai egyre szé- lesebbkörű felhasználásukat teszik lehetővé, az ipar, egyes ágaiban forradalmi változást idézhetnek elő. A készülő új nagy ipari forradalom, mely­nek bölcsője a moszkvai, le- ningrádi kutatóintézetek labo- ‘ ratóriumaiban van, már j szinte teljes egészében a ké- 1 mikusok műanyag és homoló- j gusok sugár-kutatásaira épül. Mi a műanyagoknak ez a döntő tulajdonsága a jövő ipa- , rában? Rugalmasait, kevésbé j surfodnak és kopnak, mint a fa és a fémek, ellenállóbbak a lúgok és savak maró hatásá­val szemben. Elektromos és ' hőszigetelő képességük ki­váló. fajsúlyúk kisebb.'és ' — mint már említettük, jóval ol- ; csóbbak. Hordozható ház - műanyagból A műanyagkutatás egyik i legfavorizáltabb ágazata az , építkezési anyagokra vonat-j kozó kísérletek. A lakáskér- | dés világprobléma, magától j értetődő, hogy az a tudomány, ' amelyik lépést tart a minden­napi élettel, — a felmerülő problémákra kíván megol­dást találni. Napjainkban már olyan kilátásokkal kecsegtet a műanyagkutatásnak az épület­elemek új anyagaival kísérle­tező ága, ami nagy lökést ad­hat a földkerekség minden területén égető kérdéssé vált lakásprobléma megoldásának. A kísérletek egész sereg megoldást mutatnak. Sátor­szerű, „felfújható” épületeket, könnyű műanyagelemekből összerakható házakat, me­lyek beleépült bútorokkal együtt szétszedhetők és hor­dozhatók. Nincs kizárva* hogy a lakóépület-komple­xumoknál éppen az olcsó, könnyű és jól mozgatható mű­anyagelemek fogják megszab­ni az űj útját, mely az eddigi 1 „íöldhöztapadt” építkezések­től elvezetett a „vándorló há- j zak”, kerekeken mozgó épüle- í tek korszakáig a jövőben. Mi minden készül a műanyagból? Ha az ember végignézi a Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézetben folyó kísér­leteket, ellátogat a nyerges- újfalui danulon-üzembe, vagy a Hungária Műanyag és Gu- ! migyárba: olyan széles ská- I Iájával találkozik a műanyag- j gyártásnak ma már hazánk­ban is, ami jelzi azt az elkáp­ráztató perspektívát, ami a modern kémia „boszorkány- konyhájának” eme készítmé­nyei előtt áll. Műanyagszálak, polietilénből csomagolásra al­kalmas tasakok. Hajók, csóna­kok, repülőgépek, gépkocsik alkatrészei mellett a balaton­füredi hajógyárban üvegszö­vettel erősített poliészter anyagból már vitorlás hajókat is állítottak elő. Rádió, te­levízió, radar, orvosi műsze­rek nélkülözhetetlen alkatré­szei a műanyagok. A háziasz- szonyok edénykészletében las­san minden mást kiszorít I praktikusságánál és olcsóságá­nál a műanyagokból készült j edény, mely az üzletekben ma i már külön osztályon kerül el­terjedtségénél és hatalmas készleténél fogva árusításra. A gépipar fejlődése is egyre több műanyagalkatrészt igé­nyel. Hogy kisebbek, de na­gyobb teljesítőképességűek az elektromotorok, az a mű­anyagnak köszönhető. A szer­számgépekben is felváltja las­san teljesen az acélt, a textil­gépekben pedig sokszoros idő­tartamáig használható a ko­rábban alkalmazott favetélő- nek. A világ textilipara év­ről évre nagyobb arányban használ műszálat, mint sely­met és gyapjút. Golyóálló ab­lak, súgárzásvédő PVC-lemez, orvosi fecskendők, csapágyak és ezer más tárgy készül ma már műanyagból. A mű­anyagkémia óriási lehetősége­ket tárt fel azáltal, hogy az anyagok alakíthatóságának módszereit megtalálta és al­kalmazza. A vegyészet varázsvilágából számos hasznos és csodálatos anyag került mindennapi éle­tünkbe. Egyik legnagyobb je­lentőségű valamennyi között a műanyag. Kiss István Jobb, mint a valódi A tudomány — a műanyagról látszatot keltik, hogy vendég­ségben vannak. Maguk a magyar nemzeti bizottság tagjai nyíltan elismerték és elismerik, hogy bizottságuk és a Szabad Európa bizott­sága között merőiben „szol­gálati” a kapcsolat, mert az utóbbi az ő „kenyérkereső gazdájuk”. Lám, ilyen an­nak a szervnek a politikája, amely „száműzetésben levő magyar nemzeti kormánynak” szereti nevezni magát. A leleplezett 30 hazugság egyike Az Amerikai Magyar Nép­szava nevű emigráns rópirat közölte, hogy Varga Béla, az emigráció egyik vezetője tiszteletére bankettet adnak. A bankett kevéssé érdekelte a közönséget és a szervezők kudarctói féltek. Fábián Bé­la, a nemzeti bizottság tag­ja, hosszas beszélgetést foly­tatott erről a kérdésről Charles D. Jackson minisz­terrel, a Szabad Európa ak­kori elnökével. A beszélge­tés zárt ajtók mögött folyt le, de a következő nap, 1951. április 3-án a New York Times Varga Béla fényképét és a' következő szöveget közölte. — A Szabad Európa bi­zottsága nyilvánosságra hozta Varga emigrációban éló ma­gyar országgyűlési elnök meggyilkolásának tervét. Az i összeesküvést egy olyan el- ] fogott, titkos távirat alap- j ján leplezték le, amelyet a I j Kommunista Pártok Tájé- j ! koztatási Irodájának buka- ! resti központi hivatala kül- j dött itteni ügynökeinek. Eb- i ben a táviratban Utasítást ! adnak Varga Béla július 1- I ig történő meggyilkolására, s | úgyszintén a magyar nem- I zeti bizottság New York-i és washingtoni központjainak felrobbantására. — Nem meglepő, hogy ez a nyilatkozat világszenzáció lett — írja a továbbiakban Sulyok. — De a szenzáció mindössze két napig tar­tott: április 5-én a Szabad Európa bizottsága kénytelen volt sajtókonferenciát tarta­ni, amelyen bebizonyosodott: „Az egész merényien terv tiszta hazugság, koholmány, j amelynek egyetlen szava sem í felel meg a valóságnak.” í így tehát nem léteznek ^ sem a Kommunista Pártok £ Tájékoztatási Irodájának ^ ügynökei, sem a komédiák J stílusában kidolgozott vér-J fagyasztó utasítások. Csak a í következő szavak voltak iga- 5 zak: „Az intézményt, ame-f lyet Szabad Európa Rádió-J nak neveznek”, nemcsak azt éterben eszközölt lehallgatás- > ra hozták létre ... í Elő holttest 4 J A Szabad Európa cég és \ magyar (pontosabban ma-; gyarellcnes) leányvállalata < tevékenységének 1 legújabb < szakaszáról mindem kom- j mentár nélkül idézzük Su- \ lyok szavait: „ ...1956 októberétől kezd- \ ve a Szabad Európa poli- í tikája halálos sebeket kapott. \ 1956 októberében a Szabad; Európa Rádió bemondói ins- j pirálták az ellenállást (vagy- < is a magyar ellenforradal- \ márok lázadását — A szerk.) < olyan célzásokkal, amelyeket \ nem lehetett másképp érte- ni, minf katonai segítség ígé- \ reteként. Ha a Szabad E u-\ rópa Rádió közzétenné az í 1956. október 23-ától no- j vember 4-ig közvetített egész j adás Fehér Könyvét, akkori rekt és szolid. Foglalkozása: végrehajtó. Félreértésből választotta a „hálátlan mesterséget”. Érettségi után egyetemre je­lentkezett, nem vették fel. Ajánlottak egy állást a Pest­vidéki Járásbíróságon: végre­hajtási előadó. Gondolta, ez valami osztály, ahol hitel­ügyekkel foglalkoznak. Elvál­lalta. Később kiderült, hogy osztály nincs, egy-két nap ki­vételével a „területen” tölti az időt, pénzt gyűjt és emlé­keket. Némelyik utánajön, há­borgatja. Legutóbb egy ker­tész pert indított ellene, amiért elárverezte a malacait. Két évig tartott a huzavona, el­sőfokon, másodfokon, a végén persze felmentették, kötelessé­ge volt... Az adósok? Könnyelműek, hanyagok vagy ' fifikásak. Akadnak közöttük „notórius visszaesők” — ötször-hatszor találkozik velük, más-más ügy­ben. Kéretik magukat egy í A Fiatalember házakhoz jár. ;— Pest környéki községek ut- ; cáit tapossa télen-nyáron. Üt- ; közben, gyaloglás közben ta- ; lálgatással üti agyon az időt: < ki lesz otthon? Ha szerencsé­> je van, nyílik az ajtó, s amíg 5 el nem mondja, mi járatban ; keresi T. címet, olykor egy ; idegennek járó íélmosolyt is ! kap, de legalább tartózkodó { köszönést és várakozó kíván- Í csiságot. Azután viszont... — í Csupa kellemetlen élmény. í Kiabálás, veszekedés, fenyege- ; tődzés. T. cím rendszerint } megsértődik, amiért háborgat- í ják, amiért a számtalan érte­> sítés, levelezés után szóbelileg ; is figyelmeztetik. T. cím rend- Í szerint érzékeny és soha nem t hibás. Legrosszabb esetben — j feledékeny. J — Hálátlan mesterség ez, i kérem ... Akárhová megyek, ; úgy néznek rám, mint egy kí- ! sértetre: ilyen is van még? ; Mondom, amíg adósok vannak ; miért ne? Rendszerint ennél a í mondatnál szokott kitörni a '( vihar ..; \ A fiatalembert Staut Tibor- \ nak hívják. Huszonnyolc esz- '• tendős, derűskék szemű, kor­1IÉV- és MÁV-követelések — Ábránd a disszertációról tulajdonosnak. —Véleményem szerint, kicsit komolytalanul bonyolódik le az egész ... Két-háromszáz címe van, a legtöbb HÉV- és MÁV-követe- lés. Három forint, tíz forint, ötven forint. Bírságok blicce­lés miatt, lejárt jegyek miatt. Kórházi költség, könyvrész­let, néha egy ablaklörés. Sok felesleges járkáiás, ügy­intézés és még több adminiszt­ráció. A fiatalember némi öniró­niával beszél. — Őszintén szólva, néhány dolgot értelmetlennek találok, írtam is már különböző bead­ványokat ez ügyben ... Gépelt papírlapot mutat. Hogv nem akart-e még megválni a „kísértet-szakmá- tól”? Nem, eddig még nem. Kicsit rossz érzés, hogy az ember olyasmit csinál, ami kiment a divatból, de amíg adósok vannak, addig ugye ezt is kell valakinek ... Esténként egyetemre jár. Harmadéves jogász. Egyszer talán — ábrándozik az ipar­művész feleséggel — bíró lesz, vagy ügyész. A disszertáció­terv mindenesetre készen van: a végrehajtási törvény módosí­tásának lehetőségei ... Bende Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents