Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-26 / 121. szám

1963. MÁJUS 26, VASÁRNAP u3sJŰrltM Bátor Gongor, a mongol vadász Már hosszabb ideje jártam Ulánbátorból a turhurhi ál­lami vadgazdaságba mint a magyar kormány által kikül­dött szaktanácsadó. Egy forró délután a hűs jurtában az az­napi szakmai megbeszélést tartottam Tseven-ish zpotech- nikussal, amikor bejött egy szimpatikus mongol hagyomá­nyos dél (köntös) öltözetben. Mellén a „Mongólia hőse” ki­tüntetés szalagja. A bemutatkozás után akko­ri tolmácsom, Namzsil, a mongol állami nyomda poly- gráfiai osztályának vezetője, tájékoztatott arról, hogy a vendég neve Gon gór, Mongó­lia 3. számú hőse, szolgálaton kívüli vezérőrnagy s a turhurhi állami vadgaz­daság vadászati felügyelője, nemkülönben az Ulánbátor környéki Bogdo-Csojbalszan rezervátum vezetője. , Turhurhában az volt a fel­adatom, hogy a prémesállat- és maraltenyésztéssel kapcsolat­ban adjak instrukciókat. Gongor, mint az ország hő­se, kapta a Bátor (=hős, bá­tor) nevet. Tájékoztatott a vadgazdaságban vadászható vadfajokról és több problémát megbeszéltünk a rezervátum­mal kapcsolatban. Ezek tekin­tetében meglepően egyforma j álláspontot képviseltünk. Ezé- j két az álláspontokat azután i a mongol kormánynak be- j nyújtott írásos javaslataim- j ban is kifejtettem. Néhány hét múlva a mon- í goi tervhivatal vezetője, Rag-! csa elnök felkért, hogy utaz-1 zam Baján-Hongor ajmag' (tartomány, megye) góbi te­rületére, ugyancsak rezervá­tumalapítási problémákra vo­natkozó útitervvel. A megbí­zatást szívesen vállaltam, csak azt kértem, hogy mongol rész­ről Bátor Gongor szkv. vezér­őrnagy legyen a kísérőm. Eh­hez a tervhivatal elnöke hoz­zájárult. Ulánbátori nagy- követségünk részéről Füredi József követségi tanácsos is velünk jött. Fürediék részé­ről is csakúgy, mint a nagy­követ, Andrásíi Gyula, felesé­ge és az egész nagykövetség személyzete részéről messze­menő baráti támogatást kap­tam. És ha még tovább része­sültem volna abban a gasztro­nómiai patronálásban, amely­ben Füredi József né valódi magyar főztjét élvezhetem — vagy elfogott volna a hon­vágy, vagy Mongóliában ma­radtam volna... Az sem volt utolsó dolog, amikor a Góbi­ban Füredi József magyar szalonnájával, kolbászával és barackpálinkájával ünnepel­tük a magyar—mongol barát­ságot Mongóliában még ma is je­lentős a vadászható vadállo­mány. Az Ulánbátor környé­ki gyönyörű cirbolyaerdőkben, a Hubszugul ajmagban a ha­sonnevű észak-déli irányban húzódó, a mi Balatonunknál négyszer nagyobb tó mindkét oldalán, a nyugati és déli aj- magok közül: Zsargalant (nem tévesztendő össze a Tuv aj- magban levő hasonnevű álla­mi gazdasággal), Uvsz, Bajá­mul, Góbialtáj, Baján-hongor *jmagokban a barna- és altáji örvösmedve, kőezáli kecske, vadjuh (arga­li), jávorszarvas; Hubszugul- ban a rénszarvas, maral (ázsiai vapiti, vaddisznó, őz) sókkal nagyobb, mint a mi őzeink), hiúz, mosusz-szarvas. mamii (nagy vadmacskafaj), rozsomák; H Hovd, Baján- Hongor ajmagokban a hód- párducs; a déli ajmagokban a felsoroltakon kívül Umnu Góbi, Hjenti ajmagokban két golyyásantilopfaj (Gazella sub gutturosa és Procapra guttu­rosa), tatár vagy szajga-anti- top, kulán, vad teve. (kétpupú) élnek. Valamint a többek ál­tal emlegetett, de az utóbbi évek során már sem a kínai, sem a mongol zoológusok vagy Bannikov professzor Purkyné ny. prágai zooigaz- gató által alaposan kutatott úe soha nem látott — (t*t valski ló, vagy mongolul tach (és nem taki, ahogy a magyar irodalomban használják). Mindezeken és más gerince­seken kívül mintegy 10 külön­féle rágcsálófaj él Mongóliá­ban. Közöttük a prémszem- pontból legfontosabb homoki marmota vagy tarbagán (Mor- mota bobak). Ez utóbbit, a célt soha nem tévesztő mon­gol vadászok mindig fejen lö­vik, hogy a prém értékét ne csökkentsék. Gongor barátunkkal és Fü­redi Józseffel, valamint akko­ri tolmácsommal, Szangítam- bával (jelenleg- lipcsei egyete­mi hallgató) An 2-es repülő­gépen - indultunk Baján-Hon- gorba. A repülőgép Arbahere- ben, a szomszéd ajmag fővá­rosában állott csak meg. Ba- jám-Hongorban a tanácselnök­helyettes várt a repülőtéren. Ragyogó tisztaságú és kényel- mű szállód aj u rtánkb a n hagy­tuk holminkat, majd bemutat­koztunk az ajmag tanácselnö­kének, akitől Gaz-kocsit kap­tunk, amellyel másnap to­vábbmentünk az „élő"’ Góbiba. Ui. „halott” Góbi is van — gazdag őslénytani leletekkel. A többek között ott találták azt a Tarbesaurus csontvázat is, amely az ulánbátori ál­lami múzeumban található. Sajnos ottani tartózkodá­sunk alatt folyton esett az eső, amire Gongor tréfásan meg is jegyezte, hogy a ma­gyarok hol a földből hoznak vizet (a kútfúrók), hol a fel­hőkből (én). Ui. a Góbiban érthetően nem gyakori az eső­zés. Olyan esőre pedig, amely ott jártamkor ért, a legöregebb mongolok sem emlékeztek. Egészen a Ba-Cagan-Nor sóstóig, az Altai Góbi-hegység északi oldaláig mentünk. Itt golyvásantilopokkal és a ta­von rengeteg sirállyal, rfíajd ugróegerekkel, pocokkal (Mic- rotus) találkoztunk. Útközben egy termelőszövetkezetben mintegy 300 tevéből álló csor­dát. számos csikóval láttunk, ahol rövid pihenőnk alatt ki­tűnő tevetejet ittunk. Visszafelé azonban csaknem eltévedtünk s ha nincs velem térkép, iránytű és térképmérő —, alighanem még ma is a Góbi-ban tévely- günk. Sajnos, sem az átkutatott Góbi környéket, sem Baján- hongor vidékét nem találtuk alkalmasnak rezervátum léte­sítésére. így megmaradtunk Gongorral egyetértésben azon véleményünk mellett, hogy mind az életszíntér -természe­tes táplálkozási, mind vadvé­delmi és tenyésztéstechnikai, szállítási viszonyai tekinteté­ben legalkalmasabb a főváros környéki, vízzel, erdővel gaz­dagon ellátott s már a XVIII. században rezervátum céljára kijelölt terület. Gongor barátunk hőstetteit az iskolákban tanítják, nevét az egész országban tisztelet­tel említik, mint olyan férfiút, aki minden tekintetben rá­szolgált a gyémánttal ékest tett aranycsillagra — amellyel hazája a bátrakat jutalmazza. Élettörténetéről füzetet adtak ki, az újságok időnként meg­interjúvolják s az ifjúság pél­daképéül emlegetik. A nem­zetközi vadászati összejövete­leken méltán képviseli hazá­ját. Rendkívül érdekes élet- történetét, hazája lagnagyobb kitüntetésének elnyerését (je­lenleg Mongóliának vele együtt csak 3 hőse él!) részint útközben, amikor a szakadó eső miatt a Gaz kocsiban vol­tunk kénytelenek kuksolni, részben Baján-Hongor-i ba­rátságos jurtaotthonunkban mondta el. Vadgazdálkodási téren, mint a nagy népi hurál vad- gazdasági bizottságának tagja, tevékeny részt vett az ország vadászati és vadgazdálkodási törvényének megalkotásában, majd a rezervátumőrök okta­tásában és ellenőrzésében. Egy ideig a földművelésügyi minisztérium vadászati osztá­lyát is vezette. De túl soknak tartotta az íróaszal előtti ül- dögéléssel kapcsolatos „elvi” tevékenységet Természetis­merő és kedvelő beállítottsá­ga a terepre vonzotta. Arra a terepre, ahol már 5 éves ko- ! ra óta POSTA AZ ŰRÖN ÁT A rohanó, modem élet fo­kozódó gyorsaságot követel a mai embertől. A közlekedés­ben a hangsebességgel és azon felül száguldó repülőgé­pek nyomu Inaik az előtérbe. A hírközlésben a rádió és a televízió vált uralkodó té­nyezővé, noha még vannak problémái. De ami a postát illeti — levél-, csomagtováb­bítás és távbeszélés — jelentős technikai feladatokat kell még megoldani a nagyobb gyorsaság érdekében. Különö­sen világrész kapcsolatokban mutatkoznak a nehézségek, noha a repülőgéppel történő levéltovábbítás és gyorsáru­venne fel az űrben, és to­vábbítana; telefonbeszélgeté­seket bonyolítana le; tele­vízióadásokat közvetítene. A bonyolult technikával létre­hozott eme űrintézmény 12 fjsraib mesterséges hold rendszerében működne. Ez a 12 darab mesterséges hold körülbelül azonos pá­lyán, s mintegy 7500 mér- föhinyi magasságban keringe­ne a Föld körül. A már em­lített Ronald Bedford angol tudományos szakértő szerint az első „űrpostahivatal” 1968 táján kezdheti meg kísér­leti működését. Más szaikér- tők úgy vélik, hogy már város egyik kerületéből a másikba. A „rakétakompok’V egyben az űrállomások 6ze-< relési munkafeltételeit isi biztonságosan megteremtenék. A távolabbi tervek között, szerepel az utasok szállítása- az űrön át. Az öt világ­rész különböző „űrutasszálJítÖ központokról” űrrakéták re­pítenék az utasokat. Ezek a személyszállító rakéták el­képesztően csekély idő alatt tennének meg óriási távol­ságokat. A San Francisco és Moszkva közötti távolságot^ például, egy óra körüli idő' alatt. Ezeket a grandiózus tervé­nyercgbcn és fegyverrel, I vitézségével és tudásával szol- ; gálta népét mind az interven- ] ciós japán—fehérorosz csapa- ! tok ellen, mind vadgazdálko- , dási és természetvédelmi té- j ren. Emellett e témákkal kap- j csolatban cikkei is jelentek meg az Unenben (Igazság), a szakszervezetek lapjában és a vadászati zsebnaptárakban. Akinek megadatik, hogy Mongóliába vadászként, vad­gazdálkodóként ellátogasson, ajánlom, keresse és ismerje meg Bátor Gongort, a va­dászt, hazája hősét. Dr. Anghi Csaba szolgálat hatalma-s méretekben épült már ki. A technika legújabb lehe­tőségei szülték meg azt a gondolatot, nem lehetne-e felhasználni az űrt postai célokra is? Nos. amikor felmerül egy megoldandó probléma a technikában, már rendszerint adottak a meg­valósítás lehetőségei isi Min­den, ami a fejlődés egy bi­zonyos- időpontjaiban utópia, megvalósulhat egy későbbi időpontban is való­meg és rendszerint sül. Az űrtechnika tudósai már lehetségesnek tartják egy „űrpostahivatal” megépítését és kifizetődő működtetését. Ennek az atommeghajtású szerkezetnek sematikus raj­zát Ronald Bedford űrszak­értő tette köizzé. Az ide­mellékelt ábfa felső része a szerkezet legfontosabb része, az atomganerátor. Nos, ez az „űrpostahivatal” táviratokat két darab mesterséges boly- I két azonban csalt jelentős gó egy bizonyos rendszerbe anyagi eszközök ráfordításával fogva, alkalmas arra. hogy j lehet megoldani. Magyarán az űrön át telefonösszekölte- j szólva, test teremtsen Európa és Ausztrália között, egészen rövid idő alatt. Nem kétsé­ges. hogy az űrtelefon mér­hetetlen anyagmegtakarítást jelentene. Óriási kábelmeny- nyiségek szabadulnának fel — az időnyereségről nem is szólva. A merész tervezők kiezá- mítottáik, hogy technikailag már lehetséges az úgyne­vezett , rakétakomp' megalkotása is. A „raíkéta- komp” segítségével megoldód­nék az űrön keresztül törté­nő csomag- és postai külde- ményszállítás problémája. E tervek megvalósulása esetén Európáiból Ausztráliába ugyanannyi időn belül jut­nának el a levelek és cso­magok, mint ahogyan ezek eljutnak egy-egy mai nagy­sok pénz kell hozzá. Csupán az előzetes kísérle-i. tek 400 millió fonts ter ling-i be kerülnének. Ekkora ál-« dozatot ma egyetlen állam sem képes egymaga' “ vállalni.1 Mindinkább felmerül a nem­zetik özi együttműködés szük­ségessége. Ezt különben nemcsak pénzügyi szempon­tok követelik meg, hanem - jogiak is. Az, amit néme­lyik nyugati politikus még nem akar felismerni vagy be­ismerni, sok nyugati tudós előtt már világos: Társadal­mi berendezésére való te­kintet nélkül össze kell fogniuk az államoknak bi­zonyos nagy tervek meg­valósítására. íme. a technikai fejlődés, így lép fel politikai megoldá­sok sürgetőjévé is. M. B. .XXVXXXXXXXXXXXXXXXXX^VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV, Űj technika - elektromosság - a mezőgazdaságban bona hűtésére, ül. szárítására. Ha a szabályozóberendezést programvezérléssel látják el, előre meghatározható a szük­séges műveletek sorrendje és időtartama. Például a beren­dezés úgy fog működni, hogy a gabona hűtése csak a ned­vességtartalomnak egy bizo­nyos értékre való lecsökke- nése után indul meg, vagy pedig a hűtőhatás megszűnik, amint a hőmérséklet elérte a kívánt, előre beállított érté­ket. A folyékony tüzelőanyagot vagy gázt használó levegő­előmelegítő berendezés műkö­dését teljesen automatizálni lehet. Aulomatiiáiás és távirányítás A korszerű megoldású nagy gabonaraktárak kiszolgálásá­hoz mindössze 3—4 emberre van szükség. Ezt a korszerű technika, főleg a gépek és be­rendezések távellenőrzése és távirányítása teszi lehetővé. A gabonaraktárak egész üze­me a központi vezérlőterem- bűl irányítható. A teremben úgynevezett grafikus táblát helyeznek el — ezen látható az egész raktár technológiai vázlata, az egyes gépek és be­rendezések működéséről fény­jelzések és a táblába szerelt műszerek adnak tájékoztatást. Ugyanebből a helyiségből irá­nyítható' a gabonát szállító vasúti kocsik és teherautók ürítése, valamint a függőleges és vízszintes szállítópályák működése. A grafikus táblán látható műszerek jelzik az egyes villamosmoforok terhe­lését, a tárolt gabona nedves­ségét és hőmérsékletét, a szál­lítópályák meghibásodását, a tárolóterek feltöltöttségét Gyakran alkalmazzák kor­gű, egyik áramkör sem zárul* ha kisebb a sebesség (az elő­írthoz mérten magasabb a ter­helés) a piros izzó áramköre zárul. Fordított a helyzet, ha a terhelés kisebb és ezért a sebesség is nagyobb: ekkor a zöld izzó gyullad ki és felhív­ja a kezelő figyelmét. A be»« rendezés tovább automatizál­ható, ha nem izzókat, hanem a berendezés működését befo­lyásoló kapcsolókat helyeznek el a jelzőáramkörben. Ekkor Pneumatikus gabonaszállító üzemállapotát jelző egyszerű villamoskészül ékek. szerű raktárakban a pneuma­tikus szállítást. Az ilyen be­rendezésekben zavarokat okozhat a csővezeték eltömö- dése, különösen ott, ahoi a csővezeték iránjd változtat, vagy szétágazódig Egyik ké­pünkön egyszerű villamos1 jel­zőkészülék vázlatát látjuk. A légáramlás útjába kis torló- lemezt helyeznek, ez karban s a kar végén elhelyezett érint­kezőlemezben végződik. Ha a légáramlás szabályos sebessé­a gabonaszállítóban uralkodó állapotnak megfelelően gyor* sül vagy lassul a ventillátor forgása. Természetesen az el­mondottak csak kiragadott példák a gabonaraktárak automatizálásának számos problémája közül. A mérés- technika fejlődése mind több terhet vesz át a mezőgazda- sági termékek tárolásában és feldolgozásában tevékenyke­dő emberek válláról. Ligeti György tív szellőztetést. Ez a hőmér­séklet és a nedvesség szabá­lyozásának olyan együttes módja, melynél a külső — esetleg előmelegített — leve­gőt ventillátorok hajtják be. Ennek során bekövetkezik egy egyensúlyi állapot: a gaboná­nak a behajtott levegővel va­ló érintkezése nem csökkenti és nem is növeli a gabona nedvességtartalmát. Ha a le­vegő az egyensúlyi értéknél kevesebb nedvességet tartal­maz, a szelőztetés szárító ha­tást fejt ki. A külső levegő ál­lapota viszont napközben gyakran változik, ugyanakkor a gabona állapota meghatáro­zott feltételek betartását kö­veteli meg. Ezért olyan beren­dezésre van szükség, mely a gabona állapotának megfele­lően kapcsolja be a ventillá­tort, valamint az előmelegítő berendezést. A gabona hőmérsékletének mérésére ellenálláshőmérőt alkalmaznak: ennek villamos ellenállása módosul, ha a ga­bonaszem hőmérséklete válto­zik, a mérés tehát egyszerűen villamos mérésre vezethető vissza. A nedvességtartalmat lítiumkor) dós érzékelővel ha­tározzák meg. A műszerek önműködően állapítják meg, hogy a külső levegő előmele­gítés nélkül alkalmas-e a ga­: Ahogyan az iparban új el­járások váltják fel a régiek ! helyét, természetesnek talól- \ juk, hogy a mezőgazdaság ; problémáinak megoldásában \ is korszerű technikai segéd- \ eszközök állnak az ember ; rendelkezésére. S bár az idei ; tavasz későn jött, ma-holnap < mór a betakarítás előtt ál- \ lünk, éppen ezért nézzünk £ meg egy aktuális kérdést, hogy segít az új technika a \ gabonaraktárak automatizáiá- ; sóban. Egy kilogramm gabonában $ nemegyszer 32—35 ezer szem is van, s a raktározásnak '/f egyik fő célja, hogy a magok £ csírázóképességét lehetőleg í minél nagyobb százalékarány­ig ban fenntartsa. A helyes rak- tározás ezért elsőrendű kér- \ dés. Vajon megmarad-e a ga- í bonaszem biológiai értéke? $ 1 Segít a szabályozástechnika 'fy A frissen betakarítot gabo- ^ na nedvesség- és hőtartaima ■; viszonylag magas, kártékony ^ mikroorganizmusok talál ha- tők benne. Mindez gondos J tisztítást, szárítást, raktáro- ^ zást kiván. Ha kisebb a ned­2 vességtartalom, a mikroorga- nizmusok és rovarkártevők í kisebb károkat okoznak, \ Gyakran alkalmazzák korsze- «tű gabona tárakban az ún. ak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents