Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

rtrr MEGYEI v/£lí*f«P 1963. MÄJUS 23, CSÜTÖRTÖK Megnyílt az afrikai államfők és kormányfők Addis Ababa-i értekezlete Szerdán délután az Addisz I Ababa-i Africa Hall impozáns 1 épületében megnyílt harminc | afrikai ország államfőinek és | kormányfőinek értekezlete. A 1 részt vevő vezetők több mint 200 millió afrikait képviselnek. Hailé Szelasszié, Etiópia csá­szára mondott nagy figyelem­mel kísért megnyitó beszédet. A vendéglátó ország vezetője, az értekezlet egyik fő szerve-! zője hangsúlyozta az afrikai egység kialakításának szükségességét. Hailé Szelasszié emlékezte­tett arra, hogy az államfői ér­tekezletet előkészítő külügymi­niszteri értekezlet decemberig elhalasztotta az afrikai alap­okmány megszövegezését. A császár kijelentette, hogy az államfői értekezlet ku­darcát jelentené, Jia kö­vetné ezt a példát. Hailé Szelasszié elismerte, hogy a kontinens egységének kialakítása lépcsőzetes folya­mat, az afrikai egység alap­jait azonban — mint mondot­ta — a mostani értekezleten le kell rakni. Az értekezlet résztvevői egyébként a hivatalos jellegű plenáris ülés előtt előzetes, tá­jékozódó megbeszéléseket is folytattak. Kozmosz—17 Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy az 1962. március 16-án közölt tudo­mányos kutatóprogramnak megfelelően szerdán reggel felbocsátották a Kozmosz—17 mesterséges holdat, Washington diplomáciai sakkhúzásai \ Hruscsov üzenete az afrikai országok Addis Ababa-i értekezlete elnökének Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözletét küldött a független afrikai országok szerdán megnyílt Addis Aba- ba-i értekezlete elnökének. Az üzenet a többi között hangsú­lyozza: A Szovjetunió megértéssel fogadja az afrikai egység gondolatát, amely értekez­letük központi kérdése. Mindenkinél, aki híve a béké­nek és a népek barátságának, együttérzésre és támogatásra talál ennek a gondolatnak a megvalósítása, amely az afri­kai népek felszabadító harca során született. Az afrikai egység csak azoknak nincs ínyére, akik önző célokat kö­vetnek az afrikai kontinensen. A Szovjetunió — mint isme­retes — nem keres semmifé­Castro ma délután nanvnvíílésen találkozik a moszkvaiakkal Törökországi helyzetjelentés: Kijárási tilalom, rögtönítélő bíráskodás le gazdasági előnyt vagy elő­jogot Afrikában. Ami politikai > érdekein­ket illeti, az csupán annyi, hogy e kontinens minden népe éljen szabadságban, függetlenségben és béké­ben. Ez az oka annak, hogy a Szovjetunió lelkesen támogat­ja az afrikai egység és szoli­daritás elérésére irányuló erő­feszítéseket. Az új Afrika népei annál sikeresebben és teljesebben érik majd el a maguk elé tű­zött nemes felszabadító célo­kat, minél hamarabb sikerül megvalósítani a föld általá­nos békéjét és biztonságát, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élésének elve alapján, amely elvet hazánk megmásíthatat- lanul követ politikájában. Legyenek meggyőződve ar­ról, hogy a gyarmati rendszer minden formájának végleges felszámolásáért, az állami ön­állóság megerősítéséért és a nemzetközi együttműkö­dés fejlesztéséért vívott harcukban az afrikai or­szágok, mint eddig is, nemcsak rokonszenvre, de baráti támogatásra is ta­lálnak a szovjet népnél, a szovjet kormánynál. Egész szívemből kívánom a legjobb sikereket az értekezlet részvevőinek. Tegnap megkezdődött Otta­wában a NATO miniszteri ta­nácsának ülése. A tanácsko­zást lázas diplomáciai előcsa- tározások vezették be. Az Egyesült Államok kormánya igyekezett nyomást gyakorolni nyugat-európai szövetségesei­Ízi-Sííí ‘ • 1» •.•.V.*V' •feríK ’. Ív • v; ;-j ft Ute USA: — Tessék, tessék uraim, de ne felejtsék, hogy a szobák drágábbak. Jó re, hogy az ottawai ülésszak megkezdése előtt legalább hat állam fogadja el az atlanti nukleáris erőre vonatkozó amerikai elképzelést. Mit szeretne Washington? Felszíni flottát akar létesíteni, amelynek egységei Polaris-ra- kétákkal rendelkeznek. Ez már bizonyos megalkuvás az Egyesült Államok részéről, mert eredetileg nagyobbszabá- sú terveket dolgoztak ki a Fe­hér Házban, Az ellenállás azonban olyan nagy volt, hogy az amerikaiak visszaléptek. A New York Ti­mes párizsi tudósítója szerint Washington azért engedett, „hogy elejét vegye azoknak a máris elhangzott vádaknak, amelyek szerint a NATO nuk­leáris flottájának létesítése va­lójában csak ürügy arra, hogy Nyugat-Németországnak nuk­leáris fegyvereket juttassa­nak, anélkül, hogy ázt nyíltan beváltanák”. Mi rejlik az amerikaiak dip­lomáciai sakkhúzásai mögött? Washington elsősorban az ed­diginél több pénzt szeretne ki­sajtolni szövetségeseitől. Ken­nedy elnök politikai és kato­nai megbízottjai előzőleg Lon­donban és Rómában határo­zottan kijelentették, hogy Ang­liának és Olaszországnak az eddiginél több pénzzel kell hozzájárultok a nukleáris flotta megalakításának költsé­geihez. Londonban az amerí- iMiaic követelésére azt vála­szolták, hogy Anglia szívesen fizetne, de már eddig is sú­lyos katonai terhek nehezed­nek a szigetországra. Rómában sem mutatkozott engedékenység, az olaszok sem akarnak az eddiginél több lí­rát adni. Gazdasági kérdések­ben tehát feltétlenül heves vita várható Ottawában. Az előzetes jelentések szerint, Washington álláspontját első­sorban csak Bonn támogatja, mert Adenauer az ottawai ta­nácskozástól azt várja, hogy a Bundeswehr nukleáris fegy­vereket kap. Washington elképzeléseinek leghevesebb ellenzői a fran­ciák. akik változatlanul önál­ló atomerőt szeretnének te­remteni. Ottawó.ban tehát a genfi vámtarifa-tárgyalások­hoz hasonlóan, elsősorban te­hát Washington és Párizs kö­zött várható élénk vita. M. K. Olaszországi változások I. megkötött kompromisszuma csak szerény kezdetet Ígért a szükséges nagy, mélyreható reformok megvalósításához. Mert ha ÍO év alatt valóban történt is — de csak Eszak- Olaszországban — valami „gazdasági csodához” hasonló, abból a dolgozó népnek vajmi kevés jutott. Nyugat-Európa leggyorsabb arányú ipari fej­lődését Olaszország mutathat­ja fel — ezzel kérkedik a ke­reszténydemokrata párt. Tíz esztendő alatt négymillió új munkaalkalmat teremtettek. Évente több, mint 500 000 la­kást építettek. A kormánypro­paganda visszatérő témái első hallásra hangzatosak, mi több, az Észak-Olaszországon ke- resztühitazó külföldi maga is láthatja, mennyi új gyár épül Itália e szerencsésebb felében. Törpeautók mammutgyára De, hogy egy olasz politikus szavalt idézzem: Olaszország egyszerre jelent modernséget, anarchiát, gazdasági elmara­dottságot. bürokráciát és kor­rupciót. Egy másik, szállóigé­vé váló olasz politikai megál­lapítás: „A mai olasz ideoló­giája az. hogy legyen — autó­ja ...” Éhben némi igazság van is, hiszen például Tori- no-ban a lakosság lélekszámú­hoz képest annyi autó van, mint amennyi az Egyesült Ál­lamokban a „gépkocsi-sűrű­ség”. Az egész európai konti­nensen pedig, azt hiszem, Ró­mában akadnak a legkibogoz- hatatlanabb „közlekedési du­gók”. Persze, ezt az autólázt az is indokolja, hogy a Fíat- művek Olaszország egyik leg­nagyobb ipari üzeme, s a tör- peaiutók rm mamutgyárának leg­újabb fejlesztési terve akkora beruházásokat helyez kilátás­ba, hogy azok egész Olaszor­szág valamennyi beruházásá­nak egyötödét teszik ki! Iskolázatlanság Egy másik olasz mondás szerint azonban „hiába a sok gépkocsi, ez az autós nép épp oly elmaradott, mintha valahol a fekete Afrikában lenne...” S ebben a megálla­pításban megint csak sok az igazság. Olaszország iskola- köteles gyermekeinek több mint egyharmada vagy egyál­talán nem jut el az iskolába, vagy csak egynéhány évig jár oda. Szicíliában és Calabriá- ban ez az arány eléri az 55 százalékot! Egyetlen szám: a technikai jellegű középisko­lákban csak 30 000 növendék tanul, az ipar igényei szerint azonban ezt a számot' a leg­rövidebb időn belül félmil­lióra kellene növelni! A hűtő- szekrények gyártásának üte­me tízszer akkora, mint a kórházi ágyak szaporításáé __ A z olasz városok telítődnek. Milánóba évente 75 000 fa- "luról bevándorló özönlik be. Torino is minden esztendőben 40 000 vidékivel gyarapodik. (Mai 1 100 000-es lélekszámú­nak egyharmada 1953 óta költözött oda ...) Róma az el­múlt évben 100 000 fővel nö­velte lakosságának számát. Mi ennek a következménye? A telekspekuláció, az épít­kezések körüli rengeteg visz- szaélés, panama, a lakbérek emelkedése. Ugyanakkor... A statiszti­kusok, a szociológusok kiszá­mították, hogy délen 15 éven belül egész tartományok nép- telenednek el, minden mun­kaképes lakójuk elvándorol. Gyarmati kiszolgáltatottság Dél-Olaszország ma való­sággal gyarmata Észak-Olasz­országnak. Éppen a déli tar­tományok gyarmati kiszol­gáltatottsága volt az előfel­tétele az északi iparvidék va­lóban rohamos fejlődésének: a dél adta az északnak az ol­csó munkaerőt és az olcsó nyersanyagot. Hogy csali egy­két példát említsünk, ami bizonyíthatja, milyen gyar­mati módszerek szerint ke­zeli Észak-Olaszország a déli megyék, tartományok ter­mékeit: dél szőlejéből észa­kon csinálnak bort, a déli olajfák terméséből az északi olajsajtolók készítenek ola­jai. Az pedig köztudomá­sú, hogy a kiürülő déli fal­vakból külföldre vagy Eszak- Olaszország gyáraiba áram­lik a munkát keresők több milliós tömege... Akárcsak a gyarmattartó imperialista hatalmak, az észak-olaszországi iparvidék tőkés gazdái is olyan szer­vezetet hoztak létre a déti tartományokban, amelynek segítségével a mai helyzetet szinte megmásíthatatlanná te­hetik: a hírhedt FEDERCON- SORZI, azaz a mezőgazdasá­gi konzorciumok szövetsége, valóságos állam az államban Dél-Olaszország jobb sorsra érdemes tartományaiban. Ez a félelmetes szervezet (élén a kereszténydemokrata Bo- nomi-val) monopolhelyzetet élvez a mezőgazdasági ter­mékek értékesítésében, a vető­magelosztásban, a gazdák mű­trágyával ellátásában és a mezőgazdasági gépkölcsönzés­ben. (Egyedül a traktorok köl­csönadásából 25 százalékos hasznot húz ez a kisparasz- tokat kizsákmányoló szerve­zet —) Időről-időre szédüle­tes arányú siklcasztások, pa­namák nyomai jelentkeznek, de a megtorlás elmarad. A FEDERCONSORZI kezei messzire nyúlnak ... (Folyt, köv.) j autonómiájának kialakításá­ban. Kompromisszum — „felkelés“ után Ez volt az az öt feltétel, amelynek alapján Nenni párt­ja hajlandónak nyilatkozott Fanfani kormánya támogatá­sára s így végső fokon a vál­ságba jutott keresztényde­mokrata párt kormányzásá­nak lehetővé tételére. (Emlé­kezetes, hogy ezt megelőzően, 1960. nyarán, az olasz munká­sok, parasztok, diákok forra­dalmi megmozdulásai megbuk­tatták az ugyancsak keresz­ténydemokrata Tambroni kor­mányát, ez a jobboldali poli­tikus a monarchisták és a neofasiszták segítségével akart többséget szerezni pártjának és kormányának a parlament­ben. Olaszországban ma is so­kan ,,felkelésnek” nevezik 1960 júliusának véres esemé­nyeit, amikor a fasisztákkal szövetkező kormány ellen az utcákra Vonult Torino 400 000, Genova 300 000 és Milano . 600 000 munkása, no meg a déli megyék száz- és százezer „bracciante”-ja, mezőgazda­sági munkása, parasztja csak­úgy, mint Róma, Firenze sok katolikus diákja!) 1 Kenni és Fanfani két éve r r Jelvény: sarló és kalapács ff A nagy kérdőjel Pietro Nen- $ ni szocialista pártjának állás- fj foglalása. Fanfani volt minisz- fj terelnék, á kereszténydemok­raták egy kevésbé jobboldali ff „corr*nte”-jének, áramlatá- fj nak hangadója, két évvel ez- ^ előtt Nenni-ék támogatására ^ appellálva kezdte meg a „bal- fj közép” politikájának félénk, £ tapogatózó, kompromisszumos ^ alkalmazását. A mostani vá- ^ lasztási eredmények éppen e fr, politika hiányosságainak, meg- ^ alkuvásainak következtében ^ Nenni szocialistái számára t sem alakultak kedvezően, a í PSI 0.4 %-ot vesztett a szava- J zók megoszlásának arányszá- ft mában. S ez meggondolásra í készteti a szocialista pártot, g amely — ha másutt nem, de g— jelvényében megőrizte a f) sarlót s a kalapácsot... | Két évvel ezelőtt, verejté- J kes-keserves pártközi tárgva- ^ lások után közös programot ff fogadtak el Fanfani hívei és ^ Nenni követői: megegyeztek 1. ^ az elektromos energiaterme- fj lés államosításában, 2. egy is- fj kólái reformban, 3. a földbér- í let feudális rendszerének el- í törlésében, 4. a gazdasági g életnek a tervgazdálkodás falapján átszervezésében, s vé- ^ gül 5. az egyes tartományok i Majdnem egy hónappal vagyunk az olaszországi választá- \ sok után, de Itália belpolitikai helyzete még mindig zavaros. j A nagy kommunista előretörés (majdnem nyolcmillió olasz \ szavazott a PCI jelöltjeire!) és a tkereszténydemokraták érzé- \ kény szavazatvesztesége után (háromnegyedmillióval fogyat- j kozott meg a táboruk!) nem tudják egyhamar tisztázni a „ho- ; gyan tovább?” kérdését a vezető politikai pártok, a mögöttük : álló erők. Egy új kormány szükségszerűen csak átmeneti le- : hét, s legfeljebb ax ősszel jöhet létre, valamelyes szilárdabb \ koalíció az ország további kormányzására. Törökországban a keddre virradóra megkísérelt állam­csíny leverése után a helyzel továbbra is feszült. Mint már jelentettük, Ankara, Istanbul és Izmir körzetében bevezették a rögtönítélő bíráskodást, továbbá este 11-től hajnali 5-ig kijá­rási tilalmat rendeltek el. Cemal Tural tábornok, Anka­ra katonai parancsnoka közöl­te, hogy betiltották az enge­dély nélküli fegyverviselést és felszólította a lakosságot, Szolgáltassa be fegyvereit. A lapok az államcsinykísérlet- röl csak engedélyezett anyago­kat és fényképeket közölhet­nék. A törökországi állambizton­sági hivatal megkezdte az ál­lamcsíny-kísérlettel kapcso­latos nyomozást. Kihallgatják a puccs elfogott résztvevőit. Eddig 28 személyt tar­tóztattak le, A kormány bejelentette, hogy Talal Aydemirt, a felkelés vezetőjét és társait bíróság elé állítják, lázadás szításának és az alkotmány megsértésé­Bombamcrényletek Mattiban Az AP amerikai hírszolgá­lati iroda jelentése szerint Du- valier haiti diktátor politi­kai ellenfelei kedden több bombamerényletet hajtottak végre Port-au-Prince-ben. A kormány hivatalos köz­leményében foglalkozott az eseményekkel, de a diktátor „dühtől tajtékzó milicistái puskát és buzogányt lóbálva a robbanások helyszínére siet­tek, hogy vizsgálatot indít­sanak” — írja az amerikai tudósító. Hírek szerint a bomba­merényleteket Clement Barbot, Duvalier egykori kegyeltje irányítja, aki személyes okoknál fog­va szembekerült egykori gaz­dájával, s most mint esküd ellensége, az életére tör, dre . nek vádjával. Ezekre a bűn- un-1 tettekre a törvény haiálbün- •zet J tetőst ír elő. nár * : Nyikita Hruscsov szovjet kor­mányfő és Fidel Castro mond beszédet. A nagygyűlést s szovjet rádió és televízió min­den állomása, valamint az Eurovizió és az Intervizió há­lózata útján több európai or­szág televíziója is sugározni fogja. Befejezéshez közeledik Fi­del Castro szovjetunióbeli látogatása. Mint Moszkvában ismeretessé vált, a szerdai na­pon, Castro és kíséretének tag­jai csütörtökön magyar idő szerint 12 órakor a Lenin Sta­dien sportpalotájában nagy­gyűlésen vesznek részt. Itt

Next

/
Thumbnails
Contents