Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-22 / 117. szám

1963. MÁJUS 22, SZERDA v/6V#«P A tanácselnöké a szó .1 wtflétH járásban is jelentősen előbbre akarunk lépni ÚJ PÁLYÁN A HÉV Panaszkönyv — dicséretekkel — Egy panaszkönyvvel kap­csolatban szeretném tájékoz-, tatai a szerkesztőséget — közli Biró Gábor tudósí­tónk. — Van benne egy mon­dat: „Sok rossz kávét ittam életemben, de”... — Hát ha igy kezdi a ven­dég, ott valami nagy disznó- ság lehet. — Éppen, ellenkezőleg! A bejegyzés ugyanis így foly- .tatódik: „de ilyen jót még so­ha”. És mindezt Latabár Kál­mán írta be, még 1953 no­vemberében. Persze, újabb be­jegyzések is találhatók a könyvben és ol}7an aláírások, hogy bármelyik autogram­gyűjtő gyerek megirigyelné, ha látná. Például Tolnay Klári, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Pálos György, Basi- lides Zoltán és Rodolfó, a világhírű bűvész is elisme­réssel nyilatkozik a dömsödi feketéről, a figyelmes kiszol­gálásról. — És ki az, akinek a dicsé­retek szólnak? — Zarubay Béla, a sokszo­rosan kitüntetett mester mun­káit kínálja a vendégeknek a dömsödi földművesszövet­kezeti cukrászda. A boltveze­tő: Zarubayné. A házaspár és az üzlet többi dolgozója ki­tűnő kollektívát alkot, ezért van az, hogy a- Budapest— Baja között • utazók mindig betérnek ide egy-egy kávéra, süteményre. Például az Új­pesti Cérnagyár dolgozóinak egy csoportja, akik ugyancsak elégedettek voltak az áruval és a kiszolgálással. Épp ezért nem ártana, ha a felettes szervek komolyan foglalkoz­nának a cukrászda bővítésé­vel. Hiszen így a dömsödi Petőfi Múzeum, a Duna-part, a horgászparadicsom, s a Kis­kunsági Állami Gazdaság be­mutató tevékenysége — az el­ismert cukrászdával együtt — egy egységes idegenfor­galmi egészet alkotna, ame­lyet sokan felkeresnének. J A HÉV szentendrei vonalát nagy iramban korszerűsítik. B. Farkas János és brigádja egy' nap alatt 230 betontalpat rakott le az új pályához Rendőrkézen Gödöllő ifjú réme A fiú zavaros tekintettél sunyit. — Mondd, tudod te egyál­talán, miképp születik az emberi élet? — I... igen — hangzik a bizonytalan válasz. — A nők potrohából. A gyerek állítólag hat hónapig van ott... Z. A.-t elvezetik. Egy pillanatig sem kétsé­ges, hogy embertelen, ke­gyetlen cselekedeteiért meg­kapja a magáét Amikor a bí­róság ítéletet hirdet majd, ítéletében benne lesz a tisz­taságukban és erkölcsükben megsértett nők és férfiak tisz­tességérzetének szigorú szava. Gödöllőn pedig nyugalom lesz végre. De nem kellene ezen a szörnyű eseten mélyebben is elgondolkozni kissé a felnőt­teknek, a szülőknek? Firon András ip5 . í X • ff >y^ , • "éjiA i a v ___________________ Munkában a csavarhajtó elektromos gép. A Pomáz és Szentendre közötti szakasz egy részén már a sin alá kerü­lő lemezeket rögzítik a talphoz. Rausz Mátyás és Sós Fe­renc munkája is hozzásegít ahhoz, hogy a közeljövőben már nagyobb menetsebességgel közlekedhessenek az elő­városi vasutak (Foto: Koppány) Mechanikai Laboratórinm felvételre keres Gorkij fasori telepére mechanikus műszerész, lemezlakatos szakmunkásokat alagi telepére szerszámkészítő, szerszámmarós, esztergályos szakmunkásokat. Alagi telepre külön autó- buszjárat, Jelentkezés: Budapest VII., Gorkij fa«or 25—27, Személyzeti osztály. Telefon: 229—239 és Dunakeszi, 17, alagi telep Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Gépgyára (Bp. IV., Szilágyi u. 26, sz.) felvételre keres elektroműszerész, marós, esztergályos, műszerész, lakatos szakmunkásokat, valamint gyakorlattal ren­delkező gépszerkesztő és művelettervező mérnökö­ket, technikusokat. A gépgyár megközelíthető a 12-es. 12 a villamossal. 43-as és C. busszal. Az É. M. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat szakipara felvess festő és mázoló, villanysze­relő. csőszerelő, hegesztő, lakatos, tetőfedő, szigetelő, bádogos és üveges szak­munkásokat. valamint ezek mellé 18 éven felüli férfi segédmunkaerőket. Jelentkezés: Bp. XXL, Rákóczi F. u. 187, Továbbá építőmesteri rész­legeihez Budapest. Gödöllő, Vác és Nagykáta munkahe­lyekre kőműveseket, vala­mint 18 éven felüli férfi kubikosokat és segédmun­kás munkaerőket. Vidéki­eknek tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés Bp. XXL, Kiss János altábornagy n. 19. — Boronát vontatott a Monori Állami Gazdaság traktorával Héregi László traktoros, Csévharaszt ha­tárában, az úton. A bo­rona széles részt foglalt el az útból, de a traktoros, elővigyázatlanul, mégsem jelölte meg a kiálló részt, amelybe egy kanyarban, motorkerékpárjával, beleüt­között Baár János nyáregy­házi lakos. A motoros mind­két szemén rendkívül súlyo­san megsérült és életveszé­lyes állapotban szállították kórházba. NAGYMÉRETŰSATRAK tárolásra, raktározásra TAKARÓPONYVAK árumegóvásra BÉRELHETŐK BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALATNÁL Budapest IX., Közraktár utca 30. Telefon: 336—449. Tegnapelőtt Gödöllőn elfog- - ták azt a fiatalembert, a;ki ide s tova fél éve tartotta izga­lomban a környék lakossá­gát. Lányokra, asszonyokra leselkedett a parkokban, bán- í talmazta őket és erőszakot követett el rajtuk. A rendőr­ség hosszabb ideje a nyomá­ban volt, s hétfőn — a gödcl- ] lőiek segítségével — ártal­matlanná tette. E pillanat- j ban a megyei rendőrfőkapi-! tányság őrizetében van. most állítják össze pontos bűn- listáját. A rendőrségen szemközt j ülök Z. A.-val, ezzel a nem egészen tizenhét éves fiatalemberrel. Lányos arcú, pelyhes állú, talán nem Is borotválkozik még. Az arca most nyúlik kr.maszosból férfiasra, de vo­násain van valami komisz, kegyetlen. Vállas, erős fiú, rendszeresen sportol. Ifi7 cen­timéter magas, kézilabda- csatát. Nyolc általánost vég­zett, most villanyszerelő-ta- j nuló. Elvált asszony gyerme­ke, akit anyja egyéves kora : óta egyedül nevelt. Az apját ismeri, de semmi jót nem tud róla mondani. így be­szél apjáról: „Volt^ az már mind-en, pék, vadőr, kutya- idomár, meg patkányirtó. Sok nője is van. De utánam a gyereiktartást nem akarta fizetni...’’ Egyébként ka­masz-zavarral, el-elvörösödve válaszolgat. Beismeri, amit tett, de cselekedeteinek súlyá­ról fogalma sincs. Inkább csak a büntetéstől f él... A rövid beszélgetésből ki­rajzolódik a fiú sivár port­réja. — Hogyan jutott eszedbe ilyen? Miért tetted? — A haveroktól hallottam, hogy így is lehet. Azok nagy vagányok vol­tak. Azt is megtették, hogy fel­csípték a bőrüket, és átszúr­ták raba fogadásból a bics­kát. Ök mondták, amikor láttunk egy szép lányt va­; lahol: Elkapom ezt a nácit, és ... ’ j • — Kik voltak ezek a cim­borák? ! — Húszéves fiúk. Soha , nem volt pénzük, én adtam j nekik kölcsön, vagy elszed-; ^ tóik tőlem. Tartoznak tán í ötven forintommal. Néha ad- [ . /tani nekik magamtól is, hogy' \ hozzanak ki a kocsmáiból sóit nekem. — És ezek az esetek ho­gyan kezdődtek? * — Először- nem sikerült. ' Szóltam egy nőnek, hogy... 1 ' de az pofon vágó bt. Akkor el- i szaladtam. De legközelebb j aztán elszántam magam és | j a következőt , hátulról ütöttem le... • ütöttem meg. ( Ez sikerült. Azután már ] nem tudtam abbahagyni. — Mondd, tudod-e, mi az, hogy udvarolni? — Tudom. Fűzni a nőt. ' ' — És te udvaroltál már 1 valaha? — Régebben egynek-kettő- ! j nek. De most már nem. j ; Mert nekem nincs olyan be­szédem. , ; — Voltál már szerelmes? — Nem. ] — Nem féltél attól, hogy baj lesz az ilyesfajta „nő- j szerzésből”? — Mostanában már igen. ! Bujkáltam is. De ha láttam egy nőt, nem tudtam meg- j állni. — De te vártál, leskelődtél | a nőkre? Hallgatás a válasz. — És anyád mit szól hozzá,1 ha-megtudja? j — Lehet, hogy el sem hiszi. | Mert ő ilyen dolgokról ve­lem még soha nem beszélt. j — Nem fog fájni neki? | Újabb hallgatás. A fiú, aki j tenyere élével, ököllel ütötte az útjába kerülő nőket, most kínjában fülig vörösödve hallgat. Áldozatai között nem í egy áldott állapotban levő | nő volt, az egyikük éppen- j seggel hathónapos terhes ! anya. ' — Miért bántottad őket? j Hiszen kértek, könyörögtek [ neked! i tudjuk, s ezért igyekszünk a j jövőben jobban elősegíteni, ^ hogy termelőszövetkezeteink / élére felkészült vezetők ke-1 rüljenek. Ennek Igen sok mód- ^ ja van. Az elmúlt esztendőben J új, országos mozgalom bon-; takozott ki: az erősebb segítse ^ a gyengét. E gondolattal a mi $ járásunkban hamar megbarát-$ koztunk. Javasoltuk: néhány^ állami gazdaság igazgatóját a 2 gyengébben gazdálkodó tsz- $ ek válasszák meg elnöküknek. í Ez előnyös volt. komoly elő-1 rehaladást jelentett Dánszent- í miklóson és Csemőn is. Ezen J az úton tovább kívánunk ha-1 ládni. Nemrégiben jávasla-^ tunkra a csemői Rákóczi Tsz} elnökét a csemői Pgtőíi Tsz ^ tagsága is elnökének megvá-1 lasztotta. A nyársapáti Hala- í dás Tsz elnöke egyben a helyi József Attila Tsz elnöke is. ^ A gyenge termelőszövetke- í zetek megerősítésének másik J fontos feltételét abban látjuk, ^ hogy alapos és szakmailag is f megfelelő termelési terv sze-£ rint dolgozzanak. A jövőbenj erről nemcsak beszélni aka-^ runk, hanem széleskörű intéz-J kedéssel valóra váltani. A harmadik ilyen fontos^ fetétel az, hogy a gazdasági- ^ lag meg nem erősödött tsz- ^ elvben is igyekszünk megtalál-^ ni azokat a jövedelemelosztásig formákat, amelyek a tagságot i érdekeltebbé teszik a termelés- ^ ben. ^ Nagyon fontos feladatnak ^ tartjuk tanácsaink tömegkap- ^ csolatának megjavítását. Já- £ rásunkban is megvan a íel- tétele annak, hogy a dolgozók^ széles tömegeire támaszkodva,^ véleményüket kikérve, őket a /, tanácsi tevékenységbe bevonva ^ eredményesebbé tegyük a já-^ rásban a tanácsi munkát. Egy ^ példa: a ceglédi járás 60 ezer f lakosából több mint 38 ezer-£ nek van választójoga. A leg- ^ utóbbi tanácsválasztásra ké- ^ szülve a jelölő gyűléseken a í választópolgárok 42 százalékai ve:t részt, és'fnindéri 9. vä-^ lasztópolgár hozzászólt, el- ^ mondta javaslatát, véleményét. | A hozzászólások é§ javasla-| tok 70 százaléka közérdekű^ volt s megvalósításukhoz mun- $ kájukat is felajánlották a hoz- ^ zászólók. A javaslatok össze-i gyűjtésén túl gondot fordítót- ^ ’tunk arra is, hogy' a proliié- ^ mát felvető személyek mind- ^ egyike megfelelő választ kap-£ jón az általa elmondottakra. % Sőt a járási tanács március^ 29-i ülésén önálló napirend- < ként tárgyaltuk meg a jelölő gyűléseken elhangzott javas- ( latok, problémák megoldásé- nak lehetőségét. Az ilyen [ munkamódszert állandósítani : igyekszünk, és ezt tanácsoljuk | a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak. De feladatnak jelöltük meg azt is, hogy köz­ségi tanácsaink szélesebb kör­ben igényeljék: a lakosság mi­nél nagyobb számban vegyen részt a közügyek intézésében. E téren is van már kezdeti eredmény. Az Abonyi Községi Tanács például április 18-án tartott ülésén fő napirendi pontként tárgyalta a társadal­mi erőknek az állami Irányí­tásba történő fokozottabb be- i vonásának szükségességét. összegezve: el kívánjuk ér­ni a .ió tömegkapcsolati mun­ka érdekében, hogy járásunk területén tanácsaink a tömeg­szervező munka biztosítását ne kampányfeladatnak tartsák. Az a fő célunk, hogy a tömeg­szervező munka községi taná­csaink és végrehajtó bizottsá­gaink irányító munkájának középpontjába kerüljön. Dr. Bencsik Mihály vb-elnök nyú feladat vár ránk a követ­kező négy esztendőben. E fon­tos feladatok közül csak ket­tővel kívánok e helyen foglal- j kozni. 1. A jelenleg még gyengén I gazdálkodó termelőszövetke- j zetek állandó és hathatós se­gítése oly módon, hogy a kö­zeli években a közepesen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek színvonalára emelkedjenek. 2. Tanácsaink iömegkapcso- lati munká jának további széle­sítése, s ezen belül a dolgozók ügyes-bajos dolgaival való lelkiismeretesebb foglalkozás. . Ha azt akarjuk, hogy az or­szágos tervekből a járásunkra jutó részt részleteiben is tel­jesítsük, akkor az eddiginél egy kicsivel többet és jobban kell dolgoznunk, többet kell termelnünk. Járásunk számos termelőszövetkezete az ala­kulást követő viszonylag rö­vid idő alatt jó termelő nagy­üzemmé lett. Ezek a gazdasá­gok bebizonyították a nagy­üzem fölényét. Szövetkezeti gazdaságaink fele sajnos ne­hezen találja meg a nagy­üzemi termelés helyes módját. A gyenge gazdálkodás oka ál­talában két tényezőre vezet­hető vissza. Az egyik: rosz- szak a természeti és közgaz­dasági viszonyok. Gyenge, ho­mokos, szikes, vagy esetleg sa­vanyú földeken alakult a szö­vetkezet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyeken elsőrendű feladat lenne a talajjavítás, a megfelelő trágyamennyiség biztosítása, egyszóval a talaj termőképességének emelése. A másik probléma: egyes tsz-ekben gyenge a vezetés. Korábban a vezetők elég- gyak­ran váltották egymást. Pedig régi tapasztalat már: minden közös gazdaságban a szövetke­zeti demokráciára épülő ha­tározott vezetés tud csak ered­ményt elérni. Ezt mi is jól Magyar „borválogatott" A Boripari Tröszt, az Álla­mi Gazdaságok Főigazgatósá­ga, a Szőlészeti Kutató Inté­zet és a MONIMPEX az or­szág legjobb tíz borával neve- j zett be a július 17-én Ljuhija- j nában kezdődő nagyszabású! nemzetközi borversenyre. A j magyar „bor válogatott” tag- jai: az egri leányka, az egri | bilcavér és az egri me.doc noir,| a somlói tramini, a villányi j vörös és a pécsi cirfandli, a debröi hárslevelű, a tolcsvai édes szamorodni, a tolcsvai háromputtyonyos aszú és a to-! haji ötputtonyos aszú. A válogatásnál jelen vol- i tak az ország legkiválóbb bor­szakértői, s az esélyeket ille­tően a vélemények kedvezőek. Kadar Janos elvtárs az or­szággyűlés március 22-i, ala­kuló ülésén tartott beszédében meghatározta azt a három fő feladatot, amely a tanácsok munkájának alapját kell, hogy képezze. A Ceglédi Járási Ta­nács végrehajtó bizottsága a Kádár elvtárs által elmondot­takat messzemenően figye­lembe véve olyan tervet igyek­szik kidolgozni, amelynek alapján a járást szebbé, gaz­dagabbá, a munkát eredmé­nyesebbé lehet tenni. Sok irá-

Next

/
Thumbnails
Contents