Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-14 / 110. szám
SZERENCSÉSEN MEGÉRKEZTÜNK... ft i---------- Fáradtan, de új é lményekkel gaz- dagodva tértünk haza vasárnap éj- szaka a mátrai gZ, egynapos kirán- dulásból. Otvenen indultunk neki maggyári dolgozók ennek az útnak, ts hogy megismerkedjünk a fsnsc- ges Mátrával, cso- dálatos tájaival. —Hogy sikerült-e ? Ezt figyeljük meg a kicsendülő elismerésekből. Nagy János zsákoló munkás: nekem Galyatető tetszett a legjobban, no meg a gyöngyösi rizling! fi Boti Károlyné, raktári munkásnő: gyönyörű út volt, sok ismerettel gazdagodtam. Paus János szb-titkár: arra törekszünk, hogy ■ megismételjük ezt a kirándulást az ország más vidékére; hogy dolgozóink szórakozva ismerjék meg hazánk szépségeit. Többen: - kirándulás a fáradtság érzete mellett fel- t üdülést jelentett a hétköznapi munka után. Köszönjük a szakszervezetnek, Oberle Tibomé kul- túrosnak! No és Susánszki Lajos gépkocsivezetőnek azt, 1 hogy épségben, biztonságban szállított haza bennünket. (—ő —ő) — Ötszázhatvanra emelkedett a tv-előfizetők száma Monoron. Az utóbbi héten mintegy 40 új készülék talált gazdára. — Már kis paradicsomok is láthatók Pilisen és Ecseren a korán kirakott és erős törzsű paradicsompalántákon. — Hetvenötezer forintos költségvetéssel Nyáregyházán befejeződött az Arany János utca villamosítása. Május 14-én lesz a műszaki átadása. A pénzt a községfejlesztési alapból biztosították. Tervbe vették az Ady Endre utca villamosítását is mintegy 120 ezer forint értékben. Ezt a munkát,is szeretnék még az idén elvégezni. — Csévharaszton kedden délután ülést tart a községi tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden a kutak felújítása, a tanácsháza tatarozása, valamint az óvoda körülkerítésének problémája szerepel. — Ma ülést tart az MHS járási elnöksége. Az ülés napirendjén szerepel a nemrég megtartott küldöttértekezlet határozatéi végrehajtásának és a soron levő kiképzési és sportfeladatoknak a megtárgyalása. V. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1963. MÁJUS 14, KEDD Felkészülés az 1963. évi mezőgazdasági tűzvéde feladatokra A Pest megyei tűzvédelmi, operatív bizottság a 'közelmúltban tartott ülésén meg- . tárgyalta az 1963. évi mezőgazdasági tűzvédelmi feladatokat. — Az ülésen hozott határozatok, az ott elhan,gzott javaslatok figyelembevételével miképpen is oldja meg járásunk a — népgazdasági szempontból js nagyon fontos ’— tűzvédelemmel kapcsolatos tennivalóit? — tettük fel a kérdést a legilletékesebb- nek: Fülöp József tűzoltóal- , hadnagynak, az I. fokú tűzrendészed hatóság járási vezetőjének, aki kérdésünkre a következő tájékoztatót adta: — A megyei határozat alapján meg fogjuk tárgyalni a tűzvédelemmel kapcsolatos teendőket, ezen belül a különböző szervekre — a járási mezőgazdasági osztályra, a tűzrendészed hatóságra — háruló feladatokat. A fsz-ek tűzvédelmének a megszilárdításával és a mezőgazdasági termények betakarításával kapcsolatos tűzrendészed kérdésekkel is kívánunk foglalkozni, ahol a időszakoknak megfelelően — egészen a cséplés befejezéséig — megszabjuk a feladatokat. Nagy gondot fordítunk ezen belül a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzrendészed felülvizsgálására. a tsz-ek szérűinek a kijelölésiére és ellenőrzésiére, az aratással kapcsolatos tűzrendészed szabályok betartására, valamint a járás területén működő tűzoltó testületek felszerelésének felülvizsgálására. Ezt követően néhány fontos dologra hívta fel a tez-ek figyelmét Fülöp József: — A tsz-eiknek . már most kell gondoskodni a megfelelő tűzoltófelszerelések biztosításáról (hordó, veder, szikra csapó, lapát stb.), hogy adott esetben ezek rendelkezésire álljanak. Igen fontos, hogy a tsz-ek rakodási, illetve kazal o- zási tervet készítsenek, hogy az aratás, valamint a behordó® alkalmával ennek megfelelően tudják raíkni az asztalokat — ezzel is csökkenthetjük az amúgy is fennálló tűzveszélyt. A község külső területein, leginkább a vasút mentén levő szérűskertek és terményeik őrzésiéről se feledkezzünk meg, gondoljunk arra, hogy a mozdonyból kicsapó szikra hány helyen okozott már tűzesetet. A megelőző tűzvédelmi szabályok betartáséra a jövőben nagyabb súlyt fektessenek a tsz vezetői — annál is inkább, mert egy-egy tsz-ben nagy mennyiségű éghető anyagok vannak felhalmozva, .amelyeknek pusztulása mind a szövetkezet, mind a nemzetgazdaság vagyonát csökkentené. Itt említenék meg két — a tűzvédelmi előírások be nem tartásából fakadó — tűzesetet, - mely ez évben történt a dabasi és ráckevei járásban, ahol az istálilókNagyobb kapacitással, több munkással termel az idén a gyömrői vegyiüzem ban bent rekedt állatokat csak nagy üggyel-bajjal tudták megmenteni. Az ilyen és hasonló esetek elkerülése végett, egyben a tűzvédelmi munka megerősítése érdekében A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat gyömrői vegyiüzemébe látogattunk el. Matyó József, az üzem helyettes vezetője kalauzolt látogatásunk során, ő mondta el a közeli terveket, tájékoztatott az üzem életéről. — Ebben az évben igazán a fejlődés útjára léptünk. Igen sokféle vegyi anyag kerül a forgalomba tőlünk. A kereskedelem részére már nem is termelünk, csupán ipari megrendeléseket fogadunk el. Xi- lolt, bakteriárit, kétféle választóanyagot és Perol mellék- helyiség Ulatosítót gyártunk. Egyéb vegyszereknél is értünk el már laboratóriumi sikereket, várjuk a megrendelést. — Melyik a legjelentősebb? — Azt még nem is említettem. Régóta gyártjuk az am- móniumhidrogénkarbonátot az Egyesült Izzó részére. A KGST ezt az üzemet bízta meg a hidegfényű izzók gyártásával, ezt segítjük mi is elő. Évi 60 tonnát gyártunk, ezt valószínű meg kell ötszörözni. — Létszámemelkedést hoz-e a nagyobb kapacitás? — 3 bedolgozónkat minősítettük át üzemi dolgozóvá, 6 vegyipari szakmunkást és 4 vegyiparban már dolgozott segédmunkást veszünk fel. — Változás állt be az üzemvezetésben is, Verner Endre vegyészmérnök lett az üzem vezetője. Megemlíteném, hogy Gáti Géza kiváló munkás kitüntetést kapott. Egy nagy jelentőségű szociális intézkedés ismertetését hagyom hátra: öltözőt, zuhany os mosdót, étkezőt építenek még ebben az évben, tatarozzák is kívülről az épületet. Gy. S. szervezzenek a tsz-ek önkéntes tűzoltórajokat. Fülöp elvtárs tájékoztatója végén a községek tűzvédelmével foglalkozott: — A községekben is létre kell hozni a tűzvédelmi bizottságokat, amelyeknek feladatuk lesz, hogy >' a tűzvédelem megszilárdítása érdekében — a községekben levő társadalmi szervek- bevonásával — a szükséges intézkedéseiket megtegyék. Mivel eddigi tapasztalatunk ezen a téren az, hogy a bizottságok nem dolgoztak kellő aktivitással, munkájuk csak kampány jellegű volt, ezért a hiányosságok kiküszöbölése végett arra kérjük a községi tanácsokat, hogy nyújtsanak segítséget a bizottságoknak, munkájuk eredményesebbé tétele érdekében! Hrutka János SPORT Monor n.—Farmos 4:0 Í2:0) Farmos. 300 néző. Vezette: Deák. A .iárási bajnokság rangadóján & hazaiak léptek fel támadólag, de a monori védelem. Szabó Imrével az élen, mindent mentett. A 15. percben a farmosi védelem hibázott és Soproni megszerezte a monoriaknak a vezetést. A sói szárnyakat adott a monori esyüt- tesnek; esyre-másra vezették sól- veszélyes támadásaikat és a 25. percben Vitéz sóljával növelték előnyüket. Szünet után a hazaiak óriási lendülettel kezdtek. de tfólképtelenségük idegessé tette őket. s a félidő második felében már újra a monoriak támadták. A 74. percben László I., a 84. percben Kovács beadásából Vitéz ért el újabb gólt. s ezzel megérdemelten, fölényesen nyerték a rangadót, a mérkőzés végig sportszerű keretek között, kitűnő játékvezetés mellett zajlott le. Jók: Vitéz (a mezőny legjobbja). Szabó I., Kardos. Barna, László I„ Kovács. Farmos ifi—Monor ifi n. 2:3 (1:1) (szalontai) TápiósÜIy—Káva 4:2 (2:2) A kávai fiúk kitűnő játékukkal jó benyomást keltettek a nézők körében. Különösen a kávai kapus remekelt az első félidőben. A 10. percben egy biztosnak látszó gólt önfeláldozóan mentett. A12. percben a kávai jobbszélső hirtelen kiugrott és szép gólt ért el. Ekkor ellenállhatatlanul rohamoztak a kávaiak és a 16. percben újabb gólt rúgtak. Ezután a sü- lyiek is rákapcsoltak és a 30. percben 40 méterről Hídvégi csodálatos gólt rúgott. A labda véd- hebetlenül a jobb kapufa éléről pattant a kapuba. Ezután a 32. percben a kávai hátvéd kézzel ért a labdához és a megítélt tizenegyest Bori értékesítette. A második félidőben a kitűnően védő kávai kapus a 9. percben Cseri Endre fejesgólját védeni nem tudta. A 22. percben a jobbszélre húzódott, sérült Holec közelről újabb védhetetlen gólt rúgott. A kávaiak ezután erős iramot diktáltak, de az eredmény már nem változott. A sülyiek közül kiváló játékával Hídvégi és Szabó Illés emelkedett ki. A kávai csapatból a sok gól ellenére. a kapus volt a legjobb játékos. Ezenkívül a jobbszélső nyújtott szép teljesítményt. (krátky) KÉZILABDA Ceglédi Építők—Üllői TSZ SK (női) 9:4 Verőfényes, igazi tavaszi időben került sor a mérkőzésre az üllői kézilabda-pályán. Mindjárt a kezdés után. a ceglédiek vették kezükbe a játék irányítását. Az ötödik percben egy jó támadás után, meg is szerezték a vezető gólt. Rövid időre ezután az üllői lányok pályafölénye következett, amikor Szőke révén egyenlített a csapat. Ezután -megint — egészen a félidő végéig — a ceglédiek játszottak fölényben és a 8.. 9., 11.. 13.. 16. és 17. percben ió játékkal szereztek gólokat. Ezzel be is állították a félidő eredményét: 7:1. A félidő után az ellenfél mindjobban visszahúzódott és az üllői lányok kezdték megmutatni tudásukat. Erre utal a 12. percben Csaba által lőtt gól is. Ezután a 17. percben Szőke, a 19. percben ismét Csaba juttatta gólhoz a csapatot. Ezzel be is állító ttáik a végeredményt: 9:4 a ceglédiek javára. Góllövők. Cegléd: Gyikóné 5, Nagy 2. Tóth 2. Üllő: Szőke 2, Csaba 2. Jók: Gyikóné, Szücsné, illetve Fitera, Szőke és Kuni. (füles) Az MHS gyömrői rádióskörében Egri Miklósnak, Szrága Lászlónak és társainak Timár Ferenc oktató az egycsöves rádió szerkezetét magyarázza. A fiatalok ismerkednek az R—20-as adóvevővel (Kalotay Gábor felvételei) Tíz hold tök palántázását a napokban kezdik meg az üllői Kossuth Tsz-ben (ifjú Kiss Sándor felvétele) Az ifjúsági találkozó ügyében Megszokott és megkedvelt ünneppé, jelentős esemény- nyé Vált a járás fiataljainak életében az évről évre megrendezett ifjúsági találkozó. Ezeken az őszi seregszemléken — hozzávetőleges pontossággal — képet nyerünk arról, hogy mennyit fejlődött ifjúsági mozgalmunk — összességében és egyes alapszervezetek viszonylatában — egy év alatt; a fiatalok megismerkednek egymással és a testvérszervezetek életével; a ' találkozó színhelyének lakossága egész napos látványos szórakozásban részesül. Mindenképpen hasznos tehát a fesztiválok megrendezése, s egyes alapszervezetekben már most megindult a tervezgetés annak érdekében, hogy az idei tizedik jubileumi találkozó még sikeresebb legyen. Magam is, — aki évek óta lelkes részvevője és tevékeny előkészítője vagyok a találkozóknak — szeretnék néhány javaslattal élni. az idei megrendezés sikere érdekében. Mert erényeinek összegezése ■ mellett azt is el kell mondani, hogy e,rendezvényeken az utóbbi években mindjobban kiütköztek a fáradtság, az el- szürkülés jelei; bizonyos tekintetben — gondolok itt elsősorban a kulturális részre — a színvonal is esett. Mit kellene tennünk — elgondolásaim szerint — kozó előtt közvetlenül csak a felvonulásra való készülődés — kötne le. 3. A találkozó délutánját és estéjét a fiatalok közös szórakozással tölthetnék. 4. A találkozó felnőtt közönsége se járna rosszabbul: a meglehetősen gyenge színvonalú sport és kulturális „vetélkedő” helyett a járás válogatott fiatal sportolóinak — labdarúgóknak, ökölvívóknak, stb. — mérkőzését élvezhetné valamely országos nevű együttessel; neves művészegyüttesek műsorában gyönyörködhetne (amelyet természetesen legkiválóbb műkedvelőink fellépése is tarkítana). 5. És ami legfőbb: egész évi munkát jutalmazna így a nagydíj, amely mellé a legszebb eredményt elérő község fiataljainak a következő évre át kellene engedni a rendezés jogát. Ha ilyen megnövelt követelmények mellett is meg tudja szerezni egy község ifjúsága az elsőséget, bízhatunk benne, hogy rendezőként, házigazdaként is megállja. 3 helyét. Az új környezet új szint, új élményt jelentene azok számára, akik évről évre részt vesznek a találkozón. És más községek lakosságának is engedtessék meg, hogy egy napig ■vendégül láthassa járásunk ifjúságának színét — virágát, együtt örülve, szórakozva velük. a sablonosság ellen, i a magasabb színvonalért, a nagyobb sikerért? Legfőképpen: csökkenteni kellene a fiatalok túlterheltségét. A hármas erőpróbára — a felvonulásra, a kulturális és sportvetélkedőre — való felkészülés, s az azokon való részvétel sok munkával, fáradsággal, ' izgalommal jár, ezek mellett — és ezek után! — alig -marad idejük és kedvük a fiataloknak arra, hogy egymással ismerkedjenek, barátkozzanak, szórakozzanak. Itt mindjárt megjegyzem, sietve: továbbra is fenn kell tartani a találkozón való sikeres szereplés díjazásának, egy nagydíj odaítélésének rendszerét. A jó felkészülés — az egész évi munka — feltétlenül kapja meg a jutalmát! És az egyoldalúságtól is mentesnek kell lenni, nem volna helyes, ha csak azt értékelnénk és díjaznánk, ki hogyan tud dekorálni és menetelni. Továbbra is fent kell tartani az elbírálás hármas alapját: az a község kapja meg a nagydíjat, amelynek fiataljai a felvonulásban, a kulturális és sport- versenyeken — összesítve — a legjobb eredményt érik el. Azt kell tehát tennünk, amit eddig, csak hármas bontásban. A nagydíj odaítélésénél a következő években a tavaszi kulturális szemlén és a Ayári spartakiádon szerzett pontokat. kellene alapul venni és ehhez hozzá adni azokat a pontokat, amelyeket az őszi találkozón a felvonuláson való részvétellel kiérdemel az illető község fiatalsága. Milyen előnyökkel járna ez a módszer? 1. Emelkedne a kulturális szemlék és a spartakiádok részvevőinek száma és színvonala. 2. Az alapszerveket egyszerre csak egy feladat — a találMár az idén meg kellene valósítani ezekből az elképzelésekből mindazt, ami lehetséges. A sparta- kiádnak még előtte vagyunk: a sportvetélkedőt annak keretében le lehetne bonyolítani. A kulturális szemlén, sajnos, már túl vagyunk — a vetélkedőre e téren az idén még más alkalmat kell keresni, még a találkozó, előtt. (Például: augusztus 20. igen alkalmas lenne.) Mindenesetre, akár- mint is alakulna, előzetes selejtezés (és minőségi ellenőrzés) nélkül nem szabad színpadra engedni együtteseinket, ha felül akarunk emelkedni az 1961-es és 62-es találkozók kulturális műsorának hallatlanul alacsony színvonlán! Lehet, hogy egyesekben ellenérzéseket, ellenvetéseket váltanak ki e javaslatok. Mások viszont más — úgy lehet, ezeknél jobb — javaslatokkal szolgálhatnának annak érdekében, hogy találkozóink még sikeresebbek legyenek. írják meg elgondolásaikat, s itt, e lap hasábjain vitassuk meg közösen a felmerülő elképzeléseket. Várjuk olvasóink ’ hozzászólásait. Leginkább, természetesen. az ifjúsági vezetőkét, a fiatalokét. Hiszen a találkozó elsősorban az ő ügyük. Radványi Barna — Földben van a korai káposztapalánta Vecsés mindkét tsz-ében mintegy 60 holdon. MAI MŰSOR Mozik GySmrS: Amikor esy lány 13 éves. Maglód: Lányok tavasza (széles). Monor: utolsó tanú (széles). Pilis: Napfény a légen. TápiósÜIy: Tisztes úriház. Üllő: Angyalok földié (széles). Vecséss Minden nap élünk (széles).
