Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

«st uccui ZfÚírlfíP 1963. ÁPRILIS 11, CSÜTÖRTÖK MINDEN HÁZNÁL MÁS A SZOKÁS TSZ ASSZONYOK TAPASZTALATCSERÉJE APAJPUSZTÁN — Programváltozás történt ■— mondja Megyeri Vilmos, az Apajpusztai Állami Gazdaság igazgatója. — Ne itt keresse a vendégeket, hanem a peregi kertészetünkben. Oda mentek először, mert most ott a leg- J több munka, meg a látnivaló. j Messziről látszik a Csepel j Autógyár piros álló busza, amely a ráckevei, aszódi já­rási asszonyokat hozta. Negyven asszony veszi kö­rül Borbély Ferenc főker­tészt. Újat akarnak látni, tanulni. Az Apajpusztai Állami Gazda­ságban pedig van mit. Kerté­szete, istállói, baromfitenyé­keringő tejnek volt a legtöbb nézője, a tenyészbikák követ­keznek, majd a lovak. Ugyan­is az állami gazdaság 35—40 ezer forintot érő sportlovakat nevel. Egyik szebb, mint a másik. Különösen akkor csap magasra az elragadtatás, ami­kor Tompái Jóska „sportlovas- inas” az öttusára idomított Balladán egy kis bemutatót tart. — Fáj az ember szíve, hogy eljárt felettük az idő — álla­pítja meg egy idősebb néni. Tudjuk, hogy a traktor a gaz­daságosabb. mi is azt veszünk, nem lovat, csakhát; a ló az ló. A mi öreg szívünkben még ez van. A fiaméban már a motor. — Na, asszonyok, most jön Mit látni a kertészetben — kérdezik a vendégek Borbély Ferenc peregi főkertészt. szele egyaránt a megállapo­dott. hozzáértéssel és szorga­lommal végzett munka nyo­mát mutatja. Az üvegházak­ban mezőgazdasági tanulók szorgoskodnak, gondozzák a cérnavékony paradicsom-, paprikapalántákat. Egy kislány fekete porrál kevergeti a pap­rikamagot. — Ez mire jó? — kérdezik kíváncsian. — Serbal innal preparáljuk magot a rágcsálok;,ellep. ' — Mi is így csináljuk, ugye? — büszkélkedik a kis- kunlachózi Uj Barázda Tsz- böl Béki Imréné. Az egyik kérdez, a másik válaszol, kis csoportok ala­kulnak. A borjúnerelö előtt Svábné fogadja a népes csoportot. Szavait, amit a kis állatokról mond — a türel­met, gondosságot — helyeslés­sel fogadják. Benn az istál­lóban aztán látni, hogy amit a maguk világa — invitálja nevetve a vendégeket Kovács Kálmán, a gazdaság párttit­kára. — A csibekeltetőbe, on­nan meg a baromfiakhoz me­gyünk. A keltetőben meleg pára, zsongó csipogás fogad, bár csi­bét egyet sem látni, csak gé­peket és lapos ládákat. Négy, egyenként tízezer tojást befogadó keltetőgép dolgozik halk züm­mögéssel. Munkácsi Ilona ve­zetőnő az egyiknek megnyit­ja az ajtaját. A rekeszekben apró sárga pamacsok moco­rognak, csivitelnek. — Már csak száradnak, erősödnek a melegben — mu­tatja a sok száz csibécskét, amelyek most mind a fény felé fordulnak. Kiderült, hogy a lapos ládákban is kiscsibék vannak százszámra* onnan eredt hát a csipogás. — Jaj, de szép, erős jószá­gok — nézi őket gyönyörköd­A kis borjút úgy kell szeretni, akár a gyereket — mondja Svábné borjúgondozó. (Foto: Gábor) fogadtatást. — Minden ház­nál más a szokás, érdemes körülnézni, forgolódni, hol mit csinálnak jobban, egymástól mit tanulhatunk. Kirándulás­nak sem az utolsó! Kicsit megcsendesedett, el­fáradt már a társaság, amikor újra elfoglalták helyüket az autóbuszon. Hosszú volt az út, sok a látnivaló. De azért ki­csattanó örömmel veszik tu­domásul, hogy Dömsödön meglátogatják a Petőfi-mú- zeurriot. Komáromi Magda DOBI ISTVÁN FOGADTA A JAPÁN KÖVETET Dobi István, az. Elnöki Ta­nács elnöke szerdán bemutat­kozó látogatáson fogadta Ken- Ichiro Yoshidát, Japán ma­gyarországi rendkívüli köve- j tét és meghatalmazott minisz- | terét. Kitiintctús A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Pál kétszeres Kossuth-díjas írónak írói munkássága elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend. kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. VIDÉKI KIADÁSAINK 1ELENTIK <Yn\m7Cvm*f ! ÖNGYILKOSSÁG elmondott, nemcsak szóbeszéd, hanem tett is. — Hát igen — sóhajt a tö­köli Gábelics Pálné. — Jó len­ne már, ha mi is itt tartanánk. Talán több a gond az itatásos borjúneveléssel, de nagyobb az eredmény. Egy-két év múlva mi is megpróbálhatjuk. Nem vagyunk ellenségei az újnak, csakhát ahhoz sok pénz kell. — Na, azért mi sem panasz­kodhatunk — szól közbe Po- toczky Lőrincné. — A Vörös Csillag az idén is megfizette a negyvenöt forintot. Szakértő szemmel nézik a silót. Színéről-szagáról megál­lapítják, mesteri kézzel készí­tették. — Mert lefojtották, nem úgy mint minálunk — mondják a tököllek. A ragyogóan berendezett, teljesen gépesített fejőistálló után, ahol az üvegcsöveken ve Reich Istvánná, a ráckevei Aranykalász Tsz csibeneve­lője. — Legutóbb Kecskemét­ről kaptunk pár százat, de az nagyon gyenge eresztés volt... Messziről vörösük a föld Hétezer Hampshire tojótyúk és kakas szellőzködik, kapar az akácok alatt. Az asszonyok egykettőre körülveszik Nyit- rai Józsefnét, a telep vezetőjét és érdeklődéssel hallgatták amit az állattartásról, a tojás- és húshozamról mond. — Lám, lám, mi is fás hely­re kell, hogy tegyük az álla­tokat, csak szebben fejlődnek így, mint a betonon — mond­ják többen. Mások azon töp­rengenek, mi módon szerez­hetnék be a baromfitápot? — Nagvon örülünk, hogy el­jöhettünk — köszönik ebéd után az asztaloknál Megyeri Vilmos igazgatónak a szíves (télét a bugyi Tessedik Sámuel Tsz leple alatt üzérkedő bűnszövetkezet ügyében Az ügyészség részben súlyosbításért fellebbezett Tavaly novemberben hírt adtunk lapunkban az 1962-es év egyik legnagyobb szabású maszek üzletéről. Megírtuk, hogy a bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet leple alatt működő bűnszövetkezet tagjai: Nagy István volt tsz-elnök. Vi­rág Géza kertész, Gállá Tibor minisztériumi csoportvezető és Bakos Irén faiskola tulajdonos, a kecel—soltvadkerti és sü- kösd—kiskőrösi országút „be- £ ásításának'’ trükkjével, szin­te fantasztikus összejátszással és köi-mönfontsággal 775 077 forintot loptak ki a társadalom zsebéből. A bűnszövetkezet tagjairól a nyomozás és a tár­gyalás során megdöbbentő gazdasági bűncselekmény hal­mazat került napvilágra. A megyei bíróság hosszas tárgyalás után most hirdetett ítéletet a nagyszabású üzérke­dés, vesztegetés és visszaélés ügyében. Virág Géza büntetett előéletű kertészt három és fél­évi, Nagy István volt termelő­szövetkezeti elnököt kettő és félévi, Bakos Irént egy évi és nyolc hónapi, Gállá Tilxtrt. a í^özlekedésügyf. . fytprjsz'tériup} volt csoportvezetőjét egy évi és négy hónapi börtönbünte­téssel sújtották. Valamennyiü- ket kötelezték az üzérkedéssel összeharácsolt pénz befizeté­sére. A bűnügyben szereplő De­meter Bélát, a budakalászi tsz kertészét az ellene emelt vá­dak alól, bűncselekmény hiá­nyában felmentették. Erdélyi János, a Fővárosi Kertészeti Vállalat alkalmazottjának és Berthe László főépítésvezető, mérnök, Bács-Kiskun megye fásítási biztosának cselekmé­nye az idei általános amnesztia rendelet értelmében közkegye­lem alá esett. A nagyszabású panama vád­lottá! közölt szerepelt még Lukovszky György is, akinek az ügyét bűntársaitól elkülö­nítették, s akit később állíta­nak bíróság elé. A megyei főügyészség a Nagy István ellen hozott ítélet­be belenyugodott, a Virág Géza, Galló Tibor és Bakos Irén ellen hozott ítéletekkel szemben súlyosbításért felleb­bezett. , Az ítélet >nsm -jogerős. (f. a.) Negyven esztendő a kereskedelemben Négy évtizeddel ezelőtt Ko­vács Béla még segéd volt, csak az egyik legnagyobb ceglédi üzletben. Később ellenőr, majd kirendeltségvezető lett. Ma a ceglédi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat egyik osztály- vezetője. Kitűnő szakember nemcsak az élelmiszer szak­mában, hanem jól ismeri az iparcikkeket is. Százötven bolt gondját viseli, és hozzá kell tenni: kiválóan. Jó munká­ját jutalmazták meg a minap, amikor Tausz János belkeres­kedelmi miniszter átadta ne­ki a -magas kormánykitünte­tést. Tűz A kéménybe épített gerenda és deszka meggyulladt hétfő reggel Albertirsán, Hanák Já­nos házában. Szerencsére egy motorkerékpáros sietve érte­sítette a ceglédi tűzoltókat, akik megakadályozták a tűz továbbterjedését. Gyermekszandálvásár A földművesszövetkezet áru­házában Cegléden nagyszabású gyermekszandál-bemutatót rendeznek ezekben a napok­ban. A bemutatót vásárral kapcsolják össze. Már az első napon igen sokan tekintették meg a szebbnél-szebb szandá­lokat és nagy volt a pénztárak forgalma is. MONORqivrafcgs Mosásbemutató Szerelmi bánatában lúgkö­vet ivott K. Márta, monori la­kos. A maró folyadék súlyos sérüléseket idézett elő nyelő­csövében és hangszálain. Fel- gyógyulásához hosszú hónapok szükségesek. Búcsú a munkahelytől Ünnepélyes keretek között búcsúztatta Katona János te­lepvezető a monori rmgtisz- títótelep két nyugdíjba távozó idős dolgozóját: László Sán­dor párttitkárt és Mártó-ti Ilo­na takarítónőt. Munkatársai ajándékokkal lepték meg őket. i mosószeréi!.' Megkezdődtek az öntözési idény előkészületei f elkészült a gépállomás A Monori Gépállomás felké­szült a tavaszi munkákra. Har­mincnyolcezer hold a tavaszi tervük. Sajnos nagy gondot okoz az, hogy kevés a trakto­ros. A téli traktorosképzőn a 70 hallgató közül 30 új gép­vezetőt neveltek maguknak, de még így is kevesen vannak. A Dózsa fermelősiövetkeiet jelenti A nagykőrösi Dózsa Ter­melőszövetkezetben április 6-ig befejezték 150 hold borsó vetését. Elvetettek ezenkívül 40 hold tavaszi árpát is, vala­mint 40 hold napraforgót. A 150 hold lucerna fogasolása be­fejeződött. A gépállomás 17 traktora dolgozik a termelő- szövetkezet földjein. A tagság megkezdte a tervezett 160 hold burgonya vetését. Többen kölcsönösnek A földművesszövetkezet feb­ruár 12-én nyitotta meg Nagy­kőrösön kölcsönző boltját. Az érdeklődés hétről hétre emel­kedik. Februárban 1400 fo­rintot, márciusban már 5000 forintot forgalmazott a leg­újabb nagykőrösi bolt. IIn.sM7.al Pestre Sokan szerették volna Nagy­kőrösön megtekinteni a Ma­gyar Jégrevű külföldön is nagy sikert aratott Paprika- coctail című műsorát. Végülis a szándékból, elhatározás lett; felvették a' kapcsolatot áz ille­tékesek a Magyar Jégrevű szervezőivel és április 21-én, vasárnap népes csoport indul útnak autóbusszal Budapestre, hogy a Jégrevű műsorát vé­gignézze. A reggel induló kü- lönautóbusz utasai délelőtt Budapest nevezetességeivel is­merkednek. A relativitás 2 szintes, hol a függőleges sorok­nál kereskedett. A rejtvény fe­hér kockái feke­te betűitől ha­marosan benépe­sedtek. Amikor az egyik rejtvény vé­gére ért, mási­kat kezdett. Szü­net nélkül szor­goskodott. Az én figyelmem pedig már megoszlott. Hol a szónok tar­talmas előadásá­ra hallgattam. hol mérgelődtem a neveletlen meghí­vott miatt. El­határoztam. hogy a szünetet a kis csinos, haszon tá­lán fruska kiok­tatására haszná­lom fel. Le is csaptam rá. Érdeklődtem: hol tart a har­madik kereszt- rejtvényben? Mi­re 6 készsége­sen megmutatta, hol akadt el egy pillanatra. Az­után az értekez­let tartalmát kezdtem bírál- gatni. hátha el- szé gyelli magát figyelmetlensé­géért. Kiderült, hogy figyelt. Megmutatta a rejtvény szélét, ahová egy-két hozzászólni valót is feljegyzett. Majd a munka tapasztalatairól kezdtünk cseveg­ni, s a szokásos kérdések kerül­tek sorra: melyi­künk hol dolgo­zik, Ekkor tud­tam meg, hogy rejtvényfejtő társ­nőm nem más, mint az egyik Pest környéki tsz ifjúsági növény- termesztő csapa­tának brigád­tagja. S ebben á má­sodpercben ismét rádöbbentem: mi is az a relativi­tás. Mert ettől a pillanattól tisz­telettel, r.soiaat- tal néztem a ke­resztrejtvényt fej­tő leányra, aki­nek keze nyomán — habár értekez­let idején — per­cek alatt teltek a kockák és ké­szültek el a titok­zatos fejtörőé. Amiért még az előbb haragud­tam, most for­rása lett lelkese­désemnek. És az­óta is mindenütt mesélem: isme­rek egy ifjú tsz- tagot. alig hu­szonkét éves, aki értekezleteken ügy figyel, hogy közben Stendhal ismert regényé­nek mottóját fejti meg, vagy Jevtu­senko versének sorait idézi. (sági) * \ Kétségtelen, so- j kan nem figyel- \ tek az előadóra. : A tavaszi nap széles sugárban ! világította be a \ termet, s a hosz- ; szú tél után va- ; lamennyi é~teke- ' zőnek, ha másod- } percekre is, el- ; vonta figyelmét \ a hivatalos adat- ; halmaztól. A ; szónok azonban ; érdekes esemé- ; nyékről adott ; számot, így a ; kalandozó tekin- ; tetek csak vissza- - kanyarodtak a ! középen levő ; emelvényhez. A mellettem ; ülő szorgosan je- l gyezgette azt, > amit a gyors be- ! szédből éppen le- í hetett. Másik ! szomszédom apró vonalkákat hú- ; zott, ami jelezte, ; hogy ha nem is ; néz a beszélőre, ! gondolatait an- \ nak szavai bilin- ; cselik le. Minden ; rendjén lett vol- ■ na, ha szemben \ ülő társam nem : bosszant fel. For- más fejecskéjét ; egyszer sem for- \ dította az elö- ; adóra. Mindig az \ asztalra nézett. \ amelyen nyitott ! keresztrejtvény ; feküdt. Kezében : a ceruza megál- ; lás nélkül moz- ' gott. Hol a víz­sás ebben az évben vezeti be az öntözéses gazdálko­dást, további 200—300 szö­vetkezetben pedig a meg­levő telepeket bővítik. Megkezdődött az öntözési idény új gépeinek szállítása is. A termelőszövetkezetek öntözőgép-állománya 50 szá­zalékkal növekszik, s az idén meghaladja a kétezret Hétszáz esőztető gépet Nyu- gat-Németországból és Auszt­ria bél szereznek be; ezek zö­me megérkezett, s egy ré­szük már kint is van a gaz­daságokban. íMTI) Az ország egyes mélyebb fekvésű területeit még bel­vizek borítják, más vidéke­ken azonban már megkez­dődött az öntözőtelepek épí­tése. Az ötéves terv nagy­arányú öntözésfejlesztési programjában az idei a dön­tő esztendő: a tavalyinak egyharmadával — 330 000 holdról 446 000 holdra — nő az öntözött terület. Az idén, beleszámítva a csak jövőre üzembe lépőket is, ISO 000 holdnyi öntözőterület épül; ennek több mint kétharmada a termelőszövetkezetekben. Több mint 500 közös gazda­HOL KÉSIK A SEGÍTSÉG? A fennálló szabályok sze­rint minden telektulajdonos köteles a telke előtti árkot rendben tartani, eddig azon­ban semmi ilyen irányú ren­delkezés nem történt. Az Olt és Nyitra utca át­vágott úttestét is helyre kellene állítani, természetesen vízlevezető csö­vek lefektetésével, amit a Duna és Sárd utca kereszte­ződésénél is végre kellene hajtani, hogy ne zúduljon minden víz a Sárd utcába, ha­nem egyenesen folyhasson to­vább. A helyzet pillanatnyilag az, hogy az árkokban és mélyeb­ben fekvő kertekben poshad- ni, zöldülni kezd a víz, az át­vágott utcákon kocsiközleke­dés nincs, sőt a gyalogosok közlekedése is nehézkes, ezért egyesek „öntevékenyen” kez­dik betemetni a vízlevezető csövekre váró nyílásokat. Te­hát épp az ellenkezőjét teszik annak, mint amit laellene. Az érdligetiek nem tehet­nek egyebet: megint és újból sürgős segítséget kérnek, hogy a súlyos belvízveszély egy na­gyobb esőzés esetén ki ne újuljon. (Cs. Z.) Teljes hónapja múlt, hogy i — a vízlevezető főárok és az utcai árkok teljes elhanya- i goltsága következtében — Érdliget egy részének házait I elöntötte a víz. Az érdi ta- nács akkor dicséretre méltó buzgalommal sietett a ve-! szélyeztetett lakosság segítsé­gére, a Bányagyutacs Gyár felé vezető út egy részén nyul- gátat emeltek, ahol a vízleve­zető csövek hiányoztak, átvág­ták az úttestet; a régi kőhi- dat, amely akadályozta a ha­talmas vízmennyiség leveze­tését, lebontották, s a Sárd utca árkait is kimélyítették, így a közvetlen veszély el­múlt. A közvetett veszély azonban nem. A főárok kimélyítéséhez még nem fogtak hozzá, a kőhíd romjai feleit pal­lón közlekednek a gyárba vagy vasútra igyekvők, az árkok ugyanolyan állapot- i ban vannak, mint azelőtt, az | úttestek átvágásai is nyitva i maradtak, mert a víz az árok­ból és a mélyebben fekvő kertekből még mindig nem tűnt el, sőt az a veszély fe­nyeget, hogy egyetlen na­gyobb tavaszi esőzés és a fel­duzzadó víz megint elönti a házakat.

Next

/
Thumbnails
Contents