Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-09 / 82. szám
zJ&rlan 1963. ÁPRILIS 9, KEDD Jugoszláv szakszervezeti küldöttség budapesti látogatása VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Sürgetnek a tavaszi munkák Mindenfelé hangos a határ: benépesedtek a mezők, dolgoznak a közös gazdaságok földjein. Sajnos sokfelé fagykárt szenvedtek a gabonák, ezeket, amint lehet, hengerez- ni kell. A termelőszövetkezetek rövidesen befejezik Cegléden az őszi kalászosok fejtrágyázását. Az elmúlt napokban a termelőszövetkezetekben mintegy 150 pár lófogat dolgozott reggeltől estig. A tavaszi árpa, a mák és a borsó vetését jórészt befejezték. Megindult a munka a szőlőkben és a gyümölcsösökben is. A gyümölcsápolásban némi lemaradás mutatkozik Cegléden a Dózsa Népe és a Tán! kola legfelső osztályában. A ! tanulók közel kétharmada j lány, a többi fiú. Heten közülük úgy döntötték, hogy tovább tanulnak; ketten gimnáziumban, öten pedig technikumokban. Az elmúlt tanévben 23-ból csak öten tanultak tovább. Krekács Zoli szerszámkészítő szeretne lenni. Többen fémmintázónak, mások géplakatosnak és hegesztőnek készülnek. Néhányan a mezőgazdaságban helyezkednek majd el az általános iskola elvégzése után. A kuionbozo társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája annyi idős, amennyi a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Lenin számára világossá vált, hogy a szocialista forradalom nem győz egyszerre több, vagy minden országban, ahogyan azt annak idején Marx és Engels vélte. Lehetséges a forradalom győzelme egyetlen, vagy egynéhány országban is. Ebből az következik, hogy az első szocialista országnak, vagy országoknak egész korszakon át kell kapitalista országok mellett létezniük. A szocializmus építéséhez béke kell, a szocialista országoknak tehát azon kell lenniök, hogy együtt élésük a kapitalista országokkal békés legyen. A szocialista állam egyébként is, lényegéből folyóan is csak békés külpolitikát folytathat, mivel megszünteti a kizsákmányolást, és ezzel azokat az osztályokat, amelyek érdekeltek a háborúkban, területi hódításban, más népek leigázásában. A békéért vívott harc különben is megegyezik a világ összes népének érdekeivel. Mindezeken kívül pedig: a forradalom nem exportcikk. Minden nép miaga dönti el. hogy milyen társadalmi ■rendszerben kíván élni. A szocialista országok nem fegyverrel, hanem építő munkájuk eredményeivel gyakorolnak forradalmasító hatást a világra. A két világháború között az egész világ megismerte az új társadalom békepolitikáját. A Szovjetunió kormánya szakadatlanul harcolt azért, hogy minden országgal normális diplomáciai kapcsolatai legyenek, azaz, hogy minden állammal békés viszonyban legyen. Már a két világháború között javaslatot tett a Népszövetségben az általános és teljes leszerelésre. Riadót fúrt. amikor a német fásizmus háborús veszélybe sodorta az emberiséget, és szorgalmazta a népek és a kormányok antifasiszta összefogását a béke védelmében. Nem a Szovjétunión múlott, hogy a német fasizmusnak mégis sikerült kirobbantania a második világháborút. A békés egymás mellett élés politikájának leglényegesebb eleme azonban a két világháború között a világ első szocialista államának, a nemzetközi proletariátus hatalmas forradalmi bázisának önvédelme volt. A második világháború után néhány évvel jelentősen módosultak és azóta is folytonosan változóban vannak azok a körülmények, amelyek között a világ kommunista és munkáspártjai a békeharcot, a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. Az 1940-es évek végére szocialista országok egész sora jön létre, és kialakul a szocialista világrendszer. Attól kezdve már nem a Szovjetunió és az összes többi ország békéiéről van szó, hanem a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséről. Ez az első döntő különbség a békeharc körülményei szempontjából a második világháború előtti és utáni helyzet között. Még inkább megváltozott a helyzet azóta, hogy joggal beszélhetünk a világpolitikai erőviszonyoknak a béke és szocializmus javára történt eltolódásáról. Ma már ugyanis megfelelő politikai, katonai, gazdasági és tömegerő támasztja alá a szocialista országok bérpolitikáját. Ez a két korszak között a másik döntő különbség. A szocializmus világrend- szert alkotó országai szövetségesek egész sorával harcolnak együtt a békéért. A gyarmati rendszer széthullása következtében létrejött fiatal, független ázsiai és afrikai országok többsége következetes antiimperialista politikát, bé- kepolitikát folytat és együttműködik a szocialista országokkal a háború és az imperializmus erőivel szemben. A világtörténelem teljesen új jelensége a száz- és százmillió embert tömörítő és szinte miamennyi országra, minden VILÁGHÍRŰ fotóművész KIÁLLÍTÁSA CEGLÉDEN Nem mindennapi élményben van részük a ceglédieknek: Angelo Pál, a világhírű fotóművész állította ki képeit. Már az első napon több mint 500-an keresték fel az érdekes kiállítást. A 70 éves mester személyesen is megjelent és hosszabb előadást tartott a fotóművészet fejlődéséről és saját tapasztalatairól. Nem feledkeztek meg róluk Kedves ünnepség színhelye volt a napokban a Cegléd— Csemői Állami Gazdaság. Tizenkilenc nyugdíjast hívtak meg ebédre a gazdaság vezetői. Markovics Károly igazgatóhelyettes meleghangú beszédben köszöntötte az idős embereket, majd a szakszervezet és a pártszervezet nevében üdvözölték az ünnepeiteket. HQNOH m ViPÉgS Eier parcellán — szári aj ta borsó Az OVEF kísérleti gazdaságában a múlt évi 800-zal szemben az idén 1000 kísérleti parcellába százfajta borsót vetnek. Az angol, német, francia, olasz, holland és dán megrendelők elismerését jelenti, hogy a borsóvetést évről évre növelni kell. A kísérleti gazdaságban jól teleltek az őszi vetésű búza-, rozs- és somkóróminták. Vágyak és tervek Az idei tanévben 23 diák vizsgázik a péteri általános isJó hangulat kötelező A fenti címmel vidám, zenés műsort adnak húsvét vasárnap Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Ház színháztermében. A Pest me- I gyei Ruházati Kiskereskedelmi j Vállalat nagyszabású divatbe- I mutatót rendez a műsor kere- ! tében. Rembrandt-kiállítás nyílt Nagykőrösön Az egyik legnagyobb holland festő, Rembrandt műveiben gyönyörködhetnek április 7-től 25-ig a nagykőrösiek. A múzeumban kiállítanak több olyan rajzot is, amelyeket másutt a látogatók nem tekinthetnek meg. Kedves vendégek A Nagykőrösi Konzervgyárban a minap kedves vendégek jártak. Vietnami szakemberek látogattak el Nagykőrösre és tanulmányozták a konzerv- gyártás legújabb módszereit. A gyárban részletesen megvizsgálták az egyes munkafolyamatokat és nagy megelégedéssel szóltak a látottakról. Felkészültek a tavaszra A földművesszövetkezet háztartási boltjában bőséges választék várja a nagykőrösi és a környékbeli vevőket. Különösen a gyümölcsfa-kártevők elleni védőszerekből tartanak nagy készleteket. Neopolból például 3 mázsát rendeltek és az egész tétel rendelkezésre is áll. Gyümölcsfaolajból 1000 kilogramm van raktáron, ez ugyanis az egyik leghatásosabb tavaszi védőszer. A mo- lyosodás és a pajzstetű hatásos ellenszere a kvaszciaforgács. Ebből 700 kilogramm érkezett eddig az üzletekbe. Nikotinból, 60, pernitből 200 kilogramm várja a vásárlókat. KlSZ-védnökség az Agrártudományi Egyetem építkezése fölött gépészmérNagy fába vágták fejszéjüket a gödöllői Agrártudományi Egyetem KlSZ-szervezeté- nek tagjai: védnökséget vállaltak az egyetemen megindult építkezés fölött. Mint Soltész István, a pártbizottság titkára elmondotta, a második ötéves terv százhatvan millió forintos, kiemelt beruházása azt a célt szolgálja, hogy helyet teremtsen az Alma Materen belül az egyetem ma még BuTALÁLKOZÁS AZ OLVASÓKKAL A közelmúltban szinte minden járásban sor került író—olvasó találkozókra a földművesszövetkezetek, a járási, illetve községi könyvtárak közös rendezésében. Legutóbb Kiskunlac- házán, a váci járásban több helyen, a ceglédi járásban voltak ilyen találkozók. Valamennyiről elmondható, hogy az olvasók fokozott érdeklődése nyilvánult meg. s az előző esztendőkhöz képest növekedett, mégpedig jelentősen a résztvevők száma. Ha csak ennyi lenne az eredmény, az sem lenne kevés, ám az író—olvasó találkozók hatása lemérhető a könyvtári forgalomban, de a könyvvásárlás fokozódásában is. Néhány évvel ezelőtt alig vettek könyvet fa’uhelven. Igaz. ma sem arról van szó. hogy már mindenki vásárol, ám a könyvforgalom emelkedő számadatai azt bizonyítják, a ..front- áttörés” ilyen tekintetben is megtörtént, s ebben része van a földművesszövetkezeti könyvterjesztők áldozatos munkájának is. akik napi munkájuk mellett foglalkoznak a könvvek e’adá- cáva1. mégis jut idejük arra. hogy felhívják az olvasók figyelmét az űi könyvekre, a legérdekesebb művekre. így találkozik az olvasókkal nemcsak az író. hanem a mű, a könyv is. dapesten székelő nöki karának. — A nagyszabású beruházásból három, egyenként négyszáz személyes kollégium, megfelelő tanszéki épületek és jól felszerelt tanműhelyek épülnek. Olyan, korszerű tudományos központ, amely méltó otthona lesz az ott tanuló jövendő kommunista mezőgazdasági szakembereknek. Javaslatunkra a KlSZ-bizott- ság kezdeményezést indított, hogy a fiatalok munkájukkal segítsék az építkezés meggyorsítását. Így vállaltak azután védnökséget az építkezésen, ami azt jelenti, hogy a nyári szünidőben önkéntes építőtábort szervezünk az egyetemen. A tábor kétszer kéthetes lesz s egy-egy váltásban mintegy hetvenöt-száz hallgató dolgozik majd az építkezésen. A szervezés megindult, s a KISZ-bizottság tájékoztatása szerint túljelentkezés van: a fiatalok egy részét — köztük a gépészmérnöki kar hallgatóit — a KISZ KB által szervezett központi nyári építőtáborba kellett irányítani. Reméljük, a fiatalok itthon is, s az ország más részében is megállják majd a helyüket, éppúgy, mint a korábbi években — mondotta befejezésül Soltész István. ny. é. A jugoszláv szakszervezet: küldöttség, amely Szvetozár • Vukmanovicsnak, a Jugoszláv ; Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa elnökének vezetésével a Szovjetunióban járt, a SZOT elnökségének I meghívására egy napot Bu- ! dapesten töltött. A jugoszláv j vendégek látogatást tettek a szaktanácsban. ____________ M EGKEZDŐDÖTT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében az Akadémia idei közgyűlésével megkezdődött az Akadémia nagygyűlése. Az ünnepélyes megnyitáson jelen j volt Foók Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Akadémia alelnökei, az elnökség és az Akadémia i tagjai, a társadalmi és kulturális élet sok ismert személyi- , sége. A nagygyűlést R usznyák István, a Magyar Tudományos 1 Akadémia elnöke nyitotta meg. A megnyitó után Erdei Fe- j ! reve. a Magyar Tudományos i Akadémia főtitkára terjesz- j I tette elő az elnökség beszá- ' mólóját az elmúlt év munká- j járói és a legközelebbi jövő j feladatairól. A beszámolók után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi- j zottságának tagja, a Minisz- . tertanács elnökhelyettese szólalt fel, majd az akadémiai j aranyérem és jutalmak kiosz- J tása következett. Az aranyér- j met — a legmagasabb akadé- j miaí kitüntetést — a Magyar Tudományom Akadémia elnök- | sége Hevesi Gyula akadémikusnak, az Akadémia alelnökinek adományozta, tudományos munkásságában elért eredményeinek, az elnökségben kifejtett közreműködésének. valamint az akadémiai intézmények fejlesztésében és a nemzetközi kapcsolatok ápolásában szerzett kimagasló érdemeinek elismeréséül. Ezután Rusznyák István elnök kiosztotta az 1963. évi akadémiai jutalmakat. Az akadémiai jutalom első fokozatát 5, a második fokozatát 10, harmadik fokozatát 20 kutató, illetve kutatócsoport kapta. A jutalmazottak nevében dr. Balogh Károly egyetemi tanár mondott köszönetét. A délutáni együttes ülésen megkezdődött a nagygyűlés tudományos előadássorozata. Kedden osztályvezetőségi beszámolókkal és tudományos előadásokkal folytatódik a nagygyűlés. [ kontinensre kiterjedő népi J békemozgalom. Ezeket a nagy fontosságú körülményeket vette figyelembe az SZKP XX. kongresszusa, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete, majd utóbb a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amikor megállapította és többször is megerősítette, hogy korunkban nem végzetszerűen elkerülhetetlenek többé a háborúk. A nemzetközi élet tényei ezt azóta gyakorlatilag is többször igazolták. Igaz, hogy van még imperializmus, folyik az imperialisták által a világra erőszakolt fegyverkezési hajsza, és le nem becsülhető háborús veszéllyel állunk szemben. Igaz azonban az is, hogy az összes rendelkezésre álló erők tömörítésével, az összes eszközök felhasználáséval meg lehet akadályozni, hogy az imperialisták világháborút robbantsanak ki. Azelőtt csak az lehetett az álláspont, hogy amíg létezik, az imperializmus, a háborúk is elkerülhetetlenek, a békeharc eredménye tehát legfeljebb egy tartósabb', de mindenképpen csak átmeneti béke lehet. Az erőviszonyok most lehetővé teszik, hogy a háborút elkerüljük, noha még létezik imperializmus, amelynek természete magától értetődően, nem változott, Az imperializmusnak nem a természete, hanem helyzete változott meg. Ez történelmileg új, döntő fontosságú körülmény. A békés egymás mellett élés politikáját most már nemcsak azért folytatjuk, hogy elkerüljük a világháborút, hanem azért is, sőt, elsősorban azért, hogy megteremtsük a két társadalmi rend békés versenyének feltételeit, azaz, hogy rákény- szerítsük a kapitalista világra a békés versenyt. Válaszolni kell ezzel kapcsolatban néhány kérdésre: vajon nem ringatjuk-e magunkat illúziókban az imperializmus terveit és szándékát illetően; nem hosszabbítjuk-e meg feleslegesen a kapitalizmusban élőik kizsákmányolását; nem lassítjuk-e a gyarmati népek felszabadulását? Nem ringatjuk-e a háború elkerülhetőségének gondolatával az örök béke csalóka illúzióiban a népeket? A helyzet aZi hogy a Szovjetunió a békepolitika, a fáradhatatlanul kezdeményező diplomácia mellett nem feledkezett meg az agresszorok elrettentésére alkalmas fegyverzet megteremtéséről sem, és rendkívül éberen, szemmel tartja a lehetséges imperialista támadókat. A Szovjetunióé a világ legkorszerűbben felszerelt, legerősebb hadserege. A gyarmati rendszer széthullása azt bizonyítja, hogy a megváltozott erőviszonyok megteremtették a lehetőséget a leigázott népek felszabadulására. Az erőviszonyok tudatában, azok árnyékában, a Szovjetunióra és a többi szocialista országra számítva, azokban bízva fognak fegy-: vert a gyarmati népek. Min- den fegyveresen, küzdő nép \ tudja, hogy a szocialista országok megadják számukra a I szükséges támogatást. A legfőbb kérdés az, hogyan hozza közelebb a békés verseny a szocializmus világméretű győzelmét. Mindenekelőtt azonhan le kell szögezni: abból, hogy az erőviszonyok a béke és a szocializmus javára változtak meg, nem j következik, hogy a szocialista országok feladják eddigi béke- j politikájukat. A kommunista pártok politikája elvi politika és nem változik. Az erőviszo- ! nyok eltolódása megnöveli e békepolitika sikerének esélyeit. A kommunisták nem félnek a békétől, mert tudják, hogy a békés versenyben is j övék a győzelem. Am’-“ nem létezett a Szov- ■'f'inió, a munkásnak annyi volt a bére — ahogyan a költő ' mondip — ..amprmvlit mapa ' Ócsa azon ritka községek közé tartozik, ahol soha nem volt még divatbemutató. Igaz, készruházati szaküzlete 1961 májusáig nem volt a földművesszövetkszetnek, a lakosság Budapesten szerezte be a készruhát. Amióta a szakosítás megtörtént, havonta átlag 100 ezer forint a készruhaforgalom. Ez az üzlet látja el a Gyál, Feiső- pakony és az Ócsa környéki tanyavilág lakosságát is gazdag választékú készruhakészletéből. Egyébként az elmúlt esztendőt eredményesen zárta a földművesszövetkezet, mint Berecz Imréné, igazgatósági tag elmondotta, a szövetkezet együttes nyeresége 1 millió 300 ezer forint volt, a tagság 11 ezer forintot kapott részjegy utáni részesedés és 89 ezer forintot vásárlási visszatérítés fejében. Az első divatbemutatóra, amely vasárnap zajlott le a művelődési házban, közel kétszázan voltak kíváncsiak. Becskei László kirakatrendező ízléses színpadi díszlete emelte a bemutató hangulatát. amelyet egyébként kedvezőtlenül befolyásolt a gyakorlatlanságból eredő világítási technika gyengesége. Persze, a műsor ezt is feledtetni tudta. A divatos férfi-, női és gyermekruhákat a helybeli fiatalság mutatta be, s a zenét is helybeliek szolgáltatták. Az első divatbemutató öcsán Korunk és u békés egymás mellett élés kicsikart” A munkások jogai, életkörülményei attól függtek, milyen volt szervezettségük, öntudatuk, harcuk. Amióta van Szovjetunió, a tőkések ezt nem hagyhatják figyelmen kívül és a munkások is ennek tudatában harcolnak. Amióta van szocialista világrendszer, a tőkések még jobban félnek, és úgy is védelmezik a kapitalista társadalmi rendet, hogy a forradalomtól félve, több engedményt tesznek a munkásosztálynak, mint tennének akkor, ha nem lenne szocializmus a világon. E folyamat végpontja az lesz, hogy a szocialista országok — és azok közül elsőnek a Szovjetunió — elhagyják a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben, vagyis anyagiakban is többet nyújtanak majd, mint a legfejlettebb kapitalista ország. Ez lesz a győzelem a békés versenyben. Ha ez bekövetkezik, védhetetlen- né válik a tőkés rendszer. Minden marxista számára teljesen világos, hogy a békés egymás mellett élés politikája által biztosított béke teremti meg az építés, a gyors politikai, gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségeit a szocialista országok számára. És minél tovább tart a béke, annál világosabban bontakozik ki a szocializmusnak a kapitalizmussal szembeni fölénye. Minél inkább lesz ez így, annál rokonszenvesebb lesz a szocializmus a népek szemében. A kommunizmus eredményeivel forradalmasítja a világ népeit. Ilyen értelemben tehát a békés egymás mellett élés politikája, a békés verseny, a kapitalizmus feletti világméretű győzelem fő eszköze. Emellett, mint békepolitika, természetesen a világ valamennyi népének legsajátabb érdekeit szolgálja. Úgy is mondhatjuk, hogy noha egy pillanatra sem mondunk le katonai erőink fejlesztéséről és semmiféle engedményt nem teszünk az imperializmusnak, ma mindenekelőtt a békés egymás mellett élés és a békés verseny politikájának segítségével, alkalmazásával vívjuk a nemzetközi méretű osztályharcot. Már ma is bízhatunk abban, hogy el tudjuk kerülni a háborút. Ha pedig a szocialista világrendszer a termelés abszolút volumenében is túlszárnyalja a kapitalista világot, ha tovább nő az imperializmustól független politikát folytató országok száma, ha tovább nő a tömegek öntudata, akkor végleg átbillen a mérleg nyelve és az emberiség egyszer s mindenkorra megszabadul a háború veszélyétől. Darvasi István
