Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
rtar MECJIt» Mírhm 1963. ÁPRILIS 28, VASÁRNAP Öt ember közreműködésével naponta hat-hét palántáz ez a nagyszerű gép holdat (Koppány György felvételei) Évi százmillió forint veszteség! Növény védelmünk néhány problémájáról hatásfokkal érvényesül.-mint a kalászosok esetében. A gyomirtás a kalászosoknál szükségszerűbb, mint az elmúlt években valaha is volt, mert a hideg tél miatt rosszul telelt l<alászosok kései fejlődése miatt a gyomok igen előretörtek. Egyes gabonatáblákon a gyomnö- vényéllomány sűrűsége a 200—400-at is eléri négyzet- méterenként. A gyomok a kultúrnövényektől jelentős mennyiségű vizet, tápanyagot és tenyészterületet -vonnak el, ezenkívül magtermésükkel tovább gvomosítják termő területeinket. Ezért minden tsz-vezetőnek — különösen akiknek területén erős gyomfertőzöltség van — élni kell azzal a lehetőséggel. hogy a kalászosok területét időben — május közepéig — gyomirtásban részesítik. A kalászosok gyomirtására nemcsak a Dikonirtnak az előző évivel szemben megnövekedett mennyisége ad lehetőséget. hanem az is, hogy az ezelőtt három-négy évi időszakkal szemben már nemcsak a növényvédő gépállomás rendelkezik nagy teljesítményű motoros permetezőgépekkel. hanem megyénk tsz-eiben 183 darab motoros permetező van. Lehet, hogy nem mindegyik tsz-ben van gép. ahol arra szükség is lenne. Ezért a tsz-ek szükség esetén segítsék ki egymást gépekkel. Ennek lebonyolításában járási tanácsok mezőgazdasági osztályai pedig adjanak segítséget. A kalászosok növényvédelmén túl a másik üzemileg és népgazdaságilag is fontos növényvédelmi feladat a lucerna vetésterületiének — még május első felében az első kaszálás előtt — a lucernafojtó arankafertőzéstől való mentesítése. Az arankakártétel mértékére jellemző, hogy a műit évben megyénkben mintegy 1000 hoíd lucernavetést tett tönkre, illetve kellett kiszántani a nagyarányú arankaferlözés miatt. Ezzel nagymértékben csökkent a legértékesebb takarmányt termő területünk. Megyénkben közel tízmii-, lió gyümölcsfa van, amelyből ' mintegy 8,5 millió há- i zikertben és szórványként található. Ezek növényvédelme talán a legelhanyagoltabb. A kertgazdaságokban a múlt évben közel 60 millió forint kár keletkezett terméskiesés, de túlnyomó részt: mínőáég) Tomivá "rtlfaifL A földművelésügyi 'miniszter és a SZÖVÖS2 elnökének utasítására a házikertek és szórvány gyümölcsösök növényvédelmében most a tavaszon mar némi előrehaladás következett be. A földművesszövetkezetek 70 növényvédelmi brigádot szerveztek, amelyek több ezer termelő, részére szerződés alapján elvégezték a gyümölcsfák télvégi növény- védelmét. Még jelentősebb volt azonban az a ténykedésük, hogy a szerződés során felkeresték a termelőket és megmagyarázták a növényvédelem fontosságát és szakmai tanácsot adtak. A gyümölcsfák növényvédelmének egy újabb szakasza még most kezdődik. A közeljövőben kell végrehajtani a gyümölcsfák lomb- és gyümölcsvédelmét. Ezért a íöíd- művesszövetkezeti növényvédelmi brigádoknak tevékenységüket fokozni keil. A növényvédelemben fontos szerep jut a községi tanácsoknak. Sainos ezek többsége és a mellettük megalakult növényvédelmi bizottságok alig fejtenek ki ez ügyben érdemleges ténykedést. Ez azt követeli; a magasabb szintű tanácsok végrehajtó bizottságai intézkedjenek, hogy a köz- ■ sé8i tanácsok növényvédelmi munkájukat fokozzák, á termelőket mindenekelőtt íeivi- lágosító növényvédelmi propagandával — de szükség eseten és az előírt esetekben törvényes szankciókkal — a védekezési munkák elvégzésére rábírják. A korszerű I 1 es adaianos — mar régen ismert — növényvédelem megyénkben még gyerekcipőben jár. Eddig elhanyagolt volt. Most már itt az ideje, hogy az arra illetékes tanácsi szervek, tér- melőszöveí kezeli és föld művesszövetkezeti vezetők, felismerjék ennek a feladatnak* a jelentőséget és fontosságát. Intezkedéscúk következtében mar ebben az évben jelentősebb előrehaladást érjünk el, a következő években pedig — ahogy a mezőgazdaság kemi- záiása tekintetében :s előrehaladunk — a mezőgazdasági termelés^ mindén területén általánossá tegyük a növényvédelmet. Ignátb Imre kihasználását. Egyik ilyen ki.] nem használt lehetőség a kalászosoknál a gyomirtás. A kalászosokban a <,yom. irtás szükségességét bizonyít- ! ja az, hogy a gyomfertőziittség miatt évente a tsz-eknek mint- \ egy 30—35 millió forint érté- \ kű terméskiesésük van. Ezt a terméskiesést már ebben az | évben 11—13 millió forinttal j lehetne csökkenteni, ha a tsz- j ek a kalászos területek mintegy ötödét 30—35 000 holdat — a leggyomosabb területeket — Dikonirttal vegyszeres kezelésben részesítenék. Ennek jelentőségét bizonyítja, hogy a gyomirtott kalászosok területének átlagtermése holdanként 1,5—2 mázsával növekszik. (1961-ben a kocséri Pe-, tőfi Tsz-ben a gyomirtott ..a- ] lászosok' termésátlaga 2,5 má- ! zsával volt több, mint a vegy- j szeresen nem kezeiteké.) Ez1 mintegy 500—600 vagon ke- : nyer- és takarmánygabona többletet eredményezné. A Dikonirtos vegyszeres permetezés költsége (holdanként 120 forint) a tsz-eknek 3,5—4 mil- j lió forint többletkiadást je-! lentene. Ezzel szemben 11—13 J millió értékű többlettermék-1 hez jutnának. Bizonyított, j hogy a kalászosok Dikonirttal való kezelése legalább olyan gazdaságos, mint a műtrágyázás, hiszen minden rá- ! fordított forint után háromszor annyi értékű többlettermékhez jutnak azok a gazdaságok, amelyek alkalmazzák. A kormány igennagygon_ dot fordít arra, hogy a mezőgazdaság egyre több nö- vényvédőszert kapjon. Ennek következtében a megye tsz-ei részére 700 mázsa Dikonirt áll rendelkezésre. A tsa-ek eddig ennek a mennyiségnek egynegyedét sem rendpiték meg. A 700 mázsa Dikonirt a fentebb javasolt 30 000— 35 000 kh kalászos terület vegyszeres gyomirtásán túl még elegendő mintegy 4000— 5000 hold csöves kukorica és 2000 hold silókukorica és 2000 hold rét, illetve legelő gyommentesítéséhez. Ajánla- j tos, hogy a tsz-ek az emlí- 1 tett területeket is vegysze- j rés kezelésben részesítsék, 1 hiszen a ráfordítás megtérü- I lése és gazdaságossága ezek- ; nél a növényeknél is azonos 1 A korszeru mezőgazdasági termelésben a növényvédelem elkerülhetetlen termelés- technikai eljárás. Ezt minden szakember és termelő tudja. Mégis a megszokotiság következtében hatékony növényvédelmet csak egyes termelési ágakban, vagy növényfilcsé- geknél alkalmaznak. A növényvédelem széleskörű alkalmazásának hiánya miatt oedig jelentős anyagi veszteség éri a tsz-eket és termelőket, mert egyrészt csökken a termés mennyisége, másrészt a termés minőségileg gyengébb, különösen a gyümölcs esetében. Megyénkben a tsz-eket és más termelőket évente mintegy százmillió forint veszteség (volt év, amikor jóval több) éri a növényvédelem elhanyagolása miatt. Ezért teljesen érthetetlen, hogy egyes tsz- vezetők — egy részüknek főiskolai végzettsége van (!) — a háztáji gazdasággal és házikertekkel rendelkezők még- inkább alig. vagy egyáltalán semmi gondot nem fordítanak a növényvédelemre. A növényvédelmet lebecsülő, vagy elhanyagoló tsz-vezetők és egyéb termelők szemlélete kárt okoz. Ezért e helytelen szemlélet ellen küzdeni kell, mindenekelőtt szakmai felvilágosítássá!, megalapozott gazdasági számítással, de szükség esetén a vonatkozó kormány- határozatok és miniszteri rendelet alapján a szabálysértési eljárás során kirótt bírságolással vagy a termelő terhére hatóságilag elvégzett növény- védelemmel is. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy elsődleges és haiyes eljárás, hogy a tsz-ve- zetőkkel és a termelőkkel megértetjük a növényvédelem fontosságát és szükségességéi. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lehetőséget biz- tosít arra. hogy jelentősen előrelépjünk a növényvédelemben. Az alapvető problé- ma jelenleg nem az, hogy ma sem elegendő növényvédőszerrel, sem elegendő gépi kapacitással még nem rendelkezünk ahhoz, hogy a növényvédelmet a mezőgazdasági termelés minden területére általánosan kiterjesszük, hanem az, hogy a tsz-ek korántsem tervezik és igénylik a rendelkezésre álló lehetőségek Egymás után telnek a rekeszek a szépen fejlett, bokros primőr salátákkal. Naponta több ezret szállítanak belőlük a kereskedelem számára a Petőfi Tsz-ből mi gazdaság főmezőgazdásza volt évekig, mielőtt tavaly elnöke lett a Petőfi Tss-nek. — Már eddig harmincezer fej salátát és mintegy, száz • mázsa spenótot adtunk át a MÉK-nek —, mondja. — Most már naponta szállítunk: ma például hatezer fej salátát, holnap pedig tizenkétezret adunk át exportra. Jó ára van a salátának: 2—2,30-ért veszi ót fejenként a kereskedelem. — Ha csak az időjárás nem okoz nagyobb károkat, elérjük a 250 holdon a 14—15 ezer forintos holdankénti átlag be-' Vételt — mondja az elnök. Igen, csodálatosan gyors fejlődésnek indult az elmúlt hét nyárias melegében, napfényében minden: már bokfdig már huszónkét csőkút adja, a már most is működő i egyik szivattyú segítségével a í talaj, felszíne alatti kavicsré- j tegböl, a bőséges vizet. De még huszonkét kutat fúrnak, I ötszáz holdat hálóznak be ön- j tözörendszerükkel. i Mindez azonban csak egyik I feltétele az igazi nagyüzemi 1 zöldségtermesztés megvalósításának. A kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben a másikat, a gépesítést is, biztosították: két paláníaültető gépet vásároltak, ezek helyezik a jól előké- ; szííett szerves- és műtrágyával erősített földekbe a sok millió zöldségpalántát. Az egyik gépet megnéztük I munka közben. A traktor von! megtették a szükséges előkészületeket. Harmincöt holdon öntözik a kukoricát. Amint Dávid Gáspár, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, legkésőbb május 4-ig befejezik a kukorica vetését: A szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezetben mind a száztizenhárom holdra beszerezték a hibrid vetőmagot. í’olyik a ■ lalajelökészités. Valamennyi kukorica öntözéses lesz. Szűcs \ Imre, a járási terményforgal- | mi kirendeltség vezetője, aki- i vei ebben a szövetkezetben ta- , iálkoztunk, elmondotta, hogy i szerte a járásban meggyorsult a kukoricavctőmag- cserc, sőt egy-két nap múlva már be is fejeződik. Valamennyi termelőszövetkezet megkapta már a hibrid vetőmagot, igy a vetőmag hiánya nem gátolja a kukorica- vetés meggyorsítását. Ugyanezt csak megerősítet- ! ték Ráckevén, Aporkán és Tö- j kölön szerzett tapasztalataink, ahol hasonló lendülettel folyik a kukorica vetése. (s. p.) !*{■*»< mrgvei vásárok május első felelten Május 1: Túra, május 5: Da- bas, május 6: Érd és Pécel, május 13: Tápióbicske, május 14: Tököl és Nagybörzsöny. Vásárváltozás: április 28án Nagykőrös nem tart vásárt. ! ben. összesen nyoleszáz hol- j dón termesztenek kukoricát, míg száz holdon silókukoricát vetnek. Amikor kint jártunk, hatszáz hold alá felszántották ; a földet, s a vetéshez is hozzákezdtek. Itt is megkedvelték a 1 hibrid kukoricát, Martonvásári | 1-est, Martonvásári 5-öst és 39-est vetnek. A Duna-parton egyébként kétszáz holdon termesztenek öntözéses kukoricát. Tavaly ugyanis az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben eredményes volt az öntözéses kukoricatermesztés. Most a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetben' 25—26 ezer holdankénti tő meghagyásával, rendszeres öntözéssel szeretnének nagyobb kukoricatermést elérni. A szigelújfalui Béke Termelőszövetkezetben ugyancsak í megkezdték a kukorica veté- ' sét. Itt is túlnyomóan hibrid kukoricát vetnek, ; amihez a vetőmag már a szövetkezet raktárában van. A sáros, nedves föld hosszú ideig | gátolta a község határában a munkát, a kedvezőre fordult ! idő hatására most már teljes , erővel végezhetik a szántás- i vetést. Ennek nyomán meggyorsult a tavaszi munka, azo- ; kon a részeken is dolgozhatnak, amelyek giemrégen még I víz alatt álltak. } Vegyszeres gyomírtószert használnak harmincöt holdon ' kísérletképpen a szigetszent- mártoni Szigetgyöngye Terme- í lőszövetkezet gazdái, összesen j 120 holdon termesztenek az idén kukoricát, s idejében Közös gazdaságaink túlnyomó része máris sokat pótolt az időjárás okozta nagy elmaradásból. Az elmúlt nyolc-tiz nap alatt örvendetesen meggyorsult a munka, földbe került a kora tavaszi növények magja, sok helyütt a kukoricavetéshez is hozzákezdtek. Ugyanakkor jő néhány termelőszövetkezet még nem szerezte be a vetéshez szükséges hibrid kukoricát. Ellátogattunk a ráckevei járás községeibe, s megnéztük, gondoskodtak-e megfelelő vetőmagról, hozzá- kezdtek-e már a kukorica vetéséhez és milyen akadályok gátolják esetleg a munkát. A járási pártbizottságon elmondották, hogy az elmúlt napokban csaknem mindenütt hozzákezdtek a kukoricavetés előkészítéséhez, sőt több termelőszövetkezetben már vetik a kukoricát. A dömsödi Aranykalász Termelőszövetkezetben már az utóját végzik ennek a munkának, a napokban a lórévi Duna- menti Termelőszövetkezetben is befejezik a kukoricavetést. Ami a vetőmagcserét illeti, ez is meggyorsult, a termelő- szövetkezetek többségében már beszerezték a szükséges hibrid kukorica-vetőmagot. A járás területén egyébként 13 830 hold kukoricát vetnek, s ennek több mint 21 százaléka a földben van. Kétszáz hold kukoricát öntöznek az idén a kiskunlacházi Petőfi TermelőszövetkezetJó ütemben vetik a kukoricát Meggyorsult a vetőmagcsere - Népszerű a hibrid mag a ráckevei járásban Korszerű nagyüzemi kertészet • • * Harmincezer fej saláta — Ötszáz holdon csökutas öntözés — Nincs munkaerőgond a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben A hollandi ágyak üvegablakai bágyadtan csillognak, mintha sok ezer opál kő verné vissza a felhők mögé bújt április reggeli nap fényét. A melegágyak fölött népes asszonybrigád hajladozik: az üdezöld, szépen bokrosodon salátafejeket szedik ki. s rakják kosarakba a kertészet dolgozói. Itt, Kiskunlacháza határában a betonút mellett, idén- tavasszal, néhány hét alatt, szinte a földből no« ki ezen a hatalmas területen a Petőfi Tsz nagyüzemi, zöldségkerté- szele. Igaz, már tavaly is termesztettek zöldséget ebben a közös gazdaságban, de megfelelő. berendezés nélkül, inkább külterjes módszerekkel. Mennyire más már az'idei kép: míg a múlt évben mindössze 340, idén már tízezer ablak alatt nőnek, féjlődnék a saját erőből épített hajtatóházban sarjadt paprika-,,, paradicsom-, uborkapalánták, primőr zöldségek. ' ■ ff.. Markáns, napbarnított arcú. fiatal férfi közeledik. Szűcs Béla' agrármérnök, aki az egyik legnagyobb alföldi ál’.arosak a paradicsompalánták, a paprika is virágzik a hajtatóházban. — De egyik évről a másikra - hogyan tudtak ilyen nagyarányú zöldségtermesztésre berendezkedni? — kérdem Szűcs Bélától. Ezt nem lehet másképpen — feleli —, a nagyijzemi zöldségtermesztésre nem lehet fokozatosan áttérni. Vagy kis parcellákon termelünk, drágán, kézi erővel, vagy nagy területen gépekkel, öntözéssel. Mi az utóbbit választottuk.. Jólesik látni és hallani: idén az egész zöldségtcrületet két nagy teljesítményű Mannesmann berendezéssel öntözik, sőt még 250 hold szántóföldi növényt,' takarmányt, lucernát is: A vizét csőkutalcból nyerik, ! amelyeket saját brigádjuk fúr, j igen alacsony önköltséggel. A I brigád állandóan dolgozik, edtatta egyszerű szerkezet gyorsan, pontosan, nyílegyenes sorokban ültette a rajta ülő négy asszony által egyenként adagolt paradicsompalántákat a földbe. A gépnek nagy a teljesítménye: öt ember közreműködésével, naponta 6—7 holdba képes kiültetni a palántákat. A gépesítésnek ezen a fokán a Petőfi Tsz-ben nincsenek munkaerőgondok: 80—100 ember elegendő, ennyi dolgozik állandó jelleggel tavasztól őszig, a hatalmas belterjes zöldségterületen. Hozzá kell ehhez még tenni azt is, hogy ilyen körülmények közé szívesen járnának többen is, hisz’ az ültető-, kapálógépek elvégzik a munka nehezét. Ugyanakkor a megyei -pártbizottság által ajánlott eredményességi munkaegység alkalmazása, s a minden hónapban pontosan kifizetett húsz forint munkaegységenkénti előleg is, } vonzza a szövetkezeti parasz- I tokát, családtagjaikat, a nagyszerű fejlődést ígérő nagyüzemi kertészetbe. Ami idén tavasszal Kiskun- lacházán, a Petőfi Tsz-ben valósággá válik, ha megfelelő szakvezetéssel és a modern agrotechnika alkalmazásával párosul, járható út, s követendő példa a többi közös gazdaság számára is. Hetesi Ferenc Pál
