Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

VII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1963. ÁPRILIS 34, SZERDA A szakember szemével Milyen módszerekkel növelhetjük a paradicsomtermést? A helyi termel ős zö vetkeze­tek ez évre 525 hold terü­letre, összesen 503 vagon paradicsomra kötöttek szer­ződést a konzervgyárral. Az elmúlt évek helyi pa­radicsomtermesztéséről meg­állapíthatjuk, hogy az el­éri ugyan az országos átla­got, de messze elmarad az állami gazdaságok és kísér­leti gazdaságok átlagától, mind termésmennyiségben, mind forintértékben. Több éves átlagban a paradicsom­termés 70—80 q/kh és a bevétel 5000—7000 forint/kh. Ugyanakkor az állami gaz­daságok 150 q/kh termést és holdanként 15 ezer forint bevételt érnek el. Célszerű lenne termelőszövetkezeteink kertészeinek meglátogatni a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet kecs­keméti telepét, ahol Mé­szöly Gyula Kossuth-díjas igazgató irányításával a ha­zai paradicsomtermesztés leg­korszerűbb és legszakszerűbb módját tanulmányozhatnák. Városunk homoktalaja a korai szántóföldi paradi­csomtermesztésre kiváló. Az adottságokat még jobban is ki lehetne használni, szaksze­rűbb -termesztéssel. A kí­sérletek szerint a leggazda­ságosabb pálántanevelési mód az egyszer tűzdelt palánta. Az eredményes korai szántóföldi termesztés­hez a korai vetéssel pá­rosulnia kell a korai ki­ültetésnek április végén, május elején. Korai és össztermés szem­pontjából legjobb eredményt a tápkockás palánták adják, ennek ellenére a tápkockás palántanevelés nagyüzemek­ben addig nem ajánlható, amíg megfelelő teljesítmé­nyű tápkockagyártó és táp­kockát ültető gép és kellő mennyiségű üvegfelület nem áll rendelkezésre. Bár a faty- tyazás és hajtásvisszavágás a korai termésmennyiséget jelentősen fokozza, ez a mű­velési mód nem nagyüzemi, sok kézi munkaerőt igényel. A kecskeméti 42-es fajta számára 120 + 30 x 30 cm-es, a kecskeméti 363- as fajta számára 140 -f- 40 x 50 cm-es ikersoros ültetés a legjobb. Fogatos művelés esetén a kecskeméti törpe 70 + 30 x 30 cm-es ikersóros ültetés, a kecskeméti 42-es fajta szá­mára a 70 x 40 cm-es te- nyészterület a legjobb. Ä borsav 0,05 százalékos tö­ménységben kétszeri levél­permetezésre használva 25 százalékkal, a cinkszulfát 0,03 százalékos töménységben egy­szeri levélpermetezéssel 21 százalékkal emelte a töven- kénti termésátlagot. A helyi paradicsomter­mesztés egyik fő hibá­ja, hogy elmulasztják a gombabetegségek elleni permetezést. Az 1 százalékos bordói le­ves, vagy 0,5 százalékos vi- tigran, vagy 0,4 százalékos DNRB permetezés nem ha­nyagolható el. Az eredményes termesztés érdekében kettő-négy per­metezés szükséges, az idő­járástól függően. Nagyüzemi viszonyok között gépi, illet­ve lóvontatású permetezőgé­pekkel a védekezés gyorsan és olcsón végrehajtható. A paradicsompalántákat olyan területre ültessük, amelyen a megelőző 3 évben nem termeltek pa­radicsomot, vagy burgonyaféléket. Ezzel ió elősegíthetjük a növényi és állati kártevők elleni vé­dekezést. Ha üveghiány van, a pa­lántaneveléshez jó] felhasz­nálható a műanyagfólia is Fényáteresztő képessége azo­nos az üvegével, szigetelő képessége pedig jobb, ezért mint kiváló takaróányag is számbajöhet. Felhasználásé­nak . egyik gazdaságos mód­ja az alagút, az alagútfólia takaróját pvc-csövekre sze­reljük, így a szél nyomá­sának rugalmasságánál fog­va szakadásmentesen ellen­áll. A nagy aiagutas fólia­ágy négyzetmétere 35— 40 forintba kerül, ugyan­akkor a hollandi ágyak építési költsége átlago­san 350 forint négyzet- méterenként. Termesztés során hasznave­hetetlenné vált fóliákat a gyér 40 százalékos térítéssel visszavásárolja. Esetleges késői tavaszi fagyokra számítva, hideg­ágyakban nevelt tartalékpa­lántákról feltétlenül gon­doskodni kell. 1952. évben az erős májusi fagyok a szo­kásos termésnek csak 25 százalékát hagyták meg, mert Nagykőrösön sem gon­doskodtak tartalékpalánta ne­veléséről. Ha meggondoljuk, hogy Nagykőrösön 3—5 millió fo­rintot kell elérni paradi­csomtermelésből a termelő- szövetkezeteknek, akkor nem hanyagolhatjuk el az 50—100 százalékos tartálékpalánta- nevelést. Ha az egész terü­letre elegendő hidegágyi tar­talékpalántát nevelünk, an­nak költsége legfeljebb 150 000 forint és ezzel szemben áll a 3—5 millió forint bevétel, amelynek könnyen kieshet 70—80 százaléka is egy 1952. évihez hasonló erős májusi fagy esetén. Most még nem késő a hi­degágyi tartalékpalánta neveléséhez a vetés. Kecskeméti törpéből a jó termés érdekében 1 holdra 22 ezer palánta, a kecskeméti 42-esből 18 ezer palánta, a kecskeméti 363-asból 10 700 palánta szükséges, ikersoros termelés esetén. Általános jelenség vá­rosunkban is, hogy 1 hold területre lényegesen kevesebb növényt ültet­nek ki, mint amennyi szükséges. A sűrűbb ültetésnek a nagyobb terméseredményen kívül tko- raiságfokozó hatása is van. Egy hold paradicsom mun­kálatainak elvégzéséhez ló- fogatos műveléssel 97—98 munkanap szükséges, gépe­sítéssel ez 64—65 munka­napra csökken. Különösen jelentős a gépi palántaültetés. A túl hideg­ben való kiültetést kerülni kell, mivel a paradicsom gyökérképződése 15 Celsius- fok hőmérsékleten indul meg. A holdankénti termésnöve­lés és forintbevétel emelé­se érdekében ne hanyagoljuk el a tartalékpalánta-nevelést, a korai kiültetést ikersoro- san és a növényvédelmi per­metezést. Dr. Konrád Zoltán Ah«»9 kevés a fiatal, de sok a rádió és az újság A - külterületi iskoláknál végrehajtott körzetesítés so­rán az alsójárási iskola pe­dagógusa, Nagy Árpád is elhagyta régi munkahelyét, s a gyerekekkel együtt ő is a városba költözött. Felesé­ge az alsótagozatosokkal to­vábbra is a kinti iskolában foglalkozik. Közben Nagy Árpád nép­művelési ügyvezető is lett, s mi erről a feladatról ér­deklődtünk nála. Körzete az Arany János és a Petőfi termelőszövetke­zet egy részére terjed ki, de Gógány, Alsójárás és Ludas is az ö területe. A Petőfi Tsz I-es üzemegy­ségében, ahol villany is van, egy tv van elhelyezve, s ezt rendszeresen üzemeltetik. Na­ponként átlagosan húsz né­zője van. Van egy kis könyv­tár is, úgyhogy az olvasni­valót sem hiányolhatták a téli időszakban az emberek. Most, hogy komolyan meg­kezdődött a földeken a mun­ka, egyre kevesebb idő ma­rad az olvasgatásra. A Petőfi Tsz a bokrosi tsz­klubot kapta meg, s ott ala­kítottak tsz-klubot a tagok. Érthető, hogy minden kul- túrmunka inkább ide össz­pontosul. Amint a népmű­velési ügyvezető elmondta* kevés a fiatal. Nagyobb ré­szét elszippantotta a város. A város, amely ma már nincs a régi távolságra, hi­szen rendszeres autóbuszjá­rat biztosítja a zavartalan közlekedést, s még az isko­lás gyermekeknél sem jelen­tett komolyabb bonyodalmat a körzetesítés. Próbáltak volna már szín­játszó csoportot is alakíta­ni, azonban nem volt hozzá megfelelő „anyag”, hiszen hiányzott a fiatalság, így nem volt lendület. Külön­ben a pedagógus — aki ezek között az emberele kö­zött élt —, állítja, hógy nagy változás ment itt végbe az utóbbi tíz-tizenkét eszten­dőben Bizonyítékul azt em­líti, hogy majd minden ta­nyában van már rádió, és az újság is egyre több család­hoz jár. TU Készülnek a dinnyések TOLMÁCSRA NINCS SZÜKSÉG Jó hírnevét jó munkával alapozta meg a Gépjavító és Faipari Ktsz autószerviz üzemrészlege Harmadifc éve működik az autószerviz, de az autópark rohamos növekedésével ez a kis üzem, ezen a kis helyen nem fog tudni lépést tartani a követelményekkel. Tovább kell majd bővíteni az üzemet is. Az udvarra lépve az ember fél tucat autóval találja ma­gát szemben. Az egyik Wart­burg kocsi motorját tapogatja egy fiatal szerelő a feltámasz­tott motorfedél alatt. Mellette egy Moszkviccsal foglalkozik a szakember. Az egyik garázs­ban a mennyezetről lecsüngő láncokon hintázik egy Robur, míg a mester alulról csavar­gat benne valamit. Egy mű­szakban 9 szerelő, 5 tanuló és 2 segédmunkás dolgozik. Bizonyos számú kilométe­rek lefutása után a garan­ciális kötelező ellenőrzést, az úgynevezett kettes szemlét is meg kell ejteni. Az utazás közben előfor­dult kisebb-nagyobb hibá­kat is helyrehozzák a se­gítséget igénylő kocsikon. Nagyon sokan még Buda­pestről is idehozzák kocsijai­kat. Európa minden tájáról ide­kerülő autók tulajdonosaival jesítette és a hírek szerint 1963 első negyedéve is tete­mes nyereséggel zárult. — fehér — A Petőfi Termelőszövetke­zet I. üzemegység dinnyé­sei; Molnár Sándor és Mol­nár János minden évben Csányról jönnek a nagykő­rösi közönségnek az aprómag- vú, mézédes, vérbélű görög­dinnyét termelni. Az elmúlt évi helyről a terepváltoztatás következtében úgy elbújtak a törteti út környéki tanyavi­lágban, hogy alig találtuk meg őket. A két család az elmúlt év­ben családonként mintegy 50 ezer forintot keresett. Pár ezerrel többet js kerestek vol­na, ha a városi pénzügyi osz­tály a törvényes alapon álla­pította volna meg az adózási kulcsot. Állításaik, szerint a bruttó bevétel 70 százaléka volna az adóalap, 30 százalék kiadá­soknak számít, ami adómen­tes. De a városi pénzügyi osztály csak a leigazolt ki­adásokat számította le (15 százalék). így kissé több adót kellett fizetni. Egyébként, a rossz időjárás ellenére, elégedettek a ta­vaszi eredményekkel. Remé­lik, az idő is jobb lesz, és ez a tavalyi eredményeket is megemeli. A melegágyakban folyik a magvak elültetése, 25 holdon termelnek dinnyét. — fehér — a mai napig minden zökkenő nélkül meg tudták - értetni magukat. Tolmácsra még nem volt szükség. Hogy az idegen márkájú ko­csikat is megismerjék, a dol­gozók közül minden évben egyet-kettőt az üzemrészből külföldre küldenek, ahol az autókat az ottani gyárakban alaposabban megismerik. Az idekerülő idegen kocsit tehát hozzáértő ember veszi keze­lésbe Nagykőrösön is. Ilyen tanulmányutat végzett a szer­viz részlegvezetője, Zuhany Miklós, aki az NDK-ban és Csehszlovákiában járt, és most készül Jugoszláviába. Magyar László Lengyelor­szágban volt, Fritschek Antal Csehszlovákiában tanulmá­nyozta az autókat. A továbbképzés is az oka annak, hogy az autószerviz komoly munkát végez, aminek hamarosan híre ment. Örömmel hozzák ide ko­csijaikat a tulajdonosok a szükséges garanciális el­lenőrzésekre és javítások­ra. Ennek a jó munkának az eredménye meglátszik abban is, hogy az üzemrészleg 1952. évi terveit 116 százalékra tel­Győztek a kékek Vasárnap reggel vidám gyermekzsivajtól volt hangos a Kossuth iskola udvara. Út­törők gyülekeztek a délelőtt megrendezendő számháborúra. A „kékek” és „pirosak” össze­csapása sok izgalmat ígért. A kékek korábban kimen­tek a Pálfája-erdőbe, hogy a védelmet megszervezzék és felkészülten várják a táma­dást. A pirosaik már az iskola ud­varán megkezdték a szervez­kedést. Három csoportba osz­lottak az őrsök és más-más úton indultak az erdőbe. Legfegyelnuezettebb a Pusz­tai Marika és Fodor Jancsi őrse volt. De a járőrök előre küldéséről — a többiekkel együtt — ők is megfeledkez­tek. így a számháború heves összecsapással kezdődött, amely a leolvasottak számá­nak növekedésével vesztett lendületéből. A pirosak nem tudták elfoglalni a kékek te­rületét, amelynek aktív védel­mét nagyon ügyesen szervezte meg Bartha Lajos őrsvezető. A számháború után megbe­széltük a tanulságokat, utána táborhelyünkre mentünk, ahol eleget tettünk a gyomor köve­teléseinek is. Meggyulladtak a tüzek, s a sercegő szalonna forró zsírcseppjeit mohón it­ták el a nagy karély pirított kenyerek. Amint szűnt az éh­ség, úgy emelkedett a jókedv is. Előkerültek a labdák, meg­alakultak a csoportok. Ki-ki kedve szerint vett részt a szórakozásban. Hosszú szünet után, örömmel üdvözöltük az erdőt, amely most készül ma­gára ölteni új tavaszi ruháját. A nap meleg sugarai piros­ra festették arcunkat, a játék hevében észre sem vettük, hogy eltelt az idő. — izs JfagvKSf&ti ■ rffisasfe — Több az olvasó a könyv­tárban. A beiratkozott olvasók száma túlhaladta az 1960. évit. Akkor 1758, ma 1761 a könyv­tár állandó olvasóinak száma. — UTOS-traktort vásárol az idén a Dózsa Termelőszövetke­zet. — Az Arany János általános iskolában két új tantermet épí­tenek. — A melegvíz-forrás kiak- názási munkálatainak meg­kezdéséről tárgyalt legutóbbi ülésén a városi tanács végre­hajtó bizottsága. — Melegágy! ablakkeretre az Arany János Termelőszö­vetkezet 144 ezer forintot költ az idén. — A Hunyadi Teimelőszö­vetkezet silókombájnt vásárol az idei beruházás során. Kinek van igaza ? XIX. A SZÖKÉSÜNK négy nap­ja alatt■ nem gyönyörködhet­tünk a táj szépségében. Min­dig éjszaka mentünk és a menekülésre gondoltunk, nem a táj szépségével törődtünk. Most, hogy nyugodtabb, biztonságosabb körülmények között éreztük magunkat, ámulva néztünk körül, mi­lyen gazdag és szép ország Algéria. Iskola volt ez az út szá­munkra. Láthattuk, hogy az arab lakosság milyen lelke­sedéssel fogadta mindenütt a fölkelőket. ' Pár napig a fölkelők ven­dégszeretetét élveztük, akik mindennel elláttak bennün­ket. Innen Francia-Marok­kóba vezetett utunk. Közben tervezgettünk, mi lesz, ha hazaérünk. Most már a bi­zalom sugárzott a fiúk ar­cán. Bíztak hazatérésükben, örömmel idézgették a hazai táj különböző helyeinek szép­ségét. EGYSZER aztán azzal állt elénk Szi-Musztahfa meg­bízottja, hogy holnap elvá­lünk a fő csapattól, és egy külön kis társaság Uzsdába megy. Szi-Musztahfa jelenleg ott tartózkodik. Mivel még Vzsdában franciák uralkod­nak, ezért társaságunk illegá­lisan keresi fel-a várost. Fölcsigázott bennünket a hír. Személyesen is látni fog­juk azt az embert, akit a be­csapott, megtévesztett légio­nisták mentőanyga’ként tisz­telnek Algéria-szerte a légiós laktanyákban, helyőrségek­ben egyaránt. Alig vártuk a másnap reg­gelt. Este sokáig beszélget­tünk a hír kapcsán további sorsunkról. Végre eljött a reggel, tár­saságunk érzékeny búcsút vett közvetlen környezetétől. A felkelők parancsnoka sze­mélyesen búcsúzott tőlünk, és sikeres menekülést kí­vánt. Intett bennünket, le­gyünk óvatosak, körültekin­tőek, mert még veszélyben vagyunk. Ide még elér az ezerszer elátkozott légió ke­ze. BÜCSŰZAS után kis tár­saságunk elindult Uzsda fe­lé. Nem féltünk attól, hogy megismernek a 'légió kopói, hiszen arab ruhánk, időköz­ben jócskán kinőtt szakál- lunk, egyformákká tett ben­nünket az arabokkal. — Estére odaérünk — szólt a vezetőnk. — Ezt a bizton­ság kedvéért rendeztük így, hogy estére érjünk a város­ba. Még az est folyamán Szi- Musztahfához kell menni. Kíváncsiság gyötört, hi­szen elég sokat hallottunk a légióban a szöktető csgport : vezetőjéről. Kérésünkre a] vezetőnk elmondotta, hogy ő\ ismeri Szi-Musztahfát, több-] szőr volt nála ugyanilyen] ügyben. Ml TAGADÁS, mindig az', járt az eszünkben, hogy a lé- i gió könyörtelen, vértől cső-; pögő keze utólér minket, ak-] kor, amikor már úgy gon-] dőljük, hogy végleg bizton-\ Ságban vagyunk. Nem ha-] gyott nyugodni az a gondo-] lat, a visszaemlékezés arra] az időre, amikor a szemünkl előtt kínozták halálra, illetve: végezték ki bajtársainkat.] akik ugyanezt cselekedték, \ amit mi. Megszöktek a lé-] gió karmaiból, nekik nem] sikerült, utolérte őket a kő-] nyörtelen halál. Eszembe )u~] tott Kovács is, aki már azt] hitte, végre sikerül hazatérni] a távol kicsi, de nekünk ma-j gyaroknak oly drága szülő-; hazába. ! GONDOLATAIMBÓL ar-\ ra rezzentem fel. hogy a csa-; pat vezetője álljt vezényelt. ■ (Folytatjuk.) '• l J — A te fiad ez a csirkefogó! (Igler karikatúrája) I ---­S PORT KÉZILABDA Csepel Autó—Nagykőrösi í Spartacus 19:11 (9:4) / % Szigethalom. V: Dévényi. Spartacus: Nagy D. — Nagy j Z., Hugyák, D. Kovács L., D. í Kovács F., Maezkó, Papp. Cse- \ re: Susán. A körösi csapat játékosai fáradtan mozogtak. A poros, rossz talajú pálya befolyásol­nia játékukat, és az. hogy a \ csapat kulcsjátékosa — Siroki ; — már a bemelegítés alkal- £ mával megsérült és nem tu- $ dott játszani. ít Góldobók: D. Kovács L. 3, : Nagy Z. 2. Maezkó 2. Papp és ; Hugyák. Jók: D. Kovács L., f Papp és Hugyák. í P. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents