Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-23 / 93. szám

4 1963. ÁPRILIS 23, KEDD EGY TÁJÉKOZATLAN KRITIKUSHOZ A Pest megyei Petőfi Szín­pad április 11-én délelőtt a budapesti Kis Színpadon be­mutatta Felkai Ferenc-. Bo­szorkányok pedig nincsenek című történelmi vígjátékát, mint eredeti bemutatót, jó­részt szakmai közönség előtt. A produkcióról több országos lap is beszámolt, s a Magyar Rádió is megemlékezett. Örü­lünk ennek a sajtóvisszhang­nak, hiszen a Pest megyei Petőfi Színpad együttesének tehetséges, fáradtságot hem • ismerő tagjai, akik immá­ron öt éve járják havi 25— 39 előadással a megye fal- vait, terjesztve a kultúra ér­tékeit, megérdemlik az el­ismerést. örülünk annak is, hogy a tekintélyes Népszava szintén figyelmet szentelt a bemutatónak. A „h. m.” alá­írásé — április 19-én meg­jelent — kritika olvasása köz­ben azonban örömünkbe né­mi bosszankodás is vegyült. Ennek oka pedig a kritikus tájékozatlansága, amit a szombati szerény helyreiga­zítás nem ellensúlyoz. Kriti­kusi megállapításaival nem kívánunk vitába szállni, hi­szen meggyőződésünk,, hogy legjobb tudása szerint ítélte meg a színészek munkáját, s a bemutatott művet. Cikké­nek utolsó szakaszában azon­ban így ír: „A kicsiny, de ösz- szeszókott és így szép tel­jesítményt nyújtó együttes egyes jeleneteknél el tudta feledtetni, hogy nem hivatá­sos színészek játsszák a for­dulatos, szellemes darabot...” Szeretnénk felhívni a Nép­szava kritikusának szíves fi­gyelmét, hogy a Pest me­gyei Petőfi Színpad öt éve működik, mint Pest megye tájoló színháza, szorosan vett, megyeszékhely és kőszínház hiányéban. Tagjai azonban, s így a szóban forgó előadás­ban játszó színészek is — hivatásosak! Olyannyira hi­vatásosak, hogy többségük­ben 5—15 éve, vagy még ré­gebben szolgálják Thália is­tenasszonyát. Az együttes tag­jai közül van aki a Nem­zeti Színház, az Ifjúsági Színház, a Vígszínház, a Tarka Színpad, a pécsi, a miskolci Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a Déryné Színház, vagy más állami színház szerződtetett tagjaként mű­ködött korábban. Arról nerr is beszélve, hogy közülüt többen a Magyar Rádió é: Televízió műsoraiban is rend- szeresen szerepelnek, s így nevüket a nagyközönség ~ is ismeri. S még valamit: a Magyar Rádió minden dél­ben ismerteti a színházak műsorát, s ebben a műsoris­mertetésben más, „igazi” színházakhoz hasonlóan sze­repel a Pest megyei Petőfi Színpad is, a darab címé­vel és a fellépés aznapi he­lyével. Úgy látszik, mind a színészek neve, mind a szín­id adnüti Miklósnak, száza- [ pad ötéves működése elke­rülte eddig a kritikus szíves figyelmét. / A kritikával kapcsolatosan szeretnénk még egy „pontat- lanság”-ra felhívni a figyel­met, amit a helyreigazítás sem említ meg. Ez pedig csupán annyi, hogy h. m. dicsérően említi meg Földeák Róbert zenei munkáját, amely ösz- szekötő zene azonban éppen a budapesti bemutatón — technikai okokból — saj­nálatos módon nem hang­zott el, bár a plakát jelzi... Tenkely Miklós RADNÓTI EST GÖDÖLLŐN magyar lírikusának, a már­tírhalált halt költő emlé­kének szentelt egy estet a gödöllői Juhász Gyula Iro­dalmi színpad. Faddi Mária 'tanár beve­zetőjében ismertette Radnóti fiatalkori költészetének sajá­tosságait, írásművészete fej­lődésének jelentősebb szalca- szait, megfelelő idézetekkel jelezve mind emberi, mind pedig költői formálódásának j mélységét és színeit. Az iro­dalmi est két részét elindí­tó, rövid, magvas bevezető, nem tartalmi, hanem inkább hangulati vagy részben idő­rendi ciklusokra bontotta az est versenyanyagát, de min­denképpen elérte azt a célt, hogy bepillantást kapjon a hallgatóság nagy költőink egész életművébe. A versek gondos válogatása nyomon követte Radnóti legszebb ver­sein és_ műfordításain át a költő emberi. világnézeti fejlődését a legmagasabb csú­csokig. B odor Tibor, a Madách Színház művésze a Bájo- ló, az Ének a négerről. Aki a városba ment, a Hispánia- Hispánia, a Nem tudhatom, valamint az A Iá recherche című versek bemutatásával több más, kiválóan tolmá­csolt vers között is kiemel-, kedő ' művészi teljesítményt nyújtott. Szigeti László, az Állami Operaház művésze, igen nagy és megérdemelt sikert aratott népszerű tenor­áriákkal. Remsey András zongoraművész, Torma Gab­riella zongorajátéka és Új­vári Géza hegedűszólója ez­úttal is színesebbé, gazda­gabbá tették a jól szerkesz­tett műsort. Meg kell em­lékezni a jó közre működők közül Harmath József és Harmath Józsefné versmon­dásáról, akik tiszta, szép szövegmondással, komoly át­éléssel bizonyították lelkiis­meretes felkészülésüket. Nagy versszeretetről tanúskodik Gábor Gyula, Molnár Éva, Berki József előadása is. A műsort a máriabesnyői álta­lános iskola és a gödöllői Török Ignác Gimnázium énekkara egészítették ki si­keres szereplésükkel. Í Juhász Gyula Irodalmi Színpad jó és változa­tos műsorpolitikával, kitűnő vendégművészekkel, tehetsé­ges helyi közreműködőkkel és széles körű szervezéssel biztosítja nemcsak közönsé­ge megbecsülését, elismerését, hanem egyre megalapozottabb rangját is, megyei irodalmi színpadjaink sorában. K. Gy. További folytatást A Gödöllői Járási Tanács művelődési állandó bizottsága a napokban ülést tartott, amelyen az elnöklő dr. Mogyoróssy István tanár beszámolt a gödöllői járás könyvtárosainak, kul- túrház-igazgatóinak, tsz-elnökeánek és községi állandó bizott­sági tagjainak a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, a Pe­tőfi Múzeumban és a Nemzeti Galériában tett március végi kollektív látogatásáról. Az állandó bizottság megállapította, hogy a kiindulás rendkívül hasznos és tanulságos volt. Elha­tározta a bizottság, hogy javaslatot tesz a járási tanácsnak a megkezdett eredményes akció szélesebbk'örű folytatására. Ja­vaslatát eljuttatja a községi tanácsokhoz is, mert. igen kívá­natosnak látszik, hogy a községi tanácsok állandó bizottságai minél behatóbban megismerkedhessenek a művelődési problé­mákkal és tapasztalataikat saját községükben hasznosíthassák. ELKÉSZÜLT AZ ÉRETTSÉGI VIZSGASZABÁLYZAT A Művelődésügyi Minisz­tériumban elkészült a szak- középiskolák ideiglenes érett­ségi vizsgaszabályzata. Az idei tanévben végeznek először szakközépiskolákban tanuló fiatalok — mintegy 300-an. A végleges szabályozásra az új gimnáziumi érettségi vizs­gaszabályzattal összehangol­tan kerti] majd sor. A szabályzat értelmében a szakközépiskolai érettségi há­rom részre: írásbeli, gyakor­lati és szóbeli vizsgára ta­gozódik. Az írásbeli tárgya: magyar nyelv és irodalom, matematika és szakmai elmé­let. Az utóbbiból az írás­belin. a szakmai számítást, a műszaki rajzot és munka- szervezési feladat megoldását kívánják meg a jelöltektől, míg szóbeli vizsgát magyar nyelv és irodalomból, törté­nelemből, matematikából, va­lamint szakmai elméletből kell tenniük. KULTURÁLIS HÍRADÓ J Meg>ei kcpiömíhésrcti kiállítás A Pest megyében élő kép­zőművészek ez évi tárlatát ez­úttal Szentendrén, a Ferenczy Károly Múzeumban rendezik. A kiállításra több mint két­száz kép érkezett. A zsűri har­mincöt művész hetven művét fogadta el. Többek között Dar­esay Jenő, Czóbel Béla, Mi- hálcz Pál, Pirk János, Ilosvai Varga István, Szánthő Piroska, Bornemisza Géza, Dániel Kor­nél, Gál Imre, Göllner Miklós képeit láthatja majd a közön­ség a május 1-én délután négy órakor nyíló kiállításon. Járási társasági táncverseny Szombaton, április 27-én es­tenyolc órai kezdettel a Csepel Autógyár művelődési otthoná­ban kerül megrendezésre a kulturális szemle keretében a ráckevei és a dabasi járás fiataljainak társasági táncver­senye. 4 bemutató után nagy­szabású bál keretében szóra­kozhatnak majd a fiatalok. Előadás a ceglédi Kossuth Múzeumban Április 26-án, pénteken este 7 órai kezdettel Diószegi Vil­mos kandidátus, néprajztudós tart szibériai kutatásait ismer­tető, vetítettképes előadást a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az előadás címe: Az ősma­gyar lélekhit és a sámánkuta­tás eredményei. A Pilis erdőművelése Április 28-án a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban Szappanos András, a soproni Erdészeti Főiskola adjunktusa tart előadást A Pilis erdőmű­velése címénél. Ez egyébként a nagysikerű Pilis kiállítás utolsó rendezvénye. A francia grafika A Kulturális Kapcsolatok In­tézete rendezésében ma dél­után öt órakor dr. Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója nyit­ja meg A francia grafika című kiállítást a Műcsarnokban. Előadás Dickensről Az ifjúsági akadémia kereté­ben dr. Drajkó István tart elő­adást a nagy angol regényíró­ról, Dickensről a váci Gépipari Technikum kollégiumában áp­rilis 26-án, pénteken este fél nyolc órai kezdettel. Múzeumigazgatók értekezlete , Április 24-én, szerdán dél- élőtt 10 órakor a Pest megyei könyvtár helyiségében kerül sor a megye múzeumigazga­tóinak értekezletére. Napi­renden: a megye múzeumainak problémái és feladatai, vala­mint a múzeumi hónap elő­készítése szerepel. Régészeti kiállítás ■Régészeti és helytörténeti ki­állítás nyílik április 27-én, dél­után az aszódi Petőfi Múze­umban. Megnyitó beszédet mond dr. Banner János egye­temi tanár, a régészeti tanszék vezetője. ÉLÜZEM KITÜNTETÉSEK VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A kohó- és gépipari minisz­ter a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezete elnök­ségével egyetértésben több vállalatot tüntetett ki élüzem címmel. Tizenkét üzem közül kettő Pest megyei: a Diós- di Csapágygyár és a Mecha­nikai Művek. További tizenhat vállalatot miniszteri elismerő oklevéllel tüntettek ki. Segíteni mentek, áldozatok lettek Szombaton, a kora délutáni órákban Gödöllőit az Állo­más utcában Túsz János, egyetemi tanársegéd kerék­párján haladt, amikor az ittas állapotban levő Kana­las Rudolf, isaszegi lakos lovaskocsijával a közútról le­sodorta. Az esetet látva, Mé­száros István, gödöllői la­kos autószerelő kisiparos és Berze Sándor, MÁVAUT-sze- relő az áldozat segítségére siettek, illetve a tettes elfo­gására. A lármára megérke­zett Rafael József gödöllői lakos családostól és Ignác nevű fiuk leütötte Mészá­ros Istvánt és Berze Sán­dort. A gödöllői mentők ré­szesítették elsősegélyben az áldozatokat. Rafael Ignác ellen súlyos testi sértés bűn­tette miatt, míg Kanalas Ru­dolf ellen közlekedési sza­bálysértés címén emelnek vádat. Ahol a káromkodás pénzbe kerül Egy 1745-ben hozott tör­vény alapján máig is pénz- büntetéssel sújtható az, aki az angliai Keiif-grófságban nyilvánosan káromkodik. A törvény progresszív. Kato­nák és tengerészek egy shil­linget fizetnek, „Gentlemen”-, ek ennek a dupláját. A „fel­sőbb rétegekhez” tartozók öt shillingért káromkodhat­nak. Ha szó szerint betarta­nák a törvény előírásait, a rendőrség csinos összeget szedhetne be a grófság gép­kocsiktól hemzsegő útvona­lain. (MTI) • — A társművészetek és a zene tárgykörben országos tapasztalatcserét rendez a Népművelési Intézet zenei osztálya, a Csongrád me­gyei Tanács művelődési osz­tálya* és a Csongrád me­gyei népművelési tanács­adó, április 26-án és 27- én, Csongrádon és Hód­mezővásárhelyen. DREZDA - CEGLÉD A két város között nagy a távolság, ám mégis közeli­nek tűnik Drezda és Cég­iét két fiatalja barátságának tükrében. Fodor Edit, a ceg­lédi Kossuth Gimnázium II. osztályos tanulója hosszabb időn át levelezett Ingrid Wagnerről, aki Drezdában tanítóképzőbe jár. A két kislány összebarátkozott a leveleken keresztül, így sen­ki sem csodálkozott azon, hogy egy szép napon német vendéget fogadtak az állomá­son Fodorék. Két hónapig tartózkodott Magyarországon Ingrid, megismerkedett Bu­dapesttel és az ország más nevezetességeivel. Egy évvel később Fodor Edit utazott Drezdába. Az NDK-ban tett látogatása során sok jó barát­ra talált. A többi között megismerkedett Volker Herr- lich-hel, aki ugyancsak ta­nítóképzős. A két fiatal kö­zött egyik levél a másikat váltotta. A minap terjedel­mes csomagot kézbesített a postás Fodor Editnek. A csomag Drezdából érkezett, a német fiú díszes album­mal ajándékozta meg a ma­gyar kislányt. Az albumot maga szerkesztette, és an­nak minden egyes oldala Drezdát mutatja be. Fény­képek és sok-sok szöveg, új­ságkivágások, levelezőlapok mutatják be: milyen volt, milyen ma és milyen lesz az NDK szépséges városa. A földművelésügyi miniszterhelyettes látogatása Cegléden Keserű János földművelés­ügyi miniszterhelyettes, dr. Da jka Balázs, a megyei ta­nács vb elnökhelyettesének kíséretében a múlt hét vé­gén ellátogatott Ceglédre. A kíséretében levő szakembe­rekkel megtekintették a Tán­csics Termelőszövetkezet ba- romfikombinátját és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet szarvasmarha- és sertéstenyé­szetét. TOKQRayiafigS Százak a földeken A bényei Népfront Terme­lőszövetkezet vezetősége büsz­kén újságolta' naponta szá­zaik dolgozlak -a földeken. Húsz holdon a hagymát dug- gatják. Megkezdték a burgo­nya vetését is, a répát már hiánytalanul elvetették. 80 holdon földbe került a kuko­rica, a vetése azonban to­vább folyik. A 70 hold bor- sóvetés szépen sorol. A ter­melőszövetkezet állatállomá- 1 nya kitűnően áttelelt, ami I főleg annak köszönhető, hogy ! a közös gazdaság időben meg- í felelő minőségű és mannyi- j ségű szénát tárolt. Várják a repülőt Hazánkban az állami gaz­daságok összefüggő tábláin gyakran repülőgépekről szór­ják a műtrágyát. Ez a kor­szerű módszer a többi között azért is előnyös, mert a kiszó­randó mennyiség egyenlete­sen eloszlik a földön, és sok­kal olcsóbb, gyorsabb a ha­gyományos trágyázásnál. Gom­bán és Pilisen a termelőszö­vetkezetek vezetősége nem­rég úgy határozott, hogy kéréssel fordul az illetékesek­hez: összefüggő tábláikat trá­gyázzák meg repülőgép %se­gítségével. Segít a társadalom Néhány héttel ezelőtt Kul- : csér László nagykőrösi kis- i iparos, valamint munkatár- i sai: Kulcsár István, Farkas j Sándor kőműves, Bimbó An­tal segédmunkás és Zs. Tóth István ipari tanuló vállal-, ták, hogy társadalmi mun­kában felépítik egy nagyobb cigánycsalád lakását. A hoz­závaló anyagot a városi ta- ; nács biztosította. Május 1-re készülnek [■—A Nagykőrösi Ládagyár 17 i,zdtlalista brigádja' munka­versenyt szervereit május 1 tiszteletére. A versenyfelhí­váshoz mintegy 200 dolgozó csatlakozott. A többi között elkötelezték magukat, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel hurcolnak a késé­sek és az igazolatlan mulasz­tások ellen, a szakszervezeti bizottság és a vállalat veze­tősége pénzjutalmat tűzött ki a versenyben legjobb ered­ményt elérő brigádok, illet­ve dolgozók részére. A SZENTENDREI ÉLÜZEM Huszonnégy féle tennék — Tervteljesítés létszámhiánnyal - Komplexbrigád&k - Kor­— Nagy öröm a számunkra — kezdi a beszélgetést Né­meth Antal, a Szentendrei Cementáruipari vállalat ter­melési osztályvezetője —, hogy a tavalyi kitüntetés után idér) ismét sikerült tel­jesítenünk az élüzem cím el­nyeréséhez szükséges felté­teleket. A bevezetőből kiderül, hogy hosszabb szünet után 1962- ben lett élüzem a vállalat. A nagyobb tervek bizonyítják, hogy ez nem is volt olyan egyszerű. 1961-ben 59 mil­lió forintos tervet teljesí­tettek, 1962-ben 79 milliósat, míg idén már a 90 milliót ostromolják. A budapest—szentendrei or­szágút és a Duna partja kö­zött végzik munkájukat az üzem dolgozói. Huszonnégy féle termék készül üzemük­ben. — Még felsorolni is sok lenne — mondják. — Megcsinálni könnyebb? — kérdezzük. Sokak szerint feltétlenül. Bőven akadnak, akik a sok beszéd helyett inkább a. munkát választják. Éppen ezért a huszonnégyből most csupán hármat említünk, a három legfontosabbat. A legkorszerűbb üzem­részben betoncsövek ké­szülnek, tíztől nyolcvan centiméter átmérőjű, egy és két méter hosszú csö­vek. Az itt dolgozók új, Dániából importált gépeken végzik munkájukat és a gép bemu­tatása mellett elmondják, hogy a világon a termelé­kenység szempontjából ezek szerű munkásszálló a gépek a második helyen állnak. Másik fontos termékük a betonból készült bányaék, amelyet a vágatbiztosító fa­lazásoknál használnak a bá­nyászok. A harmadik a nagy mennyiségben gyártott mo­zaiklap. A betonüzemben dolgozik a vállalat egyetlen, már ko­moly múltra visszatekintő szócialista brigádja. Vezetője Látó Imre, egyben a műhely művezetője is. A vállalat össztermelésének 25 száza­léka. ebben a részlegben ké­szül. A régi szocialista bri­gád példáját néhány hét óta követi egy másik is, ame­lyik célul tűzte maga elé a feltételek teljesítését. A munkaverseny-felajánlá- sok között főként olyanok szerepelnek, amelyek a költségszint csökkenté­sét és a minőségi szín­vonal emelését tűzték ki célul. A baleseti adatok tanul­mányozása azt mutatja, hogy jó felvilágosító munkával va­lamint okosan szervezett, kö­rültekintő anyagmozgatással, rakodással ezen a területen is sikereket értek el a szent­endreiek. A vadonatúj, 180 ember­nek otthont biztosító mun­kásszállóról még az illeté­kes vezetőknek is az a véle­ménye, hogy az országban ez a legrövidebb idő alatt elkészített munkásszálló. Ta­valy májusban kezdték az építést és decemberre be is fejezték. Ez természetesen döntő mértékben hozzájá­rult az élüzem cim elnyeré­séhez. Végül a panaszolt - létszám­hiány után érdeklődünk. — Idén — hangzik Németh elvtárs válasza — a tava­lyinál jóval magasabb ér­tékű tervet szeretnénk tel­jesíteni.- Súlyos gondunk a mintegy tízszázalékos lét­számhiány, de ennek ellenére mindent elkövetünk, hogy ter­melésünk ne szenvedjen hát­rányt. Természetesen elsősorban vállalatunk törzsgárdájá­ra számítunk. Befejezésül a termelési osz­tályvezető még elmondta, hogy bár mindent elkövettek az élüzem cím elnyerésére, nem lehetnek biztosak a dol­gukban, hiszen debreceni testvérvállalatukkal egész esztendőben fej-fej mellett haladtak. Végül is az iparág vállalatai közül a szentend­rei és a debreceni nyerte el az élüzem címet. T. T, t

Next

/
Thumbnails
Contents