Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

1963. Április 20, szombat r«sr MEGYE* Szabad-e gügyögni ?' Ma már senki sem vitatja — legfeljebb a gyakorlatban nem alkalmazza — azt az igazsá­got, hogy a nevelés a születés pillanatában kezdődik. Mara­dandó minden hatás, amely világra jöttétől kezdve éri a kis embert, s nagy tévedés azt gondolni, hogy csak az értelmi fejlődés elvi jeleivel, kibontakozásával egyidőben lehet nevelési célokat elérni. Mikor ? Kialakult tehát a helyes szemlélet, s ez sokféle érdekes következménnyel jár. Megvál­toztak régi elképzelések és ti­lalmak, de minden, ami új a nevelésben, természetesen még nem ment át a köz­tudatba. Ilyen például a gügyögés kérdése. Vagyis: helyes-e, hogy az anya ér­zelmektől túláradó, de „ér- telmesnek’“ aligha nevezhető, dédelgető-beoéző szavakkal, mondatokkal árasztja el a csecsemőt? A néprajzi kutatások sze­rint a legegyszerűbb termé­szeti körülmények között élő, az írást-olvasást nem ismerő népeiénél éppen olyan általános az anyai szeretet­nék ez a megnyilvánulása, mint a civilizáció legmaga­sabb fokán. S a fejlettebb emlősöknél is megfigyelhet­jük: kutyák, macskák, maj­mok a kicsinyeket becéző moz­dulatokkal, nyalogatással együtt különös, gyengéd han­gokat is hallatnak. Mindezek a tények ellenére, a nevelési elvek túlzottan ra­cionális, tehát egyoldalúan „ésszerű'“ felfogása egysze­rűen elvetette, az emberfor­málás módszerei között mél­tatlannak tartotta a gügyö­gést/ Nem utolsósorban azért, mert maga -a szó ellenszen-i vés hiszen égy töröl lítkad a cseppet sem hízelgő értei-1 mű „gügyeséggeT“. De hem a szó fontos —- akár el is vethetjük —, hanem a tartalma, jelentése. Ezt pe­dig így határozhatjuk meg: érzelmi ráhatás. S ebből nyomban kitűnik, hogy az értelmileg szükségképpen fej- \ letten csecsemőkorban az ér­zelmi, hangulati dem a kap­csolatteremtés szinte egyetlen*, eszköze. A csecsemő nem szavak- 4 ban, hanem csak sírással ké- z pes kifejezni éhségérzetét, J testi fájdalmait, s tisztátalan-ij Sággal kapcsolatos, kellethet- ^ len érzéseit. A sírás: ér- ^ zelmi megnyilvánulás. Ha te-1 hát az édesanya a; csecsemő t gondozásának tevékenységé- ^ vei együtt úgynevezett gü- ^ gyögéssel az érzelmek szint-^ jén kedvező hatást • ér el, 4, ezzel nem rosszat, hanem jót ^ cselekszik. A válaszul ka- ^ pótt megnyugvás, nevetés a'j legfőbb bizonyíték arra, hogy ^ a csecsemő nem érzi magát ^ többé védtelennek, hanem íj az édesanya szeretete útján £ örömérzéssel kapcsolódik kör-j nyezetéhez. a világhoz. Meddig ? Más kérdés, hogy az élet j kezdetén helyesnél? felismert í módszert később is meg kell-e jj tartani? S ha igen, meddig? í Ugorjunk át az ellenkezői WWW végletbe. Minden szülő ta­pasztalhatja, hogy serdülő lánya vagy kamaszodó fia terhesnek, ízetlennek találja a becéző gügyögést. Nekik van igazuk, a fiataloknak. Sok szülő — különösen anya —1 ugyanis elvéti a mértéket, el­felejti az idő múlását, nem veszi figyelembe a fejlődés törvényszerűségeit. Vagy eset­leg csak összetéveszti a gü­gyögést a mindig szükséges gyengédséggel. Ami helyes a beszédtanulás, a gondolko­dás előtt, vagy annak kezdeti szakaszában, fölösleges, de ár­talmas is lehet később. Két-három éves kortól a csupán érzelmi hatást túlnyo­mórészt az értelmet fejlesz­tő módszerekkel cseréljük fel. Nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni, hogy a gyengédség, a sze­retet mindig nélkülözhetet­len nevelési „módszer”. A türelmes i magyarázgatás, az apró panaszok, sérelmek megértése, a jelenségek ösz- szefüggéseisnek ésszerű fel­tárása ugyanolyan megnyug­tatóan hat a nagyobb gye­rekre, mint a csecsemőre az érzelmek közvetlen megnyil­vánulása. Más szavakkal: az „értelmes” nevelésben ugyan­azt érzi a nagyobb gyerek, mint a csecsemő a gügyögés­ben: az anyai, szülői szerete­tek a magára hagyatottság kínzó élménye helyett' azt, hogy nincs egyedül, hanem megbízható kapcsolatban áll környezetével, a világgal. Mi a verbális terápia ? Itt egy érdekes összefüggés­re utalhatunk. A modern or­vostudományban mind na­gyobb szerephez jut a ver­bális terápia néven ismeri, eljárás. Közismert, hogy be­Cinke hívogató Picinyke cinke messzi a nyár, • álmos a napfény még ami vár, Jöjj, kicsi házat építtetek, költözz be gyorsan, nézd, de remek. Tornáca is van, ablaka is. Párkányán vár a jó falat is, Szalonna, tökmag, dió, mogyoró, Ének az ára, a víg zeneszó. rím nap 1963. április 20, szombat, Tivadar napja. A nap kél. 4.47 órakor, nyugszik 18.39 árakor. A hold kél 3.29 órakor, nyugszik 14.11 órakor. Várható időjárás: Néhány órás napsütés: Mérsékelt szél. A nappali hőmérséklet 15—20 fok között. — Virágba borult a Duna­kanyar. Az utóbbi napok meleg, nyárias időjárása Szentendrén, Leányfalun, Visegrádon és a, többi Du­na menti település gyümöl­csöseiben, kivirágoztatta a cseresznye- és barackfá­kat. A festői szépségű hegy­oldalakat szinte elborítják a teljes pompájukban virág­zó gyümölcsösök. — A gödöllői 1. számú postahivatal elnyerte a „mintahivatal’“ címet. Ez alkalomból ünnepség kere­tében jutalmazták meg a postahivatal kiváló dolgo­zóit. — Nyolcórás küzdelem a lángtengerrel. Csütörtökön délben Kóspallag községből hívták segítségül a váci tűz­oltókat: a falu melletti Tö­rökmezőn ugyanis, mintegy 25 hold területen, lángba bo­rult az avar. A tűzoltók két fecskendővel vonultak ki és az egyik honvédségi alakulat katonáinak segítségével, kö­zel 8 órás, megfeszített mun­kával tudtak csak gátat vet­ni a tűz továbbterjedésének, amelyet minden bizonnyal felelőtlenül eldobott cisgaret- tavég okozott. — A Pest megyei Petőfi Színpad ma, szombat este, fél 8 órai kezdettel, a rét­sági tisztiklubban a Sza­bin nők elrablása című. bo­hózatot, a ceglédi Táncsics Tsz kultúr házában, a Bo­szorkányok pádig nincse­nek, című történelmi szín­művet adja elő. — A ceglédi Kossuth Mú­zeum hétfőn, április 21-én délelőtt 11 órakor nyitja meg Sámánizmus című kiállítá­sát. A megnyitón Ikainé, Sándor Ildikó muzeológus mond tájékoztatót. — Páncélingekhez hason­ló védőkötény — a hentesek­nek. A SZOT munkásvédel­mi intézetében tervezett és kipróbált, alumínium kari­kákból készült, középkori páncélingekhez hasonló, vé- dőköfényekkel a húsipari munkásokat látják el, hogy megóvják őket a sérülések­től. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a mohácsi Bartók Béla Városi Művelődési Ház sza­badtéri színpadán megtartott lottósorsoláson a 16. játékhé­ten a következő nyerőszámo­kat húzták ki: 6, 22, 26, 50, 55. Dalolj majd érte, ha eljön a nyár, ha zöldell a lomb és a régi tanyán, odú mélyén moha ágyon táncot jársz a cinkebálon! Kátai Antal GYERMEKREJTVÉNY Pajtásak! VÍZSZINTES: 6. Jgyetekkel ál- 2 t cember eleje? 4. í S. Ránc, 6 béri magatartás. Leszámolható mintájú horgolt szekrénycsík HAJ, HAJ.. Kivesznek a szőkék ? 21-én __ A moszkvai Kurilin p rofesszor különleges mű­anyagból készült hangszala­gokat ültetett be egy néma ember torkába, s ezzel meg­adta a lehetőséget ahhoz, hogy beszéljen. — Kissé már elavult. Az angol alsóház több képvise­lője javasolta, hogy hatályon kívül kell helyezni egy XVII. századi rendeletet, amely szerint büntetés terhe mellett tilos a férjnek esti 9 és reggel 6 óra között ver­ni a feleségét, nehogy „az asszony kiáltozása megza­varja a szomszédok éjszakai pihenését”. — Tök és Zsámbék közsé­gek termelőszövetkezetei megfelelően átalakított, il­letve új, gépesített épületek­ben, eredményesen foglal­koznak az itatásos borjúne­veléssel. Jelenleg Tökön kö­zel 100, Zsámbékon pedig 60 borjút táplálnak e mód­szerrel. A két tsz nemcsak saját szaporulatát neveli ez­zel a módszerrel, hanem szerződést kötött a járás többi közös gazdaságaival, sőt fővárosi szövetkezetekkel is. . — Évakosztümök? Egy párizsi kabaré következőkép­pen 'hirdeti új műsorát: „Fi­gyelem! Az év legcsodálato­sabb meztelen revüje! Négy­száz csodálatos kosztüm!” — A termelőszövetkezett jogtanácsosok megyei érte­kezlete, A ma reggel kezdő­dő értekezletén á szövetke­zetek legfontosabb feladatait, a felvásárlás, valamint a be­ruházások időszerű kérdé­seit, s az ezekkel kapcsola­tos jogi kérdéseket beszélik meg a tsz-eket képviselő jo­gászok. — Gödöllőn, az Agrártudo­mányi Egyetem újonnan épülő és meglevő épületeit távfűtéssel látják el. Az ez­zel kapcsolatos tervek készí­tése megkezdődött. — A letkési Bástya Tsz az Ipoly melletti földeken, 170 holdon létesít idén ker­tészetet. amelyre hosszú lejá­ratú hitelből 1 200 ’000 fo­rintot költenek. Eddig 470 ezer forintot ruháztak be a hollandi melegágyak elké­szítéséhez, 720 ezer forintért pedig két nagy kapacitású, Mannesmann rendszerű ön­tözőberendezést vásárolnak. — Helyes lenne másutt is! A csemegeáruházakban a fagyialtos pultok előtt per­selyeket helyeznek el: eb­be dobják a vásárlók a fo­rintosokat, (hogy az eladó­nőknek ne kelljen a nem éppen tiszta pénzt kezelniük ugyanazzal a kéfezel, amely- lyei az ostyatölcsért is meg­fogják. — A Szovjetunióban a kommunista munkamozga­lomban több mint 21 millió ember vesz részt. A „kom­munista munka kollektívája” megtisztelő címért több mil­lió brigád, csaknem kétszáz­ezer műhely és műszak és 35 ezer vállalat versenyez. rádió és a televízió mai műsora szolunk hallgatóinknak. 15.42: Csajkovszkij; olasz capriccio, 16.03: Kis muzsikusoknak. 16.19: Babo- naparádé. — összeállítás. 17.05: Kamarazene. 18.03: Rab Nóra ri­portja. 18,28: Verbunkosok. 18.35: Orvosi tanácsok. 19.05: Könnyűze­ne. 19.30: Or. Garant József köz­gazdász írása. 19.44: Gounod: Fa­ust. — Operaközvetítés. URH 18.40: Könnyűzene. 19.30: Élő vi­lágirodalom. 19.50: Bartók-művek. TELEVÍZIÓ 16.45: Hírek. 16.50: Ki mit tud? Közvetítés Szegedről. 18.30: Zené­lő bolondóra. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.50: Hétről hétre ... 20.00: Mint­ha tegnap történt volna. Vidám műsor Király Dezső írásaiból 22.00: Hírek, Tv-híradó (ism.), tegségeket általában vagy orvosságokkal, vagy sebészeti beavatkozással gyógyítják. A verbális terápia szóbeli gyó­gyítást jelent. Furcsán hang­zik, különösen ha például a vakbélgyulladásra vagy a cu- korbajra gondolunk. Ilyen esetekben nincs is helye an­nak, hogy az orvos túlságo­san sokat „beszéljen’“ a be­teggel. De számos idegrend­szeri, pszichikai bajnál el­sőrendű gyógymóddá és or­vossággá kezd válni nap­jainkban a szó. Mindig az orvos dönti el, mikor és mi­lyen mértékben szükséges ez. Annyi bizonyos — és itt az : összefüggés eredetileg felve- i tett témánkkal —, hogy az or-; voslás modern tudománya módszerei közé iktatta egyes j betegek érzelmi-értelmi befő-: lyásolását, bizonyos betegsé- i gek Ilyen újszerű gyógyítását: (természetesen más, megfe- i lelő kezelésekkel együtt). i A legegészségesebb csecse-; mő és némely felnőtt beteg között az a meglepő hason-: lóság, hogy gyakran élnek i rossz érzések között, nyug­talanság és félelem vesz erőt rajtuk. Közös vonásuk még, hogy nem segít náluk sem­milyen értelmi ráhatás. De amint az érzelmek síkján kö­zelednek zárt világukhoz, bá­mulatos eredményeket érhet el a szülő vagy az orvos. Gügyögés és verbális terá­pia így találkoztak abban a törekvésben, amely napjaink tudományos munkáját jel­lemzi: mind szélesebb össze­függésekben, a valóságnak megfelelő igazságokat kutat­ják, hogy egészséges és bol­dog nemzedékek kövessék egymást az emberiség történe­tében. Gyenes István — Valami gyár, azt látom, \ de ... í — Hú — süvöltött a ke- J mence mérgében. Rettentői rosszat sejtett. Minek mehe- tett be oda az a sok pék? \ — Hu-hu — ordított most \ már bőszülten és erre a Cila} ijedtében, beleszédült a ké-; menybe. Onnét meg egyenest% a kemence hasába pottyant. % — Na, most bennem vagy, ti te egérkerülő — dörögte. —t Azonmód megsütlek, ha nemi mondod meg végre, hogy 'ho-í vá mentek a pékek? — Hihi, dehogy sütsz megá­ll is zen ma nem rakott senki % tüzet a hasadban. — Tegezni merészelsz? Pa-í rancsolódat? — Méghogy parancsolómii Hiszen már senkinek sem kel~i lesz, te mihaszna. Mindig i nagyképű voltál és gonosz s f okkor sütöttél csak kenyeret, ha kedved úgy hozta. Megún-í tak, barátocskám, mert rosszí voltál. Tebenned többé nemi sül semmi, mert kenyérgyári épült a város végén. Nagyot mordult a kemence, f, aztán haragjában kettérepedt.i Cila gyorsan kisurrant a ré-\: sen és elment világgá, hogy új< gazdát keressen magának, akii felfogadja talpnyalójának. MÉG MA IS ott vándoroli az országutakon, de sehol sémi kell őkelme. Ha találkoztok', vele, megmoshatjátok neki/i hogy ne csavarogjon annyit, i. ha-nem tegyen 6 is úgy, mint'/, minden rendes macska: dől-'/ gozzék, fogion egedet. Akkori majd lesz fedele és hozzá be- i csülete. ir Darázs Endre ,4 tnence körül sürgölődött, hí­zelegve. Különösen télen. A sok ékesszóló nyávogásért aztán megtűrte padkáján a macskát a pékmühely nagy­hangú lakója. — Igaz, nagyságos gazdám — nyávogta a macska. Már hallotta régebben, hogy meg­szüntetik ezt a műhelyt, mert kicsi és öreg, de ezt nem mer­te megmondani vendéglátójá­nak, aki az utóbbi időkben különösen — ha rossz kedve volt — sorra odaégette a szép, magashátú kenyereket. — Hej, ha én nem volnék — kezdte volna rá megint, ám rosszat sejtve hallgatott el. Ma olyan elhagyatott volt a műhely. Nem jöttek a pékek, de még a mesteremberek sem, hogy — ki tudja hányadszor — kijavítgassák nagy türe­lemmel. — Eridj csak fel, szolgám, a kémény tetejére, aztán nézz körül, hogy merre csatangol ilyen későn az a sok mihasz­na pék? PÁR PERCIG csend volt, aztán a kemence felkiabált öblös hangján a tetőre. — Mit látsz, szolgám? Csak egy nagy kéményt, amelyik füstöl javában. — Hát még? — Meg egy emeletes házat! — Hát még? — Meg azt, hogy oda térnek be a pékek. — Aztán miféle ház az? Ta­lán kocsma? — Dehogyis kocsma. Vala­mi van rá írva, de riem lá­tom ... — Erőltesd egy kicsit a sze­med, szolgáml í MAR KEGEN fennhéjázott ; a nagyszájú kemence, i — Ej, ha én nem volnék, ; mire is menne ez a környék? ; Nem volna sem kalács, sem < kenyér, de még egy árva ! zsemle sem, ha én. a jóindu- ! latú kemence, abbahagynám f egyszer a munkát. De hát nem \ hagyjuk mindig abba, mert ! megszánjuk a szegény péket, \ aki annyiszor letérdel előt- ; tünk. mikor belénk rakja la- l pátjával a tengernyi kenye- ! rét. Haj, nagy úr ám a kenye- l rek királya, a pékek fejedel- : me, a bögyomrú kemence! í Igaz-e Cila? í Ravasz szemű, tarka macska í volt a Cila, aki mindig a ke­kossuth-radio 8.10: Lányok, asszonyok. 8.30: Operettrészletek. 9.00: Az ifjúsági rádió niüsora. 9.20: Zenekari mu­zsika. 10.10: Húsvéti ajándékkosár. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Be­mutatjuk Vlagyimir Cibin szovjet költőt. 13.15: Operarészietek. 13.45: Hirdetőoszlop. 14.00: Mit olvas­sunk? 14.15: Schubert: D-dur szo­náta. 15.10: A rádió énekkari hír­adója. 15.40: Élőszóval — muzsiká­val. 16.50: Hét nan a külpolitiká­ban. 17.35: Labdarúgó-mérkőzés. 17.45: Riportműsor. 18.00: Zeneka­ri muzsika. 18.50: Irodalmi heti­lap. 19.30: Végh György összeál­lítása. 20.30: Pesti Dzsungel Köny­ve. — Kabarémüsor. 22.33: Tán­coljunk. petöfi-rAdiö 14.20: Bélyeggyűjtők ötperce. 14.25- nnerett-résTletek 15 25- Vála-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents