Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-19 / 90. szám
1963. ÁPRILIS 19, PÉNTEK irrerer Évről évre jelentős fejlődés A Pest megyei MÉK küldöttközgyűlése Szentendrei nők a gödöllői járásban Két üzemet jutalmaztak vándorzászlóval telefonjelentéA Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja tegnap tartotta meg Budapesten, az Akadémiai Nyomda kultúrtermében az évi rendes (küldött) közgyűlését. Molnár László elnöki megnyitója után a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tette meg jelentését, s megállapította, hogy a küldött- közgyűlés határozatképes. Ezután Dömötör József, a MÉK igazgatója terjesztette elő az igazgatóság beszámolóját. Dömötör József elöljáróban megállapította, hogy a MÉK-hez 199 tagszövetkezet tartozik, amelyből 84 termelőszövetkezet, a többi földművesszövetkezet. — A szövetkezetekkel kapcsolataink állandóan fejlőd. nek — mondotta. — Ezt bizonyítja, hogy amíg 1961- ben a leszerződött terület 11100 kstasztrális hold volt, addig 1962-ben 18 786 holdra kötöttek a termelőszövetkezetek termelési szerződést, ami egy év alatt 68 százalékos emelkedést jelent. A vetőmagot idejében és megfelelő minőségben biztosítottuk. Sajnos a termelőszövetkezetek és a mi fáradozásunkat nem honorálta az időjárás kellőképpen, az aszályos év ' következtében terveinket nem tudtuk teljesíteni. Az időjárás megtanított bennünket arra, hogy megfelelő melegággyal, üvegházzal, • öntözőberendezéssel küzdjük le az időjárás okozta nehézségeket. Az öntözéses kertgazdálkodást akadályozza, hogy Pest megyéiben nincsenek átfogó öntözőművek, víztárolók, felszíni vizkivételi művek, amelyek olcsóbbá tennék az öntözést, pedig megyénkén folyik keresztül a Duna. ami lehetővé tesajfr : ' -hogy tovább növeljük az öntözéses kertgaz- dálkoidást. — Felvásárlási tervét a MÉK — mondotta Dömötör elvtárs — 78 százalékra teljesítette, vagyis a 11 134 vagonos tervből csak 8844 vagon valósult meg. Nem teljesítették a felvásárlást óburgonyából, kajszibarackból, szilvából és a kiesés a korai karfiolnál mintegy 400 vagon volt. A burgonyatermesztésre külön kitért és erről hosz- szasan beszélt. Tavaly 1216 vagonnal vásároltak fel, amelyből a termelőszövetkezetek 953 vagont termeltek, a többit egyéni termelők és állami gazdaságok. Ez a megye ellátására nem volt elegendő, ezért 1800 vagon importburgonyát kellett behozni a megyébe, amely — nem beszélve a beszerzésre fordított devizáról — több mint félmillió forintos árréskiesést okozott. Jó volna, ha az állami gazdaságok jobban bekapcsolódnának a burgonyatermesztésbe, és a termelőszövetkezetek is jobban növelnék a burgonya holdanként! terméshozamát. Tarthatatlan — folytatta —, hogy a burgonya holdan ként! átlagtermése Pest megyében negyven mázsa legyen. Az adottságok kitűnőek. A lényeg, hogy a burgonyát öntözhető, szervestrágyázott talajba vessük, másrészt megfelelően válogassuk meg* a termőtalajt. A megyében mindenhogyan meg kell oldani a burgonyatermesztést, .hogy biztosítani tudjuk a lakosság burgorfya- ellátását A továbbiakban részletesen és külön-külön foglalkozott a vegyes felvásárlási és értékesítési ágak eredményeivel, majd az 1963-as esztendő feladatairól és terveiről beszélt. A korai primőráruk termeltetésére a tavalyi egymillióval szemben ez évben másfél millió forintot fordítanak, hogy a korai kiültetett palánták esetleges kártételét megtéríthessék. — A primőrök termelésének nagy akadálya a konzervgyári elhatárolás, mert több olyan tsz került ki a szerződéskötésből, amely eK mar koráBbán primőr- termelési fólytáttak — mondotta Dömötör József. — A tsz-ek megsegítése és a helyi áruelőkészítés megkönnyítése érdekében az idén az abonyi József Attila Tsz- ben, a nagykőrösi Kossuthban, az inárcsi Március 21 .Tsz-ben, a Iciskunlacházi Petőfiben, és a diósdi szakszövetkezet ben csomagolószínt építünk, tovább bővítjük a földművesszövetkezetek felvásárlási tevékenységét, amely előreláthatólag 80 százalékkal emelkedik az 1962-es évhez viszonyítva. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése érdekében több kertészeti növény termesztésével foglalkozó tsz-t patronál a MÉK, bekapcsolódik az ültetvénytelepítési terv megvalósításába is. E munka során 2039 hold gyümölcs, és 2117 hold szőlő kerül betelepítésre. Kevésnek tartjuk viszont a csemegeszőlőt, ami a fenti számon belül csak 160 holdat jelent. Véleményünk szerint — hangsúlyozta az igazgató — Pest megyének földrajzi adottságainál fogva elsősorban csemegeszőlő telepítését kell szorgalmaznia. A MÉK örömmel venné, ha megfelelő helyen kapna mintegy 180—200 hold területet, amelyen szaporítást szolgáló törzstelepet létesíthetne. Ez évben a MÉK elkészíti távlati beruházási tervét, amelynek keretében Cegléden, Nagykátán korszerű értékesítő kirendeltséget építenek, a főváros környékén és a Dunakanyarban is megfelelő felvásárló helyet létesítenek és. megfelelő szakkáderekkel erősítik meg a felvásárló hálózatot, — összegezve: tovább fejlesztjük a megye szerződéses zöldség- és gyümölcstermesztését és felkészülünk a várható termelvények továbbítására — fejezte be beszámolóját Dömötör József, a MÉK igazgatója. Ezután Szokodi Sándor igazgatóhelyettes ismertette a MÉK 1962-es évi mérlegét, majd Kiss Gyula, a felügyelő; bizottság elnöke tette meg jelentését. A beszámolóhoz számosán szóltak hozzá, általában a termelőszövetkezetek és a MÉK: kapcsolatának- további megjavítását szorgalmazták, és kelték, hogy az igazgatói beszámolóban elhangzottakat a MÉK az 1963. évben maradék nélkül valósítsa meg. Végül kiegészítették az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, majd Dömötör József zárszavával véget ért a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjának 1963. évi rendes (küldött) közgyűlése. G. S. Csütörtök délelőtt a szent- ; endrei járásból a nő tan ács és a pártbizottság szervezésében hatvantagú nőküldöttség érkezett Gödöllőre. A járási pártbizottságon Nádaski Sebőn«, a pártbizottság munkatársa üdvözölte a vendégeket, majd ismertette a járás fejlődését, történetét. Ezután a vendégek megtekintették a Bábát pusztán levő liibatelepet, majd a Ganz Árammérőgyárban a gyári nőtanács meghívására közös ebéden vettek részt. Ebéd után a Szárító-pusztán levő tsz-lközi barpmfikomíbinátba látogattak, innen Zsámbok községbe mentek, békegyűlésre. — Fischer Ernő festőművész kiállítása nyűik április 20-án, szombaton fél 1-kor a Derko vi cs -teremben. Megnyitó bestédet mond Balogh András festőművész. (Tudósítónk se) A váci városi és járási párt- bizottság 1959-ben két vándor- zászlót alapított az évenként legjobb eredményeket elérő gépipari, illetve könnyűipari vállalatok részére. A kitüntetett üzemek első alkalommal a 15. szabad május elsején haladtak a díszes selyemzászlókkal az ünnepi menet élén. Csütörtökön délután a váci pártház nagytermében pártbizottsági ülésen született meg a határozat, hogy az 1962. évben végzett munka és a nyolcadik pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett verseny eredményei alapján melyik . két vállalat kapja a vándor- a községi j zászlót. llujbert István, az ipari osztály vezetője részletes tájékoztatót adott a váci üzemeli múlt évi működéséről. 1961- hez viszonyítva 23 százalékkal magasabb termelési értéket állítottak elő a minisztériumok irányítása alatt álló Pest megyét bekapcsolja az IBUSZ társasutazási programjába IBUSZ autóbuszok már nemcsak átrobognak a megye útjain, hanem mindenütt, ahol látnivaló van, meg is állmaik, a megállapodás tehát nagymértékben megnöveli Pest megye idegenforgalmát. nagyvállalatok. A jelentkező akadályokat is leküzdve szép eredménnyel zárta az évet a Forte, a fonógyár, a kötöttárugyár és a bélésgyár. A munka« verseny a dolgozók százait mozgósította több termelésre* s ennek során ötszáz oldalkocsit, százezer négyzetméter fotópapírt, több ezer tv-képcsö- vet és nagy mennyiségű textilárut adnak terven felül váci üzemeink a népgazdaságnak. Javítani való is akad még a munkában. Több üzemnél nagyon magas a túlórafelhasználás, a balesetek száma városi viszonylatban tíz százalékkal növekedett és elmaradás mutatkozott a tavalyi műszaki fejlesztési tervek teljesítésében. A felszólalások során Schivarczenberg József a munkaidő jobb kihasználását említette. Lenyó László bírálta a beruházásokat kivitelező épitőipari vállalatokat Kett- ler László, a munkaerővándorlás jelenségeire hívta fel a figyelmet. Beható vita és az előterjesztett javaslat alapján a pártbizottság úgy döntött, hogy az első csoportbeli üzemek közül a Dunakeszi MÁV Járműjavító Vállalat; a könnyűipari üzemek kategóriájából pedig a Váci Bélésárugyáré a vándorzászló. Rövid beszéd után Búzás Istvánná, a városi pártbizottság titkára átadta a zászlókat Molnár Endre bélésgyári igazgatónak és Zsigri Lajosnak, a járműjavító párttitkárának. Csütörtök délelőtt az IBUSZ kül- és belföldi osztályainak vezetői megbeszélésen vettek részt a megyei tanácsházán a tanács kereskedelmi osztályán. A megbeszélés többi résztvevői a három megyei vendéglátóipari vállalat vezetői, valamint az idegenforgalmi szempontból megfelelőnek minősíthető vendéglátóhelyek üzletvezetői voltak. A tárgy Pest megye bekapcsolása az IBUSZ utazási programjába. Eddig ugyanis úgy a bel-, mint a külföldi társasutazások csak szórványosan látogattak el a megyébe, egy-egy csoport felkereste a Dunakanyart, főleg Szentendrét, vagy Visegrádot. A megbeszélés eredményeképpen azonban ezentúl az IBUSZ belföldi társasutazásokat szervez a megye egész területére, elsősorban természetesen a Dunakanyarba, de többi városaiba és nevezetesebb falvaiba is. Továbbá az IBUSZ külföldi társasutazásai résztvevőit is nagyobb számban vezeti el a megye területén oda, ahol jó ellátásukról megfelelő körülmények között, gondoskodhatnak. Tavasztól kezdve tehát az Felháborító garázdaság Tápiógyörgyén, Vácrátáton és Újlengyelben E napokban garázda elemek három olyan támadásával foglalkozik a rendőrség, amely méltán háborítja fel a szóban forgó községek közvéleményét. Tápiógyörgyén húsvétvasár- nap este hazafelé tartott Csirke Zoltán 29 éves mozdonyíű- lő, amikor ismeretijén fiatalemberek nagyobb csoportja minden ok nélkül rátámadott. A vasutas hátát, nyakát y-QV összeszurkálták, hogy húsz napon túl gyógyuló sérülésekkel szállították kórházba. Vácrátáton húsvéthétfőn délelőtt a Szabadság utcában karikázott Volentics László sződligeti lakos testvérével és édesapjával. Az egyik ház becsülés, az erkölcsi elismerés mellett azonban még megoldatlan néhány szakágban a több tanulást, sok évi „befektetést” igénylő képzettség és a tanulatlan, illetve a szakmunka közötti keresetbeli különbözet- Egy jó szakmunkás, bár nem végzett annyi iskolát, mint egy tanító vagy könyvelő — keresete között alig van különbség. Sőt, azok a tanítók, akik napi munkájuk mellett még esténként felnőtt oktatást is vállalna1.!, alig keresnek többet a többlet feladatot nem vállaló pedagógusoknál. Szerencsére nálunk már minden munkának megvan a maga becsülete: mindegy, hogy valaki orvos, vagy esztergályos, brigádvezető a tsz-ben — egyet tekintenek — a maga posztján milyen lelkiismerettel dolgozik és eszerint ítélkeznek róla. De amíg örülünk, hogy idáig jutottunk, a következő években a tanulást anyagilag is ösztönöznünk kell. Irtunk már arról cikket, hogy fiatalok becsülettel helytálltak, az egyik szakmai tanfolyamon jó eredménnyel vizsgáztak és utána emléktárggyal jutalmazták tudásukat — beosztásuk, fizetésük azonban a régi maradt. Szórványos az olyan hely, mint a Ceglédi Közlekedés és Gépjavító Vállalat, ahol a gyár ösztönzésére tanuló technikusok, mérnökök előbb- utóbb a gyáron belül kapnak képzettségüknek megfelelő beosztást, magasabb fizetést. A galga- györki tsz példája is ritka, ahol elhatároztak: a hároméves mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamot sikerrel elvégzők munkaegységrészesedését tizenöt százalékkal megemelik. Mindenütt más és más lehet a módja az anyagi megbecsülésnek, egynek azonban közösnek kellene lennie: a szakmai képzettségű, főiskolai, egyetemi végzettségű vagy nagyobb gyakorlatú dolgozóknak többet kellene keresni, mint azoknak, akik nem képezték magukat. A pedagógusok, a társadalmi szervek egy része valóban sokat fáradozik azért, hogy minél több fiatal tanuljon tovább, elvégezze a nyolc általánost és azután olyan pályára menjen, amely tehetségének, képzettségének megfelel. Ilyen például a DCM, a Forte, a Pomázi Posztógyár, párt- illetve szakszervezeti bizottsága, amelyek nemcsak addig ösztönözték tanulásra dolgozóikat, ameddig azok felvételüket kérték. Törődtek velük akkor is, amikor nehézségeik támadtak tanulás közben, nem feledkeztek meg róluk vizsgáik befejezéséig. Nem lehet azonban valamennyi pedagógusra és társadalmi szervre elmondani, hogy lehetőségeiknek megfelelően ösztönöznének a tanulásra, minden alkalmat megragadnának a tanulási vágy felkeltésére. Sokszor csak az ösztönösségre, a kor szellemére bízzák: aki akar, az úgyis tanul! Akik azonban lelkesítenek a továbbtanulásra, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a diákok fiatal korukban folytassák az iskolát — nem mindig találnak kedvező visszhangra. Az okok megállapítása azonban még nem hoz változást. A feladatokról mostanában sok társadalmi szerv tanácskozott, 6 számos hasznos javaslat, terv is született, A már korábban társadalmi aktivistákból, pedagógusokból létrehozott tanulási bizottságok tevékenységét felfrissítik, íelelősebbé teszik. Aki szervezett iskolai oktatásban nem kíván részt venni, azokat a társadalmi szerves által életrehívott tanfolyamokra irányítják: szakma ifjú mestere, kiváló ifjú technikus* mérnök, mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam, stb. Valamennyi területen újólag felmérik, akik nem végezték még el a nyolcadik osztályt, s azokkal a pedagógusok, a társadalmi szervek képviselői beszélgetnek. Felkeresik a szülőket is, s megkísérlik jobb belátásra bírni azokat, akik gátolják gyermekük iskolázását. Nagy feladat vár az úttörőszervezetekre, hiszen már az iskolában, tanulás közben kell arra nevelni a fiatalságot, hogy nagyobb igényeket támasszon saját magával szemben, s éljen tanulási lehetőségeivel. S a társadalmi szervek nevelőmunkája sokszor , több sikerre vezethet, mint a rideg adminisztratív intézkedés! A KISZ megyei bizottsága védnökséget vállalt a mező- gazdasági tanulóképzés fölött, ami azt jelenti, hogy több száz mezőgazdasági tanulót szerződtetnek le a különböző mezőgazdasági szakmákra. A KISZ harcol azért is, hogy az ilyen tanulókat keresetben különböztessék meg azoktól, akik nem vizsgáznak. A KISZ azonban a jelenleginél is többet tehetne. Az iskolát végzet KlSZ-e^ek például széllé. hozzáértőbb, nagyobb tudású > emberek oldják meg az ötéves ; terv feladatait Nagyobb gaz- ! dasági eredmények elérésére ; törekszünk, amit csak maga- / san képzett szakkáderekkel, : fejlettebb technikai, műszaki 5 színvonallal biztosíthatunk. ( Nem akarunk vészharangot í kongatni, arra nincs szükség. í Csupán annyit teszünk szóvá, í amennyit a tények kívánnak. í És fontos az is, hogy a nyolc J osztályt el nem végzett 14—26 ff éves fiatalok között különösé-^ get tegyünk. Hiszen a statisz-f, tika azt bizonyítja, hogy a 14—^ 18 éves fiatalok között jóval ^ kevesebb az iskolát be nemi fejező tanuló, mint a húszí éven felüliek között. Az 1961—f 62-es tanévben például 11 423 ^ tanuló iratkozott be a nyolca-^ dik osztályba, s 99,6 százaié-^ kuk le Is vizsgázott. Az 1962- ^ ben végzők 1954-ben iratkoz-f, tak be iskolába. Közülük ff mindössze 18,7 százalék nem ff végezte be tanulmányait Pesti megyében. Ezek részben elköl-i töztek, meghaltak és kis há-i nyaduk maradt kj a tanuló- ^ pádból. ff Nyugodtan megállapíthatjuk^ tehát, hogy ma már jóval ke-^ vesebben vannak, akik kima-^ radnak az általános iskolából^ — de a kevés is sok. Mert az^ általános iskola elvégzése nél-ff külözhetetlen még a kevesebb g szaktudást igénylő munkánál i is. ff Éppen ezért nagy a felelős-1 ségük a pedagógusoknak, a ta-f nácsoknak. a társadalmi szer- ff veknek. Hiszen a sok biztató^ eredmény nem takarhatja el^ szemük elől azt a feladatot,^ amelyet a közömbös, a hol- ^ nappal most még nem gondoló ff fiatalokkal, vagy szüleikkel ^ szemben — hol jó szóval, hol ff az írott törvények érvényes!-g tésével — kell m^oldaniok. ■ - - - Sági Ágnes előtt fiatalemberek durva gúnyolódással és szidalmakkal , illették őket. Volentics Lászlót i leszállt a kerékpárról és meg-* kérdezte, hogy ml a bajuk véri- lük, miért ócsárolják őket? Aj ■ kötözleödö fiatalemberek vé* lasz helyett nekiestek és össze-* verték. Látva testvérének sav* ruk helyzeté t.vissza tért. ke-* rékipáirjával Volentics Istvánt is. hogy segítségére legyen^ Amíg ő leszállt a testvéréneSdi segíteni, az felpattant a saját gépére és úgy akart elme* nekülni. A garázda fiataléin- berek egyike erre elvette Vo^ lentics István gépét és a menekülő Volentics László után, eredt. Utolérte, ledöntötte « I kerékpárról és tovább ütlegeU AVolentics ekkor futásnak? erem. Az ismeretlen fiatalem- ff bér utána, s amint utolérte, a- tf menekülőt késével hátba* ^ szúrta. A sérült testvéreket i súlyos állapotban vitték be a | kórházba. | Újlengyelben, a Temető ut-> icában, ugyancsak húsvéthétri ífőn, az esti órákban Írét fia-* i talember — az eddigiek sze- f rint minden előzmény nél- i kill — kihúzta kunyhójából ésh | összeverte a 41 éves Raffael í Jánost, majd a kunyhóját fel~ Í gyújtották. Raffael súlyos ál- ^ lapotban fekszik az egyik fő- ^ városi kórházban. ff A rendőrség mindhárom ^ ügyben erőteljes nyomozást folytat, s a verekedéseket pro- ff vőkáló fiatalemberek közül ff néhányat már lakat alá is tett. á Ügy gondoljuk: nemcsak a í magunk, de az egész megye f közvéleményének nevében ^ emeljük fel szavunkat azért* ^ hogy az ilyen garázdákkal ff szemben bűnüldöző szerveink ff vaskézzel, minél gyorsabban ff és a törvény teljes szigorával ff járjanak el! I -------f f — Hangosbemondót he- | lyeztck üzembe a HÉV f, nagyiccéi, cinkotai és gödöl- ff lói állomásán. A berendezés | segítségével az eddiginél ff jobban tájékoztathatják a 'f közönséget.-----------------1------------------------f A Könnyűipari Öntöde és y Alkatrészgyár felvesz vsa tér ff ál tfos és weturás f. ^ szakmunkásokat. Jelentke- \ zés: munkaügyi osztályon, ff Vác, Temető u. 6—10. (Telefon: 19.) mi védnökséget vállalhatnának a nem, vagy a kevésb« iskolázottak felett. Vállalhatnák: üzemükben, községükben nem hagynak senkit elkallódni! Segíthetnének a budapesti üzemek, a fővárosi szakszervezetek is: figyelemmel kísérhetnék a bejárók fejlődését, és nem nyugodnának bele, hogy a Pest megyéből bejárókkal törődjön csupán Pes1 megye! Máról holnapra nem lehei rendelettel, béremeléssel megoldani a tanult és a tanulatlan munka közötti bérek másfajta elosztását. De annyit valamennyi üzem* hivatal, ts: megtehet, amit a Ceglédi Közlekedés- és Gépjavító Vállalat, vagy a galgagyörki ts: megtett. A maguk módján kereshetik a vállalaton belü rendelkezésre álló lehetőségei kiaknázását. Heves megy éber a nagyrédei termelőszövetkezet például a saját költségér hoz létre egy kollégiumot ahol a legtehetségesebb gyere keknek lehetővé teszi a magasabb színvonalú tanulást Másutt a már végzetteknél tudásuknak megfelelő beosztást adnak, s számukra magasabb fizetést biztosítanak. Ügyelnek arra, hogy mind s népgazdaság, mind az egyér hasznára kamatoztassák a fiatalok tudását, s ezzel másokai is tanulásra ösztönözzenek. Megyénkben, csakúgy, mini az ország más vidékén, emberek tízezrei üzentek hadat s tudatlanságnak, és ki az általános iskolában, ki a középiskolában vagy egyetemen akarja pótolni, amit a mull rendszer tudatosan megtagadott tőle. Gazdasági életünk fejlődése is megkívánja, hogy
