Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST ME GYEI E 1 1 Z O T T.S Á G A F S A MEGYEI • ■ ■ TANÁCS LA P J A VII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1963. ÁPRILIS 19, PÉNTEK KÖZÉPPONTBAN: ATERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSE Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1962. júniusi határo­zatában mélyrehatóan elemez­te a gépipar helyzetét és en­nek az elemzésnek az alapján megszabta e fontos iparág fej­lesztésének feladatait. A me­gyei pártbizottság e határozat alapján 1962 augusztusában Fest megye gépipari üzemei­nek helyzetét elemezte és en­nek nyomán fontos határoza­tokat hozott. Vállalataink a gépiparra vo­natkozó párthatározat végre­hajtásában jó eredményeket értek el. Ezek az eredmények azonban — bármilyen elisme­résre méltóak is — csak kez­detnek jók. A gépipari párt- határozat ennél jóval távo­labbra mutat, ami azt is je­lenti, hogy még sokáig ér­vényben marad, tehát a mun­ka alapját kell képeznie to­vábbra is. Éppen ezért nem árt, ha újból beszélnek róla az érdekelt gyárakban. Szerkesztőségünk ehhez kí­ván segítséget nyújtani, ami­kor néhány írásban feleleve­níti e fontos határozat néhány főbb pontját, s ennek nyomán saját tapasztalatainkat is el­mondjuk azért, hogy a leg­jobb eredményeket, módszere­ket megyeszerte hasznosíthas­sák. Mindenekelőtt a termelé­kenység magas fokú növelésé­re hívja fel a figyelmet a gépipari párthatározat. Ez a feladat általában érvényes üzemeinkben, a gépiparnak mégis többet kell tennie meg­valósítása érdekében, mert jó vagy rossz munkájával előse­gítheti, illetve hátráltathatja a többi iparág munkájának fej­lődését. örömmel elmondhatjuk, hogy megyénk gépipari üze­mei többségükben megfelelő eredményeket értek el a ter­melékenység növelésében. Ki­sebb zökkenőktől eltekintve 1960-ban és 1961-ben helyesen hajtották végre az addig el­avult és elhanyagolt normák kiigazítását. Éppen ezért ez a nehéz munka a legtöbb helyen a dolgozók támogatásával ta­lálkozott. Ma már elmondhatjuk, hogy az egész megyében, de nyu­godtan hozzátehetjük — or­szágszerte — tudják az embe­rek, hogy nálunk többé nem lesz szükség általános norma­rendezésre, mert a teljesít­ményszintek megállapítása pontos műszaki tényezőkön nyugszik. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik ilyen tényező időközben változik, tehát ha termelékenyebb gépet állíta­nak munkába, vagy ha fejlet­tebb technológia alapján gyár­tanak tovább, stb., akkor a normákat is egy időben a megváltozott körülményekhez igazítják. Ez igazságos, tehát egyetértenek vele az embe­rek. . A műszaki fejlesztés a má­sik fontos feladat a gépipari párthatározatban, s mint ilyen, alapja az általános ter­melési színvonal jelenlegi és távlati fejlesztésének. A párthatározat a műszaki fejlesztési alap hatásosabb fel- használására hívja fel a fi­gyelmet és ajánlja, hogy ezzel a munkával a legjobb szak­embereket bízzák meg. Előírja a határozat, hogy létesítsenek kísérleti műhelyeket és te­remtsenek szorosabb kapcso­latot a tudományos intézetek­kel. E fontos feladatnak megíté­lésünk szerint a Diósát Csap­ágygyár, a Mechanikai Művek és a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára tett a legpél­damutatóbban eleget. A Diósdi Csapágy gyárban amellett, hogy az egész kol­lektíva ügyévé tették a mű­szaki fejlesztést, kísérleti osz­tályt és kísérleti műhelyt is létesítettek. Több évre elkészí­tették a műszaki fejlesztés tervét, s ezt a tervet követ­kezetesen megvalósítják. Az átgondolt munka ered­ménye, hogy az egyre nagyobb termelési terveket építkezés és új gépek beszerzése nélkül végre tudják hajtani, sőt még arra is képesek, hogy terven felüli munkát is vállaljanak, főként exportra, mert a gép­ipari párthatározatból azt is jól megjegyezték, hogy fokoz­ni kell az exportot, főként a nyugati kivitelt kell bővíte­nünk. Mindez annak köszön­hető, hogy önerőből újjáala­kítják meglevő gépeiket, s kö­zülük nem egy „többet tud”, mint a hasonló rendeltetésű új külföldi gépek. Ennek nyo­mán gyártmányaik is ponto­sabbak, szebbek, tartósabbak lesznek, tehát növekszik nép­szerűségük az országban és külföldön is, A Mechanikai Műtökben ugyancsak saját erőből mo­dern gyártóberendezéseket terveztek és készítettek el, s ezek közül néhány már a leg­modernebb követelmények­nek is megfelel. Vannak olyan automata berendezéseik, amelyek gombnyomásra mű­ködnek, s az embernek már csak a felügyeletet kell ellát­ni mellettük. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában a műsza­ki fejlesztés eredményeként olyan feladatokat sikerült vég­rehajtani, például a selejtes ferritpor regenerálását, amit világviszonylatban elsőnek ol­dottak meg. Többi gépipari üzemeink is több-kevesebb sikerrel végez­ték a műszaki fejlesztést, eredményeik azonban elma­radnak az élen járó gyáraké mögött. Ennek több oka van. Például az, hogy nem a leg­jobb erőket bízták meg ezzel a munkával. Vagy amit ugyancsak előírt a párthatáro­zat, nem mentesítették az ez­zel foglalkozó mérnököket, szakembereket a sok admi­nisztrációs munka alól. A Cse­pel Autógyárra például éppen a közelmúltban a miniszté­rium bízott egy sok embert foglalkoztató kimutatás elké­szítését. Tudjuk, hogy az ad­minisztrációra is nagy szükség van, de csak módjával és nem úgy, ahogy például most az üzemösszevonásoknál történik, hogy a központok óriási pa­pírmunkát zúdítanak új telep­helyeik nyakába. Többet ér­nének el, ha a helyszínen is­merkednének meg az új te­lephelyek életével, termelésé­vel, mert így azonnal segítsé­get tudnának nyújtani a hely­színen a műszaki fejlesztés­hez és más fontos feladatok végrehajtásához is. Nem véletlen, hogy a gép­ipari párthatározat első részé­ből a műszaki fejlesztésre vo­natkozó útmutatásokat emel­tük ki. Enélkül tapodtat sem tudunk előre lépni azon az úton, amit magunk elé tűz­tünk, hogy elérjük és ma­gunk mögött hagyjuk a fej­lett tőkés országok iparát. E cél elérése érdekében nem elég egy-két gyár kiugróan magas teljesítménye, az egész iparág gyors fejleszté­sére van szükség és ennék ér­dekében minden gyárnak meg kell tennie a magáét. TÖBBET, OLCSÓBBAN Ankét a nagyüzemi zöldségtermesztés feltételeiről A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya ankétot hívott egybe teg­nap délelőttre, azzal a cél­lal, hogy megyei, járási ve­zetők, szakemberek, vala­mint a termelőszövetkezetek elnökei, kertészei közösen vitassák meg a zöldségter­mesztés fokozásának lehető­ségeit megyénkben. A tanácskozást Török György, a Hazafias Nép­front megyei titkára nyitotta meg, majd dr. Csellóiéi j László egyetemi tanár, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem zöldségtermesztési tanszé­kének vezetője tartott vita­indító előadást. Bevezetőben hangsúlyozta: Pest megyében különös jelentősége van a zöld­ségtermesztésnek, nemcsak a főváros ellátása szempontjából, hanem mert a megye lakossága is igényli az eddiginél jobb zöldségel­látást. A többi mezőgazda- sági termékekhez viszonyítva, a zöldség leginkább idény­cikk, gyorsan romlik, tehát a forgalombaihozatalnál, az értékesítésnél a termelők és a kereskedelem gyorsabb, ru­galmasabb együttes munká­jára van szükség. — Bár Pest megyében is évről évre egyre jobban nö­vekszik a zöldségterület — mondotta —, nem állíthatjuk, hogy a termelés, az előző, kis­üzemi gazdálkodást tekintve, lényegesen megváltozott vol­na. A termelőszövetkezetek megalakulásával ugyan lét­rejöttek a nagyüzemi kere­tek, ezek azonban még ko­ránt sincsenek megtöltve nagyüzemi termelési tarta­lommal. A jövő a zöldségter­mesztésben is a szakosí­tott, néhány fajta nö­vényre korlátozott, gépesí­tett nagyüzemi termelésé. Állami gazdaságainkban már találhatunk ilyen specializált, 150—200 holdas nagyüzemi zöldségterületeket. Ennél na­gyobbakat nem, mert azok már nem lennének életké­pesek, nehezebb áttekintésük, valamint a betakarítás, il­letve szedés és szállítás egy- időben való - jelentkezése miatt. — A zöldségtermesztés fej­lesztésének útja tehát a nagy­üzemi, gépesített termelés felé vezet. Itt azonban — nem úgy, mint a mezőgazdaság többi ágában, nincs lehetőség foko­zatos átmenetre. A jelenleg leginkább elterjedt kisüzemi módszerek, a termelőszövetke­zetek keretében folytatott csa­ládi művelés nem tudja kikü­szöbölni azokat a termésinga­dozásokat, amelyek minden évben bekövetkezhetnek az időjárás és egyéb tényezők miatt. Emellett Pest megyé­ben még eléggé külterjes, úgy­nevezett szárazföldi a zöldség­termesztés. A megye talaja, bár alkalmas a legkülönbözőbb zöldségfajták termesztésére, tápanyagban szegény. Ezt a helyzetet csak öntö­zéssel és nagyarányú ta­lajjavítással lehet meg­változtatni. Az elegendő vízzel, műtrágyá­val, szerves trágyával ellátott zöldségterületek ráfordítása 11—13 ezer forintot tesz ki. Ez a nagy költség a kisüzem: termelés által biztosítható ho­zamok mellett nem kifizetődő. Van már arra példa, hogy ál­lami gazdaságokban, például paradicsomból egy holdról harminc-harmincöt mázsa ko­rai termést szednek le, ame­lyet kilogrammonként két-há- rom forintért értékesítenek. Ezenkívül még 120 mázsát ké­sőbb, a teljes beérés idejében, átlag 60—70 filléres kilónkénti árón. Ilyen hozam mellett ki­fizetődik a ráfordítás, mert ez holdanként 17—20 ezer forin­tos átlagbevételt jelent. Példaként említette meg egy másik igen fontos növény, a bab termesztését. A főként zölden leszedett bokorbabnál a ráfordítás 70—80 százalékát a szedés munkabérköltségei teszik ki. Mint ahogy a borsó­nál is gép szedi és csépeli ma már a termést, a bab leszedé­sét is gépesítik: már idén a megyében is több álla­mi gazdaságban géppel szedik a zöldbabot. Előadásának befejező részé­ben Csellőtei László hangsú­lyozta: a zöldségtermesztés fejlesztésének kulcsa a vizel látás, az öntözés. Az ötéves terv végéig az egész zöldség­terület több mint ötvén száza­lékát öntözni fogják és Pest megye is jelentős anyagi be­ruházási segítséget kap az ál Iámtól ennek megvalósításá­hoz. Csak ezen az úton való­síthatóak meg azok a nagy­üzemi termelési módszerek, amelyek a termelőszövetkeze­tek számára is többletértéket adnak, csak így érhető el, hogy korán, jó minőségben és nagy mennyiségben termesz- szünk zöldséget. Az értékes előadáshoz az ankét résztvevői közül sokan hozzászóltak. Krizsán József, az inárcsi Március 21 Tsz ker­tészetének vezetője hangsú­lyozta: a nagyüzemi termelési módszerekkel például •papri­kából 100—150 ezer forintos holdankénti bevételt Is el le­het érni. Boros András, a Da- basi Járási Tanács elnöke el­mondotta, hogy tapasztalatai szerint jelenleg a felvásárló szervek, többek között a MÉK részéről, az átvételre kerülő zöldség minősítését gyakran szubjektív _ okok határozzák meg. Állandó értékmérőket kell megállapítani, amelyek mellett például a XI. osztályú zöldség értékelése megmarad akkor is, ha kevesebb vagy pillanatnyilag akár több, a ter­més. Fokozottabban kell ér­vényesíteni és kiterjeszteni a védőárakat és a szerződések­ben a biztosított átvételt. Meg­jegyezte, hogy jelenleg túlságosan sok vállalat köt szerződést zöldségtermesztésre, helyesebb lenne, ha a termel­tetés kevesebb kézben össz­pontosulna. így ki lehetne kü­szöbölni az átvételi — és a gyakran túlmagas — fogyasz­tói árak közötti nagy különb­séget. Bagyánszky Istvánná, a csö­möri tsz elnöke, Török Gábor- né, a kiskunlacházi Petőfi Tsz, Kovács Jánosné pedig a tár­noki szövetkezet képviselője­ként beszámoltak közös gaz­daságuk nagyarányú zöldség- termesztéséről. Ignáth Imre, a megyei pártbizottság munka­társának az előadással egyet­értő hozzászólása után dr. Ács Mihály, a megye mezőgazda- sági szakoktatásának vezetője, arra hívta fel a termelőszö­vetkezetek figyelmét: a zöld­ségtermesztés fokozásánál el­engedhetetlen a megfelelő szakmai képzettség. Példaként említette, hogy tavaly, a rác­kevei járásban, az új öntöző- berendezéseket csak húsz­huszonöt százalékban használ­ták ki, szakképzett kezelők hiányában. A kertészek, me­zőgazdászok sem végezhetnek eredményes irányító munkát, megfelelő számú szakmunkás nélkül. Ezért a termelőszövet­kezetek elnökeinek, vezetői­nek — főként a fiatalok tobor­zásával — jobban ki kell használniuk azokat a lehető­ségeket, amelyeket az állam biztosít a mezőgazdasági szak- képzettség megszerzéséhez. (h. f. p.) Az ifjúság kommunista szellemű neveléséről tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága A Kommunist^ Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Az ülésen részt vett Orbán László, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propaganda­osztályának vezetője. Pullai Árpádnak, a KISZ KB első titkárának megnyitó szavai után Pataki László, a KISZ KB titkára ismertette a ma­gyar ifjúság kommunista ne­velésének főbb kérdéseit ösz- szefoglaló irányelvterveze­tet. (MTI) Ä Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A. Szakszer­vezetek Országos Tanácsa el­nökségének előterjesztésére határozatot hozott a Minisz­tertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlóinak oda­ítélésről. A kormány tudomásul vette a földművelésügyi miniszter beszámolóját a tavaszi mun­kálatok előrehaladásáról, s határozatokat hozott. A Mi­nisztertanács fontosnak tart­ja, hogy azokat a területeket, amelyeket a belvíz kipusztí­tott, illetve amelyeken az őszi vetések kifagytak, s már nem lehet tavaszi kalászosokkal be­vetni, elsősorban napraforgó és burgonya termesztésére hasznosítsák. A kormány ha­tározata intézkedéseket tar­talmaz a mezőgazdasági gép­állomány további növelésére is. A Minisztertanács megvi­tatta az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőségnek, va­lamint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének a bányák bizton­sági helyzetéről szóló jelenté­seit. A kormány a jelentése­ket elfogadta. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette az egészségügyi miniszter jelenté­sét a Fejér megyében beveze­tett egészségügyi szervezést módszerek kedvező tapaszta­latairól. A kormány tudomásul vet­te a külkereskedelmi minisz­ternek a lipcsei tavaszi vá­sárról szóló beszámolóját, majd folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Két megyei vállalatunk kapott vörös vándorzászlót A Minisztertanács és a SZOT elnöksége 1962. évi ered­ményeinek alapján 65 vállalatnak adományozott vörös ván­dorzászlót. A kitüntetett üzemek és vállalatok között két me­gyei üzemünk is szerepel. A kohó- és gépipar területén a Csepel Autógyár, a köz­lekedési tárca vállalatai között pedig a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzemi Vállalat képviseli megyénk iparát. A kitüntetett üzemek dolgozóinak lapunk is őszinte örömmel gratulál a szép sikerhez. KIÁLLÍTÁS Dunakesziről* a járműjaví­tó kultúrterméből jelentkezik egy agilis, friss férfihang. — Tölgyesi vagyok, a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat munkatársa. — Minek köszönhetjük hí­vását? — Szeretnék hírt adni ar­ról, hogy csütörtökön délután fél négykor itt a kultúrterem­ben Danúvia-motorok, és elektromos háztartási gépek, rádiók, televíziók kiállítását rendezzük meg. — Meddig láthatjuk? — Sajnos csak estig. Ez a gyors kiállítás együtt nyílik és zárul az itt megrendezen­dő két -és fél órás Danűvia vetélkedővel. Ennek keretében a motor legfontosabb tudni­valóit kérdezgetjük a közön­ségtől. — Ez lesz a program? — Az említett eseményre egy műsoros est keretében ej­tünk sort. Mindebből előre látható* hogy a siker biztosított. Erre különben akkor adhatunk végleges választ, ha a kiállí­tás nyomán egy sor vásárló kap kedvet arra, hogy benyis­son az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat üzleteibe. (t. gy.) Crossman: a berlini fa! „jó dolog" Richard Crossman angol munkáspárti képviselő a Nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt vezetőinek Bad- Godesberg-i értekezletén han­goztatta, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság által Berlinben létesített védelmi fal „jó dolog”. „Habár senki sem meri ezt kimondani, én mégis kijelentem önöknek.” Crossmann kijelentése — ír­ja a Daily Express — heves vitát okozott az értekezleten. Ugyanez történt, amikor Bar­bara Castle munkáspárti kül­dött a Nyugatnémet Szociál­demokrata Pártot a szocializ­mus elárulásával vádolta. „Barbara Castle bírálta a nyugatnémet szociáldemokra­tákat, amiért elárulták a szo­cializmust, miközben egy marxista pártot polgári szer­vezetté változtattak.”

Next

/
Thumbnails
Contents