Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

nap, de egyben emlékezik Tóth 1963. Április 14, vasárnap KOKAIN illllllllillllimillllllllllllllllll PERUI HltlIIMIIMIIIIIIIIMMIimilll Ilimül llllllllllimm mm ItIMM Húsvéti tojás Helycserés támadás — Te így várod a locsolókat? — Elvégre locsolnak!... (Komádi István karikatúrái) az év legsze- xnetül. 47. Kerti szerszám. 48. A mondás szerint ennek is „egy” a Árpád egyik vége. GS — KA — Kétbetűs szavak: KI. FÜGGŐLEGES: l. Tengeri für­dőhely Floridában. 2. Antalka. 4. EHsatnyuLt. 5. Másodrendű vad jel­zője. 7. Vallás szerint, a világ te­remtője. 8. JóLnevelt gyermekekre mondják. 10. önfejű, makacs. 13. Vigasztaló szó gyerekek esetében. 14. Zavaros agy? 16. Dalol, régies nyelvezettel. 17. A horony német neve. 20. Jófajta borocska. 21. Szülőföld. 22. Himbál. 23. A hazai légiforgalmat ellátó vállalat. 23. T. U. T. 27. Rendőr, a vagányok nyelvén. 28. A figura belseje? 33. Zenei mű szaknyelven. 34. Két vízzel kapcsolatos dolog!!! 37. Szovjet hadtörténeti író (a máso­dik betűn fölös ékezet). 38. Élős­ködő. vérszívó rovar. 39. Család­ban a „kedves mama” a férjek részéről. 40. A klikkhez tartozik? 41. Nagy német zeneszerző. 43. Gyakran — németül. 44, Az em­ber fejének előrésze. Kétbetűs szavak: LS — LA — TO — TE — EN — AA. Beküldendő az idézett Tóth Ár­pád-verssorok megfejtése. 1963. április 22-ig. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki Az 1963. március 31-i rejtvé­nyünk helyes megfejtése: A sze­relem olyan bajtársi kötelék, amely napról napra megértőbb lesz. Jutalmazott megfejtők: Barna Barnabás, Taksony. Csokonai u. 52. — Horsik József. Nyáregyhá­za. Szőlő út 21. — Földváry Sza­bolcs, Monor. Wesselényi u. 4. — VÍZSZINTES: l. Együgyű, bam- szeg. 2G. Ürüggyel halaszt. 27. A Kernács Károly. Cegléd. V.. Ber- ba személy. 4. Abbahagyja a mér- Vietnami Demokratikus Köztársa- «^nyi u. 16. — Bocsi József. Vác. kőzést. 7. Van — németül. 9. Ta- súg fővárosa. 29. Aki minden kér- u. 17. — dr. Pintér Antal, none. io. Takarmányozásra- hasz* désre választ tud adni. 30. Keile- Uri- Rákóczi út 88. — Sándor Mi- nalják. li. Sportoló. 12. A batul metlen szituáció. 31. Vezényszó, hályné, Gödöllő. Dragonya u. 12. alma közepe? 13. Nővér — latinul. 32. Férfinév. 36. Aruba bocsát. 36.* ~ Lantos Gyuláné Budapest. VIII.. 14. Bejárat. 18. Kendőfajta. 19. Tevefajta. 36. Víziöltözék. 40. Nép- Kálvária u. 13. f. 1. — Szebedinsz- Svajci tó. 20. Belgrad ban a volt szerű komikus művész. 42. Szent Mihály. Penc. Petőfi u. 47. — királya palota névé. 21. Meggyő- — olaszul. 43. Síkidomot határoló Juhász József. Páty. Kossuth La­zódés. 22. Inas volt főúri körök- egyenes. 44. Fasor. 45. A fák jo® u- 69* y ben. 23. Szennyest tisztit. 24. Ré- lombját ritkítja. 46. Halászat — né- A könyveket postán küldjük el. sárolják nyersanyagként — legálisan. A gyilkos fehér por — a világ valamennyi állama által tiltott kábító­szer, amelynek készítéséhez ugyancsak felhasználják a kokainleveleket — is köve­teli a perui kokaint. Titkos utakon jut titkos gyárak­ba — De a kokainlevelek elsőszámú fogyasztói a hely­beliek: a perui és a bolíviai indiánok, parasztok. Ezek­ben az országokban a kokain- i levéllel űzött kereskedelem és i spekuláció ugyanolyan nyíl- j tan és szabadon folyik, mint i száz, vagy kétszáz . észtén- j dővel ezelőtt. Az üzérek, akik j nagyban,, tonnaszámra keres-: j ködnek. • a kokainnal — meg- j gazdagodnak. A nagy váró-j sokban a „fehér por” szén- í vedélye tízezreket kerget a \ halálba. A hegyekben az j „életcserje” levelei milliókat: hódítanak a tehetetlenség- S be... S. T. * Egy újságíró — Antonio Halik — a közelmúltban részt vett egy -kis perui in­dián hegyi falu, Pisák, heti­vásárán. Élményeiről a SWIAT című lengyel heti­lapban számolt be. A Vásá­ron két fő termék cseréje folyt: a lámagyapjú és a kokainlevél volt a legkereset­tebb. Ez a szent növény itt a legértékesebb: ez az élet ösztönzője és öröme. Sőt, a munkaidőt jelző óra is, mi­vel a föld megművelése, vagy a láma nyírása közben a munkások maréknyi kokain­levelet rágnak, s amikor a levelek elvesztik ízüket, ez kétségtelenül jelzi a munka befejezésének idejét. Nincs az a hatalom, amely az inkát további erőfeszítésre kény- szeríthetné! Az anyák pe­dig azért adnak kokainleve­let gyermekeiknek, hogy jól aludjanak. A pisaki vásár egybeesett a Föld Anyjának, a Pacsa Mankának nagy ünnepével. Ezen a tájon a keresztény vallás keveredik a Nap és a hegyi istenek régi kultu­szával. A hegyilakó indiá­nok színes, kerek kalapot vi­Spirts Ír nrirrtiKír orrAv-Aon-A A z inkák egykori vezére, Cinci Roca, a perui fennsík néptelen pusztáin, az Andok meredek hágóin, égbenyúló csúcsain keresztül vezette hadseregét, amikor egyre távolabb igyekezett terjesz­teni birodalmának határait. A végnélküli menetelések egyre ritkították seregét, amely teljesen elpusztult volna, ha... S ez a „ha” je­lenti a kokain, történetének kezdetét... Az egyik völgyben ugyanis a katonák békés és barát­ságos törzset fedeztek fel. A törzs egy különös növény leveleivel vendégelte meg a fáradt inka katonákat, mu­tatván nekik: rágják ezeket a leveleket, úgy, mint ők... S amint a katonák rág­csálni kezdték a különös le­veleket, egyszeriben eltűnt belőlük a fáradtság, Az inka vezér mindezt úgy értékelte, hogy „stratégiai” nyersanyagra akadtak, be­fogadta birodalmába az új törzset és bőkezűen meg­ajándékozta őket az „élet növényének” leveleiért. Et­től kezdve a kokainlevelet az uralkodók, a katonák és a császári hajtők számára tartották fenn. Mert a ko­kaincserje leveleivel és egy marék élelemmel ellátva igen hosszú utakra vállalkozhat­tak: nagyobb nehézség és fáradtság nélkül. Persze, csak évek múltán döbben­tek rá, hogy mindez szer­vezetük rombolásával járt: a Nap-birodalom uralkodó osztályait hatalmába kerí­tette az édes bágyadt&ág, a szörnyű szenvedély, amely nélkül már elképzelhetetlen volt számukra az élet. Ekkor érkeztek meg az in­ka birodalom határaihoz a spanyol hódítók, élükön Piz- zaróval. Maroknyi katona­sággal igájukba hajtották a hatalmas birodalmat. Most már a spanyolok élvezték a kokain tart^hpji, sát és olyan tetteket haj­tottak végre, amelyek bá­mulatba ejtették a spanyol udvart. Mindez az „életcserje” mű­ve volt... Azóta évszázadok múltak el ... Ma a perui-bolíviai fennsíkon csaknem minden­ki — az indiánok milliói — a. kokainleve'ek rabságában él. A kokainlevelek rágása feledteti velük az éhséget és a szomjúságot, amelyből ezen a vidéken nincs hiány. Akad­nak, akik azt állítják, hogy ; a kokain ötezer méteren fe­lüli magasságban is lehe- : tővé teszi az életet, azzal, . hogy megakadályozza a „pu- nát’’ vagyis az oxigénhiány okozta hegyi betegséget. Ezért az Andok vidékének indián­jai számára a kokaincserje < levele legalább olyan elma- ' radhatatlan cikk, mint a i melegítő gyapjútakaró, vagy az élelmiszer. i FELSŐ KÉPEK: Perui in-$ (liánok — az egykor gazdag; inkák szegény leszármazot- \ tai. Nagy kincs a kötényre; való kokainlevél, de vajon $ mennyit adnak érte? V ■ i ALSÓ KÉP: Pisák indián j falu piaca, ahol a legkereset- \ tebb cikk a kckainlevél, j amelyet a völgyekből hoz­nak a négyezer méter ma­gasságban fekvő faluba. ken kéziszövéssel készült színes „ponchót” hordanak vállukon. Ezért sokan vásá­roltak kukoricaszemeket és a „csunyo” nevű burgonya- fajtát — az ünnepi asztalra. A kokain megművelésével a völgyek lakói foglalkoznak, mivel ez a különös nedvű cserje legjobban az ezer­kétezer méteres magasságot szereti. A kokainlevél-termés egy részét a gyógyszertárak vá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents