Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI ;GYEI ­v/ur VII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM ÁRA Ä0 F1I.I.KR 1963. MÁRCIUS 29, PÉNTEK Biztos iránytű A felelősségteljes jóváha­gyás és az ünnepélyes kötele­zettségvállalás jelképesen és gyakorlatilag is egybeeső pil­lanata volt az, amelyben dr. Basikay Tóth Bertalan or­szággyűlési képviselő, Pest megye dolgozóinak nevében is elfogadta az 1963. évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Állásfogla­lása az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának és a Pest megyei képviselőcso­portnak egyetértését is je­lentette, ő és társai azonban emellett még egy sokkal szélesebb körű felhatalma­zással is rendelkeztek. Az­zal, amely az országgyűlé­si választásokon a Hazafias Népfront programjára s sze­mély szerint az ő megvá­lasztásukra leadott szavaza­tokban is oly meggyőző erő­vel nyilvánult meg. Ez sok­szorozza meg az egyetértés erejét s ez adja meg a köte­lezettségvállalás mindenek- felett való hitelét is. Túlnőttünk már azon, hogy az ország költségveté­sének vitáját csupán a me­gyénkről közvetlenül esett szavakon keresztül mérlegel­jük, hiszen jól tudjuk, hogy mindazok a számok, ame­lyek mögött az építés gya­korlati fényeinek hosszú sora húzódik meg — az ország ja­vát szolgálva a mi hasznun­kat is gyarapítják. Mégis jólesik közvetlenül is szem- ügyre venni azt, ami az ál­talánosnál közelebbről érint minket. Jól tudjuk például, hogy mindaz az 58 milliárd fo­rint, amelyet 1963-ban be­ruházásra és felújításra for­dítunk. erősíteni fogja ha­zánkat, mégis jólesik külön is tudni arról, hogy ezen be­lül ott találhatjuk dolgozó né­pünk új, nagy alkotását.^ a Dunai Cement- és Mész- művet, amely megyénknek is büszkesége. S ott találhatjuk azokat a beruházási és fel­újítási összegeket is, amelyek megyénk más üzemeinél já­rulnak hozzá a kedvezőbb munkafeltételek megteremté­séhez, a munkatermelékeny­ség növelésének előmozdítá­sához. Éppen így a hazafi öröme tölt el bennünket, amikor a költségvetés ada­taiból látjuk, hogy az idén 3600 új traktort kapnak a termelőszövetkezetek, s hogy 1963-ban a felső- és középfo­kú mezőgazdasági szakképzés­re 262 millió forintot fordí­tunk. Jólesik arra gondolni, hogy e traktorok egy része a mi megyénk termelőszövet­kezeteinek földjére kerül, a mezőgazdaság új szakember- képzése pedig nemcsak hallgatóit nyeri többek kö­zött a mi megyénkből is, de a növekvő összegek segítsé­gével a mezőgazdasági okta­tás megyei bázisai is az eddi­gieknél jelentősebb mérték­ben járulhatnak majd hozzá ahhoz, hogy a mezőgazda­sági szakemberhiány rövide­sen enyhüljön. De éppen azért, mert az or­szág es a megye oromé eny- nyire egybefonódik bennünk a költségvetés „eredmény‘’-oldai- lának olvastán — együtt vál­laljuk az ország valamennyi dolgozójával a megyénkre eső feladatokat is! Hiszen jó] tud­juk. hogy a számokból kitűnő nagyszerű eredmények csupán a jövő képét villantják elénk, s megvalósításukhoz éppen ar­ra van szükség, hogy ki-ki a maga helyén becsülettel vé­gezze a rá eső feladatokat. S ha az eredményeknél jólesett közvetlenül is szemügyre ven­ni azt. ami az általánosnál kö­zelebbről érint minket — kü­lönös érdeklődéssel figyeltük azt is, ami a közelebbi fel­adatainkat határozza meg. Nem kerülte el figyelmün­ket például az a megállapítás, hogy mivel az állami vállala­tok befizetései adják a költ­ségvetés tervezett összes bevé­telének 82 százalékát — a vál­lalatok jó munkája alapfelté­tele annak, hogy az előirány­zott ipar- és mezőgazdaság- fejlesztési, szociális, kulturá­lis és lakásépítési, valamint a nyugodt életünk biztosításá­hoz hozzájáruló honvédelmi feladatainkat végrehajthas­suk. Ezerig arra keli töreked­ni, hogy vállalataink javítsák a munka szervezettségét, a bér-, anyag- és rezsigazdálko­dást. s csökkentsék az önkölt­séget. Ugyancsak szem előtt tartjuk, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének egyik legfonto­sabb feladata megyénkben is áz. hogy a jól dolgozók szín­vonalára hozzuk fel a gazda­ságilag még nem elég szilárd termelőszövetkezeteket is. S mivel növénytermesztési fel­adataink sorában külön is ki­emelkedő helyet kapott a sző­lő. és gyümölcstelepítési elő­irányzatok teljesítése — ezért igen örvendetesnek tartjuk, hogy az illetékes megyei párt­ós tanácsi szervek irányításá­val máris megtettünk minden szükséges előkészületet ahhoz, hogy e téren semmiképpen se valljunk majd szégyent. Erre serkent bennünket az országgyűlésnek az az ülés­szaka. amely külsőségeinek szerénysége és gyakorlati mun­ka jellege ellenére — felmér­hetetlen jelentőségű volt. S talán éppen azért volt eny- nyire munka jellegű, hogy ha akaratlanul is, de mégis hang­súlyozza az ülésszak különös jelentőségét. Az elmúlt napok­ban ugyanis az a parlament tartotta^ első ülését, amelyet az MSZMP VIII. kongresszusá­nak határozata alapján már azzal a programmal választot­tunk meg, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után im­már a szocializmus teljes fel­építésének nagy munkája ér­dekében végezze felelősségtel­jes tevékenységét. A megtár­gyalt költségvetés pedig már az e cél felé vezető út egyik biztos iránytűje, eszköze. Legyünk hát rajta vala­mennyien. hogy ki-ki a maga munkaterületén becsülettel álljon helyt, végezzen ered­ményes munkát ez alkotó ülés­szak célkitűzéseinek megvaló­sítása érdekében. Telepítés — gondokkal Nagyobb segítséget vár és érdemel a dabasi járás az Ültetvényterv Vállalatiól Gáspár Sándor látogatása a Magyar Sajtó Házában Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára, csütörtökön elláto­gatott a Magyar Sajtó Házába. Barátilag elbeszélgetett a párt­élet időszerű kérdéseiről a fő­városi lapok vezető munka­társaival. A tájékoztató jelle­gű összejövetelen részt vett Szakosíts Árpád, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek elnöke és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára. (MTI) A nagyon várt tavasz végre felszikkasztotta a földet, s a homokterületeken már seré­nyen halad a munka. A daba­si járásban is a földeken szor­goskodnak már a szövetkezeti gazdák, akik a hagyományos tavaszi feladatok mellé még újakat is vállaltak. A járás nagyüzemi gazdaságai az idén fogtak hozzá a legnagyobb erővel az ötéves szőlő- és gyümölcstelepítési terv végre­hajtásához, amelynek eredmé­nyeként jelentősen megválto­zik a vidék képe és a falvak akóinak jövedelme is. Az ötéves tervben össze­sen 1635 hold szőlőt, vala­mint 1470 hold gyümöl­csöst telepít a járás pa­rasztsága. Ha figyelembe vesszük, hogy a telepítés főként homokos, gyenge termőképességű talaj­ra kerül, ahol jelenleg a hol- dankénti termelési érték alig haladja meg az 1000—1500 forintot, akkor könnyen fel­mérhetjük a nagyarányú tele­pítési program jelentőségét. Erről beszélgettünk tegnap a déli órákban Bujáki János­sal és Bene Istvánnal, a já­rási ~ pártbizottság, illetve a -Járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjével. Elmondot­ták, hogy az ötéves program­ból e tavaszra 249 hold szőlő és kereken 100 hold gyümöl­csös telepítése jutott, de ve­szélyeztetve van a tavaszi előirányzat teljesítése. A já­rási szervek és a termelőszö­vetkezetek ugyan lelkiismere­tesen megtették, ami rájuk hárult, de az Ültetvényterv Vállalattól nem kapják meg a kellő segítséget. Az Ültetvényterv Vállalat hosszas huzavona után csak 146 hold szőlő telepítéséhez szükséges szaporítóanyag szál­lítását. vállalta, a holdhoz szükséges anyag helyett. Ez azonban még csak a kisebbíti bal hiszen az Ültetvényterv' Vállalat jelentős szaporító­anyag-hiánnyal küzd. Na­gyobb baj ennél, hogy még a csökkentett szapo­rítóanyag-mennyiséget sem szállítják idejében a ter­melőszövetkezetekbe és emiatt áll a munka. Mind­össze 40 hold telepítéséhez szükséges gyökeres szőlővesz- szőt. szállítottak le a dabasi járásba. A járás vezetői úgy döntöt­tek, hogy a telepíthető szőlő­vesszőket csupán két termelő­szövetkezetnek adják, hogy nagyüzemi táblákat alakíthas­sanak ki. Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben 100, Tatárszentgyörgyön pedig 50 hold szőlőt telepítenek az idén tavasszal. Az utóbbi község­ben még tavaly ősszel befe­jezték az istállótrágyázást és a talajforgatást az idei szőlő­telepítés alá. Mindkét község­ben megszervezték már a szőlőtelepítő munkacsapato­kat, de éppen az Ültetvény­terv Vállalat hibájából nincs biztosítva a folyamatos mun­ka. A gyümölcstelepítésekkel kapcsolatban Bujáki és Bene elvtársak elmondották, hogy az sokkal zökkenőmentesebb. A gyümölcsfa szaporítóanyag nagy részét még az ősszel a termelőszövetkezetekbe szál­lítottak s az most rendelke­zésre áll. Elmondották, hogy Kakucson 11 hold gyümöl­csöst. Örkényben 30 holdat. Újlengyelben pedig 52 holdat kell telepíteni idén tavasszal. Azt is panaszolják a járás­ban, hogy az Ültetvényterv Vállalat nem hangolta össze telepítési költségvetését a me­gyei tanács telepítési okmá­nyaival. így például az Ültet­vényterv Vállalat másféle munkák végzéséhez készített költségvetést, mint amilyenek a telepítési okmányokban sze­repelnek. A megyei tanács telepítési okmányaiban ugyanis 240 centiméteres sor­távolság és 60 centiméteres tőketávolság szerepel, az Ül­tetvényterv Vállalat költség- vetésében pedig 120X60 cen­timéter az előirányzat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a vállalat mielőbb egyez­tesse tervét a megyei ta­náccsal. Az említett hibák ellenére nagy a szőlő- és gyümölcste­lepítési kedv a járásban. Még azokban a termelőszövetkeze­tekben is hordják az istálló­trágyát a telepítendő terüle­tekre, amelyek nem kaptak szőlőszaporító anyagot. így például Gyón és Ócsa közsé­gekben mozgalom indult a háztáji gazdaságok között az Istállótrágyá Összégyűjtéseré.’ A tsz-tagok felajánlották, hogy családonként átlagban egy-egy kocsi istállótrágyát szállítanak a szőlő- és gyü­mölcstelepítésekhez. Ebből is látható, hogy a dabasi járás szövetkezeti gazdái mindent megtesznek a boldogulásukat szolgáló szőlő- és gyümölcs­telepítési terv ez évi felada­tainak megoldásáért. (n. i.) U THANT MÁJUSBAN BUKARESTBE ÉS BELGRÁDBA UTAZIK Az ENSZ szóvivője szerdán bejelentette, hogy U Thant ENSZ-főtitkár — eleget téve a korábbi meghívásoknak — május elején Belgrádba és Bukarestbe látogat. A francia kormány csak a sztrájk befejezése után hajlandó tárgyalni a bányászokká! A francia minisztertanács szerdán este újabb ülést tar­tott a csütörtökön már kerek négy hete tartó bányászsztrájk és a francia dolgozók szolidari­tási akciói következtében elő­állott helyzet tanulmányozá­sára. Az ülés után Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter rá­dió- és televízióbeszédében kijelentette, hogy a kormány hajlandó tár­gyalásokat kezdeni a bá­nyászok problémáiról, de csak akkor, ha a sztrájk már véget ért. A kormány 12,5 százalékos béremelést aján] a bányák dolgozóinak, fokozatos beveze­téssel 1964. áprilisi határidő­vel. A CGT és a Force Ouv- riére azonban egyértelműen elutasítja ezt az ajánlatot, hi­vatkozva arra, hogy az abban szereplő számadatok nem egyeznek meg a szénhatóság­gal folytatott tárgyalásokon előterjesztett számokkal. A szakszervezetek reagálásából mindenesetre világosan kitű­nik, hogy a sztrájk folytatódik. Csütörtökön ismét beszüntet­ték a munkát a francia gáz- és elektromosművek, és 24 órás figyelmeztető sztrájkot tartot­tak a vidéki lapoik újságírói, akik munkaidejük megrövidí­tését és a nyugdíjkorhatár leszállítását követelik. Felszólították a párizsi új­ságírókat, hírügynökségi, rá­ncát. hogy rokonszenvük kifeje­zésére egy órára ők is szün­tessék be a munkát. A Szakszervezeti Világszö­vetség 7250 font sterlinget ad a sztrájkoló francia bányászok támogatására. A Csepel Autógyár A Csepel Autógyár ez évi versenyének célja, hogy a ta­valyinál mintegy 24 százalék­kal nagyobb termelési progra­mot maradéktalanul végre­hajtsák. Nem kevesebb, mint tizenötezer motoregységet kell elkészíteni a Csepel Autógyárban. Hétszázötmillió forint értékű autóexportra van kilátás. Az export növeléséhez kitűnő le­hetőség új gépkocsitípusok, na­gyobb teljesítményű motorok gyártása. A lipcsei vásáron már bemutatták a nagyobb tételben gyártandó gépkocsi­alvázra szerelt tartályos ko­csikat. Ezek kisebb űrtartal- múak, de gyorsabbak, mozgé­konyabbak. s jól bírják a ne­héz terepet is. A gépkocsik na­gyobb vonóerejét, munkatelje­sítményét a 120—180 lóerős úi vállalta teljesítette Hétszázmilliós autóexport Új Csepel teherautók a vásáron Az országban a legfőbbek között motorok elkészítése biztosítja. Az esztendő végéig 250 da­rab négy- és hathengeres mo­tort készítenek el. részben a jövő évi szériagyártás előzete­seként. részben azért, hogy az Ikarus és a Vörös Csillag Traktorgyár új járműveibe be­építhessék. . A legújabb gépkocsi a 452. típusú, csapott orrú Cse- pel-jármű az Idei Buda­pesti Nemzetközi Vásáron mutatkozik be. A már régóta szolgálatot tel­jesítő, s a továbbiakban forga­lomba kerülő Csepel-gépko­A Szabin nők elrablása — Pest megyei Petőfi Szín­pad? — Igen. itt dr. Kowach Gyu­la igazgató beszél. — Érdeklődni szeretnénk, mikor és hol lesz a Szabin nők elrablásának főpróbája. — A Szabin nők elrablása című zenés bohózat főpróbáját április 3-án Budapesten a Csengeri utcai Közlekedési Klubban tartjuk. közönség előtt. A Közlekedési Klubnak már hagyománya, hogy időn­ként ajándék előadást rendez a Közlekedési Dolgozók Szak- szervezete nyugdíjasad részé­re. Ebben a színházi évadban már négy alkalommal tartot­tunk ilyen előadást, és a har­madik nyilvános főpróbánk is a szakszervezet ajándéka lesz a nyugdíjasok részére. A Köz­lekedési Dolgozók Szakszerve­zetével különben nagyon jó a kapcsolatunk. Rendszeresen helyet adnak a bemutatóra ké­szülő együtteseinknek és al­kalmanként meghívást kanunk az angyalföldi Poscher Klub szabadtéri színpadára is. ahol már két ízben léptünk fel. ugyancsak nyugdíjasokból ál­ló közönség előtt. tm csík javításának biztosítására több mint 460 millió forint ér­tékű tartalékalkatrészt gyárta­nak. A nagy nrogramot úgy akar­ják megvalósítani, hogy az az előző évinél is kevesebb mun­kával. kisebb költséggel jár­jon. Több mint félmillió nor­maóra-csökkenést akarnak el­érni ebben az esztendőben. A gépkocsik előállításának költ­ségeit további két és fél szá­zalékkal szorítják le. Elkészült a részletes értéke­lés a Csepel Autógyár kong­resszusi versenyéről. Ennek eredményeként most már tel­jes pontossággal tudhatjuk, hogy az akkori nagy vállalá­soknak maradéktalanul eleget tettek. A tavalyi jó munka nvomán ötvenhat brigád érte el a szocialista szintet. Május 1-én kerül sor a címek, oklevelek, jelvények és zász­lók kiosztására. A brigádok újabb tizen hétmillió forintos megtakarítást vállaltak. Az 1962-es év verseny jutalmait a felszabadulási évfordulót meg­előző napokban osztják ki az egyes gyáregységekben. Több mint nyolcvanezer forintot kapnak az autógyáriak juta­lomképpen. Az sem apróság azonban, hogy az élüzem cím elnyerésének valamennyi fel­tételét teljesítették! Ezzel a gyár neve felkerült ° Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóiának el­nyeréséért vetélkedők listájá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents