Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

MIT HECVKI fCivUm 1963. MÁRCIUS 13. SZERDA Kivégzések Irakban MÉGIS MENEDÉKJOGOT KAP Szolidaritásnyilatkozatok az iraki kommunisták mellett NYUGAT-NEMET0RSZAGBAN? A Keufer-iroda a bagdadi rádió közleményére hivatkoz­va jelenti: Irakban végrehajtották a ’ halálos ítéletet azon a 26 személyen, akiket vasár­nap ítéltek haléira, azon a címen, hogy ellenáll­tak a Kasszem rendszeréi meg­döntő Icatonai felkelésnek”. Az angol hírügynökség sze­rint az iraki hatóságok újabb kommunista csoportot tartóz­tattak le „szabotázscselekmé- nyék végrehajtására szőtt ös.z- szeesküvés” vadjával. Hivata­los bagdadi nyilatkozat sze­rint — mint a MSN hírül ad­ja — a letartóztatottakat bi­tóság elé fogják állítani. :* A világ haladó közvélemé­nye tovább tiltakozik az iraki kommunista vezetők és demokraták kivégzése ellen. Mint a TASZSZ Párizsból je­lenti, a Francia Kommunista Párt vezetősége üzenetet inté­zett az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságához. A Francia Kommunista Párt — hangzik az üzenet — teljes mértékben szolidáris az Iraki Kommunista Párttal. A fran­cia kommunisták és demokra­ták a hősök, a hazafiak olda­lán állnak. A belgrádi Borba keddi szá­mában megállapítja, hogy a bagdadi halálos ítéletek híre nyugtalanságot keltett Irak iga: barátaiban. Olyan embe­reket küldtek vesztőhelyre, akik egész életüket a hazai feudálisok és a külföldi érde­kek kiszolgálóinak uralma el­leni harcnak szentelték. Az AP kairói jelentése sze­rint hétfőn egy háromtagú kor­mányküldöttség élén Kai­róba érkezett Sebib iraki külügyminiszter. Az amerikai hírügynökség sze­rint a látogatás kapcsolatban van azzal a Damaszkuszban vasárnap közzétett iraki ja­vaslattal. amely közös katonai és politikai irányító szervek felállítását indítványozza bak­nak. Szíriának, as Egyesült Arab Köztársaságnak, Algéria, nak és Jemennek. A Bagdadban megjelenő Al Vahda című lap vezércikkében megállapítja: az iraki arab nacionalista mozgalom azt kí­vánja Szíriától, hogy minél előbb állítsa helyre egységét az Egyesült Arab Köztársaság­gal. Ez az első lépés afelé is, hogy Irak egyesüljön az EAK- ‘ val. További letartóztatások Szíriában A Pravda tudósítójának cikke — Részlegesen megnyitották a török—szír határt A szíriai kormány hétfőn este Szalah Bitar miniszterel­nök és külügyminiszter elnök­lete alatt összeült és elhatá­rozta, egy hivatalos és egy nem hivatalos küldöttséget in­dít Kairóba, Algírba, Bag- | dadba és Szanaába. A közép-keleti hírügynökség jelentése szerint a két kül­döttség hamarosan úírakel. A közép-keleti hírügynökség jelentése szerint Mahaszen volt szíriai külügyminiszter a damaszkuszi iráni követsé­gen kért menedékjogot. Kudzi volt elnök háziőrizet alatt áll. Az. AFP jelentése szerint hétfő reggel óta részlegesen megnyitották a török—szíriai határt. Az elmúlt napok tüntetései nyomán megszigorították a Jordániái és szaud-arábiai nagykövetségek őrizetét a Szí­riái fővárosban. A Pravda keddi száma közli Damaszkuszba küldött tudósí­tója, Pável Demcsenko ri­portját. A városban megkezdődtek a letartóztatások — írja a tu­dósító —, az utcákon nagy se­bességgel száguldanak a szi­rénázó rendőrautók és a Mez- ze-börtönbe szállítják az őri­zetbe vett személyeket. A damaszkuszi rádióban felhívások hangzanak el a ..reakciósok és kommunis­ták" elleni harcra. Ujságírókörökben makacsul tartja magát az a hír, hogy a Szíriai Kommunista Párt több vezetőjét letartóztatták. A ha­tóságok nem cáfolják és nem ; is erősítik meg ezeket a hí­reszteléseket. Dobsa János, az MTI tu­dósítója írja: Előreláthatólag még sem utasítják ki Bidault-t Nyu­gat-Nőm etországból — jelen- | tik kedd reggel a nyugat­német'lapok. Hétfő délután, miután ismeretessé vált, hogy Adenauer felbontatlanul visz- szaküldte Bidaull menedék­jogot kérő levelét — még az volt 'az általános vélemény a nyugatnémet fővárosban, hogy Bonn ..nemkívánatos idegenként" kitoloncoltatja a volt francia miniszterelnököt, közben azonban, úgy látszik, más meggondolás kerekedett feliül a bonni vezetőkben. A nyugatnémet alkotmány ugyanis kifejezetten előírja, hogy „politikai üldözöttek­nek menedékjogot kell biz­tosítani”, Bonn tehát kibú­vót keres és a döntést az ügyben a bajor tartományi kormányra hárította. A bajor belügyminisztérium szóvivője kijelentette: valószínűleg megadják a menedékjogot Bidault-nak. A nyugatnémet főállam­ügyészség kiküldötte i'asár- nap óta szakadatlanul foly­tatja Bidault kihallgatását. Az állam ügyészség ugyanis már régebben nyomozást in­dított .,ismeretlen tettesek" ellen a Nyugat-Németország- ban folytatott OAS-tevékeny- ség miatt. Furcsa játék egy felrobbant bomba körül Hírzárlat a hohenzollerndammi robbanás ügyében Vasárnap este Nyugat-Ber- lin Wilmersdorf-kerületében bombaszerelés közben vélet­lenül felrobbantotta magát egy frontvárosi terrorista: Haiis Jürgen Bischoff 22 éves joghallgató. A bomba Bischoff testét darabokra tépte. A rob­banásnak három súlyos sebesültje is van. A nyugat-berlini rendőrség először azt közölte, hogy a házban gázrobbanás történt. de a nyomozás hamarosan meglepő tényeket hozott fel­színre: 1. A magasföldszjníi lakás romjai között megtalálták egy hírhedt szélsőjobboldt' > diákegyesület, a Corps Wan dalia — Teutonia egyensap- káját és vállszalagát. Tehá-1 r szerencsétlenül járt terroris­ta tagja volt ennek az egye­sületnek. 2. A pincében rengeteg fa­siszta röpcédulát találtak. Ezenkívül a volt náci hadse­regnél rendszeresített gép­pisztolyokra és egyéb gyorstüzelő fegyve­rekre bukkantak: Bischoff egy elrejtett konyha- szekrényben valóságos arze­nált rendezett be. Ez arra mu­tat, hogy a terroristának bűn­társai is voltak. Ráadásul Bischoffot egyszer már letar­tóztatta a nyugat-berlini rendőrség azzal a gyanúval, hogy felrobbantotta a nyugat- berlini Német Szocialista Egy­ségpárt egyik irodáját. de azután futni engedték. Hétfőn délután végül a nyu­gat-berlini rendőrség vezetői is kénytelenek voltak beval­lani, hogy az Inturiszt szovjet utazási iroda, elleni merénylet tettesei is ugyanolyan robba­nóanyagot használtak. mint amilyennel Bischoff most fel­robbantotta önmagát. A ró­zsaszínű, olajszagú robbanó­anyag — a pincében még hat kilogrammot találtak belőle — házilag nem állítható elő és azt a nyugat-németországi Troisdorfban gyártja a Nobel Dynamit A. G. A terroristák­nak tehát a robbanóanyagot N"”™at-Németországból kel­lett v—,.<•«* f —■o-'-o csem­pészniük. Azonkívül ehhez az anyaghoz ható­sági kiutalás szükséges. Jogos tehát a gyanú, hogy a j nyugat-berlini terroristák. a j nyugatnémet és a frontvárosi1 terrorista szervezetek a ha-: j lóságok segítségével jutottak ehhez a veszedelmes robbanó­anyaghoz, azaz: a hatóságok hallgatólagosan támogatják ezeket a merényleteket. Mindez együttvéve már na-, gyón is súlyos terhelő bizonyí- i tékokat szolgáltatott a front­városi hatóságok elten. Nyu- : gat-Berlin főnökei tehát el- 1 határozták, hogy mentik, ami menthető. Először is a nyomo­zást kivették a bűnügyi rend­őrség kezéből és átadták a politikai rend­őrségnek, pontosan úgy, amint Hitler tette a Reichstag felgyújtásakor. A politikai rendőrség pe­dig azonnal hírzárlatot ren­delt el és azt kezdte híresztel- ni. még mindig nincs semmi­féle bizonyíték arra, hogy neofasiszta szélsőjobboldali szervezetek akcióira derített-e fényt a robbanás. ' Közölte. hogy Kennedy k ül önmeg bíao 11 j a nem vitt magával Európába konkrét javaslatokat, hanem „bizo­nyos elgondolásokat terjesz- í tett elő általános megvita­tásra” — mondotta a szóvi­vő és hozzáfűzte, hogy Mer­chant utazása során még nem kötöttek végleges meg­állapodásokat. A tervezett sokoldalú NA- TO-atomerő ellenőrzéséről szólva, White hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ragaszkodik vétójogához a nukleáris fegyverek felhaszná­lását illetően. Az. AP washingtoni je­lentése szerint a tervezett, sokoldalú NATO-atomerő. amelyet a jelenlegi ameri­kai tervek szerint nemcsak tengeralattj árúkra. hanem j felszíni hajókra is felszerel- ’ nének, tíz év alatt mintegy ' őtmilliárd dollárba kerülne, j Az Egyesült Államok ennek | az összegnek körülbelül egv- harmadát fizetné, a többi ál- . lamok a kétharmadát. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVsXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV*^ MAI KOMMENTÁRUNK Kennedy nem irigylésre méltó államférfi — igv i> a Daily Mirror New York-i tudósítója. Az Egyesült Álla­mok elnöke ugyanis éppen most tárgyal a brazil pénz­ügyminiszterrel, aki nagy sietve Washingtonba utazott. Brazíliának ugyanis sürgős pénzügyi segítséget keli kérnie, ria meg akar menekülni a gazdasági összeomlástól. Brazil kormánykörökben ugyanis az a vélemény alakult ki, hogy csak külföldi kölcsön segíthet az országon. így menekülhet meg a gazdasági csődtől és egyben attól, hogy a szélső balszárny szerezze meg a politikai hatal­mat az országban. Brazíliának már így is súlyos a törleszteni valója, dél-amerikai pénzügyi szakemberek hárommilliárd dol­lárra becsülik a brazil kormány adósságát az Egyesült Államokkal, Angliával és más nyugat-európai országok­kal szemben. A dél-amerikai országnak most újabb más­fél milliárd dollár külföldi segítségre lenne szüksége. Rió de Janeiro a diplomácia nyelvén már előzetesen ff Kennedy tudomására hozta, hogy az Egyesült Államok, ff vagy megadja a kért segítséget, vagy Brazília máshol kér ff kölcsönt. A washingtoni külügyminisztériumban az a ff vélemény alakult ki, hogy Brazília csak abban az eset- 'f ben reménykedhet kérése teljesítésében, ha élesebben ff foglal állást Kubával szemben. • Kennedynek azonban nemcsak Dél-Am,erika, hanem : ff Közép-Amerika is gondot okoz. Az Egyesült Államok el- I 'f nöke a jövő héten Costa Ricába látogat el. ahol érte- j í; kezletre gyűlnek össze a közép-amerikai államok kép- \ f, viselői. Az előjelek nem éppen biztatóak Kennedy szá- j 1'{ mára. Costa Ricában máris szigorú biztonsági óvintéz- \ ^ kedésekét hajtottak végre, hogy megakadályozzák a Ken- \ ^ nedy elleni ellenséges tüntetéseket. A közép-amerikai j 2 államokban ugyanis rendkívül nagy a szegénység és ezek \ ff az államok arra készülnek, hogy az értekezleten újabo í f segélykérési javaslatokat nyújtsanak át Kennedynek. A j ff közép-amerikai államokban a nép egyre elégedetlenebb j ff a kormányok politikájával szemben. 'f Kennedy valóban nem irigylésre méltó államférfi, j ^ mert két lehetőség áll előtte: vagy újabb dollármilliókat j f tölt a közép-amerikai és dél-amerikai államkasszák fe- i f, neketlen zsákjaiba, vagy pedig megtagadja a segítséget és í f, ezzel meggyorsítja, hogy az elégedetlen tömegek előbb j ff vagy utóbb' eltávolítsák a népszerűtlen közép- és dél- J ^ amerikai kormányokat. M K í ______________________________________________________________ H arc a bonni kancellári székért (A dortmundi Westfalische Rundschau karikatúrája) kik egy hivatalos megkere­sést is. Oda és Pillauba. Khümetz elgondolkozott. Az­tán még néhány kérdést fel­tett Gubenak a katonáskodás­ról, a családjáról, azokról a gépkocsitípusokról amelyek­kel eddig már dolgozott. Aszker válaszai világosak és pontosak voltak. Minden arról tanúskodott, hogy Guba kiegyensúlyozott ember, s Khümetz nem sokat kockáz­tat, ha sofőrjévé fogadja. Megszólalt a telefon. Az igazgató azonnal-nyúlt a kagy­lóért. — Khümetz — mondta, s az arca nyomban felvidult, örö­mében még a székről is fel­állt. — Üdvözlöm. Gruppen­führer úr! — szólt nyájaskod- va a kagylóba. — örülök, hogy hallhatom á hangját, s még jobban örülök, hogy nem fe­lejti el a régi barátokat!... Hát hogyne! Én is. Mondja, kedves Upitz úr nem regge­lizne esetleg nálunk? A felesé­gem boldog lenne ... Sok a a munka? Igen. igen. megér­tem. Hát mit csináljunk! Ha a hegy nem megy Mohamed­hez. akkor Mohamed megy a hegyhez, ahogy keleten mond­ják . .. Úgy szeretném már látni magát, azonnal indulok. Khümetz letette a kagylót. Vidám volt. elégedetten dör­zsölte a kezét, s mosolygott. Fütyurészve lépett ki az asz- !a! mögül, hogy levegye a fo­gasról a kalao’át Aszker fel­segítette az esőköpenyét. (Folytatjuk) — Beszéljen — követelte Khümetz. — ön maga jegyezte meg. igazgató úr. hogy meleg most ott a helyzet — mondta csen­desen Aszker. — Nekem jócs­kán kijutott már a háborúból. Nem megyek vissza Pillauba. Itt töltöm el ezt a néhány hó­napot, amit még pihenésre szántak nekem. Hiszen tudom, nem telik bele fél esztendő se, és megint jön a behívó, öltözhetek katonaruhába. — És miért nem maradt Hamburgban? — Ugyanaz az oka, igazga­tó úr. Nincs olyan nap, hogy ne látogatnának oda az an­gol, vagy az amerikai bombá­zók. Ég a kikötő, ég a város. Hamburgban, vagy Poroszor­szágban: teljesen egy kutya. — Heinrich Gube. egyéb­ként szerencsés fickó. Burok­ban született — szólt közbe Krieger. Khümetz értetlenül nézett az irodavezetőre. — Egy nappal azután, hogy Gube elhagyta a kórházat — magyarázta meg előbbi sza­vait Krieger — a 22—4G-es a levegőbe repült. — Igen ... — dörmögte az igazgató. — De honnan tudja maga ezt. Krieger? — Aztán, hogy Gube jelent­kezett nálam. telefonáltam Hamburgba. A parancsnokság megerősítette mindazt, amit most ő elmondott Bár termé­szetesen. ez még csak előzetes tájékozódás volt, küldünk ne­gedezik a szél. hozza a jó hűs levegőt... — Nem úgy értem — szakí­totta félbe bosszúsan Khü­metz. — Meleg helyzet van, nehéz napokat él most át Po­roszország. Gube. Aszker alig észrevehetően biccentett a fejével. — Valóban, nehéz most ott, igazgató úr — felelte. — Ami igaz, az igaz. — És hogy kerül ide, a mi vidékünkre? — kérdezte Khü­metz, miközben mégegyszer alaposan végigmérte az előtte álló jövevényt. — Magam sem tudom, igaz­gató úr. Az utolsó, amire em­lékszem: az oroszok zuhanó­bombázójának éktelen zúgása, s azután valami a fejemhez csapódott... A sebesültszállí­tó kocsiban tértem eszméletre ismét. Hamburgba kerültem, a 22—40-es kórházba. Meggyó­gyítottak. és idejöttem. Az „Ostburger Zeitungban” ol­vastam az önök hirdetését. Szeretnék... — De miért nem megy ha­za, Pillauba? Khümetz észrevette, hogy a sofőrjelö't zavartan lehajtotta a fejét, vállait elernyesztve előre engedte, s addig ökölbe szorított ujjait kiengedte. — Kelet-Poroszország — mormogta az orra alatt Khü­metz. — Pillauból való? — Igenis, igazgató úr. Csak nem magából a városból, ha­nem vagy öt kilométerre attól délre. Apró kis települések vannak ott elszórtan. Én a Zolidé nevű településről szár­mazom. Aszker határozottan, vála­szolt. Nem félt, hogy hibázik,' vagy belezavarodik a szerepé­be. noha könnyen meglehet, hogy az illető, akivel beszél, véletlenül szintén éppen arról a környékről va^ó. Pillaut is, Zolidét is, alaposan tanulmá­nyozta. még Moszkvában. Fel­kutatott róluk minden apró­ságot. Ugyanilyen aprólékosan tudott beszélni Aszker a „csa­ládjáról” is. Ezenkívül a szov­jet felderítő szervek nem hagyták ki a számításból, hogy a németek Kerimov—Gu­be ellenőrzésére utána nézhet­nem a személyének Ke!et-Po- roszországban. Ha élnek ezzel a lehetőséggel, akikor sincs vész: Pillauból kedvező válasz érkezik majd. bárki érdeklő­dik .. . — Meleg van most ott. a maga vidékén — mondta az igazgató. — Meleg? Egyáltalán nincs. A tenger felöl állandóan len­íöO) — Ha velem beszél, hozzá ke!’ lennie azt, hogy „igazgató úr”. — mondta Khümetz. — Érti? — Igenis, igazgató úr. Khümetz több. mint hu­szonöt esztendőt töltött el ka­tonai szolgálattal, s a világon mindennél előbbre valónak 1 tartotta a fegyelmet és a ren­det Aszkert figyelmeztették ; az öregnek erről a r: gólya já­rók s ezért mindent szigorúan az előre kidolgozott terv sze­rint csinált. — Mutassa meg az igazol­! ványait. Aszker előhúzta a zsebéből : és átadta az igazgatónak a : személyi igazolványát, a gép- ; kocsi vezetői jogosítványát, a j katonai igazolványát, s a • kórház egy igazolását. — Maga megnézte ezeket? j— kérdezte Khümetz az iro- í davezelőt. ! — Igen, igazgató úr. ! Khümetz lapozott egy ideig : az iratokban, aztán az asztal- ! ra dobta őket. ! — Hová való? ! — Tessék, igazgató úr. — : Krieger egy telírt papírlapot í tett az igazgató elé. I — Én részletesen kikérdez- ! tem Heinrich Gubet, s ide le­írtam az egészet Ki lesz az ufód? Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je hétfői sajtóértekezletén vá­laszolt a Merchant küldeté­sével kapcsolatos kérdések­re. Merchant ..csak elnnndolásokat vitt maróval“ Rejtekhely m Elbán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents