Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-12 / 59. szám
PEST MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! írlan I AZ MS Z M P PEST M ■l - vV v '•* ' >■ * ■ * EGYE M EG Y El TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 12, KEDD Ä legfontosabb feladatok, tennivalók a mezőgazdaságban A megyei purtbissettsúg ahtivaértehe&lete Már hosszú ideje megszokhattuk: a párt Központi Bizottságának határozatai józan számvetéseit képezik munkánk egyes területeinek és szakaszainak s egyben reális, megvalósítható útmutatásokat tartalmaznak a jövőre. Ezért vettük nyugodt, pozitív érdeklődéssel kézbe azt a közleményt is, amely vasárnap reggel jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Központi Revíziós Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes üléséről. A régebbi időkben már maga az a tény is izgalmat keltett volna, hogy a párt e három felelős, vezető testületé együttes tanácskozásra ült össze. Most ez is természet- szerű végrehajtása a VIII. kongresszus azon határozatának, hogy a párt szükség esetén e három testület együttes ülésén foglal állást a napirenden szereplő jelentős kérdésekben. Aminthogy a március 8-i ülésről kiadott közlemény tartalma is természetszerűen azokból a határozatokból fakad, amelyekkel a marxizmus —leninizmus elvi alapjain pártunk VIII. kongresszusa hosszú távra kialakította álláspontunkat, megszabta feladatainkat a szocializmus teljes felépítése, a béke védelme érdekében. Ezért van az. hogy amikor a március 8-i ülésről kiadott közlemény sorait olvassuk, teljes egyetértéssel fogadjuk mindazt, ami benne a nemzetközi munkásmozgalom égyes kérdéseivel, a magyar—. jugoszláv viszonnyal, s az iraki terror elleni tiltakozással kapcsolatban foglaltatik. S ezért van az is, hogy mindezek mellett figyelmünk mégis azokra a fejezetekre összpontosul, amelyek halaszthatatlan gyakorlati feladatainkkal foglalkoznak. Hiszen éppen a VIII. kongresszus szögezte le félreérthetetlenül, hogy számunkra ma az imperializmus és a reakció elleni, a béke védelmét és a szocialista tábort erősítő harc elsődleges szintere — a munka! Ezért is szükséges vissza- visszatérő-en magunk elé idézni, állandóan szemünk előtt tartani a közlemény alábbi sorait: „...a választások után figyelmünket a mindennapi feladatok megoldására kell irányítanunk. Ugyanolyan egységben, összeforrottságban, mint az a választásokon is megnyilvánult, dolgozzunk teljes erővel országépítő terveink megvalósításán.” Igaz, a tél — miként a közlemény is megállapítja — olyan átmeneti elmaradásokat okozott, amelyek kiküszöbölése fokozott erőfeszítést kíván valamennyiünktől, akár megyénk városaiban, ipari üzemeiben, vagy falvaiban, termelőszövetkezeteiben kívánunk is nekigyűrkőzni a munkának. De az is igaz, hogy éppen a tél nehézségei teremtettek a választást megelőző időszakban olyan összefogást, amelynek gyümölcsei minden bizonnyal jelentkezni fognak jelenlegi feladataink végrehajtása során is. Karolják hát fel pártszervezeteink ezt a munkakészséget. vállaljanak oroszlánrészt a kommunisták a munkából. Nyilván éppúgy együtt tartanak majd velük a pártonkívüliek most is, mint tették a hóval s faggyal szemben vívott harcban és a választási kámpány során. Arra az egységre és arra az erőre, amely nem utolsósorban éppen a Hazafias Népfront választási programjára leadott szavazatokban nyilvánult meg igen meggyőzően — bizton támaszkodhatunk mostani feladataink megoldásában is. Megyénk iparának is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy pótolhassuk a tél ókozta termeléskiesést. S a mi falvainkban is nagy gondot jelent az elmaradt mezőgazdasági munkák pótlása és a tavaszi teendők ellátása. Emellett üzemeink egy részének szerepe van abban is, hogy iparunkban az eddiginél következetesebben érvényesüljenek a szocialista országaik közötti együttműködésre vonatkozó élvek és határozatok. Megyénk termelőszövetkezetei pedig éppen nemrégiben tűztek maguk olé oly nagy feladatot, hogy húsz év alatt felújítják a megye több mint 45 ezer holdnyi szőlőültetvényeit. S még e távlati célok is milyen sürgetően mai munkát adnak! Hiszen e nagyarányú program első szakaszát már az ötéves tervben valóra kell váltanunk, ehhez viszont pótolnunk kell a telepítésben meglevő elmaradást. S miközben a hosszúra nyúlt tél miatt egyébként is zsúfolódnak a mezőgazdasági munkáik, nálunk ezen a tavaszon több mint 3000 holdon kell szőlőt és gyümölcsöst ültetnünk. De ahol a legnagyobb a szükség, ott a legközelebb a segítség — mondja a közmondás. S így van ez a mi nagy feladatainknál is. A szőlőtelepítés például máris társadalmi üggyé vált az érintett községekben. Nem csupán a gépállomások, állami és tanácsi szervék összpontosítják erőiket a feladatok jé végrehajtására, de kiveszik részüket a munkából, a helyi népfrontbizottságok is. Külön akcióbizottságokat szerveznék, amelyek az előkészítés és a telepítés idején összeköttetést tartanak az egyes gazdaságok, állami és tanácsi szervek között, gyors tájékoztatást nyújtanak az illetékeseknek az esetleg felmerülő nehézségeikről és széles körű szakmai propagandával is igyekeznek előmozdítani a kitűzött feladatok jó végrehajtását. Ugyanígy lehet és kell azonban támaszkodni a népfrontbizottságok segítő közreműködésére az előttünk álló más feladatok elvégzésében is. A párt vezető szerveinek március 8-i üléséről kiadott közlemény megállapítja: „...az országgyűlési és tanácsválasztások nagyszerű eredményei is meggyőzően bizonyítják, hogy a magyar dolgozók egyöntetűen támogatják a párt, a Hazafias Népfront politikáját, bíznak annak további sikereiben és készek dolgozni aVIIl. kongresszus által megjelölt célkitűzések megvalósításáért.” Ezt mutatják a választás eredményei megyénkben is, és ezt mutatja nem utolsósorban az a munlkalen- dület, amellyel máris hozzáláttunk a tél okozta elmaradás behozásához, a mezőgazdaság és az ipar napi feladatainak jó végrehajtásához. Építsünk ebben továbbra is arra a bizalomra, amely pártunk egész tevékenységét, legutóbbi állásfoglalását és határozatait is övezi. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága március 11-én egész napos aktívaértekezietet tartott a megyei tanács nagytermében. Az aktívát Cservenka Ferencné elvtársnő, a Központi Bizottság tagja. a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Szakali József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, ismertette a megjelentek előtt a legfontosabb mezőgazdasági kérdésekből adódó feladatokat. Szakali elvtárs bevezetőben elmondotta, hogy a mezőgazdaság átszervezésével az országban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és hozzáláttunk a szocializmus teljes felépítéséhez. A továbbiakban a február 21-i pártbizottsága ülés — amely a szőlő- és a gyümölcstelepítés feladataival foglalkozott — irányelveit ismertette. Ismételten hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb mező- gazdasági feladatnak tekintjük a szőlő- és gyümölcstelepítést. Meg kell tenni mindent, hogy kellően készítsék elő a tavaszi telepítést, de a következő években is nagy gondot kell fordítani a program tervszerű végrehajtására. A megyei pártbizottság titkára ismertette azokat a főbb kérdéseket, amelyek az aktívaülés napirendi pontjára kerültek: a tagság anyagi érdekeltségének következetes érvényesítése a szövetkezetekben; a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésével kapcsolatos tennivalók; az állatállomány helyzete és az ezzel összefüggő feladatok, különös tekintettel a háztáji gazdaságokra; továbbá a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés. zetekkel foglalkozott, amelyek akadályozzák az anyagi érdekeltség elvének érvényesülését. Számos vezető például úgy gondolja, hogy az anyagi érdekeltséget csak a gyenge szövetkezetekben kell alkalmazni és mintha ez valamiféle taktikai kérdés lenne. E nézetek ellen harcolni kell. Az anyagi érdekeltség alkalmazása az erős termelőszövetkezetekben is eredménnyel járt, ezért helyes, ha itt is élnek ezekkel a lehetőségekkel. Széles körben tudatosítani kell, hogy a helyes ösztönzés nem taktika, hanem a szocializmus építésének fontos elve és a szocializmus épí(Folytatás a 3. oldalon) Az anyagi érdekeltség fokozása a termelő- szövetkezetekben — Termelőszövetkezeteink fejlődésének jelenlegi szakaszában is a termelékenység emelésének legfontosabb feltétele, hogy a tsz-ék minden egye« tagja, dolgozója, mind a szántóföldön, mind pedig az állatállomány körül lelkiismeretes, jó munkát végezzen. Ez a fő forrása az eredményesebb, jövedelmezőbb gazdálkodásnak — mondotta Szakali elvtárs, majd így folytatta: — Az öntudatnak, a lelkesedésnek, nagy szerepe van, de a lelkesedés önmagában nem elegendő. Munkánk során vegyük figyelembe ezzel kapcsolatban az alábbi lenini tanítást: „Ne közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érdekekre, a személyes érdekeltségre.” A megyei pártbizottság az elmúlt években igen sokat tett az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati alkalmazása és elterjesztése érdekében. Az erőfeszítése^ jelentős eredményeket hoztak. Míg 1960—61- ben jelentős területeket nem műveltek meg a szövetkezetekben, 1962-ben már — főként az anyagi érdekeltség érvényesülésének hatására — a szövetkezeti gazdák idejében és jól művelték meg a földeket. — Az eredmények ellenére is szóvá kell azonban tenni, hogy az utóbbi időben bizonyos egyhelyben topogás tapasztalható — mondotta Szakali elvtárs. — Ez abban jutott kifejezésre, hogy az úgynevezett „szürke könyvet” valamiféle szentírásként kezdtük kezelni, elveszítve szem elől azokat a jelenségeket, kezdeményezéseket, amelyeket az élet felvetett, és amelyek a jövedelemelosztási formákról szóló „szürke” könyvben foglalt tanácsokat is túlhaladták. A végrehajtó bizottság az elmúlt évben állást foglalt a me. revséggel szemben, így ma elmondhatjuk. hogy a nehézségeken túl vagyunk, de közel sem éltünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek az anyagi ösztönzést illetően adva vannak. Példának említette meg, hogy a megyében nem terjedt el széles körben az alaptermészetbeni juttatást biztosító jövedelemelosztási forma, amely a tagok részére is könnyen érthető. Hiba volt, hogy a fix munkaegység plusz természetbeni munkadíjazás esetében mereven ragaszkodtak a „szürke könyvben” meghatározott arányokhoz. Vannak termelési ágak — mint például az állattenyésztés —, ahol nem terjedtek el az ösztönző jövedelemelosztási formák. Hasonlóan nagy a lemaradás a tsz-vezetők anyagi érdekeltségének növelésénél is. A továbbiakban Szakali elvtárs azokkal a helytelen néÖsszehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafusának 5. bekezdése alapján az országgyűlést 1963. március 21-én délelőtt 11 órára összehívta. ★ Alkotmányunk és az idevonatkozó törvényeik értelmében az újonnan választott országgyűlés első ülésének rendje a következőképpen alakul: Az ülést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelöli a korelnököt. A korelnök feladata, hogy kijelölje a két körjegyzőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol az országgyűlésnek a választások lefolyásáról. Az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ. A korelnök szünetet rendel el, ezalatt a mandátum- vizsgáló bizottság megvizsgálja a képviselők megbízóleveleit, majd jelentést tesz e munkájáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell választani az országgyűlés tisztségviselőit — az elnököt, a két alel- nököt és a hat jegyzőt —. valamint az állandó bizottságok tagjait. Alkotmányunk előírja, hogy az országgyűlés első ülésén meg kell választani a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Pótválasztások a megyében Mint erre az Országos Választási Elnökség hivatalos jelentése is utal, a február 24-i választás során meg nem választott tanácstagok helyét pótválasztásokon kell betölteni. Pest megyében 15 községi és 1 járási tanácstagot kellett új jelölések alapján az érintett választókerületekben megválasztani. Megyénkben március 10-én került sor erre. A megyei választási iroda tájékoztatása szerint a pótválasztások mindenütt jó hangulatban zajlottak !e. A Hazafias Népfront jelöltjeire a szavazók 99 százaléka adta szavazatát. Vasárnap a Alig néhány nap választja el a Dunai Cement- és Mészművek dolgozóit attól a pillanattól, amikor megkezdik termelő munkájukat. Az építkezésen sok fiatal dolgozott és a KISZ is védnökséget vállalt a mű felépítésében. Éppen ezért az első rész átadásánál nagy szerep jut a fiataloknak. Számos órát töltötten budapesti és megyei üzemek fiataljai az építkezésen társadalmi munkával. Az indulást megelőző utolsó előtti vasárnapon is azért kerestük fel az építkezést, hogy róluk, a fiatal társadalmi munkásokról írjunk, velük találkozzunk. A találkozásra már útközben alkalmunk nyílt. Amint gépkocsink elhagyva Vácot, közeledett a DCM felé, munkaruhás fiatalok csoportjai mellett suhant el. A furcsa csupán az volt, hogy gyalogosan baktatnak a munkahelyre. No, nem baj — gondoltuk — majd megkérdezzük az okát. Az irodaépület portáján néhány fiatalembert találtunk. Szemmel láthatóan várakoztak. Kiderült, azokra, akiket az úton láttunk: a Váci Könnyűipari öntöde ipari tanulóira. Várakozás közben elmondták, hogy szombaton klubest volt a kultúrteremben. Rendezvény után — Hová tűnt a gépkocsi? Az ipari tanulók helytállnak Fővárosi művészek, Mikes Lilla és Keres Emil mutattak be részleteket a világirodalom szatirikus írásaiból. Ezt követően hajnalig tartott a tánc. Akikkel beszélgettünk, azok is részt vettek a klubesten. Mégis alig egy-kétórai alvás után itt vannak, érzik felelősségüket. Érdeklődésünkre Szatmári Béla, a KISZ-bizottság tagja elmondotta, hogy a társadalmi munkát jelenleg az 1. sz. Mélyépítő Vállalat igényeinek megfelelően a helyi KISZ szervezi. Megtudtuk azt is, hogy az úton látott ipari tanulóknak már régen itt kellene lenniök. Azonban az ügyeletes, személy- szállításra alkalmas gépkocsi eltűnt. Még a mélyépítők műszaki ügyeletese sem tudja megmondani, hová lett. Ezért szóltak be a fiataloknak, induljanak el gyalogosan. Azzal vigasztalták őket, hogy visszafelé majd elviszi őket a kocsi. Ez így is történt. Akármerre járunk, jóformán mindenütt ipari tanulókra találunk. Szatmári elvtárs elmondotta azt is, hogy ók veszik legkomolyabban a társadalmi munkát. A gépszerelő vállalat fiataljai a kazánház melletti területen raknak rendet. Mosolyogva mondják, hogy eltűnt a szép, mindent elborító hótakaró és most elő- bunkant a rendetlenség. Akad munka bőven. A használható anyagot összegyűjtik, a hasznavehetetlen hulladékot pedig az arra kijelölt helyre hordják. Az önkéntes rendőrök csoportparancsnoka, Dobos László, ugyancsak KISZ-ista, délután érkezik csoportjánál? tagjaival társadalmi munkára. Éjjel szolgálatban voltak, délelőtt úgy-ahogy kipihenték magukat, délután meg jelentkeztek, hogy ők se maradjanak ki a munkából. Szatmári Béla á búcsúzásnál csupán annyit mond: „Jövő vasárnap, az lesz az igazi, akkor soknál több fiatal lesz itt az építkezésen”. T. T. TELJES ERŐVEL
