Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
Levél a biztosításról M0N0ß*vnm APES T M E GYEI HÍRLAP K Ü L ÖN.K I A D Á 5 A V. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1963. MÁRCIUS 10. VASÁRNAP Komoly megpróbáltatások elé állította a tavaszi áradat járásunk lakosságát (Tudósílónktól.) Mint a Pest megyei Hírlap tegnapi száma is már hírül adta, a felmelegedett idő következtében meginduló tavaszi olvadás nagy bel- és árvízveszélyt, hozott járásunk területén, mivel a vízelvezető hálózat sehol nincs kellően kiépítve. Péntek délután a gombai úton és a Deák Ferenc utcán meginduló vízáradat betört a főtérre is, veszélyeztetve volt az Ady Endre, a Mátyás király és több más utca lakossága is. A mentési munkálatokban részt vettek az önkéntes tűzoltók, mintegy hatvanas létszámmal, a honvédség és a munkásőrség. Sokat segítettek a munkásőrök közül Spenge r István, Balogh Péter, Kovács László, H. Kovács János, Kulcsár István, Artzt László, Topol- csik János, Kupecz Ferenc, ______ NAPLÓMBÓL 1920 március 10: Ma vagyok 22 éves. Virágzanak n a barackfák. Na, gí de ilyen korán’ Ha így siet a tér mm tneszei, én is harv mar öregszem » Hogy szalad az U idő! t. 1929 március jCr 10: Már 31 éves a vagyok ma. Nem érzem éveim sú- ir lyát, bár kint. a természetben még tél van. Reggel mínusz 7 fok volt ... 1929 május 1: Végre itt a tavasz! Zöld lomb még sehol, de már rügyeznek a fák . . . 1934 január 1: Ismét itt az újév. amely szamomra rendkívüli szórakozást nyújtóit. Újévi ebédemet az udvaron fogyasztottam el, a hőmérő plusz 12 fokot mutatott árnyékban . .. 1963 március 10: 6.1 éves vagyok. Eljárt az idő? De hol a tavasz? Még hó és jég borítja a földet. Már alig várom■ a jó időt. De minek e nagy türelmetlenség. hiszen minden nappal csak öregebb leszel:. .. Szűcs Gyula — Az úttörők kulturális szemléjének járási bemutatója ma délelőtt 9 órakor lesz Monoron. — Taggyűlést tart ma délután három órai kezdettel Monoron. a községi tanácsteremben az Üllő és Környéke Körzeti Fölöm üvesszöve(kezet. Ismertetik az 1962. évi mérleget és az 1963. évi feladatokat. — Ügyeletes orvos ma Monoron dr. Pálfy Ferenc, Gyomron dr. Túri Mária. — A tbc gondozása és gyógyítása címen holnap délben kiállítás nyílik a gimnáziumban. Dr. Nagv István, a járási főorvos mondja a megnyitó beszédet, amely egyben megemlékezés lesz Korányi Frigyesről. a mágVarországi tbc elleni küzdelem megalapítójáról. Ezután dr. Ákos Pál a tbc gondozóintézet vezető főorvosa ismerteti a kiállítás anyagát. — Állatvásár van ma Csév- haraszton. A Monori Állami Gazdaság azonnali Itelépésre keres kötőácsokat, faipari gépmunkásokat, parketta- készítő betonelőregyártó szakmunkásokat, kőműveseket, vízvezetékszerelőt és segédmu n kasokat Teljesítménybérezés. Munkásszálló van Jelentkezés: Állami Gazdaság fatelepe Monor, telefon: 80. Romházi László. Kiss Kálmán, Varga László, Sztanó István és más eJvtársak. Részt vettek a gátépítési munkákban a gombai úton, segítettek a veszélyeztetett Mignon Eszpresszó kiköltöztetésénél és a TÜZÉP-telepnél a veszélyeztetett áru kiszállításában. Derekasan dolgoztaik Haár László vb-elnökhelyettes irányításával a községi alkalmazottak és a tsz-tagok egy csoportja. Részt vett a munkákban a veszélyeztetett utcák lakossága is. Általános megállapítás azonban, hogy a pillanatnyilag; veszélyben nem forgó utcákból nem siettek a lakosok kellő lét- számiban veszélyeztetett embertársaik segítségére, nem volt meg a kellő társadalmi összefogás, a szolidaritás. ★ Lapzártakor, szombat délben. az alábbi helyzetjelentéseket kaptuk: Mendén két házat kiürítettek. két vízben álló ház kiürítése folyik, az iskola vízben áll, egy ház összedőlt. Tizenegy órakor állt munkába egy 800 literes szivattyú, a megáradt Barina-patak vizének átemelésére. Vecsésen a Halmi-telepet 2C0 méter bosszú, két méter magas gát védi a mögötte összegyülemlett, másfél méteres víztől. A gát megerősítése folyik, a vízügyi szakemberek vezetésével. Bénye-Ujtanyán tíz ház vízben áll. Monor: A négyes számú műút vas ad i leágazásánál vízügyi szakemberek irányításával folyik a víz átemelése. A közlekedés lassúbb. de zavartalan. A kistél rész — a Rákóczi-telep — van legjobban veszélyeztetve. A Lenin úton két házból a kilakoltatás folyik, több. gyöngébb ház sorsa bizonytalan. A gombai utat a leágazó ii teáktól gáttal választják el, ugyanez folyik a Ferenc utcában is. A Föld váry-tama megközelítése a Békásban álló víz miatt csak a vasút felől le- , hetséges, •k Félrevert harangok kon- I gása verte fel Üllő utcái- | noifc csendjét péntek délután, j Rövid idő múltán lapátot, i csákányt szorongató emberek lepték el a falu köze- j ■pét. A falu mélyebben | fekvő házaiba betört a víz. \ A Hajcsár úton Szabó Gyű- ' la háza körül méteres ma- \ gasságban állt a viz, a | házat gáttal vették körül, ' majd kiszivattyúzták a vizet, j A Kertekalja utcában is méteres víz állott, itt már kilakoltatást is kellett eszközölni. A telepi részen, a Dózsa György utcában szinte teljes szélességben hömpölygőit a szennyes víz áradata. A betonúton Monor fe- \ löl zúgott a víz. Az em- j berek Lukács Lázár tanácselnök vezetésével nyúl- gátalcat húztak az út és a házak közé, Nemsokára segítségül érkezett a Pest megyei Tűzrendészen Parancsnokság két nagyteljesítményű szivattyúja . . . A mentési munkálatok irányításában derekasan kivette részét Molnár Károly elv- társ. az MSZMP községi csúcs vese tőség ének titkára, valamint a községi tanács í másik két függetlenített vezetője: Tuska János és Kovács György elvtársak, Valamennyi munkásőr ott volt, a tsz-nek sak fogatja és tag- ' ja. a község lakossága közül sokan. Bár nagy volt a segítőkészség megnyilvánulása. visszatetsző megnyilvánulásokkal is találkozhattak az önkéntes mentők. A Kertekalja utcában néhány tétlenkedő asszonyt arra kértek. hogy hozzanak lapátot. A válasz az volt: Menjen a boltba és vegyen! Szerencsére. nem ez volt a jellemző. Még éjszaka is ügyeletet tartottak, szerencsére azonban már újabb, nagyobb veszély nem támadt, az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el, csak a szivattyúk egyhangú zúgása hallatszott... Kiváló boltok és kiváló kereskedők A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nemrégiben tartotta vecsési dolgozói részére a kiértékelő termelési tanácskozását, . a vecsési művelődési otthonban. Kürti András, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy az 1962-es évi tervet globálisan 108,8 százalékra teljesítették, ennek eredményeként a dolgozók 12 és fél napnak .megfelelő nyereségrészesedést kapnak. A szép eredményekhez a vecsési élelmiszeripari üzlethálózat dolgozói nagymértékben hozzájárultak és kitűnő eredményeket értek el. 1962-ben a legjobb eredményt a vecsési 63. számú húsbalt vezetője, Lading IstA vasárnap fotója; Ecseri pillanatkép (Fodor Péter felvétele) , vén érte el, évi tervét 202,6 ; százalékra teljesítette. Kivá-1 lóan dolgozott még a 132. szá- j mű tejbolt és a 68. számú ve- | gyesbolt, s ezért elnyerték a | „kiváló bolt” címet. Scheer j József, Fekete Károly, Ixiding j István. Róik Sándor és Hídvégi Péter ellenőr oklevelet és j pénzjutalmat kapott. A jó I munka elismeréséül a 91. szá- ; mú bolt vezetőjét, Angermayer i Károlynét aranyéremmel, Va-! das Angélát ezüstéremmel | tüntették ki, továbbá mindketten megkapták a „szakma 1 ifjú mestere” oklevelet. A szó- | cialista brigádmozgalomban elért eredményekért a 68, 91 és 94. számú boltok kaptak elis- merő oklevelet. Fekete Józsefné Kedves Mo onor es A március 4-i tűzeset tanulságai Mint már a Monor és Vidéke 5-i számából is értesültünk, sajnálatos tűzeset történt Monoron, a Mátyás király út 16. szám alatti lakóházban. A tűz március 4-én, a délelőtti órákban keletkezett és a megfeszített mentési munkák ellenére is rövid idő alatt Móga István lakóháza csaknem teljesen leégett. Az eset annál is inkább súlyos és figyelemre méltó, mert a tulajdonos biztosítással nem rendelkezett, így kártérítés részére nem fizethető. Szükséges, hogy e sajnálatos eset tanulságait levonjuk. A tűz következtében Móga István családi háza lakhatatlanná vált. Ezenkívül a padlástérben elpusztultak mindazok az ingóságok, amelyek ott voltak tárolva, többek között egy kb. 200 kilós sertés zsírja, húsa és szalonnája, amely a család egész évi élelmezését volt hivatva biztosítani. Az elpusztult értékeket pótolni kell, tehát elő kell teremteni azt a pénzösszeget, amelyből házát újból lakhatóvá tudják tenni. Lényegesen enyhítené ezeket a gondokat, ha a károsult megfelelő biztosítással rendelkezett volna. Sajnos, biztosításuk nem volt, így az Állami Biztosító nem tud a károsult segítségére sietni, amit egyébként haladéktalanul megtett volna. Ilyen és ehhez hasonló esetekben legjobb és legeredményesebb társadalmi összefogás a biztosítás. Ez az egyedüli mód, amelynek alapján a biztosító által kifizetésre kerülő jogos kártérítés megoldja az anyagi problémákat. Az Állami Biztosító ma már olyan korszerű és minden lehető káresetekre kiterjedő és viszonylag olcsó díjú biztosításokkal áll a közönség rendelkezésére, amelynek alapján a bekövetkezett károk gyorsan rendezhetők. Monoron és a járásunk községeiben még sok lakóház nincs biztosítva. A monori tüzeset álljon minden épülettulajdonos előtt fi- gyelmeztelő jelként és mindazok. akik lakóházukat még nem biztosították, addig vegyék igénybe a biztosítást, amíg az nem késő! Nagy Sándor, az Állami Biztosító monori fiókvezetője. Polémia — a művelődési házról Kaptuk az alábbi levelet: A közelmúltban olvastam egy cikket, amely arról szólt, hogy a monori vezetőségnek nem tehszik a kultúrház áthelyezése. Hát engedjék meg, hogy ehhez a nemtetszéshez én is, és községünk minden lakója csatlakozzon. Tudom, hogy ez . a kultúrház nem a legkorszerűbb volt. De láttam én már sokkal korszerűtlenebb kultúr- házat járásunkban és olyan kultúrélet folyt benne, hogy dicsérstet érdemel. Azt is tudom, hogy Monoron az utóbbi időben nem volt olyan kultúrélet, ami egy járási székhelynek megfelel. De ki ezért a felelős? Talán a korszerűtlen művelődési ház? Volt itt kultúrélet és talán még nem felejtették el az illetékesek, hogy volt olyan hónap, amikor 8—10 ezer forint bevétel ívűt. Együtt szerepelt községünk fiatalja, öregje, úgy a parasztfiatalok, mint az értelmiségiek. Volt kultúrház — kocsmát csináltak belőle. Most nem. ébred fel az illetékesek lelkiismerete? Amikor a református otthon át lett alakítva színházteremmé, a megyei vezetők elismerésüket fejezték ki, hogy milyen szép! Miért lett elhanyagolva? De ha már így is történt, akkor se egészséges megoldás, hogy a járási székhelyről elviszik a kultúrházat, mert nincs korszerű helyiség. Amikor épült a párt- ház. akkor is tudták az illetékesek. hogy nincs községünknek kultúrháza, miért nem épült úgy, hogy helyet kapott volna benne a kultúrház. az úttörőház és a KISZ is. Ez a három szerv együtt bizonyára szép munkát tudott volna végezni. De akárhogy is csűrjük-csavar- juk a dolgot, a járási kul- túrháznak a járási székhelyen van a helye. Füri Józsefné. Monor. Szükséges megjegyzések Magam sem tudom, hogy inlcább bosszantó vagy nevettető-e az a vaklárma, amit itt nálunk fél év óta csapnak a járási művelődési ház áthelyezése körül. Azt hittük, végre napirendre térnek fölötte az érintettek és siránkozás helyett munkához látnak. Dehát sopánkodni mindig könnyebb. Am ebből nem élünk meg, s épp ezért szükségesnek látszik, hogy e levél ürügyén ismét ejtsünk néhány kíméletlen, de őszinte szót ebben az ügyben. Reméljük — utoljára. Kedves Levélírónk! Először is a fogalomzavarokat kell eloszlatni. A járási székhely — közigazgatási fogalom. Semmimiképpen sem jelenti azt, hogy ugyanakkor művelődési és gazdasági centrum is. Es azt sem jelenti, hogy mindennek, amiből egy van a járás területén, annak a közigazgatási székhelyen kell lennie. Az ilyen okoskodás szerint a Balatonnak is — mivel egy van belőle az országban — Budapesten volna a helye. Azon nem vitázom: helyes volt-e Gyömröre vinni. Lehet, hogy Vecsésen, vagy Mendén jobb helyen lett volna, (Ismerem c gyömrái vezetők álláspontját: bármikor szívesen átengedik bármelyik községnek!) Azt viszont helyeslem, hogy Monorról — ahol a község vezetősége és lakossága mind ez ideig nem volt hajlandó művelődési, ügyekben jelentősebb áldozatra — elvitték. Kérem, egy pillanatig se tévesszék szem elöl, hogy a jelenleg járásinak használt művelődési ház átépítését a gyömröiek 1962. évi községfejlesztési alapja bánja! Érte-e tényleges veszteség Monort? Hiszen továbbra is rendelkezésre állnak az eddig művelődési célokra használt épületek, függetlenített vezetői státust is biztosítottak számukra. Csupán az a nehézség, hogy a község vezetésének most már saját anyagi és szellemi erőből kellene megoldani azt, amit eddig helyettük mások oldottak meg. S ez' elhiszem, hogy nem tetszik egyes, a művelődés ügye iránt meglehetős közömbösséget tanúsító községi vezetőknek. Ismét elmondok egy klasszikus példát' erre a közömbösségre: a községi tanács épületének ajtaja szomszédos a járási könyvtár épületével. Es ennek a könyvtárnak a küszöbét — amely elsősorban a monori olvasók igényeit elégíti ki — a községi tanács elnöke évekig át nem lépte. Valóban, kedves levélírónk, nem a monori fiatalokban van a hiba. Hiszen évről évre kísérletet tesznek — idősebb barátaikkal összefogva — a kulturális élet fellendítésére. De nem tudom, beszélgetett-e etek közül valakivel. Én beszélgettem. s ők is ugyanarra panaszkodtak: az irántuk tanúsított közömbösségre. A járási művelődési ház áthelyezése azt a célt szolgálná: ráébreszteni Monor vezetőit és lakosságát, hogy nekik sem készen, tálcán tálalják fel a művelődési lehetőségeket, hanem azért komoly áldozatokat is kell hozni. Ön is azt írja, asszonyom, hogy miérj nem építettek a monoriak számára megfelelő művelődési házat. De kérdezze meg a men- deieket, a tápiósülyieket, az úriakat — nekik ki épített? Ök maguk, a. saját emberségükből, A vitát a magunk részéről azzal zárjuk le: mindaddig, míg Monor meg nem hozza a szükséges komoly anyagi álFolrmi» Válaszol az illetékes Tallózás levelekből dozatokat — amelyeket természetesen felsőbb szerveknek is támogatni kell — annak érdekében, hogy a kultúrának megfelelő hajlékot teremtsen, addig a járás művelődési centrumát máshol kell kiképezni. E kérdésben e hasábokon nem kívánunk több szót ejteni. Radványi Barna Válasz Bán Sándor újítása ügyében 1963. január 12-én megjelent (Hörömpő Jenő aláírásé) cikkben felteszi a cikkíró a kérdést, miért nem fogadták el Bán Sándor újítását. Rendkívül nehéz e válaszlevélben, ezen újítás minden mozzanatát rögzíteni. A fontosabbakat azonban feltétlen leírjuk, hogy az olvasó világos képet lásson az újítás történetéről. Meg' kell említeni, hogy vállalatunk működési területe három járásra terjed és jelenleg 37 működő üzemünk van, amelyek közül 27-ben történik szénfűtés. Ez természetesen nem jelenti, hogy Bán Sándor és társainak elgondolásai nem bírnak jelentőséggel. Az ügy kezdetén Bán Sándor elmondta elgondolását, illetve bemutatott egy kézzel meghajtott, sertéspörkö- lőhöz hasonló szerkezetet. Véleményünk az volt, hogy elektromos meghajtást kell eszközölni, és ilyen módosítással alakította át a primitív szerkezetet. Ehhez biztosítottunk egy elektromotort, mert úgy láttuk, feltétlen szükséges érdemben foglalkozni az elgondolás megfelelő kivitelezésével. Közben, az új szerkezet kialakítása után, Bán Sándor és társai vállalatunkhoz eljuttatták . újításukat, de ez;- zél egy időben az Élelmiszeripari Minisztérium műszaki főosztályához is benyújtották az újítást, melret az később véleményezett. Félreértések elkerülése végett hivatkozni kell a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 29 1959. (V. 10.) korm. számú rendeletre, amely az újítások bejelentését szabályozza. Mindebből kitűnik, hogy az újítók feladata lett volna, a vállalatunkhoz történő benyújtással egyidejűleg nyíltan közölni, hogy az Élelmiszer- ipari Minisztériumhoz nyújtották be újításukat. Érthető, hogy vállalatunk véleményt és elbírálást az újításról adni nem tudott, amíg a felügyeleti szerv a véleményt nem adta meg. Az ügy annyira bonyolult lett, hogy az ÉDOSZ újítási bizottsága foglalkozott vele. A cikk megjelenése előtt néhány nappal úgy döntöttünk. hogy Bán Sándor újítását elfogadjuk, és kifizetjük az összes költségeit, amelyet a készülékért és a készítésért kifizetett. Továbbá megállapodtunk az újítókkal az újítási díj ösz- szegében is. Dutka István igazgató, Pest megyei Tanács,. II. sz. Sütőipari vállalata. LEVELEKBŐL — RÖVIDEN Bors Györgyné (Üllő. Virág utca 9.) a monori Fészek vendéglő mellékhelyiségének tarthatatlan állapotát teszi szóvá levelében. Igaza van! Figyeljenek tel rá. akikre tartozik! Hajdú Károly, Vasadról a szülői munkaközösség szép farsangi rendezvényéről tudósított bennünket. Gratulálunk a rendezőknek, a jelmez- és a szépségverseny győzteseinek! K. J. Monorról a társadalmi tulajdon védelméről írt megszívlelendő sorokat. Kérjük, hogy idős kora ellenére, továbbra is iegyen éber őrzője a közösségi vagyonnak. észre- vevője minden fejlődésünket gátló tényezőnek.
