Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-02 / 51. szám
Őseink étlapja A visegrádi ínyencfaljtok — A népszerűtlen kecskehús A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1963. MÁRCIUS 2, SZOMBAT grammonkénti önköltsége 1,50 forint volt. A nemzetközi verseny a hozamok növelését, az önköltség csökkentését kívánja tőlünk. Sok állami gazdaságunk e téren elérte, sőt emelte a világszínvonalat, de sajnos, az országos átlag messze elmarad a kiváló eredményű állami gazdaságoktól. A Petőfi Termelőszövetkezet almatelepítése jól sikerült, ha gondosan kezelik, 5 év múlva a 100 mázsa hold termést megadhatja. Az Izsáki Állami Gazdaságban 6 éves almafák 50 kilo- gramm/fa termést adtak, így a 170 holdankénti tőszám mellett 85 mázsa termést értek el. Az új gyümölcstermesztési irány szerint keveset kell metszeni, a talajhoz közel kell hozni a koronát, tápanyaggal bőven kell ellátni a talajt, főleg zöldtrágyával, mindent gépesíteni, amit csak lehet. Utóbbi időben mindenki csak jonatánt és starkdngot akar telepíteni, pedig a munkacsúcsok miatt helyes lenne a meggy, kajszi, őszibarack telepítése is. Például Nagykőrösön kevés körte és szamóca szerepel az elgondolások között. viszont az alma több mint 40 százalékos aránya túl magas. A nyársapáti Kossuth Termelőszövetkezet tagsági létszámához viszonyítva viszont- túl sok kajszit és meggyet akar telepíteni. Helyes, ha a meggy és cseresznye aránya az összes gyümölcsből 15 százalék. Nagykörösön is eredményesen lehetne az őszibarack termelését fokozni a szaiymaziak példája nyomán. Helyes lenne, ha a tanács a nyár folyamán tapasztalatcsere céljából tanulmányutat szervezne a termelőszövetkezetek részére a szatymazi őszibaracktermesztés megtekintésére, vagy legalább a ceglédi kísérleti telep megtekintésére, ahol több mint 100 fajta őszibarackfa van. Fodor Ferenc kérdésére az előadó válaszában közölte, hogy a kajszi és őszibarack 80—30 százalékos fagykárt szenvedett a Duna—Tisza közén. A húsvéti rozmaring alma lisztharmat ellenálló, almamoly, is kevesebb kárt tesz benne, tovább tárolható, mint a jonatán, többet is terem, igaz a felvásárlási ára a la cső-] Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ceglédi gyümölcstermesztési osztályának vezetője tartott előadást a mezőgazdasági könyvnap keretében városunkban. Nyújtó Ferenc régóta ismeri Nagykőröst. Dr. Húsz Béla és dr. Maliga Pál egyetemi tanárokkal a régi nagykőrösi meggykísérleti telepet sokszor meglátogatták. Az 1965. év végéig országosan telepítendő 125 000 hold gyümölcsösből Nagykörös több mint 1000 hold telepítését vállalta. Erre szükség is van. mert az országos fejenkénti évenkénti gyümölcsfogyasztás csak 45 kilogramm és ezt 76 kilogrammra kívánjuk növelni. 1980-ig. Nagykőrös gyümölcs- faállományának csak kis része árugyümölcsös. 485 000 darab gyümölcsfából 433 000 darab szórványgyümölcsösben van, zömében szőlők között. Ezenbelül a szilvafaállomány messze meghaladja az országos átlagot és ez nem kívánatos. Különösen sok a vörösszilva Nagykőrösön, mely régen jó exportcikk volt, de ma már nőttek a minőségi követelmények és helyette inkább meggyet, kajszit. őszibarackot kívánnak a fogyasztók. A magyar nagyüzemi gyümölcstermesztés európai hírű. ezt. kell Nagykörösön is megvalósítani. Hiszen a belföldi . fogyasztás növelésén kívül a meglevő konzervgyárak feldolgozási kapacitása több mint. kétszeresére nő és ezenkívül 12—15 új konzervgyár is létesül 1980-ig. továbbá a KGST keretén belül a baráti államokat is el kell látnunk friss gyümölccsel. Az elmúlt években volt állami gazdaság, ahol a holdanként 80 mázsa kötelező tervvel szemben sokkal több alma termett. Például a Surjáni Állami Gazdaság 77 hold öntözött almása 250 mázsa./hold termést adott. Termőíves orsón termelték ÉM IV. typ. alanyon. A Balatonboglári Állami Gazdaság 90 mázsa/ hold őszibarack-termést ért el. Régen átlag 80 almafa került égy holdra, ma átlagban 170 darab, a sortávolság nem lett kisebb, csak a tőtávolság, hogy a gépi művelés akadálytalanul történhessen. A Surjáni Állami Gazdaságiban az öntözött alma kilo- * Vidám farsangi összejövetelt rendezett a Kossuth Ifjúsági Szövetkezet Az elmúlt századokból eredő állati csontleletek feldolgozása- közben elődeink táplálkozási viszonyaira vonatkozólag is érdekes megállapításokra jutott dr. Bökönyi Sándor kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum csoportvezetője. A csontok ugyanis elárulták, milyen fajta húsok, milyen arányban kerültek eleink asztalára. A sok ezer lelet tanúsága szerint az egyes társadalmi rétegek étrendje között kezdettől fogva lényeges különbségek voltak. A legfeltűnőbb például, hogy az Árpád-kori falvakban szinte egyáltalán nem fogyasztottak vadat. Ügy látszik, nagyon szigorúan vették a törvényt, hogy jobbágyok nem vadászhatnak. Aránylag ritkaság a vadcsont a városokban is, ahol pedig jogszerűen vadászgató nemesek is éltek, és csupán a királyi székhelyeken, a várakban és a főúri udvarházak környékén találhatók viszonylag bőségesen a szarvas, kisebb mértékben a nyúl. az őz. a vaddisznó és különböző vadmadarak csontjai. Visegrádon például eddig kilencféle, ínyencfalatnak számító madárfaj csontjai kerültek elő. köztük a fenyőrigó, a léprigó, a vadludak. a különböző féle vadkacsák stb. maradványai. A vadfogyasztás országosan csak a török időkben lett általános, amikor az anarchikus viszonyok között a még mindig fennálló tilalomnak már nemigen lehetett érvényt szereznis Dócsont viszont a régi városok és általában a központi hatalom szeme előtt levő települések földjében megy ritkaság- számba. hiszen hogy a pogány lóáldoza tokát megszüntessék, az Árpád-házi királyok a lóhús evését is megtiltották. Az eldugottabb alföldi településeken azonban annál nagyobb volt a lóhúsfogyasztás, sok helyütt az összes csontma- radványok 25 százaléka lócsont. Ez az arány csak a XV —XVI. században kezd csökkenni. Az élen azonban a húsfogyasztási statisztikában vitathatatlanul a szarvasmarhát áll egészen a XIV—XV. századig. Ekkor a városokban a vezető szerepet a csirke veszi át. Érdekes, hogy a középkorban az alföldi falvakban sok juh és kevés disznó, a városokban pedig sok disznó és kevés juh került az asztalra. Történelmünk folyamán kétségkívül a kecske volt a leg- népszerütlenebb. Az egész országban alig találni nyomát annak, hogy valaki keeskehús- sad tette volna étrendjét változatosabbá. „A munkásság helyzete a felszabadulás előtt és után” címmel tartott előadást a gimnázium III/A osztályának osztályfőnöki óráján Gönczy Károly, a városi, tanács tagja. Színes, élményszerű beszámolója nagy sikert aratott hallgatói körében. Felelevenítette a múlt rendszer munkásának nehézségekkel teli életét, küzdelmes harcát a mindennapi betevő falatért. Saját keserű tapasztalataiból kiindulva húzott párhuzamot múltja és jelene között. Megismerkedtünk az akkori fiatalság problémáival, a PECSENYECSIKO Az ínyesművészet mesterei egyes nyugat-európai országokban új csemegére kapatták rá a vendégeket: választolt korú, úgynevezett pecsenyecsikókból készítenek ótelkü- lönlegességeket. A magyar lótenyésztő. gazdaságok 1962- ben már megpróbálták a nagy és egyre fokozódó igényeket kielégíteni, s kereken 700 pecsenyecsikót exportáltak. A tenyésztők megtalálták számításukat, hiszen egy-egy választott csikóért 3000—3500 forintot kaptak. Legnagyobb érdeklődés tapasztalható jelenleg a magyar pecsenyecsikók iránt Olaszországban, Svájcban és Hollandiában. A szakemberek szerint a pecsenyecsikók nevelése, exportálása igen jó „devizatermő” területünk lehet, Jelenleg kereken 171 000 kancaló van az országban, s ezekből körülbelül 150 000 alkalmas fedeztetésre, illetve csíkozásra. Az ország munkaló-utánpótlására elegendő csikót nyerhetnek a gazdaságok 50 000 katicától, további 100 000 kancát tehát „húsárú-termeltetésre'’ lehet fogni. Szerény számítások szerint is évente 25 000 csikót értékesíthetnek majd öthónapos korban — szinte felnőtt .ló áron, vagyis csupán a pecsenyecsikókból évente 75—80 millió devizaforintot kaphat áz ország. A pecsenyecsikó neveléséhez nem kell külön abrakla- karmány, sem férőhely, előállítási költsége sokkal kevesebb, mint akár a sertés- vagy a borjúhúsé. Amellett kitűnő alkalom a minőségi szelekcióra. A munkaló-utánpótlásra szükséges számú csikót úgyanis a legjobbak közül válogathatják majd ki. exportra pedig csak a ,selejtet” adják. A tervek szerint a^ótenyésztö gazdaságok már az idén jelentősen csökkentik lótartási költségeiket pecsenyecsikó nevelése révén. ÜLÉST TART AZ ŰJ TANÁCS. A választások után az újonnan megválasztott városi tanács ma. szombat délelőtt 10 órakor tartja első ülését a művelődési ház emeleti tanácstermében. ZÄRSZÄMADÄSI VACSORA. A Rákóczi Termelőszövetkezet ma. szombat este 19 órai kezdettel zárszámadási vacsorát rendez a termelőszövetkezeti tagok részére. A termelőszövetkezeti tagoknak a vacsora 7 forint, kívülállóknak 10 forint. — Kétszáznegyvenezer forint túlteljesítés. A Dózsa Termelőszövetkezet zöldborsótermelési terve 600 OO'O forint volt. amelyet 839 000 forintra teljesítettek. — 400 000 forint évi kiadás. A városi bölcsödé egész évi üzemeltetési költsége 400 0-00 forint. — Naponta körülbelül 12— 13 ezer péksüteményt süt a sütőipari vállalat, — Az Állami Biztosító helyi fiókja 400 forint gyorssegélyt nyújtott Szurmó Annának balesete miatt. — Kétezer pár cipő érkezett a napokban a földművesszövetkezeti áruházba, divatos férfi-, női és gyermekcipők. A tárgyalóteremből J\vnt fiavtutt f/i/pfm #»/» tnrtsís í Sóber Kálmán nem fizetett gyeriiiektartást. Hathónapi ja- vitó-nevelö munkára ítélte a bíróság. Az ötvenéves ember 1959- ben törvényesen elvált feleségétől. a házasságukból született gyermek aV. asszonynál maradt. 1962 márciusától a bíróság kötelezte Sóbert. hogy havi 200 forintot fizessen gyermektartás címén. Azonban e kötelességének nem tett eleget. egyik munkahelyről a másikra vándorolt. <; így ez év februárjáig 2200 forint gyermektartással tartozott. A bíróság Sóbert azért ítélte javító-nevelő munkára, hogy keressen, s ne védekezhessen azzal, hogy nincs pénze. — 123,5 százalékos tervteljesítés. A föidművesszövetké- zet 16-os számú papírboltja kimagasló eredményt ért el az elmúlt esztendőben. Tervét 123,5 százalékra teljesítette. — 137 gömbakácot ültet a Sallai Imre utcában a városi tanács fásítási brigádja a tavasz folyamán. A nagy mutatvány közben bicikliről. Talán valami baj van? — kérdezem tőle. — Vagy már nem divat a tanyán ez a „közkedvelt” üdvözlési forma? — Divat — bólogat Feri bácsi —, csak én ezentúl möggondolom, mit ejtök ki a számon. Fölhagyok a modernséggel. Inkább megtanulok káromkodni. — Az őszön a cukorrépaásáskor az egész brigád a Papp Jóskára heccelődött. Mondtak annak mindönt. Csak úgy dűtek a nevetőstül, Jóska mög vissza. — így mönt ez vagy két-három órán át. Gondó- tam. én is belekapcsolódok a viy dámságba. Elkiál- ^ t ott am magam, j Jóska felé. He, % te mezei huligán, inkább fütyüjj % egy hej-mambót, ^ hátha gyorsab- £ ban ugranak ki a f répák a födbül. ^ — Képzejje el \ — néma csönd í lőtt. Jóska fülig í vörösödön, ököl- be szorítva a ke- j zit. < — Én huligán, f méghozzá me- % zei? — . üvöltőt- te. — Vágyé tu- £ domásu, Feri bá- í esi. hogy csak a f korát tekintöm, ^ különben vért szagunék. En- J göm senki ne % sériögessön. í z — így tanú- J la m mög, hogy ^ mi a legnagyobb ^ sértés. Mögszün- f tern ultramodern lönni. Jóéccakát 'j kívánok — emeli £ kezét a kalapja $ széléhez. í (Bíró) ' Konrád, Konrád, elfelejted, hogy a háló az enyém? (Erdei Sándor rajza) SÉRTÉS Feri bácsi világéletében tanyai lakos volt. Szeret moziba járni, rádiót hallgat és újságokat olvas. Ha összetalálkozunk az országúton, messziről előre köszön, igy kiáltva: Szia”. Tudom, hogy káromkodni nem szokott. Meg sem sértene senkit. Sokat elgondolkoztam, mit is mondana ez, a nyugodt ember, ha valaki fel- mérgelné. Még egy „kutyafája" forma elszólást sem hallottam tőle. Hogy valakit megsértene? Mivel is lehetne megsérteni a ; tanyavilág dolgozóit. A napokban a harsány „szia” , helyett csendes : jó napottal üd- 1 vözölt. Lelépek a uó uuvi/ZAmc ct / megjelenteket, s felhívta az \ ifjúság figyelmét a kulturált, \ fegyelmezett szórakozásra. Ezután vidám, kétfordulós< ügyességi verseny következett,« Velényi Tibor tanár vezetésé-« vei. Az első fordulót Angyali György, a másodikat Szigeti; Sándor csapata nyerte. j A díjkiosztás után megszó- ; lalt a zene s a párok elkezd-; ték a táncot. A magnetofon« és a hanglemezjátszó túltelje-; sítette előirányzott mennyisé-: gét. Az összejövetelt fél órá-1 val meg kellett hosszabbítani.! Akik nyerni szeretnek, a: tombolán próbálhatták ki a; szerencséjüket. Sok szerencsés, pajtás volt, mert 17 nyere-, ménytárgyat sorsoltak ki. A vidám, farsangi összejö-; vetel még jobban összeforrasztotta ezt a dolgos kis csa- patot. Biztos vagyok abban/ hogy ezután még nagyobb kedvvel végzik felelősségteljes munkájukat a paitások. Dabizs Zoltán *7 Uj közösség alakult a Kossuth Bajos «Általános Iskolában. Ezt a közösséget a legerősebb összekovácsoló erő: a ■munka alakította ki. A kegyetlen tél leghidegebb napjaiban is derekasan teljesítették kötelességüket. A legutóbbi közgyűlésen elhatározták, hogy ne csak a munkában legyenek együtt, hanem a szórakozásban is. Az elhatározást tett követte. Azonnal hozzáfogtak megszervezéséhez. Minden brigád ka- .pott feladatot. A lányok a teafőzésre és a szendvicskészítésre vállalkoztak, a fiúk pedig az anyag előteremtésére és a terem berendezésére. Szombaton délelőtt meghívták az iskola nevelőtestületét, úttörőcsapatát és tanulóifjúságát. Az összejövetel délután 3 éra kor kezdődött, de fél órára! előbb már együtt volt az inneplőbe öltözött és szórá- íozni vágyó ifjúság. Bartha I^ajos, a szövetkezei ifjúsági elnöke nyitotta meg A gyümölcstermesztés lehetőségei városunkbai 1000 hold új gyümölcsös — Növelni kell az őszibarack-telepítést nunkanélküliség szörnyűsé- ; ;eivel és a háború borzalmai- ( al. Ugyanakkor megmagya- ázta azt is, hogy minek és üknek köszönhették ezt a lelyzetüket. Majd a munkás- j ág mai helyzetéről beszélt. ! ’éldákkal mutatta be azt a ! atalmas változást, amely ha- í árik fejlődésében végbe ment. Hozzászólások, kérdések 1 arkították az óra második fest. Végül Baky Miklós osz- ályfőnök köszönte me« ven- légünk tartalmas és színes leszá mólóját. Balogh Géza Előadás a múltról a gimnáziumbaii nyabb, mint a piros almáké, j Helyes, ha az összes almaállomány 30—40 százaléka húsvéti rozmaring, melynek ve- . télytársa csak a Stay Mared 1 lesz. Földvári Sándor hozzászólásában hangsúlyozta, hogy téli tárolásra a savas, első két heti szedésű almákat tegyük el. Az előadás értékes és tanulságos volt. Dr. Konrád Zoltán Tokaji György: MADÁRIJESZTŐ című, háromfelvonásos vígjátékát a szolnoki Szigligeti Színház adja elő március 8-án (péntek) este 7 órai kezdettel az Arany János Művelődési Ház színháztermében. Történik napjainkban. Díszlettervező: Blanár György mv. Jelmeztervező: Vágó Nelly. Maszkmester: Dobos Ferenc. Rendezte: Várady György. Jegyek kaphatók a művelődési h.áz előcsarnokában.
