Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

1963. MÁRCIUS 9, SZOMBAT rr.at HLGi K-fCírlap 3 Egy nappal hamarabb Az Építők Szakszervezeté­nek Pest megyei bizottsága megtárgyalta a DCM közeli munkakezdésének megoldásra váró problémáit és az eddigi eredményeket. A beterjesztett jelentést dr. Talabér József főmérnök és Laki László, a DCM szakszervezeti bizottsá­gának titkára írta alá. Az írott szöveget szóban is kiegészítet­te a DCM főmérnöke. Az elmúlt év munkáját rö­vid«! összefoglaló jelentés megállapítja, hogy a váratla­nul szigorú és csapadékos tél az építési munka nagy részét megbénította, a szerelésnél is több helyen zavart okozott. Ezzel szemben segítség volt, hogy az NDK az előre megál­lapított programnál hama­rább szállított le sok gépet. Az idei beruházási prog­ram 71 millió forint építé­si munkáról intézkedik, s 318 millió forint értékben szereznék be hazai és külföldi berendezéseket. Az idei évre biztosított összeg lehetővé te­szi a DCM-beruházás csaknem, teljes befejezését. A kövétkező évekre a zsákgyár és a kikötő építése és a szerelés utáni munka befejezése marad. A beszámoló megállapítja, hogy a DCM első vonalának szerelése befejezés előtt áll. A kemény tél nagy károkat oko­zott, s megnehezítette a mun kát. A korábban jelentős idő­nyereség, előretantás nemcsak, hogy leapadt, de bizonyos el maradás is mutatkozik. Sín­nek oka többek között az is, hogy a szerelés sok előfelté­Március 20-án indul a DCM első vonala 10000 tonnás készlet - Az építők szak­szervezete megyei bizottságának ülése Öt járási tanács alakuló ülése itt dolgozó különböző vállala­tok nagy tempóban igyeksze­nek megszüntetni a viszonyla­gos elmaradást. Ennék köszön­hető, hogy mégis azt jelent­heti a DCM főmérnöke; hidegben a berendezések. Sok üzemrész már működőképes, s jól állja a próbákat. A nóg- rádverőcei vízmű elektromos szerelése nem fejeződött be, s a klórozóberendezés működé­Refejczéshez közeledik a vagonbuktató szerelése 21-e helyett március 20-án indul meg a DCM első, cementtermelő vonala! Tízezer tonnára nőtt a már Dóig óraiak szerelők az egyes előterében számú forgókemence (MTI Foto: Mező Sándor felv.) télét nem biztosították: hiá­nyoztak a rajzok, késedelmes, rendszertelen volt a gépi be­rendezések szállítása is több alkalommal. A munkások, az üzembe lépett mészkőbánya eddigi termelése. Pedig a fagy itt volt csak igazán kemény. Sokszor robbantással lehetett segíteni, úgy lefagytak a nagy se sem kifogástalan, de már vizet szolgáltat a DCM vízmü­ve. A jelentés a továbbiakban beszámol arról, hogy a DCM kiegészítő részeinek építése, mint amilyen a kikötő, a pa­pírzsákgyár, illetve az építés határideje még nem tisztázott. Annál többet mondhatunk el a mű deákvári lakótelepéről. Elkészült az összes lakás, iskola, óvoda, bölcsőde, s már csak olyan tételek maradtak hátra, mint a tereprendezés, füvesítés, a környék szépítése. Ezt is az időjárás akadályozta. Az Építők Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága a be­számolót tudomásul vette, s határozatot hozott, hogy a nyi­tás napjáig, március 20-ig a munkába lépő üzemrészekhez tartozó szociális berendezése­ket is használhatóvá kell tenni. Felhívták a figyelmet arra, hogy a berendezések ke­zeléséhez szükséges személy­zetet jól válasszák ki; fegyel­mezett. munkaszerető szakem­berek kerüljenek Európa egyik legnagyobb művének gépei mellé. Felhívták az Építésügyi Minisztérium figyelmét is, hogy szükség esetén bizonyos átcsoportosítással kiválóan képzett elektromos szakembe­reket küldjenek a DCM-be. T. Gy. (Folytatás az 1. oldalról) tartotta első ülését. Az ülésen elnökké választották Szabó Józsefet, elnökhelyettessé Pe- suth Andrást és Appel Jánost. A végrehajtó bizottság titkára dr. Varjú Klára lett. A tanácsülésen sor került az állandó bizottságok elnö­keinek és tagjainak megvá­lasztására, majd Szabó Jó­zsef, a végrehajtó bizottság el­nöke mondott köszönetét a bi­zalomért, s a járási tanács végrehajtó bizottsága előtt ál­ló feladatokról beszélt. A megyei szervek nevében dr. Farkas Mihály üdvözölte az új végrehajtó bizottságot. Nagykátán, a járási pártbi­zottság tanácstermében tar­totta alakuló ülését péntek délelőtt a Nagykátai Járási I Tanács. Az ülésen az MSZMP Pest megyei Bizottságát Kiss Antal, a megyei tanácsot Szabó Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gát Németh Veronika, s a járási pártbizottságot Király Antal képviselte. A hatvan megválasztott tanácstagot, s a meghívott vendégeket (és — tekintettel a nőnapra — külön a nőket) Berényi György, a Hazafias Nép­front járási bizottságának titkára köszöntötte. Majd a korelnök, a 74 éves Takács Gyula, tápiószelei tsz-nyugdí- jas javaslatára, Várszegi Istvánt választották az ülés elnökévé. A tanácstagok áltál kijelölt mandátumvizsgáló bizottság jelentése következett ezután, amelyet Hovancsik Ferenc, a bizottság elnöke ismerte­tett. A jelentést elfogadták, majd a Hazafias Népfront javaslatára a tanácstagok egyhangúan megválasztották a végrehajtó bizottságot, amelynek tagjai: Koch Béla, Kiss Bélóné, Kovács Jó­zsef. dr. Lakatos József, Galbács Ferenc, Macháty Béláné, Farkas Ferenc. Kiss Tibor, dr. Juhász László, Miló Béla, Blaskovics Jó­zsef. Békési György és Sza­bó János. Az. új végrehajtó bizottság tanácskozásra vonult vissza, ahol megválasztotta veze­tőit. Elnök: Farkas Ferenc, elnökhelyettesek: Kiss Tibor és dr. Lakatos József, tit­kár: Békési György. A vég­rehajtó bizottság választását a tanácsülés egyhangúan el­fogadta. Ezután Farkas Ferenc, a végrehajtó bizottság elnöke köszönte meg a tanácstagok bizalmát, majd Kiss Antal tolmácsolta a járási tanács­nak a megyei pártbizottság, a tanács és a Hazafias Nép­front üdvözletét. Rövid be­szédében utalt arra is. hogy a nagykátai járásban meny­nyíre elsőrendű feladat, s épp ezért: milyen nagy gon­dot kell fordítani a szőlő- és gyümölcstelepítési tervek tel­jesítésére. A járási népfrontbizottság javaslatára a tanácsülés meg­választotta a hét állandó bizottságot, ezek elnökeit és titkárait, majd jóváhagyta a már megválasztott községi tanácsi végrehajtó bizottsá­gokat. Péntek délelőtt alakuló ülésre jöttéik össze a ceglédi járás újonnan megválasztott tanácstagjai. Az ünnepélyes ülésen a megyei pártbizottsá­got Arató Jenő ezredes, a munkásőrség megyei parancs­noka, a megyei tanácsot Kun Ferenené osztályvezető, a a Hazafias Népfront elnök­ségét Kiss András képvisel­te. A tanácsülést Berta Mi­hály korelnök nyitotta meg. Napirendi javaslatának elő­terjesztése után javasolta, hogy az ülés elnöke Szelecz- ki Mihály tanácstag legyen. Az időközben; megalakult mandátumvizsigáló bizottság jelentésének tudomásulvétele után következett az új já­rási tanács végrehajtó bi­zottságának megválasztása. Tagjaira vonatkozólag Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront járási titkára tett előterjesz­tést. Ennek alapján egyhangú­lag az új vb tagjává vá­lasztották Babinszki Károlyt, Balázs Antalt, dr. Bencsik Mihályt, Dobon Bélát, Erdé­lyi Gábort, Enyedi Mártont, Halmi Józsefet, Kratochville Endrénél, Molnár Erzsébe­tet, Molnár íjászlöt, Ragó Istvánt, Rév Jánost és So- modi Istvánt. A továbbiak­ban az új végrehajtó bizott­ság soron kívül megválasztod ta vezetőit. A vib elnöke dr. Bencsik Mihály, elnökhelyet­tesei Erdélyi Gábor, Halmi József, titkára Rév János lett. A Pest megyei Pártbizott­ság, a Pest megyei Tanács és Hazafias Népfront nevé­ben Kun Ferenené, a járási pártbizottság nevében Ba­binszki Károly üdvözölte a tanácstagokat. Ezután dr. Bencsik Mihály mondott kö­szönetét a tanács tagjainak bizalmáért és rövid program­ban vázolta a járásban elvég­zendő feladatokat. Ugyan­csak megválasztották az ál­landó bizottságokat és azok elnökeit. A Váci Városi Tanács épü­letében fogadták pénteken délelőtt a környékből érkezett vendégeket. Itt tartotta ala­kuló ülését a Váci Járási Ta­nács. Kilenc órára már bené­pesedett az emeleti díszterem. Az ünnepi ülésen megjelent Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság titkára, a me­gyei tanács képviseletében dr. Lakatos Imre. Jelen volt az ülésen Nagy Miklós ország- gyűlési képviselő, valamint a járás iskoláinak és üzemeinek vendégként meghívott küldöt­tei. ’ Illés Vilmos korelnök meg­nyitójával kezdődött az új ta­nács alakuló ülése. Az elfoga­dott napirend első pontjaként Szikora Pál, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke tett je­lentést a 60 tanácstag törvé­nyes megválasztásáról. Ezt követően Tóth Géza elnökle­tével folytatódott az ülés. A' járási népfrontbizottság részé­ről Gyenizse Ferenc tett ja­vaslatot, amelynek alapján a következő 13 tanácstagot Vá­lasztották a végrehajtó bizott­ságba: Bat ár Miklós, Domai Sándorné, Dudla Károly, Emes János, Józsa Kálmán, Kónya László, Kotvász István, Nagy András, Reményi Lászlóné* Still Ferenc, Szerencsés Ernö- né, Welner Lajos és Vida Gyula. A vb ezután megtar-1 tóttá első ülését. A testület elnöke ismét Vida Gyula lett* elnökhelyettes: Dudla Károly és Józsa Kálmán, titkár: Sze­rencsés Ernőné. Vida Gyula köszönetét mon­dott az irányukban megnyil­vánuló bizalomért. Elöljáró­ban köszöntötte a nőnap al­kalmából az ülésen megjelent asszonyokat és lányokat, majd röviden vázolta, hogy mit kí­vánnak megvalósítani a kö­vetkező négy esztendő alatt. Ezután került sor az állandó bizottságok megválasztására* valamint a megválasztott köz­ségi végrehajtó bizottságok jóváhagyására. A megyei pártbizottság és a megyei tanács üdvözletét Ma­tusek Tivadar tolmácsolta. Alekszandr Naszibov: Rejtekhely &i Elbán (47) A kocsmákból és mulatók­ból a bürgerek, szatócsok, diá­kok és fezőrök újabb csoport­jai rohantak az utcára — szesztől kipirult arccal, kezük­ben fiaskókkal, botokkal — s csatlakoztak a tömeghez, amely egyre szaporodott. A tüntetés hamarosan el­árasztotta az utcákat. A tünte­tők ordítozásába rendőrsípok hangja és a továbbhaladással hasztalanul próbálkozó autók tülkölése vegyült. A tömeget két férfi vezette. Az egyik már hajlott korú volt: kimérten, de büszke ka­tonás testtartással lépdelt, ami arról tanúskodott, hogy hivatá­sos katonaember lehetett vala­mikor. A másik egy harminc év körüli hegyesorrú, kes- kenyajkú férfi volt. Izzadt ha­jának a vége elől a homloká­ba lógott, s idónkint eltakar­ta lázasan csillogó fekete sze­mét Az öreg Erich Ludendorff tábornok volt, a fiatalabb pe­dig egy Gefreiter: Adolf Schickgruber — Hitler. így kezdődött a müncheni fasiszták ..sörös puccsa”. amelynek államcsíny volt a célja. A puccsisták között volt egy huszonöt évnél alig idősebb, vöröshajú, zömök, kissé haj- lofcthátú, husostarkéjú fiatal­ember is. Az volt a szokása, hogy folyton előrenyújtotta az állát s közben apró, mélyen bentülő szemeivel hunyorga- tott Amikor az utcán ment erősen lóbálta súlyos, hosszú kezét amelyről az a benyomá­sa támadt az embernek, hogy leér a térdéig. Az egész kül­seje egy nadrágba és bakancs­ba bújtatott fiatal gorillára em­lékeztetett. A többieket túl or­dítva üvöltözött s elsőnek ver­te be egy jókora kővel az egyik zsidó üzlet kirakatát, amikor a puccsisták elérték a Fedemhallet Heinz Upitz- nak hívták a fiút. A „sörös puccs” abban az évben csúfosan megbukott. Hitlert és néhány más fasisz­tát még börtönbe is csukta):. A „megszállott Adolf” ott ír­ta meg förmedvényét, a „Mein Kampf ot”. A nácik a sikertelenség el­lenére nem keseredtek el, nem adták fel a reményt. S azok között, akiket azon a napon Hitler meg jegyzett magának és kiválasztott, ott volt a gorilla külsejű Upitz is. Heinz Upitzra a második al­kalommal, a harminchármas esztendő februárjának és már­ciusának napjaiban figyelt fel a Führer, amikor a hitleristák megrendezték a Reichstag pro. vokációs felgyújtását, s ennek ürügyén a kommunisták és a haladó gondolkodású emberek válogatás néküld lemészárlását. Upitz nem ült ölbe tett kézzel abban az időben. Egyike volt azoknak, akik Emst Thälmann után szaglásztak, s elfogták a nemeit munkásvezért. Harmadik alkalommal az 1934-es júniusi események elő­estéjén gondoltak ismét Upitzra, Hitler azokban a na­pokban fejezte be az új Szent Bertalan éjszaka előkészüle­teit: a saját pártjában levő el­lenzékkel való leszámolást. Az oppenensek hangadója, Rohm, a rohamosztagosok főnöke volt. Heinz Upiitzot behivatták, körüludvarolgatták, s az akció egyik felelősségteljes felada­tával bízták meg. A „hosszú kések éjszakája”, —r vagy ahogy Htler hívei nevezték még azt az éjszakát: „Rohm megtisztítása” — után maga Heinrich Himmler is igen di- csérően, szinte magasztalva be­szélt Upitzról. Ekkor kezdődött el Heinz Upitz tulajdonképpeni karrier­je. Egy ideig az APA-ban dol­gozott, aztán a hitlerista kato­na felderítő- és kémelhárító­szervezet egyik hivatalához ne­vezték ki. Ez a hivatal a bel­ső kémelhárítással foglalko­zott. csak az ország területén belül. A háború kitörésétől kezdve azonban a Németor­szág által megszállt államok ma jd egy Juhász Gyula-vers, a Munka elhangzása után Szi­lágyi László vezérőrnagy, or­szággyűlési képviselő tartott ünnepi beszédet. Ezután A. Danyilova, a meghívott szov­jet nőküldöttség vezetője, a. szovjet asszonyok nevében köszöntötte a gyár nődolgo­zóit Az ünnepségen adták át négy női brigádnak a szocia- , lista cím használatára jogo- < sító oklevelet. Ezután a gazr- ! dasági és politikai munkában ! kiemelkedő tevékenységet ta- ! másító asszonyokat jutalmaz- ! ta meg a szakszervezeti és nő- ! bizottság. Az ünnepséget ne- j vés fővárosi művészek színvo- ; nalas műsora zárta, amelyet j tánc követett. —■ "■ i í . : Uj szovjet mezőgazdasági \ minisztert neveztek ki ! Iván Vovlecsenko agronó- j must a Szovjetunió mezőgaz- \ dasági miniszterévé nevezték £ ki. Konsztantyin Poszin eddi- É S' mezőgazdasági minisztert J felmentették tisztségéből és £ más feladattal bízták meg. Aesopus-mcsc magyar rajzfilmen A Pannónia Filmstúdióban befejezték az Oroszlán, a tu- lók és a szamár című újdon- ^ ság ceruzarajzi munkáit, ha- £ marosan megkezdődnek a ^ színes felvételek. A történetet '/f Aesopus meséje nyomán Vár- 's, nai György és Somogyi Pál ^ írta. Szabó Szabolcs rendezi. ^ A film az Aesopus-mese mo- ^ dem változata. Megöregszik ^ az oroszlánfőnök, s beosztoft- f jai, tulok és szamár, akik ed- í dig féltek erejétől, már nem ^ tisztelik. Különféle módon ki- játsszák, megalázzák. Akikor ^ is megpróbálják folytatni dol- ^ gaikat. amikor új főnököt £ kapnak, de aztán hamar meg- ^ tanulják, hogv az utódnak; is ‘’vannak „fogai”. (MTI) A Csepel Autógyárban is megünnepelték az 53. nemzet­közi nőnapot. Délelőtt vala­mennyi üzemben néhány per­ces beszéddel köszöntötték a gyár lányait, asszonyait. Dél­után 4 órakor zsúfolásig meg­telt a művelődési ház szín­házterme. A nőnap tiszteleté­re rendezett ünnepséget Joó j István, a szakszervezeti bi- 1 zottság titkára nyitotta meg, Nőnapi ünnepség a Csepel Autógyárban kéznél volt. S Lengyelország a háború tüzébe keveredett. Heinz Upitz az akcióban va­ló részvételéért megkapta a lovagi „Vaskereszt”-et, a kardokkal, egy fokozattal emelték a rangját, s Heinrich Himmlertöl még személyes ju­talmat is kapott: a „Toten- kopf” SS-divizió aranygyűrű­jét és tőrét. Azóta sok idő eltelt. Heinz Upitz tevékenykedett Német­országban, Franciaországban és Norvégiában, Jugoszláviá­ban és Csehszlovákiában. Rop­pant energikusan dolgozott, s — ahogy mondani szokás —, sehol sem ijedt meg a maga árnyékától. A főnökség érté­kelte is ezt: nem fukarkodott a kitüntetésekkel és a rangok­kal. Most, 1944. közepére már elérte a gruppenführeri ran­got. s a fasiszta kémelhárítás egyik legtekintélyesebb, egé­szen magas pozícióban levő egyénisége lett Azon az estén, amikor Asz- ker Kerimov találkozott Schu­berttal. Heinz Upitz éppen ak­kor hagyta el fényűző berlini villáját. Beült a nagy nyitott „Mercedes” volánja mellé, kd- kocsizott a városon túlra, s északnyugati irányba hajtott. Upitz szerette a gyorshaj­tást, amely mindig ki tudta kapcsolni a napi gondok töme­géből. S a Gruppenführer űr idegeire bizony alaposan ráfért a pihenés: csaknem naponta érkeztek a frontról a kellemet­lennél kellemetlenebb hírek. (Folytatjuk) területére is kiterjesztette te­vékenységét. Heinz Upitz nem minden­napi képességeket árult el a provokátorok és kémügynökök ki nevelésében. Jeles érdemeket szerzett például a hírhedt „Plan Weiss” előkészületeiben. Egyike volt annak a néhány különleges bizalommal kezelt embernek, akiket beavattak a „Hrmmler-akció” fedőnévvel álcázott szigorú titokba. Mi több, tulajdonképpen maga Upitz és még egy másik ille­tő (akiről a későbbiek folya­mán szó lesz) agyalta ki az akció alapideáját. Az ötlet lényege a követke­ző volt: az Abwehr 1939. ele­jén hozzájutott nagyobb meny- nyiségű lengyel katonai egyen­ruhához, fegyverhez és len­gyel katonatiszti igazolvány­hoz. Ezekkel felszerelték a né­met ügynökök egy csoportját, amely aztán .megtámadta” a lengyel—német határ német őrségét és a gleiwitzi rádió­adót. A provokáció sikerült, mindenki láthatta a „becstelen lengyelek”, vagyis a német In­ternáltak hulláit. Az Abwehr fogdmegjei lengyel katonaru­hába bújtatták őket, s hamis igazolványokat raktak a zsebük­be. Lelövöldözték őket, aztán a helyszínen hagyták vala­mennyit, ahol a „határinci­dens” történt. A „Harmadik Birodalom” Japán és Olaszország sajtója kórusban acsarkodóit a „len­gyel agresszorokról”. Aj ürügy, amelynek alapján be lehetett vetni a „Plan Weiss’'-^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents