Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-08 / 56. szám
rear MEGYEI 'c'M'ífltW 1963. MÁRCIUS 8, PÉNTEK Á leninizmuselméletének és taktikájának győzelme leni háború segítségével előbbre lehetne vinn; a világíorra- dalmat. A forradalmi háború szószólói úgy vélik — írta Lenin —, hogy „a nemzetközi forradalom érdekei a nemzetközi forradalom előrelökését követelik. ilyen elörelökés pedig csakis a háború lehet, semmi esetre sem a béke, mert az a tömegekben az imperializmus „legalizálásának” benyomását keltené. Az efféle „elmélet” teljes szakítás volna a marxizmussal. amely mindig tagadta a forradalmak ,.előrelökését’', mert a forradalmak oly mértékben fejlődnek, amiig mértékben a forradalmakat előidéző osztályellentétek élesednek. Az ilyen elmélet egyértelmű volna azzal a nézettel, hogy a fegyveres felkelés az a harci forma, amely mindig és minden körülmények között kötelező. A valóságban a nemzetközi forradalom érdekei azt követelik, hogy a szovjet hatalom, amely megdöntötte az országban a burzsoáziát, segítse ezt a forradalmat, de a segítség formáját saját erejéhez mérten válassza meg”. (Lenin művei 27. kötét 57. old. Szikra 1952.) A szovjet állam és a német imperializmus között támadt összetűzés nyomán élesen vetődött fel a kérdés — folytatja a Pravda — létezhet-e egy szocialista állam a kapitalista államok mellett, létrejöhetnek-e közöttük egyezmények vagy kompromisszumok. A ..baloldali kommunisták” úgy vélekedtek, hogy a breszti béke elvileg megengedhetetlen a forradalmi proletariátus pártja számára, a breszti béke a szocialista állam kompromisz- szuma az imperializmussal. Lenin lehetségesnek tartotta nemcsak a gazdasági, hanem a katonai együttműködést is a szovjet állam és azon kapitalista állam vagy államcsoport között, amely hajlandó együttműködni a szovjet állammal a szovjet államot közvetlenül fenyegető még agresszívebb imperialista hatalmak elleni harcban. A történelem teljes mértékben igazolta, hogy a pártnak a breszti időszakban követett lenini taktikája helyes volt — írja a Pravda. A kommunista párt tevékenységében szigorúan követi a forradalmi taktika Lenin által kidolgozott tudományos tételeit, a lenini külpolitika alapelveit. Ez is. az is a belső és a nemzetközi problémák alkotó szellemű megközelítését követeli meg. A Pravda megjegyzi: Lenin igen fontosnak tartotta azt is, hogy „a nemzetközi kommunista mozgalom, minden marxista párt tegye sajátjává pártunknak a breszti időszakban szerzett tapasztalatait”. A ..baloldali kommunisták"’ hibáit bírálva Lenin óva intette a marxista pártokat a forradalmi frázisok és a dog- matizmus betegségétől, kifejtette, milyen körülmények között jelenik meg a leggyakrabban a baloldaliaskodás betegsége és mi okozza azt. | tékelik az objektív körülményeket és az osztály-erőviszonyokat, túlbecsülik a mozgalom lehetőségeit, megittasulnak a mozgalom sikereitől. Mindez kifelé forradalmi frázisok hangoz-j tatásában nyilvánul meg. A nemzetközi kommunista mozgalom történelme során ‘ már többször összeütközött a ] 1 dogmatizmussal és balodalias- j kodással, ugyanúgy, mint a jobboldali opportunizmussal [ is. Lenin egy évtizeden át j kérlelhetetlenül harcolt a! nyílt opportunizmus és a re- i vizionizmus ellen. UgvanakKor ! állhatatosan hangsúlyozta, j hogy teljesen le kell küzdeni a baloldali szektásságot és a dogmatizmust a marxista pártok soraiban, a nemzetközi kommunista mozgalomban — j írja a Pravda. A PAPA FOGADTA ADZSUBEJT XXIII. János pápa csütör- 1 tök délelőtt magánkihallga- j táson fogadta Adzsubejt, az 1 Izvesztyija főszerkesztőjét és feleségét: R a da Hruscsovát — jelenti az AP. Adzsubej a szovjet miniszterelnök veje, az esemény érdekessége — i fűzi hozzá a hírügynökség — i hogy most találkozott elő- í szőr a római katolikus egyházfő vezető szovjet személyiséggé Itunrlic befejezte küzép-keieti útját Dr. Ralph Bunche, az ENSZ főtitkárhelyettese, közép-keleti útjának befejeztével, csütörtökön visszaindult New Yorkba, hogy beszámoljon tapasztalatairól V Thant ENSZ-fő titkárnak. Bunche elsősorban a jemeni helyzetről tesz majd jelentést. Az EAK végrehajtó tanácsa szerdán több mint ötórás ülést tartott, amelyen tanulmányozták a jemeni eseményeket. A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FtLUJITASA Az iraki külügyminiszter nyilatkozata egy bagdadi lapnak Husszein Sebib iraki külügyminiszter az Al Hurija című bagdadi lapnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Irak az arab államok külügyminisztereinek értekezletére miért csak Egyiptomot, Algériát és Jement hívta meg. Kijelentette. hogy „Irak és az említett három ország teljesen egyetért az arab világ helyzetének és a nemzetközi politikának értékelésében” s szilárd elhatározásuk, hogy minden erejükkel törekszenek az arab célok megvalósítására. Hozzátette. hogy e négy ország széleskörű együttműködése és politikájuk összeegyeztetése nem zárja ki a többi arab országot, amelyekkel Irak egyre inkább fejleszteni kívánja együttműködését. Irak -újra felveszi a kapcsolatokat azokkal az országokkal, ahonnan a Kasszem-kormány visszahívta nagyköveteit. Kasszem ezzel a lépésével — mondotta — nagy hibát követett el, s ennek eredménye volt, hogy Irak elszigetelődött. Visszatért Bagdadba az a miniszteri küldöttség, amely az elmúlt napokban megbeszéléseket folytatott a kurd vezetőkkel. A megbeszélésről sem a bagdadi rádió, sem a sajtó nem közölt semmiféle részieteket, s ebből tájékozott körökben arra következtetnek, hogy egyelőre nem találták meg a megegyezés alapját. A Béke-világtanács elnöksége támogatja az ázsiai—afrikai—latin-amerikai értekezlet összehívását azok a szervezetek és mozgalmak, amelyek az imperializmus és gyarmati rendszer ellen. Ázsia. Afrika és Latin-Amerika népeinek teljes nemzeti függetlenségéért, békéjéért és haladásáért küzdenek. A Béke-világtanács elnöksége felhívással fordul a három világrész békeerőihez, hogy tegyenek meg mindent a szóbanjorgó értekezlet sikeréért. Cyrankiewicz Mexikóban Cyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke szerdán egyhetes hivatalos látogatásra a mexikói fővárosba érkezett. Rejtekhely az Elbán XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXX' lehetőségeik vannak az elvtársaknak .. i — Bizonyos lehetőségeink vannak. A gyárban dolgozik emberünk. — Stalecker? — Van még ott más is ... Szóval megpróbáljuk. Ha nem sikerül, megpróbáljuk a szomszédos gyárban. Ott majd meglátjuk. — Oskar —, szólalt meg Kerimov, miközben kezét a Schu- bertére tette. — Egy évvel ezelőtt említette nekem a feleségét és a kislányát. Ott maradtak a lágerben?.., Schubert bólintott. — És ... semmi hir? Schubert nem felelt. TIZENHARMADIK FEJEZET 1. 1923. november nyolcadikén München olyan volt, mint a felbolygatott méhkas. Tarka tömeg hömpölygőn az úttesteken. Svájcisapkás és tollas tiroli kalapok, civil ruhák és rangjelzés nélküli katonai zubbonyok, bakancsok és magas lakkcsizmák forgataga hullámzott az emberáradatban. De leggyakrabban katonai sapkát* barna inget és ugyanolyan színű bricsesznadrágot lehetett látni. A tüntetők — sörtől és pálinkától alaposan felhevülve — torkuk szakadtából üvöltöt- ték a fasiszta dolgokat. Csaknem mindegyikük gumibobtal,- korbáccsal, vagy vasrúddal hadonászott. (Folytatjuk) A baloldaliaskodás betegsége annak következménye, hogy helytelenül ér0H óvatosság mellett is történhet baleset! TUDJA hogy az Általános Háztartási Biztosítás, valamint az Épület és Háztartási Általános Biztosítás az utcán, közlekedés közben előforduló balesetekre is érvényes? Biztosítását megkötheti az Állami Biztosító fiókjainál és Uörzetfelügyelőinél. Balesetét jelentse be a lakóhelye szerint illetékes fióknál. — Semmi szín alatt! Olyan állapotban van az az asz- szon.v ... — Aszker lehajtotta a fejét. — Szegény Herbert! Milyen buta módon alakult ez az egész. Elképzelem, hogy ösz- sze lehet törve Lizel. Es természetesen azt gondolja rólam, hogy feneketlenül aljas vagyok. Hiszen, ha ... — Ugyan. Reméljük, hogy minden jól alakul —. élénkítette fel egy kicsit a lehangolt Kerimovot Schubert. — Hiszen a fényképe nincs meg neki... Az én helyzetem viszont sokkal bonyolultabb. Oh, engem már kiválóan ismernek! Minden besúgójuk észre vehet. Éppen ezért nappal nem járok ki. s éjjel is csak a legszükségesebb esetben. Mint például ma. Különben semmivel sem kockáztatok többet, mint bármelyik katona, aki golyózáporban megy támadásra ..: — Schubert egy időre elhallgatott. — Igen, nagyon nehéz. Nehéz, de nekünk nem kell másfajta élet, amíg ennek a szörnyű állapotnak vége nincs, és nem lélegzik fel szabadon Németország. Elég belegondolni, mivé tették az embereket, mennyire el nyomorították a lelkűket. — Schubert felállt, s felindultan járkált a szobában le s fel. — Néha megkérdezem magamai: ugyanez a nép lenne az, amelyik Goethét és Einsteint, Beethovent és Bachot adta a világnak? ... Nem, nem — mondta szinte kiáltva, amikor meglátta, hogy Aszker tiltakozó mozdulatokat tett. — Azt akarja mondani: ez nem a nép hanem az árulók és a lakájok egy maroknyi csoportja? Tudom, mindent tudok. De miért kerültek hatalomra éppen az én hazámban? Elhallgatott. Nem felelt Aszker sem. így telt el néhány perc. Aztán Schubert ismét leült, s idegesen dobolt az uj- jával az asztalon. — Tudom: pusztulás vár rájuk. Ehhez még csak árnyéka sem fér a kétségnek. De menynyit kell majd tenni, hogy ismét megtalálja magát a nemzet, hogy újra ép erővel teljen meg!... Azt hiszem érti, milyen erőre gondoltam? Aszker bólintott, s kezet fogott vele. — Éppen ez az! — Schubex-t ismét szélesen, gyermeki ön- feledtséggel elmosolyodott. — De beszéljünk tovább magáról ;.. Szeretne abba a gyárba kerülni, amelyikben Max Wiesbach dolgozik? — Ez lenne a legmegfelelőbb, De nem tudom, milyen A Pravda csütörtöki száma V. Zajcev cikkét közli A le- ninizmus elméletének és taktikájának történelmi győzelme címmel. A cikk abból az alkalomból jelent meg, hogy 45 évvel ezelőtt folyt le a kommunista párt világtörténelmi jelentőségű VII. kongresszusa. A kongresszuson, amely 1918. március 6—8-án zajlott le Petrográdban Lenin vezetésével. a fő téma a háború és a béke kérdése volt. A ,.baloldali kommunisták” és Trockij a breszti béke megkötése ellen heves ellenállást fejtettek ki. A kongresszus azonban leküzdve az ellenkezést, túlnyomó szavazattöbbséggel megerősítette a háború és a béke kérdésében követett lenini taktika helyességét, szükségesnek ismerte el a breszti békeszerződést. A Pravda cikke rámutat arra, hogy a békeszerződés megkötésének fő akadálya a pártban a ..baloldali kommunisták” és Trockij frakciós szakadárcsoportjának a tevékenysége volt. Lenin határozottan kitartott amellett, hogy haladéktalanul békét keli kötni Németországgal. Álláspontját a párt központi bizottságában Szverd- lov, Szergejev (Artyom). Szmil- ga, Sztaszova és Szokolnyikov támogatta. Bár ingadozást tanúsított, a béke megkötése mellett emelt szót Zinovjev és Sztálin is. A béke megkötése után a „baloldali kommunisták” frakciós csoportja a párt kettésza- kításának útjára lépett, kampányt kezdett a breszti béke- szerződés felborítására. Ezzel kapcsolatban a Pravda cikke ezt írja: „Lenin bebizonyította, hogy a baloldali kommunisták, dogmatikus álláspontra helyezkedtek, megállapította, hogy ezek az emberek forradalmi frázisokat hangoztatnak, de nem képesek alkotó szellemben alkalmazni a marxizmust, figyelembe venni a taktika gyors és merész megváltoztatását követelő új objektív feltételeket”. A fenti idézet után a Pravda hangsúlyozza: Lenin megalapozta a szovjet állam külpolitikai tevékenységének elveit, feltárta, mennyire tarthatatlan a „baloldali kommunisták” és Trockij elméleti és politikai álláspontja, mennyire provokációs és kalandor jellegű az ő taktikájuk. A „baloldali kommunisták” dogmatizmusa mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy féktelen és minden alapot nélkülöző frázisokat hangoztattak az úgynevezett forradalmi háborúról. Lenin kategorikusan megcáfolta a „baloldali kommunistáknak” azt a koholmányát, hogy a párt a kényszerűség alapján békét kötvén Németországgal, eltért a proletár nemzetköziség elveitől. A Pravda azt is hangsúlyozza, hegy Lenin szétzúzta Troc- kijnak a világforradalomra vonatkozó dogmatikus álláspontját, kimutatta: teljesen tarthatatlan Trockij nak az az elmélete, hogy az imperializmus el; (46) \ — Ne gondoljon rólam túlsá5 gosan rosszat —, mondta Asz- S kér. — Nincs szándékomban ä semmiféle műszakaik ragasz- Í tani, vagy fekete kötést tenni a \ szememre. Pusztán csak lebo- ; rotváltatom a hajamat, kicsit ! megnövesztem a bajuszomat. ! És szemüveget teszek. Csak í egészen egyszerűt. Mondjuk ! plusz egy dioptriásat. A leg- \ gyengébbet... ; — Ez menni fog. ! — És aztán az öltözék. Va; lami tipikus gépkocsivezetői ; ruházatra lesz szükségem: lakk ; simlcderes sapka, szerényebb j zakó és nadrág, fűzős, száras í cipő. ! — Ehhez egy kis idő kell.., ! — Nincs más hátra, mint! hogy várok valamelyest. Úgyis j ki kell várni, amíg a baju- ; szom megnő, — nevette el ma- ! gát Aszker. — Másképp túl- í ságosan veszélyes lenne. Az az j illető, akivel az átjáróháznál ; összeakadtam, ha futólag is, ; de mégis látta a külsőmet. ; — S még ott van Herbert í Lange özvegye is. Először arra ! gondoltam, figyelmeztetnünk ! kellene öt, hogy hallgasson. 5 De aztán, amikor jobban át- í gondoltam, rájöttem, hogy ezt \ nem lehet, A Béke-világtanács elnöksége március 2-án és 3-án Malmőben megtartott ülésszakán. foglalkozott a tanganyi- kai Moshiban lezajlott ázsiai és afrikai szolidaritási értekezlettel is. Ezzel kapcsolatos határozatában az elnökség helyesli a tanganyi- kai értekezlet határozatait, s újra leszögezi: az értekezlet által kitűzött legfontosabb feladat az, hogy 1963 a gyarmati rendszer teljes felszámolásának évévé váljék. Az elnökség nagy örömmel üdvözli az értekezlet arról szóló határozatát, milyen intézkedéseket kell tenni az ázsiai—afrikai—latin-amerikai értekezlet megtartása céljából. Ezen az értekezleten képviseltetnék magukat mindAz el in üli hetekben az Egyesült Államok leszerelte olasz- országi és törökországi rakétatámaszpontjait és igyekezett olyan látszatot kelteni, mintha ezekkel az intézkedésekkel a nemzetközi feszültséget igyekezett volna csökkenteni. Ez azonban csak rosszül sikerült propagandafogás, mert ugyanakkor az amerikaiak Polaris-rakétákkal felszerelt atomtengeralattjárókat helyeztek el az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren. Mi a különbség?! (Jefimov szovjet karikaturista rajza) | A kormány üléséről kiadott jelentésből kiderül, hogy a francia bányászok jogos követeléseikre nem kaptak vá- I laszt. A kormány csupán ar- I ra tett ígéretet a bányászoknak, hogy ez év szeptemberében hajlandó összeülni a bá- i nyászok képviselőivel ,.a munkabérrel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából”. A DPA párizsi jelentése szerint, a három francia bá- ; nyászszakszervezet a minisz- í tertanács fenyegetőzésére válaszolva közölte, hogy a í sztrájk tovább folytatódik. A francia kormány De Gaulle elnökletével, szerdán minisztertanácsot tartott, amelyen a bányászok sztrájkjával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A minisztertanács úgy döntött, hogy a szén és a gáz fogyasztására korlátozásokat vezet be, amennyiben a sztrájk folytatódik. A kormány követelte, hogy szigorúan szerezzenek érvényt annak a korábban hozott határozatnak, miszerint a bányászokat katonai behívással kényszerítik a munka felvételére. A francia kormány a bányászsztrájk ügyével foglalkozott
