Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
rtsr HCC! 1963. MÁRCIUS 7, CSÜTÖRTÖK Védelmet kér a túzok A hazai tájak legnagyobb madara, a túzok, egyre kritikusabb helyzetbe kerül. Ez az igényes madárfaj ugyanis nehezen viseli el a kulturális tájváltozásokat, száma mindinkább csökken. A folyamat a múlt század utolsó harmadában kezdődött, majd a mezőgazdaság belterjese- dése tovább rontotta a helyzetet. A modern, nagyüzemi mezőgazdálkodás is veszélyezteti a túzokok létét. A madarak 85—90 százaléka a szántóföldi táblákon él, s a különféle talajművelő, növényápoló, kártevőket irtó és termésbetakarító gépek egymást váltva, szüntelenül át- meg átfésülik a területet, évről évre tönkreteszik a fészekaljakat. A zoológusok javaslata szerint meg kell tiltani a túzok vadászatát, és a nagykócsaghoz, vagy a gulipánhoz hasonló védettséget kell biztosítani számára. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány éves vadászati tilalom után megáll a csökkenés, és rövid időn belül emelkedő tendenciát mutat az állomány. (MTI) A KILENCVENÉVES BORBÉLVMtlHELY VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK .intimór f'ívsziíií«/« is „,hitíntj4'ilih*‘ mit Jk női fodrász m«>«/ hiáni/sik — Ao unoka @i'ttUói7firiair0 —BB—Btm—I mát/ most is dolf/oaik Minap egy férfi járt Alsó- némedin. Kardos Sándor cipészmester Orosházáról. Dobáson a járási tanácsnál érdeklődött, melyik községben lenne érdemes letelepednie. Odahaza sok az iparos, Pest megyében pedig, úgy hallja, a szolgáltató kisiparos nagyon elkelne. Ami igaz, az igaz. Bizony, sok községben hiányzik a lakosság szükségleteit ellátó ilyen, vagy olyan iparos, és ez sok gondot okoz a hatóságoknak is. Sokan hiszik: az iparoshiány mai jelenség. Hallgassák hát meg az itt következő történetet. Jav akorabeli férfi és fiatalasszony megy az országúton, hátán bugyrot cipel mind a kettő és kézen fogva vezetnek egy hatesztendős kisfiút. A ruházatuk megmutatja, iparos renden levő embereik. Vásározni szekéren jár az effajta, nem pedig saját látón rója az utat, hacsak nem vándorlegény. De az már egyre ritkább, elmúlt Három a magyar igazság?! Mindenekelőtt engedjenek meg egy kérdést: mi a véleményük az olyan emberről, aki találkozót beszél meg valakivel — s egyszerűen nem megy el? S mi a véleményük az olyan emberről, aki százhúsz üzemi munkással beszél meg találkozót — és nem megy el?! Az eset — pontosabban: az esetek! — színhelye a gödöllői Ganz Árammérőgyár volt. A szakszervezeti bizottság kitűnő agitációs-szer- vező munkájának eredményeképpen ősszel öt tagozat Indult a munkásakadémián.. Azzal a tiszteletre méltó szándékkal , hogy egy-egy témát a legképzettebb szakemberek ismertessenek, néhány előadásra a TIT-től kértek előadókat. Kérésük meghallgatásra talált, s a megbeszélt időben százhúsz hallgató várta érdeklődéssel a TIT kijelölt előadóját. Teltek a percek, a félórák — s az előadó nem jött. De még telefonon sem mentette ki magát. Egy héttel később — megfogyva bár, de törve nem — a hallgatók ismét összejöttek a soron következő foglalkozásra. Az előadó ezúttal sem jött. Nem Is üzent. Amilyen mértékben nőtt a hallgatók felháborodása, úgy csökkent számuk a legközelebbi előadáson. A távoli vidékekről bejárók — jogosan — zúgolódtak: potyára vesztegessék az idejüket?! A szakszervezeti bizottság tagjainak nem csekély energiájába került sorra járni a hallgatókat, hívni, biztatni őket: jöjjenek nyugodtan, az eset többé nem ismétlődik meg. Korán előlegezték a bizalmat! Egy hónap múlva ugyanis ismét TIT-előadó volt a soros. Nem jött s azt sem mondta — fapapucs. Mindenkit érhet baleset, múló rosszullét, megfázás, lázas betegség. Előfordulhat, hogy az előadóknak váratlan elfoglaltságuk akad. Csak az nem fordulhat elő, különösen háromszor egymás után, hogy — mit szépítsük — f elültessék a tanulni vágyó üzemi munkásokat! ny. é. leányát. Öbudán házat vásárolt, műhelyt nyitott. Módos ember volt, de aztán teljesen tönkrement. Jótállott ugyanis a képviselőválasztáson a negyvennyolcas függetlenségi jelöltért, a kocsmákban mérjenek ki annyi bort, amennyi csak lecsúszik az óbudai választók torkán. Úgy látszik, mérhetetlen sok lecsúszott. Megitták a kortesbort, de a voksukat a kormánypárti jelöltre adták. A bukott ellenzéki jelölt meg nem fizette meg a hatalmas cechet, semmi pénze sem volt. Nagyapámnak fizetnie kellett, ráment egész vagyona, szintén megbukott a választáson, és így került annak idején gyalog Al- sónémedire. Soós Ferenc fia szintén a borbélymesterséget tanulta ki, de meghalt még 1900-ban. Az öreg borbélymester egyedül folytatta aztán az ipart. Addigra azonban már más borbélymesterek is letelepedtek, nem is győzte volna másként a munkát. Gyula, az unokája 1904-ben Pestre került, a Soroksári útra horbélyinasnak, és öt év múlva hazajött segédnek, segíteni, a már addigra félig-meddig munka- képtelen nagyapjának. Soós Ferenc 1912-ben. 82 éves korában halt meg. Azóta unokájáé a műhely. Most három borbélyműhely van már Al- sónémedin. — Nem sok az? — Nem. Megélünk mind a hánnan és vagy négyen még, akik kitanulták a borbélysá- got, de gyárba járnak, kontárkodnak is. — Nagyapja történetéből kiderül, a szolgáltató kisipar hiánya száz esztendeje is gondot okozott falun. Most Alsónéme- din milyen iparos hiányzik? — Például hölgyíodrász, az nincsen. — Gyula bácsi gondoskodott-e utódról, ahogyan a nagyapja? — Nekem lányaim vannak, férjezettek. — Az egyiket kitaníttathatta volna hölgyfodrásznak. — Talán egyik se akart a?. lenni, vagy én sem gondoltam ; rá. Nem is tudom. Borbélya tehát 1872 óte | van Alsónémedinek , kimon- dott hölgyfodrásza azonbar még nincs. Pedig manapság a; | alsónémcdi asszonyok, lányol j is szeretnek divatos frizurává | járni. Szokoly Endre ELSÓ A VÖRÖS CSILLAG TSZ A minap értékelték a termelőszövetkezetek versenyét. Az első helyen a Vörös Csillag Tsz végzett. Második lett a Lenin Tsz, harmadik a Dózsa Népe Tsz. A versenybi- .zottság közgyűlésen ünnepélyes körülmények között adja át a Vörös Csillag Tsz tagságának a versenyzászlót. A ceglédi közös gazdaságok az idén is folytatják a munkavernepi gyűlést tartanak. Tápió- sülyben Guba Pál, a járási pártbizottság titkára lesz az ünnepi szónok. Üllőn a MÉSZÖV gondoskodik műsorról Monoron is megemlékeznek ma a nőnapról. Ve esésen a művelődési otthonban március 9-én, szombaton Hörömpí József országgyűlési képviseli szól az ünneplőkhöz. Monori siker Vácott senyt, szélesítik a szocialista címért versenyző brigádmozgalmat és mindent elkövetnek, hogy a terveknek .eleget tegyenek. Vasárnap délelőtt Vácoti bonyolították le a megyei középiskolás-. szellemi öttusa elő- I döntőjét. Sajnos. szervezés Szigorúbb mércét A MÁV mozdony- és kocsiparkja erősen megcsappant a hideg okozta kártételek miatt. A vezetékes kocsik lefagytak, futóművük és fékberendezésük nehezen működik, vagy használhatatlanná vált. A legnagyobb kárt, persze, a mozdonyoknál okozta a hideg. A gőzmozdonyok víz- és gőzvezetékei elfagytak, megrepedtek — a vontatóeszközök használhatatlanná váltak. A mozdonyok javítása a járműjavítók feladata. Megyénkben Dunakeszin foglalkoznak a hidegben sérült, hasznavehetetlen személykocsik helyrehozásával. A Dunakeszi Járműjavító vezetőinek tájékoztatója szellőt rendes évi programjukon felül most soronkívüli munkával, ötven különféle személykocsit kell helyrehozni. Ez legalább másfél hónapba telik. A futójavítások után ismét forgalomba állhatnak a személyvagontó:. Ezek után. hadd adjunk némi tájékoztatást arról, hogy a .rendkívüli időjárás okozta károk helyreállításán kívül mi mindent kell elvégezni Dunakeszin. Egy hónap javítási programjában 133 személykocsi szerepel. Ebiből száz fővizsgás, nyolc kocsi főjavításra kerül, s 25-öt futójavítás után engednek ismét forgalomba. Az első negyedév új kocsit építő célkitűzésében a legújabb első osztályú Áah, forgózsámo- lyos, nyolckerekű személykocsik szerepelnek. 36, a nemzetközi vonalon is közlekedő, igen. korszerű, szép, elsoosztályú személy- kocsit gyártanak az év első negyedében Dunakeszin. Az esztendő folyamán összesen 102 Aah vaggn kerül a MÁV szolgálatába. A Dunakeszi Járműjavító megnöveltedéit feladatainak alapos, jó minőségű végrehajtásához már elodázhatatlan bizonyos mértékű korszerűsítés. így a közeljövőben meg kell valósítani a viszonylag kis költséggel megoldható szalagszerű javítást. Ennek megszervezésével, néhány berendezés beszerzésével nemcsak gyorsabb és köny- nyebb lesz a dunakesziek munkája, de természetszerűéin megnő javító kapacitásuk is. Ez pedig — okulva a rendkívüli Időből, s az évről évre növekvő kocsipark javítási igényeit figyelembe véve — halaszthatatlan. Szombaton délután rendezték meg Cegléden a művelődési házban az általános iskolások Ki mit tud? vetélkedőjének első fordulóját. A nagyszámú jelentkezés igazolja ennek a versenynek a népszerűségét. Sajnos, a rendezéssel nem lehetünk élégedettek. A játékvezető nem mutatta be az egyes szereplőket, és a szünetek kissé kínosan teltek. Ami a műsor tartalmát jelenti, a sok színvonalas szám mellett néhányat nem lett volna szabad színpadra engedni. Helyes lenne, ha már a jelentkezéskor meghallgatnák az előadandó számokat és szigorúbb mércét alkalmaznának. hibák folytán csak késve kezdték a műsort. A monori gimnázium együttese harmincki lene ponttal az első helyei végzett. Második az aszódi harmadik pedig a nagykáta gimnázium együttese lett. Ez zel a szép sikerrel a monor gimnazisták bejutottak a me gyei döntőbe. Sok az óvodás - kevés a férőhely üiégvsiái Ivóid új gyümölcsös A Nagykőrösi Állami Gaz daság ez évi telepítési tervé ben 400 hold gyümölcsös sze repel. Ezenkívül tavasszal hal száz, ősszel pedig újabb négy száz hold erdőt telepítene! Nyárfákat ültetnek, amelyeke majd a papírgyártásnál hasz nosíthat a népgazdaság. 1.965 ig a tervek szerint 4000 hol nyárfaerdőt telepítenek Nagy kőrösön. Várják a tavaszt már a céhek világa, jó né- lány esztendeje annak. Soroksár felől gyalogolnak, a gyerek miatt lassan lépkedve, estére hajlik már, mire a legközelebbi falut síérik és betérnek a községi vendéglőbe, Alsónémedin. Odabenn néhány legény, meg fiatalabb gazda, ahogy a napi munka után illik, pofi arazgaíva, éppen a világ dolgát beszélik meg, de hogy idegenek jöttek be az ivóba, hát velük elegyednek szóba. Mi járatban volnának, meg mi mesterséget űz a messziről jött ember. — Hohó! Borbély?! Az kell nekünk — örvendeznek a férfiak és mindjárt, ott helyben, a borszagú ivóban erőltetik, vegye elő ollóját, borotváját, ritkítsa meg dús hajzatuk és vakarja le arcuk szőrét. Vagyis, hogy szépítse meg őket. Gyűlnek is aztán a vándor zsebébe a hatosok, és még mindig -egyre több férfi nyitogatja a kocsmaajtót, • nem a bor, hanem a borbély végett. Gyorsan elterjedt a hír a faluban, hajat vág, meg borotvál egy valódi fodrász az ivóban. A községi bíró, Benedek uram is hamarosan előkerül. Múlt héten járt Pesten, benézett akkor a borbélyhoz is, nem a haját akarja megkurtíttatni, és reggel önkezével húzta le a szakai- iát, borotválkozni sem kívánkozik. A község ügyében jár! — Hallja csak, mester úr, úgy hallom, jó helyet keires magának. Hát minálunk megtalálja. Maradjon itt borbélynak, nem bánja meg — tér mindjárt a tárgyra a falu első embere. Alsónémedi népes község, boltosa is van, kádára, ácsa, csizmadiája, kőművese, csali aki az emberek fejének, meg arcának gondját viselje, borbélya nincsen. Áll azonban egy ház a faluban, községi tulajdon és különös rendeltetésű. Célja, hogy hajlékot adjon a frissiben letelepülő iparosnak, amíg majd saját telkén fel nem húzza a maga házát. Most éppen üres. Nem is nagyon kéreti magát a borbély, felcsap, megmarad Alsónémedin. Éppen kerek kilencven esztendeje ennek. Persze, később lett telke, háza, a borbély- és fodrászműhely pedig, amelyet alapított, létezik még ma is, hetvenkét éves unokája, Soós Gyula dolgozik benne. — Nagyapám, Soós Ferenc ezemyolcszázhetvenket-- tőben jött a községbe. Soha nem volt itt előtte borbély. Hiányolták is nagyon az emberek. Nagykikindán született 1830-ban, az apja gazdag ácsmester volt ott. Negyvennyolcban beállt honvédnek, akkor már kitanult borbély volt. A szabadságharc után, akkor még élt a régi szokás, vándorútra kelt. Járt Németországban, Franciaországban, még Oroszországban is és mindegyik nyelvet megtanulta, holtáig beszélte is. Hazatérve Pestre ment, oda nősült, elvette egy ferencvárosi tanító A'nőnap <T«i( Csömör Sándomé, a monori járás nőtanács titkára örömmel újságolta, hogy az egész járásban mindenütt lelkesen készülnek a közelgő nőnap méltó megünneplésére. A községekben a nőtanácsok iparkodnak a nők ünnepét az iskolák és az úttörők közreműködésével emlékezetessé tenni. Ma délután többféle ünA nagykőrösi Dózsa Terme lőszövetkezet házatáján min den a tavaszvárás jegyébe: zajlik. Elsősorban a gépjaví fásokra fordítottak az elmúl hetekben nagy gondot. Az erő gépeknél mintegy nyolcva százalékig, a munkagépeit ja vitáséinál pedig 90 százaiéin teljesítették már a progra mot. A tavaszi munkálata tehát a gépek hibájából ner késhetnek. Annál inkább k( sík a tavasz. Igaz, hogy add; sem tétlenkednek a közös gt: daságban. Most éppen műtrí gyát szórnak gépekkel a hótí karó tetejére. Az olvadáss; így megkapják a növények szükséges nitrogént. Az álla; állomány veszteség nélkül á telelt. Megfelelő és ele géné takarmánnyal rendelkezik termelőszövetkezet. Az elki vetkező hetekben — amint i idő engedi — hozzálátna nagyarányú telepítési tervei valóra váltásához. Az idén 11 holdon szőlőt, 110 holdon gyi mölcsöt telepítenek. Hímzett virágok — LATJA-E, ilyen voltam negyven évvel ezelőtt. Az inas, eres kéz a doboz FÉNYCSAPDÁK AZ ERDŐKBEN Fejlesztik az erdővédelmi jelzőszolgálatot Az Erdészeti Tudományos Intézet az elmúlt évben szervezte meg az erdővédelmi jelzőszolgálatot. A mezőgazdasági üzemekhez hasonlóan az erdőgazdaságokban is igyekeznek felmérni és a lehetőségek szerint előre jelezni a rovarok és más károsítok megjelenését és ezáltal megteremteni a tervszerű védekezés alapjait. Az erdővédelmi szakemberek a pontosabb megfigyelések érdekében fénycsapdákat állítanak fel a különböző tájegységekben. A rovaroknak azt a tulajdonságát kihasználva, hogy „vonzza” őket a fény, egyszerű szerkezettel fogják be az éjszakai kíváncsiskodókat, nymodon pontosabb képet alakíthatnak ki az egyes erdőrészek különben nehezen megfigyelhető „lakóiról”. Az erdővédelmi szakemberek már nemcsak felmérik a károsítókat, hanem megkezdték a kísérleteket a nagyüzemi jellegű védekezésre is. Az első üzemi jellegű kísérletekre a börzsönyi és a mátrafüredi erdőgazdaságban került sor, alján matat és megfakult, keményhátú fényképet húz elő a többi közül. A püspökhatvani, jólétet árasztó konyha modern bútorai közé sehogysem illik az avitt tulipános láda, amelyen Kiss Pál bácsi ül. — Mer akkor még így jártunk, bő gatyában, kötényben, mi, férfiak. A lányok meg, jaj de sok szoknyában! Nem is volt csúnya lány, mert amelyik girhes vöt, az is megvállasodott a karosingben, meg a pruszlikban. — Nana, Kiss bácsi, negyven évvel ezelőtt még maga is másképp nézte őket, mint most. Arról tessék mesélni, hogyan lett „művészember”? — Azt is nagyon messziről kell kezdeni. Korán árvaságra kerültünk a húgommal, aztán a közös szomorúság miatt nagyon összetartottunk. Akkoriban kacsát őriztünk egész nap. Én mindig a virágokat néztem, kinn a mezőn is, meg otthon, ha elmentem egy-egy szép kert mellett. Nem azért téptem le a virágot, hogy megszagoljam, hanem hogy jól kitanulmányozzam. — Már legényfővel, sokszor átmentem Ácsára. Nálunk is kék kötényt hordtak a luteránusok, meg ott is. Csakhogy az acsaiak köténye díszes volt, a mienk meg síma. Nálunk gyászosabban öltöztek. Gondoltam, tudnék én is virágot hímezni rája. Elvettem a húgom kék kötényét, s titokban éjjel, holdfénynél kihímeztem. Aztán odaadtam neki és mondtam, menjen benne a templomba. — Dehogy megyek egyedül ilyenben — szabódott. Ha csinál egyet a barátnőmnek is, ketten már elmegyünk. — NEM VOLT mást mit tennem, vettem még egy kékkötényre valót, aztán ki- pingáltam azt is. Csak néztek a népek, mibe van ez a két lány. De a divatot átplántáltam ide, mert egymás után jöttek. Először csak kötényt hoztak, később már pruszlikot, aztán még később meg mindent. Nincs olyan püspökhatvani ház, ahol az én térítőim, párnáim, meg ruháim ne lennének a szekrényben. Csak- hát a rajzolnivaló nem sok pénzt hozott a konyhára, én meg később már házas, még később özvegy ember lettem, gyerekkel. Azt kellett nézni, miből éljünk. Legir kább vasárnap délután cs náltam ezt szívesen. Tan: csőt is adtam, melyik virí got milyen színre hímezze! milyen pamuttá). A mo: tani öregasszonyok mind í én fehér slingelt menyas: szonyi ruhámba mentek i oltár elé. — Kiss bácsit most mi tartja a család, rajzol-e m<= sokat? — Látja, ilyen kutya i élet a szegény emberhez. A1 kor időm volt kevés, mo meg rendelőm. Mert ezek mostaniak már nem hordj: a régi szép módit. Egyik másik után öltözik ki, a tán olyan soványan sza'.a' gálnak itt az utcákon, hoj az ember azt hiszi, nem igazi nők, mert nincs ra tűk semmi. Mire én bel jöttem, csudás mintákat t láltam ki. addigra nekik m nem kell a régi... Kicsit eltűnődik a múlto majd hangot váltva újb megszólal: — Hogy találtak ide? — Elmondták, merre laki — IGEN ... Régen úgy m tatták az utat ide fel domboldalba, hogy ott lak Kiss Pali bácsi, a hímz ember. Ma meg azt mon ják. keressék csak Tóth D meter tsz-traktoros após: Dehát. változik a világ legyint tólenyugvóan. Komáromi Magda I A ceglédi járás községeiben több mint háromezer óvodáskorú gyermeket tartanak nyilván. Közülük csak hatszáz" hatvanegyen járnak óvodába, mert kevés a férőhely. Mike- budán, Csemőn, Nyársapáton és Kőröstetétlenen egyáltalán nincs óvoda. Az idén Törteién bővítik az óvodát, de másutt is szükség lenne arra, hogy a meglevő férőhelyeket valamilyen módon szaporítsák. Gyorssegély — vonatoknak
