Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

2 1963. MÁRCIUS *. CSÜTÖRTÖK BUNCHE TITKOS MEGBÍZATÁSA? New York-i híresztelések egy jemeni ENSZ-egység felállításáról Sajtónyilatkozatot tett Kai­róban őr. Ralph Bunch?, az ENSZ főtitkárának helyette­se, aki kedden érkezett, je­meni szemleútjának befejez­tével az Egyesült Arab Köz­társaság fővárosába. Nyugati tudósítók szerint egyebek közt kijelentette, hogy az ENSZ ellenez min­den külső beavatkozást Je­men ügyeibe. Ezzel a nyilatkozattal egy- időben az ENSZ New York-i központjából az amerikai Newsweek tu­dósítója azt jelentette lapjának, hogy New York­ban egy újabb különle­ges ENSZ-egység, a je­meni ENSZ-erők felál­lításának tervével fog­lalkoznak. A tudósító úgy értesült, hogy Bunche jemeni útjának tit­kos célja volt megvizsgálni olyan terv megvalósításának lehetőségét. amely szerint nemzetközi ENSZ-eröket ve­zényelnének Jemen és Szaud- Ardbia határára. Ezeknek az ENSZ-erőknek feladata lenne kiszorítani az országból a jemeni kormány kérésére odaérkezett EAK- csapaíckat. ugyanakkor ők biztosítanák a határt a Jemen elűzött imájn jóhoz hű ma­radt törzsek betörése ellen. Megfigyelők emlékezetbe idézik, hogy az ENSZ néhány évvel ezelőtt a külföldi beavat­kozás meggátlásának ürü­gyén vonult be a fiatal Kongói Köztársaságba í — azzal a valódi céllal, hogy megtisztítsa a terepet az új gyarmatosító* külföldi rao­| nopóliumok, elsősorban az Egyesült Államok behatolása 1 előtt. Aláírták az 1963. évi szovjet—kubai kulturális együttműködési tervet Moszkvában á kölcsönös megértés és az őszinte barát­ság szellemében lezajlott tár­gyalások után aláírták a Szov­jetunió és Kuba 1963. évre | szóló kulturális- és tudományos J együttműködési tervét. Az új tervezet széleskörű i programot irányoz elő tudo- 1 mányos dolgozók, főiskolai és I középiskolai, közoktatásügyi, egészségügyi, ^művészeti, szín- I házi és filmművészeti dolgo- 1 zók cseréiére. ELLENÁLLÁS ANGOLÁBAN MAI KOMMENTÁR y y V , ? Kongó természeti kincsei mágnesként vonzzák a mo- J 4f nopóliumokat. Belgium komoly erőfeszítéseket tesz, hogy £ f a szoros gazdasági kapcsolatok leple alatt változatlanul ^ íj kizsákmányolja az afrilcai ország értékeit. Adoula kongói £ jí miniszterelnököt és Bombokó külügyminisztert ezért í ;í hívták meg Brüsszelbe. A nyugat-európai lapok nem is ? titkolják a tárgyalás okát. A londoni Times így ír: „Bize- f ^ nyos, hogy Belgium bővíteni akarja kapcsolatait volt jf gyarmatával, amellyel még ma is szoros viszonyt tart ^ £ fenn. Adoula ugyanakkor jól tudja, hogy a nagyobb ^ 4/ függőség a nyugati országoktól sok bírálatot vált ki Afri- 4f ^ kában. Egyébként kár. hogy a kongói miniszterlenök nem £ 4y látogat el Londonba is”. í Eléggé nyíltan ír az angol lap, nem rejti véka alá a ^ 4f volt gyarmatosítók szándékait, vagyis azt, hogy egymással £ 4 versenyben belgák, angolok és amerikaiak továbbra is f | rajta akarják kezüket tartani Kongó természeti kincsein. v, % Még világosabban ír a U. S. States and World Report ^ 4/ című amerikai folyóirat: Kongót újra gyarmatosítani kell, £ £ akár az ENSZ segítségével, akár pedig közvetlenül az % % Egyesült Államok befolyása alá kell helyezni. A kongói 4 £ világszervezeti csapatok költségeinek túlnyomó részét 4 4 úgyis Washington viseli és most az Egyesült Államoknak f $ élveznie kell a befektetések gyülmölc&ét”. \ '/, Adoula és Bombokó, a két kongói államférfi tehát ^ 4f ilyen körülmények között tárgyalt Brüsszelben a belga ^ 4y kormány képviselőivel. A tét nem volt kisebb Belgium 4 f számára, mint az afrikai ország szinte mérhetetlen tér- 4 4 mészeti kincseinek újbóli megkaparintása. Kongó aligha védheti meg egyedül szabadságát és ^ £ földjének kincseit az új és régi gyarmatosítókkal szem- $ '4 ben. Ezért is érdemel nagy figyelmet a szovjet kormány í erélyes hangú beadványa a Biztonsági Tanácshoz, amely- $ % ben követeli, hogy az ENSZ .vonja ki haderejét Kongó £ ( területéről. 5 y 4 £ A brüsszeli tanácslcozás ugyanis csak azt bizonyítja, j 4 hogy a világszervezeti csapatok jelenlétét a régi és új ^ í gyarmatosítók, főleg Belgium, az Egyesült Államok, Ang- ^ % lia arra akarja felhasználni, hogy továbbra is kizsákmá- } nyalhassa Kongó természeti kincseit. 4 $ M. K. 4 f ' i AXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXX.XXXXXXXXXXXXXXXXXVVSXNXXXXX'VXXXV'XXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVC'SK Angola népe harcol szabadságáért és le akarja rázni a portugál gyarmatosítók uralmát. Salazar miniszterelnök líjabb csapaterösítéseket vezényel Angolába és az angolai hazafiak az újabb portugál katonaság érkezése előtt el­torlaszolják az utat Választási eredmények a Szovjet un iában Kedden a késő éjszakai órákban szavazással zárult az angol alsóház / kétnapos vi­tája a kormány 1963—1964. évi katonai költségvetéséről. A kormánypárti többség — amint az előrelátható volt — 333:237 arányban elutasí­totta a munkáspárti ellenzék bizalmatlansági indítványát. A vitára egyébként igen jellemző módon a Macmillan- kormány „titkos fegyverének” kitünően időzített felrobban­tása nyomta rá a bélyegét. A BBC televíziótársaság köz­reműködésével hétfőn — a véderővita első napján — robbant a „Bidault-bomiba”, Csaknem egy hete sztrájkolnak már • a francia szénbányászok Szardán hatodik napjába lé- sett a francia szénbányászok sztrájkja. Hírügynökségi je- entések szerint semmi je i sem mutat a sztrájk lendüle­tének megtorpanására és i szénbányászok az elbocsátás i pénzbüntetés, sőt a bebör­tönzés kilátásával is dacolva nem hajlandók eleget tenni.£ sormány ama rendeletének amely a sztrájk beszünteté­sére szólítja fel őket. amelynek füstje jótékonyan elfedte a parlamentben és a közvélemény előtt is a báilje- idők legnagyobb angol kato­nai költségvetését és mind­azt, ami mögötte van. A vita — a nassaui meg­állapodás január végén le­zajlott alsóházi vitájához ké­pest nem hozott semmi újat. A: ellenzék ismét megállapí­totta, hogy a kormány hiá­bavaló erőfeszítésekre kény­szeríti az országot, csakhogy a rakéta-nukleáris fegyverlce- zési verseny élvonalában ma­radhasson. A Tory-uralom 11 éve alatt a katonai cé­lokra elköltött 18 millió font- sterling azonban nem vásá­rol t nagyobb biztonságot Angliának és az ország vi­szonylagos katonai ereje ma kisebb, mint valaha. A központi választási bl- I zottság szerdán nyílva nos- | ságra hozta az Oroszországi 1 | Föderációban rendezett már- j cius 3-i legfelsőbb tanácsi I választások eredményeit. Mint a közlemény rámu­tat, mind a 8$4 választókor- j zetben a kommunisták és ! pártonkívülick tömbjének je­löltjei kerültek be a Legfel­sőbb Tanácsba. A szavazás­ban a választók 99,91 száza­léka vett részt. A szava- ! \ zásban részt vett válasz­tók 99.59 százaléka szavazott [ a jelöltekre.­Az Oroszországi Föderáció j . Legfelsőbb Tanácsának kül- : döttei közül 33,4 százalék a ; i nő, 32,8 százalék a pártonld- j i vüli, 47,3 százalék közvetle­nül a termelésben foglalkoz­tatott munkás ' és kolhoz­paraszt. A megválasztottak - 84,2 százaléka először került be küldöttként az Oroszor­szági Föderáció Legfelsőbb Tail ácsálja. ‘ Ukrajnában a választók i 99,97 százaléka szavazott. A szavazásban részt vett vá­lasztók 99,86 százaléka adta szavazatát a jelöltekre. Be­lorussziában a választásra jogosultak 99.95 százaléka l vett részt a szavazásban és a szavazók 99.83 százaléka a ; jelöltekre adta szavazatát. ■ Kazahsztánban a szavazásra [ jogosultak 99.97 százaléka vett részt a választásban .és ezek 99,53 százaléka a jelöl­tekre szavazott. Moldvában 99.89 százalék szavazott és közülük 99,88 százalék a je­löltekre. Lettországban 99,81 százalék vett részt a szava­zásban és 99.85 százalék a jelöltekre adta . szavazatát. Tádzsikisztánban a választók 99,96 százaléka szavazott és közülük 99,76 százalék a je­löltekre. Turkméniában a vá­lasztók 99.99 százaléka élt .szavazati jogával és 99.69 százalék a jelöltekre adta szavazatát. Valamennyi választókörzet­ben a kommunisták és pár- 1 tonkívüliek tömbjének je­löltjei kerültek be a Legfel­sőbb Tanácsba. TITKOS FEGYVERRAKTAR Szabadonbocsátották Brazíliában az Anzoategui bátor elfoglalóit . ™ _ J den szabadon bocsátották azt} a kilenc venezuelai hazafit, akik elfoglalták és brazil ki- ^ kötőbe kormányozták az ^ Anzoaíegui nevű utas- és £ teherszállíltó hajót. A brazil ^ törvények értelmében a ki- ^ lene hazafinak szabadonbo- ^ csátása előtt köteleznie kel- í lett magát arra, hogy az or- ^ szág területén nem folytat ? politikai tevékenységet és ^ legalább kilencszáz kilómé-^ ternyi távolságra marad a ve- ^ nezuelai határtól. Mint az AFP jelenti, Jorge ^ Amado neves brazil író Rio ^ de Janeiróba hívta az An- ^ zoategui elfoglalóit és fel- ^ ajánlotta nekik, hogy a Hotel f Floridában rendezkedjenek í be. i A kurd törzsek szemben álliafc Kasszemmel, Irak meggyilkolt miniszterelnökével, önren­delkezési jogot követeltek. Szemben állnak az új iraki kormánnyal is, és készen állnak arra, hogy akár fegyverrel is kivívják jigáikat. Az ország északi részében lakó kurdok sok titkos fegyverraktárral rendelkeznek cs parfizánháborúra készülnek az űj iraki kor­mány ellen Mateos mexikói elnök nyilatkozata az atomfegyver-kísérletek betiltásáról és az atommentes övezetekről ! nem kíván atomfegyverekkel I rendelkezni és országa terü- j letére nem enged ilyen fegv- I verőket, valamint a szállítá­sukra alkalmas eszközöket. Merchant megkezdte bonni tárgyalásait Livingston Merchant rend­kívüli nagykövet, Kennedy elnök „Polaris-utazója” szer­dán megkezdte Bonnban tár­gyalásait Von Hassej had- ügy miniszterrel. A megbe- I szélesek középpontjában a 1 Washington által javasolt j multilaterális atomhnderő i részletkérdéseinek tisztázása 1 áll. Bonnban ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy csak a részletkérdések tisztázása és különösen a „parancsnoki struktúrában7’ való végle- I ges megállapodás után dönt- I hét majd a nyugatnémet kor- I mány arról, mekkora anyagi eszközöket bocsát majd ren­delkezésre a Polaris-flotta felállításához. ÉDESSÉG ERŐ, EGÉS FOGYASSZON, AJÁNDÉKOZZON CUKORKÁT A FÖLDMÜVFSSZÖVETKEZETBŐL! Vila az angol parlamentben a ,,Bidault-bomba“ árnyékában Cyrankiesyvicz mexikói Iá- 1 togatáse. alkalmából Mateos nyilatkozott a lengyel sajtó­nak. Elmondotta, högy kor­mánya kitartóan törekszik az általános és teljes lesze­relést elősegítő részleges megoldások érvényrejutta tu­sára, ennek érdekében min­den nemzetközi fórumon — egyebek között az ICNSZ- ben és a genfi tizennyolcak bizottságban — az alábbi­elvekért száll síkra: világ­szerte ítéljék el a katonai célzatú atomkisérleteket. Ha ez világméretekben még nem lehetséges, akkor az Egyesült Államok önkén! jelentsék ki, nem hajtanak végre atomkísérleteket és nem is vesznek részt ilyen próbálkozásokban. Az érdekelt államok hatá­rozzák meg azt az időpontot, amelytől kezdve nem hajta­nak végre újabb kísérlete­ket. Az atommentes öveze­tekről szólva az elnök rá­mutatott, hogy ezek létreho­zása az államok szuverén döntésétől függ. Miután Mexikó híve ennek a gondo­latnak, kormánya kijelentette:

Next

/
Thumbnails
Contents