Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1963. MÁRCIUS 6, SZERDA PEST MEGYEI GYEI ^ \JCir 50 FILLER Vn. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Ilyenkor télutón az asz- szonyok a piaoról vagy be­vásárlásról hazatérve olykor gondokat is hoznak magúikkal kosarukban s néha kifakad­nak, kételkednek: érdemes volt-e annyit áldozni a me­zőgazdaság fejlesztésére? Kétségtelen, hogy a mező- gazdasági termelés egyes ágai­ban időnként bizonyos le­maradások mutatkoznak és ennek következtében a la­kosság ellátásában — az igé­nyekhez képest 1 — átmeneti nehézségek keletkeznek, így néha a burgonya, olykor a tojás, megint máskor a bab vagy egyes zöldségfélék te­rén. Mindez annak ellenére van így, hogy a mezőgaz­daság növekvő termelési és árutermelési feladatát álta­lában teljesíti. A termelőszövetkezeti moz­galom támogatása a munltás- osztály és állama részéről történelmileg szükségszerű, mert mint ahogy a paraszt­ság nem volt képes egyedül letépni magáról a kizsákmá­nyolás igáját, úgy egymaga nem képes megvalósítani a szocializmust sem a falun. A nagyüzem kialakításához szük­séges beruházásokat (épít­kezés, gépek, öntözési rend­szer stb.) maga a dolgozó pa­rasztság saját erejéből vagy egyáltalán nem, vágj' csak na­gyon hosszú idő alatt tudná megvalósítani. Már pedig nem mindegy, hogy a falun meny­nyi idő alatt szilárdul meg, ereszt mély gyökeret a szo- ci&lizmus. Különösen egy olyan helyzetben, amikor az egész' népgazdaság további fejlődése attól függ, milyen gyorsan sikerül a mezőgazda­ságot az ipar szintjére emel­ni. Ez pedig egyaránt ér­deke mind a munkásoknak, mind a parasztoknak. A piaci kosártól így jutot­tunk el a közgazdasági kér­désekig. Ma az egész világ mezőgazdasága, a nagyüzem felé tart. No persze, más­más úton és céllal. Ide kí­vánkozik, hogy a tőkés or­szágokban is szükség van a mezőgazdasági tőkés nagy­üzemek kialakításának finan­szírozására. Ebben nagy sze­repük van az ipari és bank- monopóliumok tőkebefekte­téseinek, éppen a mezőgaz­daság sajátos jellege miatt. A szocializmus viszonyai között az állami támogatás­sal a múnkásosztály állama azt kívánja elérni, hogy a termelőszövetkezetek viszony­lag gyorsan korszerű, jól jövedelmező, szocialista me­zőgazdasági nagyüzemekké váljanak. Ha figyelemmel kísérjük a beruházások alakulását, meg­állapíthatjuk, hogy a mező- gazdaság részesedése az ösz- szes beruházásokból állan­dóan növekszik. Az 1958-as évet megelőzően a mezőgaz­daságra a beruházások 12—15 százaléka jutott, 1958 és 1962 között már a termelő beruházások 23 százaléka. Az átszervezés időszakában 19 milliárd forintot ruház­tunk be, 1963-ban pedig 8.5 milliárd forintot tesznek ki a mezőgazdasági beruházá­sok fez az 1962. évinél 36 százalékkal több). Ezek után nem érdektelen megvizsgálni, mire fordítottuk a milliárdokat. Hogy csak né­hány példát említsünk: 1958 és 1961 között 642 000 szarvas- marha, több mint másfél mil­lió sertés befogadására alkal­mas korszerű férőhelyet épí­tettünk. A gép- és traktorállo- mány az 1935. évi 7000 darab­ról 1962-re 48 000 darabra emelkedett. 1962-ben, tehát egyetlen esztendő alatt, több' traktort kapott mezőgazdasá­gunk, mint amennyi az 1935. évi összállomány volt Gyorsütemű a haladás az öntözéses gazdálkodás fejlesz­tése ter^p is. Míg 1939-ben ösz- szesen 24 000 kh öntözött terü­let volt, 1959-ben már 126 000 kh, ami 1962-re már közel megháromszorozódott, 1959— 1961 között az 1 kh szántóra jutó műtrágya felhasználása is megkétszereződött. A két egymást követő aszá­lyos esztendő miatt az elő­irányzott tervek sajnos, csak részben valósultak meg, a ter­vekben ugyanis átlagos időjá­rással számoltak, de hol va­gyunk az átlagos időjárástól? Erinek ellenére sem kell szé­gyenkeznünk fiatal, szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk termelésének alakulása miatt. Hasonló időjárási viszonyok között az elmaradott techniká­jú parasztgazdaságok termés- eredményei katasztrófálisan csökkentek volna. Ezzel szem­ben 1961-ben 11 q, 1962-ben 10,3 q volt a búza termésátla­ga kn-ként (az utolsó 10 év átlaga 8,5 q volt). Ha az 1962- es 10,3 q helj’ett a "8,5 mázsás átlaggal számolunk, akkor 3,4 millió mázsa búzával termelt volna kevesebbet. A 10 év át­lagához viszonyított termék­többlet — nem tévedés — 20 ezer traktor értékével egyen­lő. Persze, a felsorolt nem kis jelentőségű eredmények nem fedik el szemünk elől, hogy gazdaságilag meg nem erősö­dött termelőszövetkezeteink is vannak, amelyek még hallat­lan tartalékokat rejtenek ma­gukban, de hogy szövetkeze­teink általában egészségesen fejlődnek, azt különösen két örvendetes tény igazolja. Egy­részt a mezőgazdasági terme­lés az 1959—1961 átlagában (tehát a tömeges átszervezés időszakában) az előző három esztendőhöz képest 8,5 száza­lékkal növekedett. Másrészt az állam által felvásárolt mező­gazdasági terménjrek össz- mennyisége 1958-hoz viszonyít­va lényegében több mint 13 százalékkal emelkedett. Csu­pán a vágósertés-felvásárlás az 1955. évi 25 400 vagonról 1962- re megközelítőleg 30 000 va­gonra növekedett. * A felsorolt tények egytől egyig azt igazolják; hogy érde­mes áldozni a mezőgazdaság fejlesztésére, s messzemenően nincs és nem is lehet igazuk azoknak, akik csupán néhány kisebb jelentőségű, bár kelle­metlen tényből vonnak le messzemenő következtetéseket. A példák egyébként azt is bi­zonyítják, hogy nem szabad sajnálnunk szocialista mező- gazdaságunk korszerűsítésére fordítandó támogatást, mert mint ahogy már most érezzük ezek eredményeit, a jövőben még. búsásabbán térülnek nieg. Álljanak munkára Két hónap munkáját huszonöt nap alatt kell elvégezni A küszöbön álló tavaszi munkák gyors elvégzéséről tárgyalt március negyedikén a megyei párt-végrehajtóbizott- ság. Az ülésen dr. Dajka Ba­lázs, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese számolt be a megye gépállomásainak és ter­melőszövetkezeteinek felké­szültségéről. Az előadó elmondotta, hogy a megye gépállomásai ál­talában a várakozásnak megfelelően készültek a tavaszra, bár néhány részletben elma­radtak az-ütemtervhez képest. A megyében mintegy negyven erőgép kijavításával maradtak adósak, főként alkatrészhiány miatt. A gépállomások megyei igazgatósága megtette a szük­séges intézkedéseket a hiányzó alkatrészek beszerzésére, s re­mény is van arra, hogy a mun­kák megkezdéséig pótolják a gépjavításban tapasztalható el­maradást. A termelőszövetkezeti erő- és munkagépek javításával kapcsolatban elmondotta dr. Dajka Balázs, hogy néhány tsz nem szerződött megfelelő javí­tási munkákra a gépállomá­sokkal és ez bizonyos nehéz­ségeket okozott. így például a maglódi Micsurin Termelőszö­vetkezet csupán karbantartás­ra szerződött a gépállomással, a motorcserés főjavítás he­lyett. Szerencsére a gépállomás szerződésen felül is elvégezte a főjavítást, de ez nem menti a tsz vezetőinek hibáját. A megye gépállomási igaz­gatóinak február 27-i értekez­letén részletesen is megtár­gyalták a gépjavítási munkák helyzetét. Az igazgatók hatá­rozott utasítást kaptak az ér­tekezleten arra vonatkozólag, hogy valamennyi tsz-gépet ki kell javítani, tekintet nélkül arra, hogy szerződtek-e rá, vagy sem. Ezekhez a javítási munkákhoz be keli szerezni a szükséges alkatrészeket. Ahol szükséges, ott külön gépjavító brigádot küldenek ki a terme­lőszövetkezetekbe, műhelyko­csikkal, vagy egyéb javítóesz­közökkel. A tavaszi munkákról szólva megállapította az előadó, hogy — Még fennáll a belvízve­szély, azonban sem ilyen, sem olyan jóslásokba nem tu­dunk bocsátkozni — tájé­koztatta lapunkat Kajáry Sándor, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság víz­rendezési csoportjának helyet­tes főmérnöke. — A hóvastagság? — Általában mindenütt 15 centiméter, s ez, ha hirtelen beszökik a meleg, bajokat okozhat, mert ekkora meny- nyiségű hóié levezetése kis­sé körülményes volna. Ám, szerencsére, az időjárás ne­künk dolgozik, hiszen a nap­pali, éjszakai váltakozó hő­mérséklet: következtében las­san csökken a hóvastagság, s így néhány nap múlva már egy nagyobb felmelegedés sem okozhat bajokat. — És mit tesz az igazgató­ság? — Ráckevei, szigetbecsei és dömsödi szivattyútelepeink fo­több mini egyhónapos ké­sést okozott ©téren a hosz- szantartó tél. Tavaly ilyenkor már negyven­ezer hold szántást és kilenc­venezer hold műtrágyázást végeztek a megye gépállomá­sai, szemben az idei tizenkét­ezer holdas műtrágyázással. Pest megyében összesen 142 ezer hold szántást kell elvégez­ni, ami azt jelenti, hogy na­ponta 5700 holdas teljesít­ményt keli nyújtaniuk a gép­állomási és a termelőszövetke­zeti traktorosoknak. Arra a jogosan felvetődő kérdésre, hogy lehetséges-e ek­kora napi teljesítmény, igen­nel válaszolt dr. Dajka Balázs. Hozzátette azonban, hogy az erők és lehetőségek maximális kihasználására van szükség a siker érdekében. A gépállomáson két mű­szakot kell szervezni min­den olyan gépen, amely alkalmas arra, s a tsz-ekben is minden szán­tásra alkalmas gépet a talaj­munkáknál kell alkalmazni. A j gépállomási kétműszakos mun­kával kapcsolatban megjegyez- [ te, hogy az idén tavasszal nem lehet nyújtott műszakijai he­lyettesíteni a kétműszakos munkát. Mindezeken kívül szükséges az is, hogy a termelőszövetke­zetek és a gépállomások veze­tői magasfokú, rugalmas mun­kaszervezéssel segítsék a gépi munkákat. Mind a tsz-eken belül, mind pedig a tsz-ek kö­zött megfelelő gépcsoportosítá­sokat kell alkalmazni, hogy meggyorsítsák és hatékonyab­bá tegyék a munkát. A csopor­tokban dolgozó gépek üzemel­tetése ugyanis gyorsabb és ol- ! esőbb, mint a szanaszét dolgo­zóké, amit az elmúlt évek ta­pasztalatai bőségesen bizonyí­tanak. Ezzel kapcsolatban arra is figyelmeztet az előadó, hogy nem szabad engedni a szűklá­tókörű, merev embereknek, akik mindenáron a szerződé­sek betűjéhez ragaszkodnak. Ahol előb’p lehet szántani, oda kell összpontosítani az erőt, még a szerződések rovására is. lyamatosan dolgoznak, gon­dosan ügyelünk arra, hogy a csatornák állandóan üresek legyenek, alkalmasak a víz elvezetésére. Állandó ügye­létet tartunk, s a tanácsok­nak is műszaki támogatást nyújtunk, ezenkívül jelentős belvízvédelmi anyagot is biz­tosítunk. Persze, ismételten fél kell hívnunk a tanácsok figyelmét: azzal, ha ők is belvízszolgálatot tartanak, még nem szűnik meg a ve­szély. Elég sok helyen ta­pasztaltuk ugyanis, hogy a tanácsi hatáskörbe tartozó ár­kok, csatornák, átereszek tisztítása hem a legmegfele­lőbb, s ez, egy-egy kiadó- sabb „belvizhuiläm“ esetén súlyos gondokat okozhat. De- hát az időjárás nekünk dol­gozik, s remélhetőleg, minden különösebb baj nélkül vé­szeljük át az idei rendkívüli, és csapadékgazdag telet. <m. j.) Befejezésül a traktorosok megbecsüléséről és a traktoros munka segítéséről beszélt az előadó. Elmondotta, hogy a napokban megkezdődött gépál­lomási szemléken nemcsak a gépek karbantartását, hanem az emberekről való gondosko­dást is ellenőrzi a gépállomá­sok megyei igazgatósága. Ugyanilyen szellemben tavaszi szemléket kell tartamok a já­rási tanácsoknak is, a terme­lőszövetkezetek gépeinél. Csakis ily módon, ilyen szel­lemben remélhetjük azt, hogy a tél okozta hátrányt eredmé­nyesen pótolhatjuk a mező- gazdaságban — móndotta befe­jezésül dr. Dajka Balázs. A Szovjetunió 20 000 000 rubel hitelt nyújt Ghánának A Szovjetunió és a Ghánái Köztársaság kormányának képviselői Accrában két jegy­zőkönyvi megállapodást írtak alá. Az egyik megállapodás ér­telmében a Szovjetunió 20 000 000 rubel összegű hitelt bocsát Ghana rendelkezésére, Ebből az összegből fedezik ama létesítmények építési költségeit, amelyeket korábbi szovjet—ghanai egyezmények írnak elő. A másik megállapodás fel­sorolja azokat az árucikkeket, amelyeket a Szovjetunió az idén szállít Ghánának, illetve amelyeket Ghana exportál a Szovjetunióba. István, Borbély János, Brandt János, Búzás Istvánná, Kul­csár Imre, Lukács Ferenc, Muka János, dr. Rózsa La­jos, Szintűi Márton, Tari Kálmán és Zemplényi Ernő. Szünet következett, majd a végrehajtó bizottság meg­tartotta alakuló ülését. El­nökké Lukács Ferencet, vb- elnökhelyettessé Tari Kál­mánt, titkárrá Arany Ist­vánt választották. A városi tanács ülése egybehangzó szavazattal fejezte ki egyet­értését a döntés felett. A tizenegy állandó bizott­ság megválasztása és Lukács Ferenc vb-elnök rövid prog­ramot adó beszéde után a vendégek köszöntötték a meg­alakult városi tanácsot. En­nek során Galbicsek Károly, a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a megyei népfrontbizottság nevében üdvözölte Vác nyolcvannyolc tanácstagját. Hangsúlyozta, hogy a február 24-én kapott bizalmat meg kel] tartani, szélesíteni kell a tömegkap­csolatokat. Az erősen iparo­sodó Vác a megye rohamo­san fejlődő városa lett, s a tanács is tartson lépést ez­zel a nagyszerű fejlődéssel. A városi pártbizottság ne­vében Búzás Istvánná, a já­rási pártbizottság képvise­letében Vida Gyula kívánt jó munkát a megjelenteknek a következő négy esztendőben. (P- r.) Még fennáll a belvízveszély N. I. Ülést tartott a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége Kedden délelőtt soron levő rendes ülésükre gyűltek egybe a Hazafias Népfront Pest megyei elnökségének tagjai. Napi­renden két fontos tárgypont szerepelt. Az ülésen megjelent Matusek Tivadar, a Pest megyei Pártbizottság tátikára is. Csala László, a népfrontbizottság elnökének megnyitója után Török György a népfront megyei titkára a választás me- í gyei eredményeiről a népfrontszervek és az aktivisták értékes munkájáról számolt be, majd Ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket az elnökség a március 9-i megyei tanácsülés elé kí­ván tér jeszteni. Az értekezlet tagjai több észrevétel és kiegé­szítés után jóváhagyták a titkári referátumot s azt határozattá emelték. Török György ezután a megye szőlő- és gyümölcstelepítési programjának jelentőségét méltatta. Vázolta azokat a felada­tokat, amelyekkel a népfront hatékonyan segítheti a belter­jes mezőgazdaság célját szolgáló nagy horderejű vállalkozást. Az elnökség tagjai közül számosán kértek szót s tettek javaslatokat a feladatok jobb végrehajtására. Az elnökségi ülés végezetül egyéb ügyeket tárgyalt. MEGTARTOTTA ELSŐ ÜLÉSÉT AZ ÚJ VÁC! VÁROSI TANÁCS (Tudósítónk telefonjelentése Zászlódíszbe öltözött kedde: a Váci Városi Tanács 250 éve főtéri épülete. A délutáni ün népi tanácsülésre már jóvá két óra előtt megérkeztek . tanácstagok és a meghívót vendégel?. A Magyar Szó cialista Munkáspárt Pest me gyei Bizottsága képviseleté ben Galbicsek Károly ősz tályvezető, a Minisztertanác- tanácsszervek osztályáról Fórján Gyula, a megyei ta nécs küldötteként Gárdony Géza, a megyei népfrontbi zottság részéről dr. Kinicsel József jött el Vácra. Nagy taps köszöntötte Né meth Gábor korélnököt, ak megnyitotta az ülést. Dr. Ká vai Géza, a városi népfront bizottság titkára üdvözölte < megjelenteket. Az ünnep gyűlés elnökéül Kiszel Já nőst választották meg. Po mozi Miklós, mint a man- dátumvizsgáló bizottság el­nöke, ismertette a februái 24-i választás váci eredmé­nyeit. A tanácsülés a man­dátumvizsgáló bizottság je­lentésé alapján Vác város ta­nácsát törvényesen megvá­lasztottnak mondotta ki. Ezután következett a vég­rehajtó bizottság tagjainak megválasztása. A Hazafias Vépfront * városi elnökségé­lek javaslata alapján a kö­vetkező tanácstagokat válasz- ;ották a tizenegy tagú vég­rehajtó bizottságba: Arany A piaci kosártól a közgazdaságig

Next

/
Thumbnails
Contents