Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

MOHOB'VIDÉKI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Beszélgetés kerékasztal körül az 1963. évi község fejlesztési tervekről V. ÉVFOLYAM, 74. SZÄM 1983. MÁRCIUS 29, PÉNTEK SORBAN ft ■- - Reggel hét óra. “jfr* Már hosszú em­bersor kígyózik a M/} monori TÜZÉP­* / telep kapubejára­a ta előtt. Én is be­állók a sorba, előttem vagy szá­zan várják már, hogy megkezdöd- m jön a szénosztás. Jr. Van bőven: be­rentei, fácánost közül választhat­_____ nak. akár tíz má­zsa is kapható belőlük. Végre nyílik a kapu, tízesébeí men­nek a pénztárablak elé, meg­kezdődik a munka. Egy jóval utánam álló sovány, szemüve­ges, világos színű kendős asz- szony kilép a sorból, és han­gos szóval korholja a sor ele­jén állókat. — Ne engedjen senkit a sorba! Ott az az asszony is most jött ide, mit keres elől? Álljanak a sor végére — rep- likázik. Halad az idő, eleinte <j tizes turnus rendben áll az ablak előtt, de végül fölbomlik a rend. mindenki a pénztárab­lak elé tolong. Igyekszem én is lehetőleg a helyemet tarta­ni. mikor megpillantom, előttem vagy tizediknek a fen­ti szemüveges asszonyt, ki utánam állott, s most 6 fura- kodott előre. — Nini. a harcias, másnlcat korholó és fegyelmezni akaró asszony — mutatom r mellet­tem állóknak. — íme, a példa- mutatás szép példája. Amit másoktól kíván — a fegyel­met —, most ő szegi meg! Hogy mit válaszoltak csen­desen szavaimra a mellettem állók, az n nyomdafestéket- nem tűri, de na ív ion jellemző volt. Szűcs Gyula Az első hívó szóra — százan álltak munkába A monori Űj Élet Tsz Jókai utcai központjában megélén­kült az élet. A íogatosok az udvaron hosszú idő óta fel­halmozódott trágyát hordják és az udvar fokról fokra tisz­tul. A tárolt burgonya felsze­désén és a kertészetben már sokan dolgoznak. Nagy András elnök szűkebb vezérkarával, Bukay Péter me­zőgazdásszal, dr. Szabó László főkönyvelővel, Gajdos József könyvelővel a hivatalosan ta­vaszi, de mégis télies napsü­tésben csak egy kiskabátban, hajadonfőit irányítja a munká­kat és az embereket. Az el­nök derűs és bizakodó, körü­lötte az emberek is azok. — Egyhavi ismerkedés — mondja az új elnök — még nem elég ahhoz, hogy nyi­latkozni tudnék. Annyit azon­ban mégis mondhatok, hogy az első hívó szóra több mint százan álltak munkába és bi­zalommal jöttek dolgozni. Az öreg kémény összedőlt Kedden délután nagy sürgés­forgás volt Üllőn a Batthyány út és az Állomás utca keresz­teződésénél. Itt állt inár 80— 100 éve egy malomkémény. A malom gépeit a háború alatt elhordták, azóta a Termény­forgalmi Vállalat használja az épületet raktárként. Nemrégen a tanácsházán meghozták a döntést: le fogják bontani a malomkéményt. Pintér Béla kőművesmester felajánlotta, hogy társadalmi munkában vállalja a munkát. Hozzá is fogott két fiával. A mintegy 35 méter magas ké­ményre először egy kötelet erősítettek, majd kiszámítot­ták, hogy hová fog dőlni. Ez­után a kémény egyik felét le­bontották, és a többit oszlo­pokkal alátámasztották. Ami­kor ez megvolt, 30 liter olaj­jal leöntötték az oszlopokat, majd meggyújtották. Rövid időn belül a lángok elharapóz­tak a kémény alatt, és a fák elégtek. Izgalmas pillanatok következtek. Dőlt a kémény. Lentről szakértő emberek irá­nyították az útját. Egy percen belül mindenki fellélegzett. Si­került! Szinte milliméternyi pontos­sággal az előre kiszámított helyre sikerült a kéményt dön­teni. Nagy meglepetést vál­tott ki Pintér Béla munkája, amelyet remélem az illetéke­sek sem hagynak figyelmen kí­vül. A munka külön érdekes­sége, hogy a döntés minden mozzanatát a televízió egyik operatőre filmre vette, amelyet a tv is közvetíteni fog. Füles László ÚTÉPÍTÉS — A tftmegpolPikai munka \ helyzete szerepel a járási ! pártbizottság ülésének napi- I rendjén amelyet holnap dél-1 előtt fél 9-kor tartanak meg. j — Dzsessztörténeti előadást j tart ma. este fél 8-kor a gvöm- i rői ifjúsági otthonban Óbert j György. — Művelődési ház építését tervezik Csévharaszton. A me­gyei szervek 115 ezer forintos anyagi támogatással járulnak hozzá a terv megvalósításá­hoz. — Pilisi KISZ-isták látogat­nak vasárnap Gyömrőre visz- szaadni a Zalka Máté KTSZ- szervezet tagjainak négy hét­tel ezelőtti látogatását. — Száz hold somkóró veté­sét fejezik be ezen a héten a nyáregyházi Béke Tsz-ben. Ugyanitt kellő ütemben halad a melegágyak előkészítése is. — Pilis határában kiegé­szítő földrendezés folyik, amelynek- célja a nagyüzemi tábla megfelelő kialakítása, rendezése. A földrendezés vég­rehajtásával tovább növekszik a nagyüzemi gazdálkodásba bevont terület. — Naponként 10 köbméter tát fűrészelnek fel a csévha- raszti erdőgazdaságban. Az ócsai, pilisi és monori telep­ről az országnak szinte min­den bányájába szállítanak fát. — Twist-bál lesz szombat este a maglódi művelődési házban. Monoron a területi KISZ-szervezet a Vigadóban rendez tavaszi bált szombat este. Nyáregyháza és Monori-erdő között négy és fél kilométeres bekötő út szélesítése és korsze­rűsítése folyik. Eddig 3 kilo­méteren van már kész az út alapja. Az útépítők munkáját igen hátráltatta az időjárás, főként a víz gátolta a munka előremenetét. De ma már tel­jes erővel folyik a munka. Két brigád — Gödör Mátyás, Kovács Pál brigádvezetők irá­nyításával — 21 ember, nagy szorgalommal törik, egyenge­tik az útra szórt követ, az alapanyagot. A követ Pilisről hordják, egy-egy teherautó mintegy 42 mázsát szállít egy fuvarral. Kimerítő munkát je­lent ez a sofőrök részére, de a Fecske Raffael által vezetett teherkocsi vígan rója többi tár­saival a rossz utat. Kerekes György munkave­zető köszönetét mond a mono- ri-erdei tanáeskirendeltség vezetőjének, Mayer Kálmán- nénak, aki ingyen éjjeli szál­lást biztosított 12 munkás ré­szére, akik legnagyobb részt zsámbéki lakosok. A monori-erdei úton emelke­dik az útépítéshez való kőha­lom, a lerakodó helyen szor­galmasan fordulnak a teher­autók, csak a lakosság néz szomorúan arra a 100—120 mé­teres útra. amely a tanácsház­hoz, orvosi rendelőhöz, tej- csamokhoz, a tsz kertészetéhez vezet, amely az erdő egyik leg­forgalmasabb, egyben legrosz- szabb útja is. Vadászné Piroslik a retek — zöldül a paradicsom a gyömrői Petőfi Tsz üvegházában Czövek Teréz csomóba köti a pirosló hónaposretket MAI MŰSOR Mozik Monor: Nagyravágyó asszony (széles), ve esés: Mici néni két élete (széles). TIT-előadások Gyömrő (14 óra 30). Sza.bó Ktsz sorozató: Textilipari épületszer­kezeteik kialakítása. Előadó: Réti Ervin. Monor (17 óra). Épületkárbantar- tó és Javító Ktsz sorozató: A lég­hajótól az űrhajóig. Előadó: Szö­ge Ferenc. Nyáregyháza (1.9 óra, művelődé­si ottho-n). Szövetkezeti téli esték: Afrika mai arca. Előadó: Bánsz- ki János. Vecsés (17 óra, Martinovics téri iskola). Ifjúsági filméi őa dá s -soro­zat: Dicsőséges Tanácsköztársaság. Film: így történt. Az életnek győzni kell. Előadó: ősz Béla. I FOGD ELVTÁRS: Az 1962. évi községfejlesztési tervet a megyében a legjobban mi tel­jesítettük. Ezt a jelentős ered­ményt pártszervezeteink, ha­zafias népfron tbi zotts ág aink és tanácsaink szoros együtt­működése útján tudtuk csalk elérni. Továbbra is az a fel­adat, hogy ezen szervek együttműködésével, a lakosság még nagyobb mérvű bevoná­sával teljesítsük az 1963. évi terveinket. Helyesnek vélném, ha újságunkon keresztül is tá­jékoztatnánk járásunk lakos­ságát ez évi közságfejlesztési tervfeladatainkról, kérve köz­reműködésüket ezek megvaló­sításéban. KRENÁCS EL VT ARS: Köz- ságfejlesztésá terveink összege 9 millió 585 ezer forint, ebből a társadalmi munka ter­vezett értéke 1 millió 220 ezer forint. 380 ezer forint értékű helyi anya® felhasználását tervez- zü8c. FOGD EL VT ARS: Ebből a közel 10 millió forintnyi ösz- szegből milyen létesítmények valósulnak meg? KRENÁCS EL VT ARS: Kö­zel 10 kilométer hosszúságú járdát építünk, 3200 négyzet- méter utat portalan ítunk. Több mint 10 kilométerrel bő­vítjük villanyhálózatunkat. Ezzel 300 új fogyasztót kap­csolunk be, mentesítve őket a petróleumlámpa gyötrelmeitől. 150-nel bővítjük a közvilágí­tási lámpák számát. 6500 négyzetméternyi új park léte­sítésével szépítjük községein­ket. Két orvosi rendelőt ho­zunk létre lakással együtt. Épül egy 60 férőhelyes óvoda, egy 40 férőhelyes bölcsőde. 3 sportpálya. A belvízveszély csökkentésére három és fél kilométer hosszú belvízcsator­nát létesítünk. Vecsésen to­vább folytatjuk a vízmű épí­tését FOGD EL VT ARS: A társa­dalmi munka szervezését járá­sunkban a hazafias népfront­bizottságok, a községi taná­csok. valamint a községfej- les_ztési_ .állandó bizottságok vállalták. Milyen feladat vár a lakosságra? AUGUSZTIN ELVTÁRS: A társadalmi munkások figyel­mébe elsősorban a község te­rületén levő és a közelmúltban a belvíz állal eléggé megrongáló­dott árok-, illetve vízelve­zető rendszer rendbehozá­sát és újból teljes értékű­vé való tételét ajánlanám. Külön ki kell emelnem az át­ereszek visszahelyezését, illet­ve kitisztítását, a szűknek bi­zonyult átereszek megfelelőbb méretre való kicserélését. Ezt a munkát április hónapban feltétlenül fontos elvégezni, mivel a májusi esőzések alkal­mával újból szükség lehet a megfelelő vízelvezetésre. Az új településeken feltétlenül szükséges az árokrendszer ki­alakítása műszaki emberek irányításával, az egyöntetűség és a biztonságos vízelvezetés érdekében. Ennek az elvégzé­se mellett igen fontosnak tart­juk községeinkben a megkez­AUGUSZTIN JÓZSEF, a járási tanács községfejlesztési állandó bizottságának elnöke; FOGD MIHÁLY, a járási tanács titkára, (a Monor és Vi­déke szerkesztő bizottságának tagja, a beszélgetés vezetője); KRENÁCS JANOS, a .járási tanács községfejlesztési előadója; CSORBA ANTALNE, a Hazafias Népfront járási elnökségének tagja (Foto: Kalotay) dett fásítások tovább folytatá­sát. FOGD ÉLVTÁRS: Szüksé­gesnek vélem itt hozzátenni, hagy községeink fejlesztése egyben mezőgazdaságunk fej­lesztését is kell, hogy jelent­se. A község belterületén kí­vül, a községeink határában levő problémákkal is fog­lalkozni kell. Itt ugyancsak feladat a belvi­zek által okozott károk, víz­mosások, megrongált hidak rendbehozása. Különösen na­gyon fontos a tsz-tagok ivóvíz­ellátásának biztosítása érdeké­ben a határban levő kutak rendbehozása. CSORBA ELVTÁRSNÖ: Já­rásunkban ebben az évben az egy felnőtt laikusra eső társa­dalmi munka betervezett érté­ke 22 forint, amelyet jó szer­vező munkával nemcsak telje­síteni, hanem túlteljesíteni is lehet. A Hazafias Népfront járási bizottsága ehhez min­den támogatást biztosít. Já­rásunk lakossága törődik köz­ségeink fejlesztésével, amit bizonyít az is, hogy az 1962. évben végzett áldozatkész te­vékenységéért 57 társadalmi munkást arany, 74-e.t ezüst, 65-öt bronz fokozatú „Község- fejlesztésért” kitüntető jelvényben való részesí­tésre terjesztettek fel. Továbbá 11 tsz-t, intézményt, társadalmi szervezetet java­soltak emlékverettel való ki­tüntetésre. Még több lehetne azonban a kitüntetettek szá­ma, ha az elvégzett társadal­mi munkák nyilvántartását a tanácsok, illetve az állandó bi­zottságok pontosabban végez­ték volna. Erre az idén feltét­lenül nagyobb gondot kell fordítani. Tervtárgyaló közgyűlés Péteriben Ennek a közgyűlésnek az alaphangulatára — az elmúlt közgyűlésektől eltérően — az volt a jellemző, hogy a tagság, egy sor személyi probléma megvitatásán kívül, eléggé be­hatóan foglalkozott a tsz gazda­sági helyzetével. A tervtárgya­láson jelen volt: Bódis János a járási pártbizottság munka­társa, Kalina János tanácsel­nök is. Bevezetőben Szenyán János, a tsz párttitkára ismertette a napirendi pontokat, majd Bánkfalvi István vette át a szót és tájékoztatta a tagságot a Rákóczi Tsz 1963-as gazdasá­gi tervéről. Elmondta azt — egészen részletesen —, hogy milyen feladatok hárulnak a tagságra ebben a gazdasági esztendőben, mi a teendő, hogy munkánk elfogadható és ered­ményes legyen. Beszámolója végén a szervezési kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a tsz 306 fős tagsága kö­zül 98 semmiféle munkát sem vállal, ami jelenleg abban mu­tatkozik, hogy Rendőrkézre kerültek a pilisi pincék fosztogatói Kassai Sándornc és Mikes Istvánné, a paradicsompalántákat gyomlálják (Kalotay Gábor felvételei) Március 17 és 24 között 22 rendbeli betöréses lopás és lopási kísérlet történt Pi­lisen, a haleszi és homoki szőlőkben levő borpincékben. A rendőrség megfeszített, fáradhatatlan nyomozása csakhamar eredményre veze­tett, s az első szál megtalá­lása után 24 órán belül felgöngyölítették az egész ügyet. Megállapították, hogy a tettes egy fiatalokból álló galeri, amelynek minden tagja már régi ismerőse a rendőri szerveknek, büntetett előéletnek, rendőri felügyelet alatt állók. Vezetőjük a 19 éves, pilisi illetőségű Bakos János, oki másfél hónappal ezelőtt elhagyta a szülői há­zat, s azóta a pilisihez ha­sonló bűncselekmények elkö­vetéséből él. Társai: Csik Huba veesési, Segyevi István Péteri, Füle János penci, Páti Miklós gacsályi, Schvarcz Ferenc és Egri József buda­pesti lakosok. A banda tagjai az éjsza­kákat az említett na pókban a pilisi „kirándulásokkal” töltötték el. Itt nemcsak loptak, de vandál módon ga­rázdálkodtak is. A pincék­ben — amelynek ajtaját, la­katját csákánnyal, baltával törték fel — összetörték az ott talált poharakat és tá­nyérokat, leszagatták a képe­ket a falról, összevagdosták a gumicsöveket, s más, hason­ló jeleit hagyták „látogatá­suknak”. Ha nem ízlett a „meglátogatott” gazdának a bora — kifolyatták. Az ízlésüknek megfelelő bort és pálinkát viszont de- mizsonokba töltötték, fel­utaztak vele Pestre — ter­mészetesen, mindenkor jegy­váltás nélkül! — és ott háza­lással értékesítették. Napjuk további részét különböző für­dőkben töltötték, ott pihen­ték ki „fáradalmaikat”. Ked­venc tartózkodási helyük volt a Nyugati pályáudvar, valószínűleg ott is követtek el másfajta bűncselekménye­ket. Ezeknek a felderítése most folyik. Valamennyi ükét előzetes le­tartóztatásba helyezték. 70 hold föld még eddig nincs elvállalva. Ezután Ebner György fő­könyvelő a mezőgazdász által ismertetett gazdasági tervre épülő pénzügyi tervet vitte a tagság elé. A sok számadat közül csak néhányat emelek ki, melyek a tagság figyelmét is megragadták. Az 1963-as év összbevétele 4 664 000 forint, ezzel szemben 3 246 000 forintos kiadás áll, így a várható jövedelem közel másfél millió forint. Egy munkaegységre összesen 32 forint 82 fillér esik. Ebből a készpénz 20 forint 21 fillér, a többi természetbeni. Ezt követően az 1963. évi versenyszerződésekkel foglal­kozott Szenyán János tsz-párt- titkár. Sándor Pál az ellenőrző bi­zottság elnöke a megye hatá­rozatát — Ebner György fő­könyvelő és Horinka János ügyében — olvasta fel: a zár­számadó közgyűlésen elhang­zott rágalmak, vádak nem fe­dik a valóságot. Megállapítást nyert, hogy a fenti két sze­mély munkájában tudatos rosszindulat nem volt. Sándor Pál a téves adatokra épülő rá­galmai miatt bocsánatot kért az érintettektől. Befejezésül Horinka János a két közgyűlés között végre­hajtott határozatokat ismertet­te. (Ebner György helyett, Bá- tori Miklós lett a főkönyvelő.) A tagság az 1963-as gazda­sági és pénzügyi tervet egyhangúlag elfogadta. A gyűlésen felszólaltak: Hor­ny ák. Ferenc, Létei Sándor, Füstös sáncomé, Szenyán Já~ nosné, özvegy Hornyok Mi- hályné, Somogyvári Imre, öz­vegy Paput Páilné, Mihályi Fe­re ne rié, Tóth Jánosné, Mihal- kó Lajos, Békési István, Hor­nyaik András, Szenyán János. Bende Istvánná, Bódis János és Kaíina János. A közgyűlés tanulsága az volt — mondta Bódis elvtárs —, hogy a tagság mindig jól fontolja meg a közeljövőben, hogy mit akar mondani. Re­mélem, a hallottak óva inte­nek mindenkit, hogy csak az igazat mondják, mert a hamis rágalmak csak hátráltatják munkánkat. Hrutka János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents