Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
1963. MÁRCIUS 26, KEDD nsa* MEGYEI ^úrkm ORSZÁGGYŰLÉS HÉTFŐI ÜLÉSE (Folytatás az 1. Mairól) ban 44 képviselő vett részt. A vita eredménye abban ösz- szegezhető, hogy mind a költségvetési előirányzatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket a bizottságok helyeslik. Nyers Rezső: Gazdaságunk alapjai szilárdak, gazdaságpolitikánk mentes a kanyaroktól Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel. — Kemény tél van mögöt- j tünk, a hideg és hó okozta ] nehézségek miatt, ma is sok a gondunk, ráadásul a tavasz is késlekedik — kezdte beszé- i dét — Mégis reménységgel, | bizakodással nézhetünk a kö- | vetkező hónapok elé. Bizakodásunkat arra alapozzuk, hogy az elmúlt hónapokban csupán a természeti körülmények alakultak kedvezőtlenül, társadalmi, politikai viszonyaink ez idő alatt is számottevően fejlődtek. A Hazafias Népfront választási sikere és a választások politikai légköre azt tanúsítja, hogy népünk nagy többsége magáévá teszi legfőbb politikai céljainkat, s helyesli gazdaságpolitikánkat is. — Bizakodásunknak gazdasági indítéka az, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt években helyesnek bizonyult Az állami költségvetés előirányzatai további lépést jelentenek első ötéves tervünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak, gaz- \ daságpolitikánk mentes a kanyaroktól, terveinkből régen száműztük a vakmerőséget éppúgy, mint az opportunista mindenbe belenyugvást. — A gazdasági fejlődésnek szocialista típusú országokban természetes velejárója, hogy a rendszeresen emelkedő nemzeti jövedelemből nő a lakosság fogyasztása, bővül a vállalatok és szövetkezetek pénzalapja, s növekednek az állami befektetések és az állami szolgáltatások. — Pénzügyi politikánk realitása szempontjából helyes és ésszerű, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 11—12 milliárd forintos növekedése mellett az állami költségvetés 6.9 milliárd forinttal emelkedik. A költségvetési tartalék képzése elegendő biztonságot nyújt arra az esetre is, ha esetleg a nemzeti jövedelem és ennek nyomán az állami bevételek elmaradnának a tervezet- \ tőL Az a helyes tervezés, amely ezzel is számol, hiszen mint köztudott, a nemzeti jövedelem nem tervezhető abszolút biztonsággal. Kedvezőtlen esetben — főleg az időjárás hatásaként — évente 2—3 százalékos kiesés lehetséges. Eredményes, jó munkával, átlagos időjárás esetén elérhetjük, hogy még az év második félében a költségvetési tartalékot is felhasználhassuk dolgozó népünk javára. A költségvetési összegek felhasználása Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott, hogy az előirányzatok a tavalyinál lényegesen kisebb összeget biztosítanak a népgazdasági összkészletek növelésére. Mint mondotta, ez fontos és üdvözlendő elgondolás, hiszen közismert, hogy az utóbbi két évben a vállalatok készletei túlságosan megnövekedtek, sok helyen felesleges anyagok, alkatrészek, félkészáruk. sőt készáruk is felhalmozódtak. Ezek nagy részét hasznosítani lehet és kell is, hiszen ha népgazdaságunk készletállományát csupán egy százalékkal csökkentjük, már ezzel is milliárdos nagyságrendű összeget takaríthatunk meg. A költségvetési összegek fel- használásáról, elosztásáról szólva Nyers Rezső hangoztatta, hogy a legnagyobb ősz- szeggel a beruházások — azok között is zömmel a termelő jellegű beruházások — szerepelnek az előirányzatok között. Sok szociális és kulturális létesítmény is tető alá kerül, s jelentős összeg jut a magánlakás-építkezésekre fordított állami hitelek fedezésére. A beruházások után legnagyobb összeggel a szociális és kulturális ellátásra előirányzott kiadások emelkednek, s ezen belül nagyobb mértékben nőnek a szociális kiadások. — Pozitív tényként könyvelhetjük el *— folytatta —, hogy a munkabéreken felül az állami központi pénzalapból is 600 millió forinttal növeljük a lakosság közvetlen jövedelmét, nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj és egyéb juttatás formájában. Ily módon a költségvetési összkiadások 10 százaléka, csaknem 9 milliárd forint, közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság jövedelmét, — Egyet kell érteni a honvédelmi kiadások növelésével, annak ellenére, hogy a béke hívei vagyunk, a békés egymás mellett élés és a leszerelés gondolatát támogatjuk. A korszerű honvédelem megszervezése nem csekély anyagi terhet ró népgazdaságunkra, de ezt vállalnunk kell. mert nép- köztársaságunk nem maradhat védtelen a szocialista országokat nyíltan fenyegető, háború, ra spekuláló körökkel szemben. Ezért békés törekvéseinknek honvédségünk korszerűsítésével kell nyomatéket adnunk — összefogva a többi szocialista országgal. — Növekednek nemzetközi pénzügyi kötelezettségeink is. Költségvetésünk — s ezt csak helyeselni lehet — kötelezettségeink maradéktalan kielégítését irányozza elő, hogy ezzel is öregbítsük nemzetközi jó hírünket, presztízsünket Nyers Rezső részletesen foglalkozott a tudományos kutatások támogatásával. A kutatások támogatására szánt összegek jelentősen növekednek, hiszen az előző évhez viszonyítva az emelkedés 17 százalékos. A költségvetés 1.1 milliárd forintot irányoz elő ilyen célra, ehhez azonban hozzá kell venni a beruházási és a műszaki fejlesztési alapokból a tudományos munkálkodás segítésére rendelkezésre álló összegeket. Így a támogatás összege együttesen kétmilliárd-háromszáz- ötvenmillió forint. — A költségvetési eszközök felhasználásának hatékonysága szempontjából a legkritikusabb s talán a legizgalmasabb kérdés: hogyan térülnek meg a tudományos kutatásra és a beruházásra fordított pénzösz- szegek. Az eredmény a felhasználók szakértelmétől, előrelátásától függ. A tudományos kutatás terén mind állami szinten, mind az egyes kutatási szerveknél fokozottan összpontosítani kell az erőket a kiemelt, alapvető kutatási célok megvalósítására. természetesen úgy. hogy közben ne sorvadjanak el az alkalmazott kutatások sem. Hasonlóan fontos feladat a beruházások koncentrálása. Gazdaságosabban, olcsóbban termelni Nyers Rezső ezután hangoznia, hogy a költségvetés elfogadásával még nem érezhetjük népgazdaságunk zsebében sem a tervezett nemzeti jövedelmet, sem az állami bevételeket, A tervek megvalósítása a tavalyinál jobb gazdálkodást tételez fel és igényel mind az áruforgalom, mind a beruházások terén. — Ez évi tervünk sikere nagyrészt azon múlik, milyen mértékben tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Ennek érdekében legfőbb tennivalónk a termelés és a szükségletek eddiginél jobb összehangolása, a tervezett önköltségcsökkentés elérése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése. — A termelés és a szükségletek összehangolása gondos együttműködést követel a termelő és a felhasználó szervek között. A beruházóknak és a kereskedelemnek például időben kell rendeléseit eljuttatnia az iparhoz, hogy biztosított legyen a gyártás folyamatossága. Ugyanakkor az ipari termelést minden vállalatnál az eddiginél szigorúbban a rendeléshez kell igazítani. — A külkereskedelemnek i nagyobb gondot kell fordí-1 tani az exportáruk megretn- j delésére. Különösen vonat-! közük ez a kohó- és gép-1 ipari vállalatok termékeire. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi felmérése ugyan némi javulásról ad számot: az idén január végén az 1963- as exportra tervezett készáru 90 százaléka már a rendeléssel fedezve volt — szemben a tavalyi 88 százalékkal. — A kül- és belkereskedelem helyes és egymással is jobban összehangolt rendelési politikájával nagyban segítheti az iparban most kibontakozó gy á rtmány szakosítást, a nagy sorozatú termelés térhódítását. Ugyanakkor el kell érnünk, hogy mind a fogyasztási cikkekben, mind az exportárukban a nagy széria minden esetben párosuljon az eladhatósággal, s a választék ne csökkenjen. Az önköltség tervezett csökkentésétől, a termelékenység növelésétől nagymértékben függ idei költségvetési programunk jó végrehajtása, séta költségvetés egyensúlya is. Idei népgazdasági tervünk feszített önköltségcsökkentést előirányzatokat tartalmaz, annak ellenére, hogy a népgazdaság néhány területén a százalékos megtakarítás az előző évinél kisebbre méretezett. A költségvetési bevételekben 2.2 milliárd forinttal növekszik az önköltségcsökkentésből származó tiszta jövedelem. Ez az összeg az ipari termelés költségszintjének 1.2 százalékos, a közlekedés költségszintjének 1.1 százalékos és az állami gazdaságok termelési kötségének 2.8 százalékos csökkentéséből tevődik össze. — Az önköltség csökkentésének minden olyan lehetőségét számba kell vennünk és ki kell használnunk, amely összefér szocialista elveinkkel. A beruházásokat időben kell elvégeznünk. A gyártástechnológiát javítanunk kell, s fontos feladat a műszaki színvonal emelése, a gyártmányösszetétel ésszerű, gazdaságos változtatása, az anyagfelhasználás csökkentése, az üzemek belső szervezettségének fokozása. Feltétlenül ügyelnünk kell azonban arra hogy a minőség rontásával, az áruk használhatóságának csökkentésével egyetlen vállalat se csökkentse termékeinek önköltségét! Nyers Rezső a továbbiakban hangsúlyozta: javítani kell a vállalatok ösztönzését a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre. Tovább kell ösztönözni és segíteni az iparvállalatokat a szocialista nemzetközi munka- megosztás fokozására, a nemzetközi szintű specializálódás A képviselők a referátumot hallgatják. figyelembe vételére. Ez létkérdés számunkra már most is. de még inkább az lesz: a jövőben. Olyan árukat kell tehát termelnünk, amelyek a szocialista, vagy a kapitalista piacon keresettek, s amelyeknek eladási árában megtérül a befektetett, összmunka. Nagy fontosságú számunkra a szocialista országokkal való műszaki-technikai kooperáció. sőt, esetenként az együttműködő országok közös kutatófejlesztési bázisának létrehozása is. — A terv és a költségvetés feltételezi a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem növelését is. A költség- vetés tükrözi azt a törekvést, hogy a Magyar Népköztársaság minden országgal szívesen kereskedik a kölcsönös előnyök alapján. A korszerű, magas termelékenységű mezőgazdaságért — A mezőgazdaságban célunk változatlanul az. hogy szocialista alapokon mielőbb korszerű, magas termelékenységű mezőgazdaságot teremtsünk. A költségvetésben előirányzott összegek bizonyítják, milyen jelentős erőfeszítéseket tesz államunk e cél mielőbbi valóra váltásáért. A költség- vetésből például a tavalyinál 42 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt nyújtunk a termelőszövetkezeteknek, zömmel beruházásokra. A szövetkezetek saját erejükből is Ortulay Gyula: jelentős összegeket ruháznak be. Mindezek eredményeként a mezőgazdasági beruházások aránya az idén az összes beruházások 22 százalékát teszik ki. Nyers Rezső hangoztatta: rendkívül fontos, hogy ésszerűen és jól gazdálkodjunk a takarmánnyal, mert ezen a téren sok a kihasználatlan lehetőség. Felhívta a figyelmet a háztáji gazdálkodás fontosságára is. Mint mondotta, a háztáji gazdaságok ugyan főiként a tagok önellátását szolgálják, de ezzel tehermentesítik a központi élelmiszerellátást. kiegészítő munkát és jövedelmet biztosítanak a tagoknak, egyes termékekből pedig számottevő árutermelést is folytatnak. Ha a háztáji gazdálkodás az alapszabály keretei között történik, nem káros, hanem elő.; nyös. — A beterjesztett költségvetési előirányzat helyes törekvéseket, szolid módszereket tükröz. Készítői mentesek voltak a túlzásoktól is, a lazaságoktól is, nem „tervezték be* sem az optimizmust, sem a pesszimizmust, éppen ezért, mindannyian optimisták leihe- ! tünk a végrehajtást, a célok elérését illetően. — Ezért a költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom —fejezte be hozzászólását nagy taps közben Nyers Rezső. Nyers Rezső felszólalása után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Erősödik, szilárdul a szocialista nemzeti egység A költségvetési vitában ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bács-Kiskun megye képviselője szólalt fel. Bevezetőben összegezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket a népfront-bizottságok a választásokat megelőző gyűléseken szereztek. — A választók tanácskozásainak egyik legfőbb és legáltalánosabb tanulsága az volt, hogy a személyes kérdések, az egyéni panaszok száma lényegesen csökkent és közérdekű, országos témák kerültek előtérbe. A jelöltek személyének megvitatása mellett a gyűlések résztvevőinek az volt legfőbb gondja, hogy ki-ki saját munkahelyén, az élet legkülönbözőbb területein mit tehet az országépítő tervek megvalósításáért, a szocializmus építéséért. Ortutay Gyula ezután arról beszélt, hogy a választásokon is bebizonyosodott: erősödik, szilárdul a szocialista nemzeti egység, s népünk nap-nap után tettekkel mond igent a párt és a kormány céljaira, politikájára. Részletesen szólt arról is, milyen fontos szerepet tölt be a magyar értelmiség ebben a gazdagodó nemzeti egységben. — Példák tömegei bizonyítják, hogy a magyar értelmiség osztozik az egész ország gondjában és örömében, magáénak érzi a szocialista építés ügyét. Engedjék meg, hogy éppen ezért értelmiségünk sok gondját viszont a tisztelt országgyűlés figyelmébe ajánljam. Akár az egyetemek kollégiumairól, akár a menzák forintjairól, új egyetemi épületekről, a vidéki pedagógusok kérdéseiről, a növekvő mérnökszükségletről esik szó, segítsék p gondok megoldását. Erezze a magyar értelmiség, hogy a szocialista nép-szuverenitás egyik legfőbb testületé, az országgyűlés mindig szivén viseli ügyét. Értelmiségünk érdemes erre. Ortutay Gyula a Bács-Kiskun megyei képviselők és a maga nevében a költségvetést ’ elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Gácsi Miklós, dr. Noszkay Aurél és Gosztonyi János volt a következő felszólaló. Ezután ebédszünet következett, majd Pólyák Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökének elnökletével folytatták a költségvetési törvényjavaslat vitáját Az első felszólaló dr. Sályi István volt, utána Gállá Ernő, dr. Várkonyi Imre, Vaskó Mihály és Z. Nagy Ferenc képviselő következett. Szünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Klaukó Mátyás képviselőnek adta meg a szót. Felszólalt még a vitában dr. Petri Gábor, Kollár József, Csorvási Sándor, Varga Józsefné és Ino. kai János. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy március 26-án, kedden délelőtt 10 órakor folytatják a törvényjavaslat vitáját. MINDIG DIVAT a házilag mosható nylonkesztyű 40 Ft-tól 72 Ff-ig
