Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
PEST MEG 1 Iliit PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA N ÁCS ,LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 26, KEDD Az 1963. évi állami költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés hétfői ülése Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdte az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Jelen voltak az ülésen Mijálko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnökének vezetésével a jugoszláv állami küldöttség tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést 10 órakor Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök üdvözölte a Mijalko Todorovics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre ellátogatott jugoszláv állami küldöttséget. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét. Dr. Tímár Mátyás expozéja — Tisztelt országgyűlés! — Az 1962-es esztendőben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért el. Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez viszonyítva egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek. az államháztartás egyensúlyban volt. Vállalataink forgalmi adó és nyereség címén a'Z előző évinéi 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek be „ költségvetésbe. Eredményeik alapján a közeli heteikben összességében 1,3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak, ami az állami ipar átlagában megközelíti a 11 napi bérnek megfelelő ösz- szeget. Ugyanakkor megállapítható, hogy a tervezethez viszonyítva egyes területeken elmaradás mutatkozott. A közületi kiadások 38,5 milliárd forintot értek el. Jelentős erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi, a szociális, kulturális kiadások 9,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1961-ben. Az igazgatási költségek részaránya csökkent az előző évhez viszonyítva. Eredményeinkkel azonban korántsem vagyunk elégedettek. Ügy véljük, hogy a szocialista gazdasági rendszer — pártunk célkitűzéseinek megfelelően — gyorsabb ütemben is fejlődhet, ha iparunk, mezőgazdaságunk, egész állami életünk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel dolgozunk. A nemxeti jövedelem és n reálbér — Tisztelt országgyűlés! — Rátérek az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdések tárgyalására. — 1963. évi népgazdasági tervünk szerint az ipari termelés mintegy nyolc százalékkal. a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékkal emelkedik. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése következtében a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedelem megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését. Az állami vállalatok befizetései 1963-ban a költségvetés tervezett összbevételeinek 82 százalékát adják. Ez azt jelenti, hogy vállalataink jó munkája alapvető feltétele annak, hogy az előirányzott ipar- és mezőgazdaságfejlesztési, szociális, kulturális, lakásépítési, védelmi feladatainkat maradéktalanul végrehajthassuk. Ezért elsőrendű jelentősége van annak, hogy vállalataink javítsák a munka szervezettségét, a bér-, anyag- és rezsigazdálkodást, emeljék munkájuk termelékenységét, csökkentsék önköltségüket. többit a vállalatok beruházási hányad befizetései és más források fedezik. Beruházási előirányzatunk elsősorban a második ötéves terv nagy ipari létesítményeinek megvalósítását szolgálja. így: az év folyamán befejeződik az Ajkai Erőmű építése, az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat rekonstrukciója, a Beren- tei Vegyiművek PVC-üzemének létesítése. Az alumíniumipar számottevő fejlesztését szolgálja az ez évben átadásra kerülő székesfehérvári présmű és öntöde, folytatódik az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése. A beruházási eszközök koncentrálásában az utóbbi két-három évben figyelemre méltó előrehaladás történt, de nem olyan mértékű, mint ahogy arra lehetőség és szükség lenne. A beruházások előkészítése sok tekintetben javult. Fejlődött a tervszerűség, mégis, nemegyszer találkozunk azzal, hogy előzetesen nem kellően tisztázták a programokat. Ennek következtében a beruházás többe kerül, mint azt előzetesen állították. A mezőgazdaság fejlesztése A következőkben a miniszter a szocialista együttműködés jelentőségéről beszélt A nemzetközi mun- kamegosztás. a termelés fejlesztésének koordinálása óriási tartalékokat rejt magában. A KGST keretében a közös tervező szerv kialakításának legfontosabb feladata a beruházási, fejlesztési tervek koordinálása, ami a szocialista országok gazdaságának gyorsabb fejlesztését segíti elő. Ezután a miniszter a költségvetésnek mezőgazda- sági vonatkozású tételeivel í foglalkozott. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő formája az Javítsuk a készletgazdálkodást — Fontos feladat a készlet- gazdálkodás további javítása. Minden feleslegesen lekötött készlet végső soron eszközöket von el beruházási programunktól, fogyasztási alapunktól. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy itt a gazdálkodás színvonala még korántsem kielégítő, a vállalati igazgatók, főmérnökök, sőt. főkönyvelők egy része a napi termelési problémák mellett nem szentel kellő figyelmet arra, mi van a raktárakban, az udvarokon, mit mutatnak a nyilvántartások, hogyan történnek a megrendelések. — Állami vállalataink gazdálkodásában — folytatta a továbbiakban — jelentős mozzanat, hogy zömmel ez év során bonyolódik le az iparirányítás átszervezése. E feladat az irányitó minisztériumok részéről jó előkészítést, a káderek megfelelő kiválasztását követeli meg. Szükséges emellett az is, hogy tervezési, beruházási, pénzügyi bérrendszerünk az új adottságokat nyomon kövesse. Ennek keretében a pénzügyi szervek foglalkoznak a nyereségrészesedési rendszer tapasz, talatainak feldolgozásával abból a célból, hogy az új szervezeti formák mellett hogyan lehetne ezt a hasznos ösztönzőt még eredményesebben alkalmazni. 58 milliárd beruházásra és felújításra — Költségvetésünk kiadásai között jelentős tétel a beruházások előirányzata. Népgazdasági tervünk beruházásra és felújításra együttesen 58 milliárd forintot irányoz elő, amiből 40,4 milliárd a beruházás. Ez az összeg 8—10 százalékkal több az 1962. évinél. Ebből a költségvetés (beleértve a hosz- szúlejáratú hiteleket) 27,6 milliárd forintot finanszíroz, a 1963. évben is a hosszú- és középlejáratú hitel. Erre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irárnyozitunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél. A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója — hangsúlyozta a miniszter — a gazdaságilag még meg nem szilárdult szövetkezetek felhozatala a jól dolgozók színvonalára. Ennek közvetlen megvalósítására a beruházáson, a gépesítésen, az áru- és díj- kedvezményeken kivül a költségvetés a múlt évihez hasonlóan 520 millió forint támogatást irányoz elő. Közületi kiadások A következőkben a miniszter a költségvetés úgynevezett közületi kiadásait ismertette. Az előző évekhez viszonyítva, az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások 8,4 százalékkal, az igazgatási, rend- és jogbiztonsági kiadások 3,7 százalékkal nőnek. A kórházi ágyak száma az idén meghaladja a 75 ezret. Kórházaink ma háromszor annyi beteget látnak el, mint 1938-ban. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolási idő. Az oktatás valamennyi szintjén nő a tanulók száma. Az általános iskolákban a beiratkozottak száma majdnem eléri a másfél milliót. A középiskolákban. valamint a szakmunkásképző intézetekben az általános iskolát végzetteknek mintegy 80 százaléka tanulhat tovább. Gyors ütemben nő a főiskolák hallgatóinak száma is: a nappali tagozaton meghaladja a 44 ezer főt. A lakásépítés Lakásépítési programunk 1963-ban 50 700 lakás felépítését irányozza elő. Ebből 20 700 állami kivitelezésben készül. 2.7 milliárd forint értékben. Harmincezer lakás magánerőből létesül 1.3 milliárd forint állami támogatással, hosszúlejáratú hitellel. Elsősorban a főváros és a legnagyobb városok — Miskolc, Debrecen. Pécs. Győr. Szeged — kommunális ellátásának fejlesztésére biztosítottunk magasabb előirányzatokat. Mind nagyobb lehetőséget kap a vidéki centrumok kulturális. egészségügyi, gazdasági súlya is. Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadásokon túl a költségvetés sok más tétele is szoros kapcsolatban van a lakosság bevételeivel és kiadásaival. Az 1963-as előirányzatok közül a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak. Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az adórendszer időszerűtlenné vált maradványait. így ez évben reformra került a már több mint 15 éve változatlan házadórendszer. amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának ülése Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. Az ülés napirendjén a választási munka értékelése, valamint a további feladatok meghatározása szerepelt. Török György, megyei népfront-titkár beszámolójában először a választást előkészítő munkáról beszélt. Elmondta, hogy a jelölő gyűléseket mindenütt nagy aktivitás jellemezte. A résztvevők száma elérte a kétszázötvenezret, ami a választásra jogosultaik negyvenöt százaléka. A választási nagygyűléseken pedig több mint százezer ember vett részt. A gyűléseken elhangzott felszólalásokra jellemző volt, hogy elsősorban a közösséget érintő, a község egészére vonatkozó elgondolások, javaslatok hangzottak el. Bejelentette, hogy a választások előkészítésében és lebonyolításában elért kiváló eredményeikért többeket elismerő oklevéllel és tárgy jutalommail tüntették ki. Ezután rátért a Hazafias Népfront előtt álló feladatok ismertetésére. Kiemelte, hogy minden másnál előbbre való a tavaszi munkák megkezdése és sikeres bevégzése, ami a rendkívüli tél és az árvíz okozta nehézségek miatt nem könnyű feladat. Részletesen beszélt a háztáji gazdaságok jelentőségéről, ismertette a különböző akcióbizottságok előtt álló fontos feladatokat. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy továbbra is szervezzenek tapasztalatcserét a jól és a gyengébben működő termelőszövetkezetek között. Török György beszéde befejező részében a VI. békekongresszust előkészítő munkáról, a Hazafias Népfront-bizottságok ezzel kapcsolatos feladatairól beszélt. A beszámolót vita követte. Ipari tanulók vetélkedése — Halló! Pest megyei Hírlap? Érdekes hírem lenne a lap számára — mondja a telefonba Lukács László, a helyi ipari iskolák Pest megyei igazgatója. — Április ötödikén és hatodikén Vácott mutatják be az ipari tanulók legjobbjai a szakma kiváló tanulója címért folyó versengés keretében tudásukat. Kilenc szakma legjobbjai indulnak a vetélkedőn, így a többi között az asztalosok, a lakatosok, a kovácsok, a cipészek, a szabók, s ezúttal kerül sor a fodrászok bemutatójára is. — Pest megyéből tizennégy iskola, illetve intézet tanulói vesznek részt a versengésben, — mintegy kétszázan. — A versenyben olyan harmad-, illetve utolsóéves tanulók vesznek részt, akik nemcsak a gyakorlati munkában jeleskedtek, hanem elméleti tudásuk is az elsők közé emeli őket. Másrészt magatartásukkal — soha nem hiányoznak, a műhelyben végzett munkájuk minőségével is kitűntek társaik közül — vívták ki az elismerést. — Májusban a tehetséges fiatalok munkáiból Cegléden rendeznek kiállítást. A verseny színvonala biztosításáért versenybizottságot hívtak életre. amelyben a KISZ, a tanács, a helyi ipari iskolák Pest megyei igazgatósága, a KISZÖV, a KIOSZ, a HVDSZ megyei szervei egy-egy megbízottal képviseltetik magukat. (s. á.) A házadóreform a lakosságot körülbelül 70—80 milliós teher alól mentesíti, és hozzájárulhat, hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására. A költségvetés a tervvel összhangban egyéb, az élet- színvonalat emelő intézkedések fedezetét is biztosította. A január 1-én végrehajtott árleszállítási és egyéb intézkedések alapján érintett árucikkek forgalma januárfebruárban jelentősen emelkedett. Az év elején felemeltük az alacsony összegű öizvegyi nyugdíjakat. A nők helyzetének további könnyítéséért a fizetett szülési szabadság ideje húsz hétre nőtt, és lehetővé vált, hogy az anyák gyermekük hároméves koráig fizetés nélkül szabadságot vegyenek igénybe. További, az élet- színvonalat növelő intézkedésekre a tervezett nemzeti jövedelem, s a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában kerülhet sor. Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink kiegy ensúlyozot tak A költségvetésben a vásárlóerő és árualap mellett nemzetközi pénzügyi kapcsolataink is kiegyensúlyozottak. Célunk külkereskedelmünk további fejlesztése, elsősorban a szocialista, továbbá a nemrég függetlenné vált, s a tőkés országok vonatkozáséiban. A fejlődő országoknak, szerény. de hatékony segítséget nyújtunk 1963-ban is. A szocialista országok bővülő egryüttműködését szolgálja a létrehozandó közös bank, s ennek keretében a sokoldalú elszámolások rendszere. Ezután a miniszter a rendkívüli tél következményeivel foglalkozott. A többlet- költségek és a károk — mondotta — 600 millió körüli összegre tehetők. S ez még nem tartalmazza az ár- és belvizek okozta károkat, amelyeket óvatos számítások szerint is 300—400 millióra becsülnek. A múlt hónapok megváltozott körülményei miatt tervünket és költség- vetésünket nem módosítjuk. Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen az illető területen dolgozók szerint megvan a lehetőség arra, hogy az év hátralevő részében a kieséseket pótolják, s a többletráfordításokat ellensúlyozzák. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok exportkötelezettségeiknek eleget tegyenek. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: pártunk politikája, a tömegek bizalma elősegíti az idei feladatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten, és növeli a követelményeket a vezetők munkájával szemben. A színvonal emelése fejlődésünk meggyorsításának objektiv követelményévé vált. A két világ- rendszer közötti gazdasági versenyben csak úgy törhetünk előre, ha mind hatékonyabban aknázzuk ki nemzetközi viszonylatban és az országon belül is a tervszerű gazdálkodás adta lehetőségeket, s a vállalatoknál folyó munkában is mind jobban erősítjük az újat, a korszerűt, a gazdaságosat. Ma itt húzódik a front vonala. A miniszter kérte az ország- gyűlést, hogy fogadja el az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, a terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a költségvetési törvényjavaslat vitájában az országgyűlés hét bizottságá(Folytatás a 3. oldalon)
