Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

1963. MÁRCIUS 22, PÉNTEK (Folytatás a 2. oXdMrStj ét a köftségszint elérése már önmagában az eddiginél jobb, összehangoltabb munkát fel­tételezett. Igen sok a tenni­való a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása területein. Mindezekhez rá­adásként jöttek azok a nehéz­ségek, amelyeket az időjárás okozott. A rendkívüli időjárási vi­szonyokból adódó nehéz­ségek leküzdése, a terme­léskiesés-pótlás képezik legközvetlenebb felada­tainkat mind az ipar, mind a mezőgazdaság, mind a közlekedés, a kereskede­lem terén és más téren. Megfelelő intézkedésekre és intézkedési tervre van szük­ség az iparban, azon belül külön az olajtermelés, az épí­tőanyagtermelés, a tüzelő­anyag termelés területén, to­vábbá a szSMtás területén. A" konnányvonaion szükséges rendelkezések jórészt elkészül­tek és kiadásra kerültek. Fel­hívjak a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek ezek mielőbbi végrehajtásá­ban. Ugyancsak felhívjuk ez al­kalommal is az állami gazda­ságok, a termelőszövetkezetek vezetőit, a magyar mezőgaz­daság minden dolgozóját, hogy a késői kitavaszodás és as őszről elmaradt szántás mi­att összetorlódott mezőgazda­sági munkákat a rendelkezés­re álló eszközök teljes kihasz- nálásávcl mielőbb és jó minő­ségben végezzék éL A termelésben bekövetke­zett kiesést csaknem teljes égéseiében pótolni tudjuk és pótolnunk is kell mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, egész népgazdasá­gunkban ez év folyamán. Népgazdaságunk szilárd alapokon nyugszik A gazdasági élet területén mutatkozó nehézségekről szól­va azt is imsg kell mondanom, hogy ezek a nehézségek átme­netiéik, de állandóak és szilár­dak azok az alapok, amelye­ken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátámasz­tására néhány példát szeret­nék felhozni: a szokatlanul zord időjárás^ a fűtőanyag­hiány komoly nehézségeket okozott az iparban is, a köz­lekedésben is, a fűtés terüle­tén és másutt is. Azonban en­nek a télnek a megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a különleges időjárási ne­hézségek ellenére a közel­látás és az életviszonyok hazánkban ezen a télen is kielégítőek voltak. Népgazdaságunk erejét bi­zonyítja, hogy bár ezen a té­len, a múlt télhez viszonyít­va, a lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal több zsírt, 200 va­gonnal több húst, 470 vagon­nal több cukrot fogyasztott, népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tud­tunk biztosítani ezen a télen. A közüzemekkel szemben megnövekedett víz, gáz, villa-' mosánam szükségletet is biz­tosították rendkívül ne­héz viszonyok között és nagy erőfeszítéssel a közművek dol­gozói. Az olajtermelésben je­lenleg' meglevő elmaradás nem az ott dolgozók hanyagsága miatt mutatkozik, hanem lázért, mert a szén hiány miatt a gázfogyasztás nagrobb volt. Mi kértük az olajmar dolgozóit, hogy most adjanak kicsit több gázt, és ők i ezt megtették. Az idei télen 14 százalékkal több gáz fogyott az országban a háztartások­ban, mint a múltban. Népgazdaságunk szilárd­ságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesíté­se is. 1962-ben az ipari' termelés, mint ez ismeretes, 9 százalék­kal növekedett, a mezőgazda­ság brottótermelése az előző évi szintet érte el, a felvásár­lás 6,5 százalékkal volt maga­sabb, mánt az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13,5 száza­lékkal fordítottunk többet 1962-ben, mint az előző év­ben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszály sújtotta mezőgazda­ságot — megfelelt, illetve meg­haladta az ötéves tervnek er­re az időszakra szóló előirány­zatait. A lakosság összes pénz­bevétele 4,2 százalékkal halad­ta meg 1962-ben az 1861. évit. Ez év január-februárjában, bár az építőmunkásoknál fagy­szünet miatt jelentős kereset- kiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bér 7 százalékkal ha­ladta meg az előző évi janu­ár-februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági zárszámadáso­kon a múlt érdhez viszonyít­va, a termelőszövetkezeti tag­ságnak. kifizetett részesedés összege is. Februárban a -ta­karékbetétek összege túlha­ladta a 10 milliárd forintot. A népgazdaság terén végzett munka javulását bizonyítja az 1963. éves terv időben és meg­felelően történt jóváhagyása is. A kormány december 13-án jóváhagyta a tervet, azt a mi­nisztériumok általában decem­ber 31-ig lebontották vállala­tokra. Népgazdaságunk szilárdsá­gának bizonyítására végül még egy általános utalást szeret­nék tenni. Az utóbbi években — erről többször szülöttünk — sok nagy és nehéz gazdasági feladatot kellett megoldania országunknak, népünknek. Végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami jelentős beruházásokat kívánt, ugyanakkor a mezőgazdaságot egymás után két súlyos aszá­lyos év sújtotta. Az iparban jelentős beruházásokat kellett eszközölnünk a termelőeszkö­zök korszerűsítésére. Honvé­delmünk felszerelését jelentős mértékben ugyancsak moder­nizálnunk kellett. Mindezeket a nagy feladatokat megol­dotta népgazdaságunk úgy, hogy közben a dolgo­zók életszínvonala tovább javult. Ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fi­zetési kötelezettségeinek is eleget tett Az ország közvéleménye előtt ismeretes, abból a gazda­sági bénultságból és zűrza­varból, amelyet az ellenforra­dalmi felkelés 1956. őszén előidézett, az ellenforradalom okozta mintegy 22 milliárd fo­rintnyi kár adta helyzetből a testvéri szocialista országok kormányainak és népeinek gazdasági segítségével jutot­tunk ki, A térítés nélkül nyúj­tott azonnali segítség mellett jelentős értékű gazdasági se­gítséget, nyersanyagot, ener­giát és ' készárut -kaptunk hosszú lejáratú hitelre a szo­cialista országoktól, Dolgozó népünk munkáját, helytállását, népgazdaságunk erejét és szilárdságát bizo­nyítja, hogy 1958-tól kezd­ve, az imént említett, nagy gazdasági feladatok megol­dása, s a dolgozók életkörül­ményeinek további javítása időszakában a baráti orszá­gokba irányuló szállítási kö­telezettsége in k ne k, tőkés vi­szonylatban fizetési kötele­zettségeinknek eleget tet­tünk. A baráti országoktól felvett hosszú lejáratú hite­lek. jelentős részét, mintegy 40 százalékát, másfél mil­liárd forint értékben, már visszafizettük. Közben Jugo­szláviával szemben a béke- szerződésben vállalt jóváté­tel! kötelezettségeinknek ele­get tettünk, azt is kifizettük. Ily módon a Magyar n Népköztársa­ságnak, mint szolid, meg­bízható partnernek, nö-. vekedett a tekintélye ezekben az években mind a baráti országok, mind a velük kereskedelmi Kádár János elvtárs képviselőkké! beszélget kapcsolatban álló tőkés érdekeltségek előtt. Kádár János ezután rámu­tatott, hogy a gyakorlatban bevált gazdaságpolitikai el­veink vannak, s reális, jó tervünk van. Az 1963-as évi terv jól szolgálja, ötéves tervünk célkitűzéseik — A beterjesztett költség- vetés egyensúlyban van, sőt valamelyest bevételi többlet­tel is számol. Közel 90 mil­liárd forintos végösszege össz­hangban az 1963. évi tervben biztosított 58 és fél mil­liárdos beruházásra és fel­újításra szánt összeggel, fe­dezetet nyújt az éves terv jó megvalósításához, népünk életkörülményeinek, kulturá­lis, egészségügyi színvonalá­nak további javulásához, hon­védségünk erősítéséhez. Kér­jük, hogy az országgyűlés majd tárgyalja meg és tá­mogassa ezt a költségveté­si javaslatot a jelen ülés- szalcon. Kérjük, gazdasági vezetóin- í két, dolgozó népünket, hogy odaadó munkával segítsék népgazdasági tervünk megva- | lósítását a szocialista társada­lom építésére, a dolgozók élet- J viszonyainak további megjaví- | tására irányuló törekvéseinket. Dr. Wild Frigyes Pest megyei képviselő (MTI Foto: Fényes Tamás felv.) Külpolitikánk alapeive a békés egymás mellett élés — Népünk további alkotó munkájában nagy erőt jelent annak tudata, hogy fejlődé­sünk nemzetközi feltételei is biztosítva vannak — hangsú­lyozta a kormány elnöke. Mint mondotta, a külpolitikai hely­zet a múlt év október—no­vemberi állapothoz viszonyít­va némiképp enyhült. A nem­zetközi életben természetesen tovább folyik az imperializ­mus, az agresszió erői és a haladás erői közötti küzdelem. — Kormányunk külpoliti­kája ismert és az nem válto­zik. Ez a külpolitika népünk érdekeinek, vívmányainak, nemzeti függetlenségiünk, szo­cialista rendszerünk védelme- zésébő-l indul ki, azt követi, s ugyanakkor méltóak akarunk lenni a népünkre, szocialista országunkra háruló interna­cionalista kötelezettségeinkhez is. Ennek megfelelően külpolitikánk legfőbb tö­rekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyé­nek hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista or­szággal együtt valljuk és kö­vetjük a békés egymás mellett élés elvét. Ez a politika legjobban megfelel saját népünk és egy­ben megfelel az emberiség ér­dekeinek, legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Ebben a szellemben támogatjuk a Szovjetunió javaslatait, ame­lyek a népek biztonságát, bé­kéjét szolgálják: az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­re, a nyugat-berlini kérdés és a német békeszerződés megol­dására, az Észak-atlanti Szö­vetség és a Varsói Szerződés szervezetének országai között megnemtámadási szerződés megkötésére, az általános és teljes leszerelés kiharcolására irányulnak. Külpolitikánk lényeges és változatlan vonása, hogy or­szágunk a legszorosabb szö­vetségben és együttműködés­ben halad a Szovjetunió­val, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült or­szágokkal, a szocialista vi­lágrendszer valamennyi or­szágával, a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom osztagaival. Változatlanul együtt haladunk külpolitikai lépéseinkben a haladásért küzdő, imperialistaellenes népekkel és országokkal, mindazokkal, akik a béke híveiként küzdenek az im­perializmus és az agresszió erői ellen az egész világon, a földkerekség minden or­szágában. Népünk bizakodva te­kinthet a jövőbe, mert erőit idebent az ország­ban a szocializmus épí­tésére egyesítette és nem­zetközileg a szocializmus és a béke szilárd, hatal­mas és legyőzhetetlen erőire támaszkodik. Kádár elvtárs ezután folytatta: Visszavonhatatlanul győzött hazánkban a szocialista társadalmi rend — A Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk eszmei és politikai vezető ereje, VIII. kongresszu­sán elemezte társadalmunk helyzetét és kimondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését véghez víve, be­fejeztük a szocialista tár­sadalom alapjainak leraká­sát és népünk a szocialista társadalom felépítésének idő­szakába lépett. Történelmi mérföldkő ez népünk, nem­zetünk fejlődésének útján. Ez a történelmi mérföldkő az elmúlt hat és fél év, s to­vább tekintve a múltba, a felszabadulás óta eltelt 18 küz­delmes, ugyanakkor nagysze­rű eredményekben gazdag esztendő harcának győzelmét jelzi. Tizennyolc évvel ezelőtt még a hitlercsatlós horthysta Magyarország létezett, a nem­zeti megsemmisülés veszélye fenyegetett Hat és fél évvel ezelőtt a nemzetközi reakció ujjongott a népi haza ezer sebből vérzett. De népünk minden vihart ki­állott, s a szocializmus zászlaja alatt minden ne­hézséget leküzdött Ma él, erős és fejlődik a füg- j getlen, szabad, demokratikus \ és szocialista Magyar Népköz- [ társaság. (Taps) Elmondhatjuk, hogy se ide­bent, se odakint a nagyvilág­ban nincs oiyen erő, amely visszafordíthatná a történelem i kerekét: visszavonhatatlanul ! győzött hazánkban a szociális- í ta társadalmi rend. Népünk harcában megkapta és mindvégig élvezte a Szov-’j jetunió. a többi szocialista or­szág és a nemzetközi ínímkás-" osztály támogatását Belső fej­lődésünkben a munkásosztályé és a munkásosztály forradalmi pártjáé a történelmi érdem, hogy a második világháború poklából és a rabságból kive­zette népünket a szabad és szocialista fejlődés széles és biztos útjára. Népünk a munkásosztály, a munkásosztály forradalmi pártjának vezetésével legyőz­te valamennyi ellenségét, a tőkés- földesúri múlt, a reak­ció erőit a hatalomért folyta­tott harcban, legyőzte a sze­mélyi kultusz torzításait, a párttól, a néptől elidegene­dett, élszakadt dogmatikus megszállottakat, legyőzte a re­vizionista árulókat és az osz­tályellenséget, az ellenforra­dalmi felikelést. A 18 évvel ezelőtti romok helyén ma épülő, szépülő vá­rosok, falvak, egy épülő, szé­pülő ország van. A párt biz­tos kézzel vezet, a népi hata­lom szilárd, az ország nem­zetközi tekintélye növekszik. Mind e között talán a legfon­tosabb, hegy egy nagy politikai tapasz­talatokkal rendelkező, szo­cialista gondolkodásban megerősödött, összeková- csolódott nép tömörült a párt köré, olyan nép, amely erejében, bízva mun­kálkodik a még jobb jö­vendőért. Nem utolsó vívmány az sem. hogy nálunk új, mind­jobban erősödő közösségi szel­lem, alakult ki és. a régi, szü­letési, vagyoni és más örökölt előjogok helyett új értékrend alakúit ki az emberek meg­ítélésében. Az .embereket ma már nem származásúik vagy valamikori pártállásuk, régi nézeteik, vagy egykori előíté­leteik alapján kell megítélni) hiszen megváltozott, fejlődött az egész nép, fejlődött gon­dolkodása és az egyes embe­rek gondolkodása is. Ma az emberek megítélésében a né­pi demokratikus rendszerünk­höz való viszonyt, a munká­ban való helytállást vesszük alapul, hogy valaki akar-e, képes-e. részt vesz-e a szocia­lista építés nagy munkájában. Ez a döntő, ez mindennél fontosabb. Széleskörű közkegyelmi rendelet A szocialista társadalom alapjait lerakva, a szocialista társadalom teljes felépítésé­nek időszakába lépve, át­tekintve a küzdelmes éveket és azok tapasztalatait, figyelembe véve, hogy rendszerünk szilárd, né­pünk politikai egysége erős, úgy véljük, elren­dezhetünk és el is kell rendeznünk néhány múlt­beli kérdést. Hazánkban a szocialista tör­vényességet minden tekin­tettel és teljesen helyreál­lítottuk, ma rendszerünk el­len büntetlenül senki sem léphet fel, szocialista tör­vényeinket senki sem sért­heti meg büntetlenül, a ha­talom oldaláról sem. A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista vívmá­nyok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnö­sökkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt ha­sonló bűncselekmények el­követőire. Ugyanakkor, em­beriességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer, vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a tár­sadalomba újra beleillesz­kedjenek. A kormány ezekből a meggondolásokból kiin­dulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak szé­leskörű, közkegyelmi ren­delet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közel­múlt esztendők különböző időszakában elkövetett cse­lekményekre. Kegyelmet kap­nak bizonyos feltételek fenn­forgása esetén a háborús bű­nösök, a személyi kultusz éveiben a hatalommal visz- szaélő törvénysértők, az el­lenforradalmi cselekmény­ben bűnösök és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűn- cselekményt. Kegyelmet nyer­nek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoport­jaira is. Amnesztiát javasoltunk to­vábbá a javító-nevelő mun­kára ítéltek és szabálysérté­seket elkövetettekkel szem­ben is. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cse­lekményekért büntetett em­berek jelentős részénél töröl­jék a büntetett előéletét és az azzal járó jogszabályok alól mentesüljenek. A kegyelem viszont nem terjed ki az államellanes cselekmények közül a kém­kedést és hazaárulást, a köz- törvényi esetek közül a gyil­kosságot és gyújtogatást el­követőkre. Nem terjed ki végül az általános közke­(Folytatás az 5. oldalon) KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS BESZÉDE

Next

/
Thumbnails
Contents