Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C EG LÉD VÁROS RÉSZERE VII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1963. MÁRCIUS 20, SZERDA Export és a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése Mérlegzáró közgyűlést tartott a Háziipari Szövetkezet Nehéz, de eredményekben gazdag esztendőről számolt be a Háziipari Szövetkezet mérlegzáró közgyűlésén Me­gyeri Margit, a szövetkezet elnöke. Az év elején viták nyugtalanították a vezetősé­get és a tagságot. Április 1- ével a ceglédi szövetkezet a Pest megyei KISZÖV-höz ke­rült, de szó volt arról is, hogy a szövetkezet kettévá­lik, és két külön szövetke­zet bonyolítja le a belföldi termelést és exportot. A hosz- szú vitára a pártbizottság­gal való megbeszélés tett pontot, és ezzel megszűnt a nyugtalanság. — Felemelt éves tervünket 97,7 százalékra teljesítettük — mondotta Megy érj Margit. — De exportkötelezettségein­ket 118 százalékra sikerült le­bonyolítani. A teljesítésben nagy segítségünkre volt az az új kötelezettség, amely­nek értelmében minden erő­vel fokozni kell a lakosság részére végzett szolgáltatást. Ezt igen eredményesen, 117 százalékra sikerült teljesíteni. Nagyobb kiesés a szövet­kezet termelésében csak a perzsaszövő részlegnél volt, aminek egyedüli magyaráza­ta a külföldi megrendelések vontatottsága volt. Sikerült azonban kellő időben meg­felelő mennyiségű hazai megrendelést biztosítani és ez a részleg tervteljesítésóben sokat segített. — Hibát követtünk el ab­ban, hogy az egyes negyed­években hullámzott a meg­rendelések mérete. Ez volt a magyarázata annak, hogy az export varrott áruban a negyedik negyedben feszített körülmények között másfél­milliót voltunk kénytelenek teljesíteni. — Kesztyűkötő részlegünk teljes egészében exportra dol­gozik. Körülbelül 400 dol­gozónk vesz részt ebben a munkában és évenként 40 ezer darab kesztyűt szállí­tunk. Kizárólag belföldi ellátás­ra két részlegünk dolgozik: a kötöttáru és kosárfonó rész­leg. A kötöttáru részlegnél nyugtalanságot okozott az új munkákra való. sürgős átállás. A dolgozóik nehe­zen akarták tudomásul ven­ni. hogy a lakosság igé­nye állandóan nő, és ezek­hez az igényekhez alkalmaz­kodni kell. A kosárfonóik csak egészen kis termelési értéket értek el, amelynek elsőrendű magyarázata, hat dolgozó súlyos betegsége. — Háziipari boltunk jól el­látja feladatát a lakosság ellátása terén. Fehérnemű- javítás, ruhanemű-javítások mellett sok egyéb szolgál­tatásokkal igyekszik a házi­asszonyok munkáját meg­könnyíteni. — Az eredményed! elérésé­ben kétségtelenül nagy sze­repe volt a szövetkezeti bi­zottságnak. amely nagy gond­dal szervezte a munkaver­senyeket, biztosította a tör­tető méti A Ceglédi Baromíikel- Allomástól a kecske- BARNEVÁL 7500 db. naposcsibét vett át. — Botlik Mihály, Cegléd, Déli út. 80. sz. alatti lakos le­zárt vasúti sorompó alatt át­futott és átment a vasúti sí­neken, ezért a szabálysér­tési hatóság 100 forintra bír­ságolta. — A mezőgazdasági könyv­hónap keretében Törteién 115 darab könyvet vásárol­tak meg 2050 forint érték­ben. A földművesszövetke­zet az év folyamán 3000 fo­rint értékű könyvvel gaz­dagítja a községi könyvtá­rat és ennek fele mezőgaz­dasági szakkönyv lesz. A Rá­kóczi Termelőszövetkezet 150 db. könyvet 3500 forint ér­tékben. az Aranykalász Ter­melőszövetkezet pedig 50 da­rab könyvet vásárolt 1000 forint értékben. A könyvtár februárban 137 kötet mező- gazdasági szakkönyvet köl­csönzött. — Alföldi Ferenc, csemői lakos 1962. október 27-én vásárolt motorkerékpárt, és azt nem íratta át saját ne­vére, annak ellenére, hogy több esetben felhívták a fi­gyelmét az átíratásra. Ezért a szabálysértési hatóság 300 forintra bírságolta. — Kevesen tudják már azt, hogy valamikor a Szol­noki utat és a Szabadság te­ret a Kígyó utca kötötte össze. Az evangélikus temp­lom mellett elhaladó kis ut­cát éveken keresztül az egyik háztulajdonos jogtala­nul lezárva tartotta. Most a városi tanács műszaki osz­tálya újra megnyitotta az utcát — A járás egyes közsé­geiben, Jászkarajenőn és Nyársapáton a föld felszik- kadása már olyan méretű, hogy a jelek szerint a hét végén vagy a jövő hét ele­jén megkezdődhetnek a tava­szi talajfelszíni munkák. — A csemöi Szabad Föld Termelőszövetkezetben kút­fúrás műszaki átadás-átvé­telére kerül sor csütörtök délelőtt. — A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet egyik szorgos dolgozója Szebeni Ferencné, aki a kertészet­ben az elmúlt évben 605 munkaegységet szerzett. — Abonyban a Nagykő­rösi Konzervgyár előkészítő telephelyet kíván létesíteni. A létesítendő telep kialakí­tásának és elrendezésének helyszíni megtárgyalása ér­dekében szerdán délelőtt közigazgatási bejárást tarta­nak az illetékes szervek köz­reműködésével a községben. — Az állami könyvesbolt­ban megjelent: Fodor Jó­zsef: Szertelen ünnep. Erdős László: Élt közöttünk egy ember, Barabás Tibor: Mo­zart párizsi utazása, Szon- der József: Ciprus és obe- liszk, Sziklai Julianna: Té­kozló élet, Dános Miklós: Nyugtalan part, Kelet-Eu- rópa autótérképe és Danu- via motorkerékpár kezelése és karbantartása. — A ceglédi földműves- szövetkezeti áruház ebben az évben 9 db. Pannónia, 6 db. Danuvia motorkerékpárt, 37 darab vegyes kerékpárt, 21 darab hűtőszekrényt és 21 darab villanytűzhelyet adott el. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Boros Julianna Zsu­zsanna. Ibolya, Márkus Maréit. Tóth Magdolna. Mester Magdolna. Muzsik Julianna Má­ria. Fábián Ildikó Éva. Fehér László. Győri Ibolva Éva. Zsiga Sándor. Donkó Anikó, Lángi Te­rézia. Takács István. Takács hal­vaszületett. Tóth Katalin. Tóth Ferenc. Barna Károly. Téré Má­ria Andrea, Farkas Zsuzsanna. Gumpl József. Dobozi Julianna Judit, Méreg Laios József. Házasságot kötöttek: Zérczi Jó­zsef és Rehák Margót. Urbán László György és Ondó Julianna Mária. Elhaltak: Mikulás József 82 éves. Kovács István 36 éves. melés mennyiségi és minő­ségi színvonalát. Befejezésül Megyeri Mar­git a felettes hatóságokkal, a városi pártbizottsággal va­ló jó kapcsolatról beszélt és köszönetét mondott a sok ér­tékes támogatásért. — 1963. évben változatla­nul nagy feladatok várnak ránk — mondotta befejező sza­vaiban Megyeri Margit — és ezeket a feladatokat felet­tes szerveink segítségével, vezetőségünk és tagságunk j becsületes helytállásával fog- j juk megvalósítani. A KOCSERI UJ ELET TERMELŐSZÖVETKEZETBEN a késői tavaszodé® és a belvi­zek miatt számítottak a tava­szi munkák torlódására. Ennek tudatában az erőgépek és fo­gatok maximális kihasználásá­ra törekednek, hogy zökkenő nélkül végezhessék el a tava­szi munkát. Az erőgépeket a tél folyamán kijavították, és valamennyi munkagéppel együtt várják a munka kezde­tét. Mivel a gépi munkák a talajviszonyok miatt megkés­nek, igen fontos a fogatok ki­használása. Az eddigi időjárá­si lehetőségek mellett a gabo­nák 80—90 százalékán végez­ték el a fejtrágyázást, 55 hol­don a trágyakihordást, és az eddig termelt melegágyi trá­gyát a helyére szállították. —gi— Beszédes számok A járási tanács felvásárlási csoport vezetőjével, Széchenyi Jánossal beszélgettünk a na­pokban a felvásárlás helyzeté­ről. — Ceglédről és a ceglédi já­rásból. amelybe Nagykőrös városát is beleszámítjuk, 1958-ban összesen 2400 hízott sertést vásároltunk fel á kö­zös gazdaságokból. 1959-re ez a szám nem emelkedett lénye­gesen, a teljesítés 3250 darab volt. 1960-ban nagyméretű emelkedés tapasztalható. Már 1960-ban 9400 darab hízott sertést adtak át a tsz-ek, 1961- ben 15 400 darabot és 1962- ben ez a szám 20 380 darabra emelkedett. — A marha-hizlalás 1958-ban még igen kezdetleges volt. Há­romszázötven darab hízott ál­lattal szerénykedtünk és ez a szám 1959-re is csak 900 da­rabra szépült. 1960-ban már 1900 darab, 1961-ben 2700 és 1962-ben 2800 darabot vettünk át a termelőszövetkezetektől. — Baromfitenyésztés 1958- ban egyáltalán nem volt a kö­zös gazdaságokban. 1959-ben 2,2 vagont teljesítettek, 1960- ban 14 vagont. 1961-ben mór 21 vagont és 1962-ben az ered­mény elérte a 36 vagont. — Hasonlóan szép a fejlődés a tejértékesítés terén. Míg 1958- ban egyáltalán nem szál­lítottak a közös gazdaságok, 1959- ben már 21 ezer hekto­liter került értékesítésre, 1960- ban 33 ezer, 1961-ben 44 ezer, 1962-ben 52 ezer hektoli­ter tejet adtak át az állami felvásárlásnak. „ ' — Elismerés illeti a tojás­termelést is. 1958, 1959-ben, 1960-ban tojástermelés egyál­talán nem volt. 1961-ben már 195 ezer, 1962-ben 580 ezer. Meg kell azonban jegyezni, hogy a közös gazdaságaink látták el az utóbbi két évben a ceglédi keitetőállomást te- nyésztojással, ami évente 500 —600 ezer darab gondosan ki­válogatott tojást jelentett. — Mit hoz a jövő? — Feltétlenül fejlődést. 1963-ra már 4470 hízott szarvasmarhát terveztünk, 21 750 hízott sertést. 69 és fél vagon baromfit, 86 500 hektóli­ter tejet és 3 millió 850 ezer darab tojást. — Az év eleje óta 575 szarvasmarhát már átvettünk és további 1470 szerződésben biztosított. Két hónap alatt az egész évi igény felét már biz­tosítottuk. Sertésből eddig be­érkezett 2213 darab és szerző­désben van 9280. Könnyű ki­számítani, hogy a tervezés fele itt is megvan. Tejből ed­dig mintegy hatvan százalék van a szerződésben, vagyis 45 544 héktóliter. Baromfiból csak a közös gazdaságok eddig 38,25 vagont kötöttek le és másfél vagon már be is érke­zett. Tojásból a közös gazda­ságok eddig 300 ezer darabo vállaltak és eddig 48 ezer da rabot le is szállítottak. A ba romfi- és tojásszerződések kö tése még csak ezután kezdő dik, hiszen a gazdaságok mét nemrégen kapták meg a na noshnrnm-f i-nltrtm á llVUkát Nagyobb megbecsülést a nyársapáti asszonyoknak IZEX A SZERKESZTŐSÉG Varga Péter levelére maga adja meg a választ, amikor azt írja, hogy a maga kárán tanul az ember. Tanulságul elmond­juk, hogy Varga Péter kerék- párzománcozását műszerészre bízta, aki bizony nagyon hit­vány munkát végzett. Későn 1963. MÁRCIUSI KESERGŐ — Kár-kár, hogy nem lehet vetni! tudta meg, hogy városunkban van szakember, aki ezt a mun­kát szakszerűen elvégezte vol­na. Azzal fejezi be hozzánk írt sorait: eső után köpönyeg. Mi azzal egészítjük ki, hogy jobb későn, mint soha. özv. Király Lászlóné lakás- problémájában két illetékes fórumtól, a városi tanács mű­szaki hivatalától és a lakáshi­vataltól kapott megfelelő tá­jékoztatást. Sajnos, ennél töb­bet mi sem mondhatunk. Farkas János és társai meg­dicsérik a törtelj malom fő­molnárát, aki, mint mondják, esőben, sárban, hidegben, me­legben mindennap Törteire utazik. Ceglédről. Terényi Ferenc albertirsai olvasónk panaszolja, hogy március 7-én feladott express- levelét a Budapesti Kénsav- gyárban állítólag nem kapták meg idejében, és ezért táppén­zének egy részét nem tudták számfejteni. Az expresslevél- ben beküldött táppénzutal­vány a gyár szt. ügyintézője szerint elkésett. Akár hanyag­ság, akár nemtörődömség volt az oka a késedelemnek, min­denképpen helytelen, és re- méljükj hogy ez többé nem ismétlődik meg. A nyársapáti Kossuth Ter­melőszövetkezetben bőven ta­lálunk szorgos asszonyokat. Ezek között van Károly Jő- zsefné, aki alapító tágnál! is számít. A termelőszövetkezet nőtanácsának elnöke, s mint ilyen, nemcsak a szervezésben, de a termelőmunkában is pél­dát mutat az asszonyoknak. Az elmúlt gazdasági évben 287 munkaegységet teljesített, s elfoglalt férje mellett reá há­rult a háztájiban levő munka is. Idei terve további jó munka a paradicsom, sárgarépa, bur­gonya termelésében, de azt is hozzáteszi, hogy még jobb munka. Ezt azért hangsúlyoz­za ki, mert többet és jobban szeretnének és tudnának dol­gozni, de a tsz vezetősége nem méltányolta kellően az asszo­nyok akarását. Az új tsz-el- nök, Szabó Elemér már más nézeten van, ezért most azon dolgozik Károly Józsefné, hogy az asszonyok tagként be­lépve dolgozzanak. Eddig is dolgozott minden asszony, de a közel 140 főből csak negyve­nen voltak a tsz tagjai, a töb­biek családtagként dolgoztak. Ha a vezetőség is segíti őket, akikor tagként saját érdekük­ben is jobb eredményt fognak elérni. Károly Józsefné tagja a köz­ségi tanácsnak. Most választot­ták meg másodízben. Méltó volt a további bizalomra. Nem kell Pestre utazni Több éves probléma meg­oldására vállalkozott a városi úttörő elnökség. Eddig komoly problémát jelentett a város­ban, sőt a környező falvakban lakó szülőknek, hogy hol vá­sárolják meg gyermekeik ré­szére azokat a felszereléseket, amelyek a mozgalmi munka végzéséhez szükségesek. Szám­talanszor előadódott, hogy né­hány forintos kellékért egy- egy napot kellett feláldozni és a vásárolt anyag többszö­rösét kellett útiköltségre for­dítani. A földművesszövetkezeti áruház vezetői készségesen álltak az elnökség rendelke­zésére. Néhány nap múlva megnyílik az áruházban az a részleg, ahol majd az úttörő- mozgalom felszereléseit áru­sítják. Tájékoztatásul közöljük a vásárolható felszerelések jegy­zékét: vezetői — úttörő —• kisdobos öv csattal. Kisdobos úttörősapka-jelvény, mellvéd, csapatszámok fémből, közle­kedési járőrök részére váll­szíj, karszalag, tárcsa. Mell­véd. jelvények, kürtös, dobos, zászlós, krónikás. Próbajelvé­nyek: kisdobos csillag vala­mint I—II—III. próbához út­törőiknek. Úttörősíp, zsinór. Kisdobos-, úttörő-, felnőttin­gek, valamint rangjelzések, örsi-, rajzászlők. iránytű, iga­zolványtok, őrsi-, raj-, csapat­naplók, valamint táborozáshoz úttörőnadrág, szoknya, leány­ka pizsama. A KISZ-tagoknak kék ing, piros nyakkendő, szö­vött és hímzett jelvénnyel. Az áruház vezetői várják a szülőket, tanulókat és igye­keznek igényeiket kielégíteni. SPORT Mérlegen egy atlétikai szakosztály Számtalan eredménylista, összesítő és kommentár látott már napvilágot az elmúlt év eredményeiről. Készültek rangsorok konkrét és „elvű’ eredményekről. Ezeket a listá­kat összegezve könnyen meg­■á&m III i BH »pi Csorba Károly szer nélkül gyakorolja a helyes súlylökő mozdulatot. vonhatja bárki az elmúlt év eredményeinek mérlegét az élet úgyszólván bármely terü­letén. Amikor felkerestem az Al­bertirsai VSE atlétikai szak­osztályánál! egyik alapozó ed­zését, az volt a célom, hogy a szakosztály edzőjével és tag­jaival közösen, megpróbálom mérlegelni az elmúlt év telje­sítményeit. Ecsedy László, a szakosztály tornatanár edzője rövid, tö­mör mondatokban ad tájékoz­tatást. — Kis egyesület, csekély lét­számú szakosztály, s nem utol­sósorban megfelelő atlétikai pálya hiánya — kezdi az ed­ző. — Nem szeretnék ezekkel a körülményekkel „bizonyít­ványt magyarázni” — teszi hozzá gyorsan —. de feltétle­nül szerepet játszanak az egyesület bizonyos fokú visz- sza esésében. — Tehát visszaesés — ve­tem közbe. — Igen, az összesített szak­osztályi rangsorban néhány hellyel hátrább kerültünk az előző évekhez viszonyítva. Természetesen ennek is meg­van a magyarázata (több ered­ményes atlétánk abbahagyta az aktív sportolást), de azt hiszem, helyesebb, ha nem a visszaesés okairól, hanem ar­ról a néhány biztató jelenség­ről beszélek, mely az elmúlt évben megmutatkozott és ma­gában hordozza a kibontako­zás lehetőségét. Itt elsősorban három fiatal, nagyon tehetsé­ges atléta biztató eredményei­re gondolok — mondja az ed­ző. — Helytelen lenne közöt­tük sorrendet megállapítani, ezért inkább felsorolom az eredményeiket. — Ponicsán Gyula 110 m gáton 16,4 mp, 200 m gáton pedig 27,4 mp-es eredményt ért el. Csorba Károly (mind­össze 17 éves és máris 180 cm magas, 90 kg!) felnőtt disz­kosszal (2 kg) 39 m-t, ifjúsági szerrel (1,5 kg) pedig 44 m-t dobott. Petra Bence pedig a maga 15 (!) évével 46 méterre hajította a serdülők számára előírt gerelyt, ismerve a há­rom fiú tehetségét, szorgal­mát és sportszeretetét, ezek olyan eredmények, amelyek az elkövetkezendő években a leg­szebb reményekre jogosíthat­nak. Az edző ezután a tornate­remben alapozó atlétáira mu­tat: Valamennyien tehetsége­sek, szorgalmasak és — na­gyon fiatalok! S ha mindehhez még a sokat ísért atlétikai pálya is elkészülne! — sóhajt fel kicsit lehangoltam Vala­hogy mégis úgy érzem, hogy ez a sóhaj bizakodást fejez ki, jogos reménységet, annak a : Ponicsán Gyula alacsony gáton iskolázik. lehetőségét, hogy az 1963-as év eredményesebb lesz az Al­bertirsai VSE atlétikai szak­osztályának. S ki tudja? — falán az a sokat megígért pá­lya is elkészül ebben az év­ben ! (Foto. szöveg: Békési)

Next

/
Thumbnails
Contents