Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-20 / 66. szám
1963. MÁRCIUS 20, SZERDA rrsr MEGYEI Megkezdik a telepítést a ráckevei járásban Egyeztessék végre a terveket — Szaporítóanyag gondok Juhász János, a Ráckevei Járási Pártbizottság titkára, türelmesen állja a kérdés- özönt. Igen, igaz: a járási pártbizottsági ülés csak április első hetében tűzi napirendjére a szőlő- és gyümölcstelepítési akció járási programját. Előbb úgy sem tudnák alaposan előkészíteni: minden idejüket, energiájukat leköti a belvízveszély elleni védekezés, meg — ahol lehet — a tavaszi mezőgazdasági munka megkezdése. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a járási párt- bizottság munkatársai, s maga a végrehajtó bizottság, áprilisig semmit sem tesznek a szőlő- és gyümölcstelepítési program megvalósításáért. Hiszen a feladat, attól a naptól kezdve, amikor tavaly nyáron felmértük a termelőszövetkezetek igényeit és a lehetőségeket, szinte le sem került a napirendről. Időközben megkaptuk a terveket — erre majd még visz- szatérek! — az Ültetvényterv Vállalat nagy részben biztosította a szükséges szaporítóanyagot, a járási tanáccsal és az érdékelt termelőszövetkezetekkel közösen kitűztük a telepítésre kijelölt területeket, s megfelelő ütemben halad a talajforgatás is. Ha az időjárás és a talaj állapota megengedi, napokon belül megkezdjük a telepítéseket — sorolja Juhász János. Az előkészületeikkel tehát minden rendiben van. Annál nagyobb a zavar a tervek körül! — Abban a különös helyzetben vagyunk, hogy nem tudjuk: mihez tartsuk magunkat — folytatja a járási pártbizottság titkára. — A megyei tanácstól kapott tér lepítési terv és az Ültetvényterv Vállalattól kapott tervszámok között ugyanis szembetűnően nagy a különbség. Míg a megyei tanács a második ötéves terv idejére mintegy négyszáz hold gyümölcs telepítését irányozta elő járásunkban, addig az Segítenek az asszonyok Ültetvényterv Vállalat több mint ezerhatszáz holdat! A két felettes szerv szőlőtelepítési tervei között is csaknem százötven holdnyi az eltérés. Nagyon szeretnénk, ha mielőbb megtudhatnánk: melyik az igazi?! A szaporítóanyagok • problémáját illetően Kovács Pál, a járási tanács mezőgazdasági osztályának előadója elmondotta: a múlt ősszel beállt korai fagyok a járásban is károkat okoztak a szőlőiskolákban. Mivel az ország többi részét sem kímélte a fagykár, a ráckevei Árpád Tsz-ben tervezett 100 holdas tavaszi szőlőtelepítéshez az Ültetvényterv Vállalat mostamáig csak 76 holdra tudta biztosítani a szaporítóanyagot. A szigetújfalui Béke Tsz huszonöt holdas szőlőtelepítését hasonló okok miatt kénytelenek őszre halasztani. A kétszáznyolcvan holdat kitevő vegyes gyümölcs szaporítóanyagából is hiányzik ötezer darab almacsemete, s körülbelül ugyanannyi ' kajszibarack. Ezeket — remélhetőleg — rövidesen leszállítja a vállalat. A szőlővesszők gondjában megpróbálnak magukon segíteni. De erről beszéljen az illetékes, Dolinay Gyulámé, a járási nőtanács titkára: — A járás nőmozgalmi aktívái — főként a tsz nőbizottságok — védnökséget vállalnak a telepítések felett. Elsősorban a ráckevei Árpád, és a szigetújfalui Béke Tsz asszonyairól van szó. A védnökség nemcsak a telepítési munkákra terjed ki, hanem megfelelő minőségű szaporítóanyagok, gyökeres szőlővesszők felkutatására, kiválogatására, a szőlők gondozására, megművelésére is. Ezekben a napokban rendkívüli tsz nőbizottsági gyűléseket szervezünk, amelyeken ismertetjük a telepítési akcióval és a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat, s az asszonyok segítségét kérjük e feladatok végrehajtásához. Jó szándékban, előkészületekben tehát nincs hiány. Igaz, tervekben sem: még eggyel több is van, mint kellene. Ha már így történt, nem lehetne a terveket mielőbb közös nevezőre hozni?! ny. é. Dobi István távirata a Tunéziai Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság függetlensége kikiáltásának évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Ha- j bib Burgiba köztársasági ei- | nököL SZÁZTÍZ EXPORTTERMÉK KIÁLLÍTÁSA Kedden az OKISZ Népköz- társaság úti bemutató terme- : ben exportra szánt gépek, mű- j szerek kiállítása nyílt meg, A március 31-ig nyitva tartó j 'kiállításon a külkereskedelem j képviselői számára úgyneve-' zett szakmai napokat, bemu- 1 tatókat rendeznek. (MTI) Baromfihihrid-üzem épül Gödöllőn Hazai hibridekkel két-két és félszeresére növelhetők a tojáshozamok Mezőgazdasági ankét Apajpusztán — Dolinay Gyula né beszél, a ráckevei járási nőtanács titkára. J' — Fél Süllel azt hallottuk. valamire készülnek a Kis- ’S. kunsági Állami Gazdaság- £ ban. Mi igaz a hírből? í í — Március 28-án egészna- j pos, tapasztalatcserével egy- ^ bekötött mezőgazdasági an- ^ kétot rendezünk a gazdaság ^ apaj pusztai üzemegységében. ^ Az ankétra a tököld, a nagy- varsányi, az áporkad, a peregi és a ráckevei termelőszövetkezeti asszonyokon kívül meghívtuk az aszódi járási nőtanács küldöttségét is. Saját járásunkból negyven asszony vesz részt a hasznosnak Ígérkező tapasztalatcserén. — Mi lesz a program? — A gazdaság megtekintésével kezdődik; szakképzett vezetők kalauzolásával megnézzük a nagyüzemi baromfi- tenyésztést, az itatásos borjúnevelést és az öntözéses kertészetet, illetve a melegágyakat. Üzemlátogatás után Megyeri Vilmos, az állami gazdaság igazgatója tart előadást az asszonyoknak a nagyüzemi gazdálkodásról éí a munkaszervezésről. — Mit várnak az ankéttől 1 — Eredményeket! Az elmúlt években rendezett hasonló tapasztalatcserék nagyban hozzájárultak a baromfi- tenyésztés fellendüléséhe; járásunkban, s most ezt szeretnénk elérni az öntözéses kertészetekben is. Régi probléma hazánkban az évenként megismétlődő tojáshiány. A legutóbb tett intézkedések — a nemesített hazai és a tiszta vérű külföldi fajták elterjesztése, valamint az úgynevezett tápos takarmányozás megszervezése — javítottak ugyan a helyzeten, de ahhoz, hogy a növekvő igényeket ki tudjuk elégíteni, még gyorsabban kell növelnünk a hozamokat. A probléma megoldását célozták a múlt évben, amikor Chaver-hibrideket hoztak be külföldről. A másik törekvés az volt, hogy a hús- csibenevelést gazdaságosabbá tegyék. Erre a rendkívül gyors növekedésű Lohmann- híbrid bizonyult legalkalmasabbnak, amely a hazai és az egyéb ismert külföldi fajtáknál sókkal gyorsabban és kevesebb takarmánnyal éri el az ideális vágósúlyt. Eddig a hibrideket külföldről hozták be naposcsibe korban, ami eleve korlátokat szabott az elterjesztésüknek. A gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet szakemberei most kidolgozták a tyúk-hibri- dizálás hazai programját. Rimler Károly, az intézet igazgatója, tájékoztatásul elmondotta, hogy még az idén hozzáfognak egy nagy hibridüzem megépítéséhez és berendezéséhez: itt nagyüzemi méretekben tenyésztik majd a hibridizáláshoz szükséges, úgynevezett szülőpárokat. Angliából és Hollandiából kereken 10 000 tiszta vérű tojó-, illetve hús- jellegű tenyészállatot hoznak be a kővetkező hónapokban. A megépülő, új üzemben 300, „elit-fűikét " létesítenek, mindegyikben 10—12 tojót és egy kakast helyeznek el. A kutatók utódellenőrzéssel, főleg az utódok teljesítményének rendszeres mérésével szelektálják ki a legjobb egyedekeí. A keresztezés külön hat állami gazdasági baromfitelepen történik majd, s a hibrid tenyésztojásokat innen szállítják a többi állami gazdaságba, illetve a tanácsi keltetőállomásokra. A tyúkhibridizálás gazdasági előnyeire jellemző például, hogy míg a kistenyészt ők vegyes állományú tojótyúkjai országos átlagban 95-öt tojnak évente, s a legjobb tiszta vérű heghom-tenyészetekben is csak 200 körüli átlagok alakulnák ki, a tojó típusú hibridek évi átlagos tojáshozama eléri vagy meghaladja a 240-et. A tervek szerint a hazai tenyésztésű hibrideket elsősorban a jó tartási viszonyokkal rendelkező termelőszövetkezetek kapják meg, ahol a „hibridhatás” maximálisan érvényesülhet. A kevésbé fejlett termelőszövetkezeti vagy állami gazdasági telepeken tenyésztik tovább főleg a nemesített sárga-magyar és a Hampshire-fajtákat. Ugyancsak a sárga-magyar fajtát ajánlják a háztáji gazdaságokba, mivel ez normális tartási és takarmányozási viszonyok mellett évente 160—180 tojást ad. A külterjes tartásra és a taka rmány-„ön ellátásra” kialakított régi parlagi fajták — lassú fejlődésük és alacsony tojáshozamuk miatt — fokozatosan kiszorulnak a kiste- nyészetekből is. NYÚJTÓZIK A G YÁR A hó alól megszabadult dombos környéken csakugyan úgy mutatkozik a Törökbálinti Téglagyár új épülete, mintha a tél folyamán mozdulatlanságra, munkátlanságra ítélt üzem most nyújtózna, s egyúttal növekedne is. Felépült egy nagy csarnok, amelyben különböző téglaelemekből, födémgerendákat gyártanak majd. A 16x22 méteres helyiségben most szerelik a 'különböző műszaki berendezéseket. Két daru, három gözölökamra, s még egy sor különleges berendezés segíti a gyártás így már gyorsnak Ígérkező folyamatát. A különböző formájú és nagyságú kerámiaelemeket egymás mellé illesztik, vájataiba belehelyezik a végig vonuló gömbvasakat, azokat megfeszítik a nagy teljesítményű berendezésékkel, s folyékony betonnal a téglasorhoz rögzítik. Így készül például a födémgerenda, vasbeton helyett — téglából. Nehéz rá jó példát találni, hogyan gyorsítja meg ezt a munkát, az új üzemrész gőzölő kamrája. A beton, amely egyébként hosszú napok, hetek alatt köt meg, a forró gőzölő kamrában 24 óra alat szállítható keménységűre szilárdul. A gyár jól végezte az elmúlt évet. A tervezettnél több téglát gyártottak, egy hónap nyereségre számíthatnak. Az idei programban két millió válaszfalat, s hasonló célra 360 ezer nagyobb téglatestet készítenek. Tovább folytatják a kísérleti kerámiaelemek gyártást is. Idei munka: a régi kemence kisjavítása. tatarozása. Nagyobb gondot nem fordítanak rá, hiszen az idén már tervezik a korszerű alagúlkemencét. s jövőre megkezdik építését. Alighogy felépült az első, már alapozzák műhelycsarnokot a második Odabenn most szerelik az építőelemeket gyártó berendezéseket (Foto: Gábor) .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXSXSXXXNXXXXXXXX^WKXXV\VXXNXXXXXXXV\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXX _ Alekszandr ü Naszibov: IMeklwlv az EHm (56) jóval veszélytelenebb módszerrel is keresztülvihetik terveiket. Külföldre utaltathatják például a tőkéjüket: Spanyolországba, Portugáliába, Törökországba, vagy valamelyik dél-amerikai köztársaságba, s aztán utána szökhetnek maguk is. A kutya se keresné ott őket. De az összeesküvők nem ezt tették. Miért? Nyilvánvalóan azért, mert más elképzelések vezetik őket. Milyenek? önként adódott a következtetés: igyekeznek megőrizni a nemzet legértékesebb kincsét, a hadsereg és az ipar vezető magját, hogy türelemmel és nyugodt, kitartó várakozással átmentsék a jövő számára. Akikor pedig majd, — tíz-tizenöt év múlva — amikor a mostani háború már történelem lesz, amikor ismét teljes erővel termelnek az ország gyárai, felnő az új német nemzedék, s csizmájukkal a földet dübörögtetve ismét menetelnek a Wehrmacht acélos divíziói —, akkor majd meglátják, mitévők legyenek. A németek ismét folytatják a „beszélgetést” az amerikaiakkal, az angolokkal, a franciákkal, s azokkal az átkozott oroszokkal! Ami pedig Hitlert illeti, neki — miután megtette a maga dolgát —, le kell tűnnie a történelem színpadáról. Eljön az idő, s új hitíe- rek születnek. Kéznél lesznek, amint szükség lesz rájuk. Upitz szódavizet töltött egy pohárba, konyakot kevert hozzá, s félhaj tóttá. Az ital kellemesen felfrissítette. „Végeredményben — gondolta magában. miközben kiivott még egy pohár coctailt — mindenki. aki átmenti magát a jövő számára, szolgálatot tesz a nemzetnek. Mert Németországnak szüksége lesz még a tetterős, céltudatos emberekre!” Miután mindezt eldöntötte magában, a tábornok hálát adott a‘ gondviselésnek ezért a találkozásért, amely másfél évvel ezelőtt Genfben történt. Kétségtelen, hogy ennek a találkozásnak hatása lesz egész további életére. Szolgálati ügyekben járt akkor ott Genfben. Az egyik napon, alighogy befejezte reggeli fürdőjét és megborotválkozott, csengett a telefonja. Valaki találkozóra hívta. Upitz a jelekből ítélve azt gyanította, hogy értelmetlenség lenne megtagadni a randevút. S nem tévedett. Kiderült, hogy az illető, akivel találkozott, az egyik külföldi kémszervezet magasrangú képviselője. Upitz a különböző iratokból már jól ismerte, nemegyszer látta a fényképét, s azonnal felismerte. A vendég nem köntöríala- zott, rögtön nyíltan a tárgyra tért. — Németország sorsa eldőlt. Sokáig nem tud ellenállni olyan államgigantok rohamainak, mint Oroszország és Amerika, A katasztrófa elkerülhetetlen. De mi lesz utána? Kielégíti-e Upitz tábornokot, ha az oroszok lesznek a háború utáni Németország gazdái? Hiszen akkor a kommunisták ülnék a nyeregbe. Nekik pedig az első dolguk lesz, hogy bitóra húzzák az olyanokat, mint Heinz Upitz. A kémügynök látta, hogy szavai nem maradnak hatástalanok. Folytatta. — Upitz urnák azonban nincs félnivalója. A Nyugat megtesz minden erőfeszítést, hogy Németország az maradjon, ami volt, s olyan kormányzója legyen, amelyet a Nyugat elfogad. Ám a dolognak mindez csak az egyik fele. A kémügynök elhallgatott. Upitz várta a folytatást, s minél tovább tartott a csend, annál nagyobb volt a türelmetlensége. De beszédtársa nem sietett a folytatással. Végül hosszú kínos szünet után ismét beszélgetni kezdtek. Az ügy másik fele — mint kiderült —, a Szovjetunió elleni háború. Természetesen nem azonnal, de a háború feltétlenül szükséges. Előbb csak mint hidegháború, vagyis az újságok és a rádió. gazdasági szankciók és a diplomáciai diverziók háborúja. Aztán pedig, amikor már kész lesz, jöhet az igazi háború, amelynek eredményeképpen a kommunizmusnak el kell tűnnie a föld színérő!, s legfeljebb a történészek ldm- tárába vonulhatnak be. A kémügynök rátért a beszélgetés fő témájára. A Szovjetunió túlságosan nagy és hatalmas erejű ország ahhoz, hogy lebecsüljük, mint ellenfelet. Németország . így tett és most súlyos árat fizet érte. A németek hibáját még egyszer nem ismétlik meg. Éppen ezért az a kémszervezet, amelyet ő képvisel, sőt nemcsak ez, hanem több más is, a fő erőket most az orosz profilra állítja át. De ez nem elégséges. Németország hamarosan kikerül a háborúból. Katasztrofális lenne, ha titkosszolgálatának dokumentációi az oroszok kezére jutnának. Ezt nem szabad megengedni! A német titkosszolgálat teljes keleti kémhálózatát meg kell őrizni és működésben kell tartani. De az új viszonyok között természetesen új gazdái lesznek ennek az ügynökhálózatnak ... — Maguk? — kérdezte hirtelen Upitz. (Folytatjuk) ; Hitler hatalomra jutásával ; természetesen valamelyest : megváltozott a helyzet. Upitz ; jól látta: a Führer mindunta- I lat bizonyítja, hogy nem va- j lami nagy tisztelője ezeknek ; a rátarti, fennhéjázó, gőggel j telt arisztokratáknak. Hitler i uralma alatt az efféle cseme- : féknek jobban meg kellett i húzniok magukat. De később í kiderült, hogy az egész nem ; volt egyéb játéknál. Hitler ; volt ugyanis a primhegedűs; i de ő pusztán csak teljesítette ; azoknak az akaratát, akiknél ; a pénz, a gyárak voltak. A ; pénz- és iparmágnások úgy \ forgatták az ujjúk körül Hit- ; lert, ahogy akarták. A tábor- I noki kar szinte az ő bábjuk : volt. S ez tökéletesen ki is i elégítette Upitzot. : Akkor miért akarják Hitlert ; mégis megsemmisíteni? Olyan ; nagyon bűnösek lennének az : összeesküvők, mint az az el- i ső pillanatra látszik? Vajon ; csak a saját bőrük mentése i késztette a „felső oppozició” i képviselőit a Führer elleni ! merényletre? S Upitz híríe- : len új következtetésekre ju- ; tott. Nem, itt más okok is ! közrejátszottak. Azok, akiket ; pusztán személyes célok ve- '■ zetnek, végeredményben más,
