Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-19 / 65. szám

"'^íirfflP 1963. MÁRCIUS 19, KEDD Gyümölcsös négyezer méter magasan A tibeti Damsune vidékén ! négyezer méter magasságban több száz almafát ültettek el í 1956-ban, s a fák ma már gyű- j mölcsöt is hoznak. Ugyanitt1 szőlőt és körtét is termelnek, I ami ilyen nagy magasságú he­lyen szinte egyedülálló a li­la gon. KISZ-esek a hivatalban VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK — Az Antarktiszon olyan tavat fedeztek fel, amelynek vize tizenegyszer sósabb a tengervíznél és csupán mí­nusz ötven foknál fagy be. A sókoncentráció okát eddig még nem sikerült a tudósok­nak kideríteni. Elismerés a pártszervezettől Harc az unalom ellen — Sok jó ötlet fl megyei bíróság fiataljai Meg kell találni a módját Dr. Mihálik István, a Rác­kevei Járási Tanács tüdő­gondozó intézetének főorvo­sa 1952-től kezdődően — hosszú évekkel a hivatalos rendelet megjelenése előtt — kötelezővé tette járásában a gümőkór egyik legnagyobb ellenfelének, a BCG-oltásnak a bevezetését. Munkáját si­ker koronázta: a járásban csökkent a tuberkulotikus megbetegedések száma, 1953- tól kezdődően pedig meg­szűnt Ráckevén és környé­kén a sok gyermek halálát okosó giimős agyhártyagyul­ladás, a főorvos, miután né­hány éve már valóban ren­delet írja elő a kötelező BCG-oltást, munkájáért és mert „korát megelőzte”, mi­nisztériumi dicséretben ré­szesült. De lehet-e valaki próféta a saját hazájában? Az olvasó ezekután azt hiszi, hogy nem lehet. Pedig higgyék el, lehet! Mihálik főorvost támogatják és érté­kelik. Nem nézik ellensége­sen, mint ahogy ma senkit sem néznek ellenségesen, aki megelőzte _,líarát^.-. eggyel előbbre ..lépett. 7gen,_.a -fő­orvost szeretik és megbecsü­lik. Már ami a dolog er­kölcsi részét illeti. Pedig a megbecsülés nagyon jól ki­fejezhető anyagi javakkal is. És a főorvos már tíz éve anyagi javakat sürget, ezek­ről ábrándozik. Megfogható anyagi javak... Néhány szoba, helyiség, amelyekből — ha volnának — összeállna egy takaros, a huszadik századnak megfele­lő, korszerű tüdőgondozó. Ha volnának . . . De nincse­nek. Csak a jelenlegi intézet van. Amit egyszer már lezá­ratott a KÖJÁL. Lezárták — kinyitották. Mert egy hetvenezres lakosú járás (még szerencse, hogy húszezer ember Csepelre és Pesterzsébetre jár) mégsem maradhat tüdőgondozó nél­kül. Főleg most, hogy a me­zőgazdaság szocialista átala­kulása, s az ezzel együtt járó SZTK-tagság és a rendsze­res szűrések eredményekép­pen egyre több olyan embert vesznek nyilvántartásba, akikről eddig semmilyen sta­tisztika nem tudta, hogy tbc- gyanúsak, vagy tbc-sek. „Megszűnt a népbetegség” — hirdetjük, és így igaz, De most — átmenetileg — meg­nőtt a tbc-sek száma — és éppen ezért most kell latba- vetni minden erőt, lehetősé­get, hogy az újonnan felfe­dezett betegek is időben meggyógyuljanak. De. mind­ez hogy oldható meg Rác­kevén, ahol az intézet helyi­sége, körülményei botrányo­sak? Az újonnan megválasztott -Rttehevei Járási Tanácsnak .ez. ügyben megoldást kell ta­lálnia. Ha egyedül nem megy, segítséggel — de gyor­san, mert égetően fontos! Mert például a vízhiány mi­att még az egyszerű kézmo­sás lehetőségétől is meg­fosztják azt az orvost, aki nagyon sokat tett embertár­saiért. És a jelenlegi intézet­tel a járás önmagát is meg­fosztja attól a lehetőségtől, hogy az utolsó végleges csa­pást is rámérje az ■ egykori népbetegségre. M. J. Két nap alatt 154 000 holdról távolították el a vizet Robbantják a felső-tiszai jégtorlaszt — Már csak egy vasúti fővonalon van akadály lődési körrel. Akadnak, akik azonban csak könyvvel ren­delkeznek, de ,.idősekének ér­zik magukat ahhoz hogy tevé­kenykedjenek is a szervezet­ben. A vidékről bejárók pedig arra hivatkoznak, hogy otthon, a területi szervezetben jobban éfzik magukat, megta­lálják a kedvükre való társa­ságot, szórakozást. Mit tehet ilyen körülmények között a vezetőség s egy jó szervezőkészséggel rendelkező titkár -— dr. Imreh Katalin —, akinek kedve és tehetsége van megbízatásához s akarata is, hogy mindennek ellenére csi­náljon valamit. Egy ideig próbálták követ-1 ni a '„hagyományos” módsze-1 reket, amelyeket másutt is kipróbáltak már. Aztán gon­doltak egyet, és eltértek a • megszokottól. Sokszorosítottak egy kérdőívet. A fő kérdés az í volt: kinek mihez lenne ked-1 ve. Szavazni lehetett kirándu­lásra, klubdélutánra, ismeret- terjesztő előadásra, közös mo­zi- és színházlátogatásra. Leg­többen az utóbbit és a kirán­dulást választották. Így ren­deztek néhány túrát. Elkérték I az autóbuszt az Igazságügy-! minisztériumtól, s elutaztak j Pécsre, Egerbe, Sopronba. Bu­dapesti városnéző körutat ren­deztek. A kirándulásokhoz az idő­sebbek is kedvet kaptak. Ki­rándulás után másnap az él­ményeket megbeszélték, és er­re az elfoglaltság mellett is adódo.tt néhány perc, ha más­kor nem — ebédidőben. A kö­zösen megnézett filmekről ha- j sonló eszmecsere folyt, s így j lassanként — alig észrevette-j tőén — összekapcsolódtak a) közösség láncszemei. A vezetőség jó néhány öt­lettel kísérletezett. Helyiségük nem volt — sajnos, most sincs. Az épület öreg és elha­nyagolt, megpróbálkoztak szo­bánként egy kis szépítéssel. Néhány cserép yirág, szőnyeg, tetszetősebben elrendezett bú­torok — apróság, s rögtön más­ként fest a környezet. S ha már a rendcsinálásnál tartot­tak, kiselejtezték az ősrégi iratokat is — társadalmi munkában. Az elmúlt esztendőben két jól sikerült bált rendeztek, divat- bemutatóval, tombolával. A lényegre azonban akkor tapintottak rá a bíróságiak, amikor elvállalták a budai já­rás fiataljainak patronálá- sát. Bejelentették a járási KISZ-bizottságnál, hogy kész­séggel állnak mindazok ren­delkezésére, akiknek peres ügye, jogi problémája van. Várakozáson felül népszerű %7riap^7 *— ii in un majiJiama—Ml AZ ELSŐ KLUBEST Megalakult Cegléden a Há­ziasszonyok klubja. Az elmúlt napokban tartották tagjai az első összejövetelt. Benke La­josáé, országgyűlési képviselő üdvözölte a megjelenteket, majd Kányi Andrásné, járási könyvterjesztő tartott ’ elő­adást. Beszélt az olvasás hasz­náról, a jó könyvek hatásáról és arról a szerepről, amelyet i a műveltség gyarapításában betöltenek. A tanulságos elő­adás után Bretus Sánlorné egy verset szavalt el. A hazi- I asszonyok megvitatták a leg- [ közelebbi klufoest programját ! és kellemes élményekkel gya­rapodva távoztak. . Drága cserepek helyett — olcsó műanyag A ceglédi Dózsa Népe Tsz kertészetében új módszert eú- kalmaznak a hajtatásra. D»'. Túri István egyetemi tanár­segéd patronálja a kertészet dolgozóit és rendszeresen el­látja őket jó tanácsokkal. Ko­rábban drága és nagy helyet elfoglaló cserepekben végez­ték a hajtatást. Most az útmu­tatások alapján olcsó, filléres műanyagot használnak. Elő­nevelés után polietilén alag- utakba helyezik ki a növé­nyeket. Asszonyok oz élen feladatait. Mindenekelőtt fe­lülvizsgálják \ a pedagógusok lakáshelyzetét, az iskolai vö­röskereszt szervezetek mun­káját. Fokozott figyelemmel kísérik az állami gondozott gyermekek nevelését és az is­kolai párt- és szakszervezetek problémáit. A vitában Spen- ger István kérte a pedagógu­sokat: aktívabban kapcsolód­janak be a fiatalok iskolán kívüli nevelésébe. Szalai Ist­ván az iskolák és az óvodák nyári takarítására hívta fel a figyelmet. A tsz-asszonyok kérését Csömör Sándorné tol­mácsolta. Szeretnék az asszo­nyok, ha az óvodát nyáron is — az óvónők szabadsága ide­jén — nyitva tartanák. Tóth Istvánná javasolta, hogy ala­kítsanak albizottságokat, ame­lyek hathatósabb támogatást tudnak adni a patronált köz­ségeknek. Lenkei Gyula a KISZ-szervezetektől kért se­gítséget a gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottságok munkájához. Minden dicséretet megérdemelnek jó az egyetértés. Felhasználva az alkalmat, hogy náluk dolgozik Rétzei Róbert, az indiai nagykövet fia, megkérték,, rendezzen ve títettképes ' előadást. Ufkár-'-sfér-je nyolc fojtott _ a Soibonne-on. ő is tartóit egy érdekes élmény­beszámolót. A választások al­kalmával meghívták Ma tű­sek Tivadart, a megyei ' párt- bizottság titkárát, hogy tart­son előadást, s ugyanakkor ajándékokkal lepték meg az ifjú választókat. ..Kibérelték” a földszinten levő faliújsá­got, amelyet főként a nagy- közönség számára írnak és szerkesztenek. • Maguk sem tagadják, így sorbaszedve, „válogatva” szebbnek tűnik a szervezet élete, mint a valóságban. Csakis a hullámvölgyekkel, kudarcokkal, zökkenőkkel tel­jes a kép ■— így teljes a beszámoló. A meglehetősen mostoha körülmények között is mozgást, életet teremte­nek a hivatalban — .elég in­dok volt arra, hogy a párt- szervezet a legutóbbi taggyű­lésén elismerését és köszö­netét fejezze ki a fiataloknak. Bendc Ibolya A kocséri Petőfi Termelő­szövetkezet néhány nőtag'ia ugyancsak kiváló munkát vég­zett a múlt évben. Tabas Ala­josáé például a növényterme­lésben 787 munkaegységet tel­jesített. Töröcsik G. Mihályné az állattenyésztésben dolgozik és ő még ennél is szorgalma- A KISZ- í sabbnak bizonyult. 1962-ben hónapot j 1013 munkaegységet szerzőik A belvíz komolyan veszé­lyeztette . a monori Mignon eszpresszót. Társadalmi ösz- szefogással azonban, sikerült a berendezést, a háromszáz- ezerforintos árukészletet, az épületet megmenteni. A mun­kában példásan helytálltak a kefegyár dolgozói. Igazgatójuk még forró teáról is gondosko­dott, hogy a mentés munká­lataiban részit vevők ebben se szenvedjenek hiányt. Kitettek magukért a maggyáriak is. WiB. MONOR® VIDÉKE Amatőr táncosok versenye Pilisen a KISZ táncverseny- nyel egybekötött bált rende­zett. A versenyen igen sokén indultak. Az első helyet Bá­lint Mária és Sitnó Sándor szerezte meg. Jutalmuk egy torta volt. A második helye­zett Schappon Piroska és Sze­gő Kálmán, a harmadik Né­meth Mária és Pilisi Ferenc lett. A három táncospár részt vesz az amatőr társastánc já­rási bajnokságán. Megalakult a művelődésügyi állandó bizottság A múlt hét végén megala kult a Monori Járási Tanács | művelődésügyi állandó bizott- I sága. Nagy Károly áb-elnök [ ismertette az elkövetkező évek > Rövidesen vélik a a Rákóczi Termelnsiövetkeietben A nagykőrösi Rákóczi Ter­melőszövetkezet szorgalmas tagjai máris előkészítették a földet a borsó vetéséhez. Ha az idő engedi, már ezekben a napokban elkezdik a vetést. A kertészetben a melegágyak előkészítése ad munkát. Négy­száz négyzetméteren már el­ültették a magokat, a pap fi­kapalánták már ki is keltek. Tizenötezer paprika- ég hét­ezer paradicsompaprika-pa­lánta várja a hollandi ágyak­ba való kiültetést. A belvíz különösebb kárt nem okozott a termelőszövetkezetben. Mintegy négy holdnyi gabo­navetés sínylette meg az árt. Ezenkívül néhány magasabb részen — ahonnan a hó ha­mar eltűnt — a vetések meg- satnyultak. Negyven hold le­gelő egyelőre víz alatt van. Fagykár csak az őszibarac­kosban mutatkozik. jen vált esedékessé. Majd méteres hóhalmok alatt szunnyadtak a hangyabolyok és madárlépet se lehetett kitenni a nagy havazásban. Teljes volt az üzleti pangás Zachár János mesterségé­ben. Szobájában ennek kö­vetkeztében rendkívül barát­ságtalan éghajlat uralkodott. XJgy döntött tehát, nem fi­zeti le a bírságot és bevonul hat napra a jól fűtött hű­vösre’'. Ott még enni is ad­nak. A hat nap azóta régen letellett, és most már lassan ébredezik téli dermedtségé­ből erdő-mező. Haliga csak, mintha már énekelnének a madarak. János bácsi nyil­ván hamarosan visszatér a mesterségéhez. Nem lenne jobb, ha szo­ciális otthonba • utalnák be az öreget? Dehogy nem! Neki is, a madaraknak is. Az ám, de akarata ellenére nem lehet. Nálunk ugyanis — mondjanak bármit is arra­felé, ahol a nap nyugovóra tér — nemcsak az énekes- madarak, az ember szemé­lyes szabadságát is védi a törvény. dy) engedély nélkül, iparszerűen kereskedni, még ezekkel a tojásokkal sem szabad, annyi bizonyos. (Csakhogy, ha senki se tenne ilyesmit, ugyan ho­gyan jutnának kedvenc cse­megéjükhöz a szoba,akváriu­mok parányi díszhalai.) Elég az hozza, hogy eny- nyt minden szabálysértés miatt törvénybe idézték Za­chár János hatvanhét esz­tendős, alkalmi munkás fog­lalkozású, csobánlaai lakost. Egyedülálló öregember, nem bírja már a nehéz mun­kát, valamiből neki is csak élnie kell — ezzel védeke­zett a szabálysértési előadó előtt. Akadt azonban tanú, aki úgy vallott, nem is any- nyira ételre, inkább italra költi üzleti bevételét, Ilyen vallomás persze, nem befo­lyásolta a bírságoló határo­zatot. amely nemfizetés ese­tén hatnapi elzárásra átvál­toztatható 200 forintot rótt ki János bácsira. A bírságfizetés éppen a legnagyobb fagyhullám ide­keseket. Ez 'a cselekedete azonban jogászi kifejezéssel élve, valóságos bűnhalmaz. Nevezetesen az énekesmada­rak irtása, befogása önmagá­ban is szabálysértés, s hogy azokkal kereskedik, ugyan­csak jogtalan, mert nem vál­tott ilyen kereskedés űzésé- re jogosító iparigazolványt, amit különben valószínűleg se neki, se másnak semmiféle hatóság sem állítana ki. Aztán még csak nem is adó­zik engedély nélküli laalmär- kodása forgalma után. Egy­szóval sokszorosan sérti a tör­vényt. Mellékfoglalkozása, a han- gyatojásszedés viszont, meg­lehet, semmiféle tiltó rend­szabály hatálya alá nem esik. Talán szabad feltwrni a bolyt és a keletkező nemze­déket mentő hangyáktól el­szedni a föld színén tojásai­kat. Szabad vagy nem szabad, át kéne ehhez ta­nulmányozni a rendeletek tárházát, ami bizony túl nagy munka lenne. De, hogy Nem, noha tilalmas, amit és főleg ahogyan űzi, János bácsi mesterségének semmi köze a Warrennééhez. Ugyan­is nemre való tekintet nél­kül — mert többnyire páro­sán veszik — kereskedik csí­zekkel, pintyőkékkel és kö­zönségesen stiglicnek neve- \ zett tengelicékkel, meg egyéb \ éneklő madarakkal. Pedig í azokat törvény védi, mivel • rendkívül hasznos szerepet ; töltenek be a természetben, \ lévén ős ellenségei minden- ! féle, a növényekre ártalmas í rovaroknak. A madarak ro- ! vart, János bácsi meg mada- í rat vadászik. Csakhogy nem \ söréttel vagy parittyával, '(amiben mégis lenne valami 1\ sportszerűség, hanem alat- i tomosan, léppel. Elevenen í ejti el valamennyit, hiszen \ neki eleven kis énekesek kel- $ lenek éppen, mivel akadmk, \ akik a rab, és nem a sza- % badon csapongó madár éne- £ kében szeretnek gyönyörköd- i ni. Igaz, sokan mások nem í helyeslik az ilyesmit, de hát í az ízlések különbözők. V £ Nagy darab kenyeret nem £ biztosít Zachár János bécsi- £ nak. hogy szorgosan ritkítja Csobánka határában az éne­sránoS Lucái mestersége van forgalmi akadály: a szé­kesfehérvári—komáromi vo­nalon, Nagyigmánd—Csém- puszta közölt, hídrongálóaás j, miatt a személyforgalmat át- fj szállással oldják meg. Ha az ^ időjárás, vagy egyéb előre £ nem látott akadály nem szól í közbe, március 20-án estére í rendbehozzák a hidat. j A közutak közül a 3-as számú úton már jobbak a \ közlekedési viszonyok. Ha az; időjárás nem támaszt újabb; nehézségeket, a 3-as, a bucia- ! pest—miskolci főútvonal már- í cius 20-án, vagy 21-én végig í járható lesz. Nehezebb a hely-! zet a 7-es úton. í Kápolnásnyckncl. továbbá ; Velence és Agárd közölt, : nagy és mély az útszaka- : dás. i Az olvadás miatt az utak al-i talaja fellazult, s valósággal; „mozognak” rajta a betontáb-; iák. Ha járműveket engedné­nek ezekre a betontáblákra. rögtön összetöredeznének. Az ! előzetes számítások szerint, ! Budapest és Székesfehérvár között a 7-es úton végig csak április elején indulhat meg a forgalom. Egyébként az országban II. I és III. rendű, továbbá össze­kötő. és beköt out akon még mintegy hetven helyen van 1 forgalmi akadály. (MTI) A Duna magyar szakaszán baj nélkül levonult a jeges ár. Az erős zaj lás már elhagyta az országot és jelenleg Ju­goszláviában jár, Apatin és Pancsova között. A Tisza felső szakaszán. Tiszalök és Tokaj között azonban nehéz küzdel­met kell vívni egy nagy jég- torlasz ellen. Torlasz voit kis­sé feljebb, Balsa községnél is, de hétfőn hajnalban már ki­mozdult helyéből és leúszott a tokaji álló jégmezőig. A hon­védség nagy erűket mozgósí­tott erre a szakaszra és rob­bantásokkal‘bontja a torlaszt. A folyó alsó szakasza, már úgyszólván teljesen meg­tisztult a jégtől, s így aka­dály nélkül levezetheti majd a Felsö-Tiszán meg­bontott torlaszt. Az országban most már úgy­szólván valamennyi mellék­folyó apad és j cementes. Csökken a belvíz is az elön­tött területeken. A vízügyi igazgatóságok a szombati hu­szonöt helyett hétfőn már mintegy 28 millió köbméter vizet szivattyúztak vissza i folyókba az elárasztott terüle­tekről. Két nap alatt összeser 154 000 holdról vezették le í vizet és 422 000 holdra csők kentették az elárasztott terű letet. A MÁV tájékoztatása sze rint, már csak egy fövonaloi | lett ez a kezdeményezés. A fiaíal tanácskeresők megszok­ták, hogy ha belépnek a bí­róság épületébe, a KISZ- I szervezetnél kopogtatnak. I Rendszerint lakásigénylés- í ben. verekedésben. válás- j ügyben kérik az ifjú jogá- ! szók tanácsait. Náhónyan persze félreértették a dol­got, úgy hitték, hogy a se­gítség egyben a per meg­nyerését is jelenti. Ilyenkor azután megmagyarázták, hogy erről szó sincs, a KISZ tá­mogatása nem jelent „pro­tekciót”, csali könnyebb el­igazodást a paragrafusok kö­zött. s Többször javasolták már. hogy egy-egy alapszervezet jöjjön el hozzájuk,. hallgas­son végig tárgyalásokat, bi­zonyára érdekes élményben lesz részük. S bár vannak ob­jektív akadályok (hétköznap nagyobbrészt dolgoznak a fiatalok), de egyszer talán ennek is megtalálják a mód­ját. A beszélgetésekből kitűnt, hogy a bírósági KlSZ-vezető- séghek főként azért van oka optimizmusra,' mert szünte­len és makacs küzdelmet folytat az unalom és az egyhangúság, ellen. Minden alkalmat megragad. hogy változatos programmal lep­je meg a KLSZ-tagokat. akik között. Sajátos szervezeti élet spe­ciális problémákkal, töpren­géssel, útkereséssel — röviden ez jellemzi a Pest megyei Bí­róság KISZ-fiataljainak tevé­kenységét. A bírósági KISZ-szervezet 1957-ben alakult. Az első pil­lanattól kezdve számolniuk kellett a buktatókkal, akadá-1 lyokkal. Nemcsak a tapaszta­lathiány, a „kitaposatlan út” okozta ezt. A fiatalok nagy ré­sze egész nap tárgyalóterem­ben van, s ha nem ott, akkor különböző megbeszéléseken. A KISZ-tagság összetétele igen változatos — bírók, fogalma­zók, adminisztrátorok lénye­ges korkülönbséggel és érdek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents