Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

1963. MÁRCIUS 16, SZOMBAT ttST JfEGVEi é^Círhm Megnyílót Iák a fásítási hónapot Az idei fásítási hónapot ünnepélyesen nyitotta meg Miskolcon dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, majd kiosztotta a fásításban legjobb ered­ményt elértek között a ju­talmakat. Akik két és fél év alatt kifizették a gyárat Hasznos és jó tapasztalatok Diósdon Két évvel ezelőtt még 122 perc alatt készült el egy csap­ágy a Diósdi Csapágygyárban, ma 21 perc alatt. Eredetileg évi 800 ezer darabos kapaci­tással tervezték a gyárat, ma kétmillió 200 ezer darab gyár­tására képes. Prizmákban 14 000 vagon vetőburgonya Négy hazai és három külföldi burgonyafajta vizsgázik az idén nagyüzemi termesztésben ! a prizma át ne melegedjék, \ meg ne induljon a csírázás. I A hazai nemesítésű, új faj- ! ták közül az idén „vizsgá- I zik” először országos nagy- j üzemi termesztésben o so- j mogyi kifli, a somogyi ko- I rai, a somogyi sárga, vala­mint a mindenes. A külföl­diek közül az amsei, a pier- re voisnek, továbbá a régi magyar ella fajtának megfe­lelő minőséget adó lengyel epoka. (MTI) KILENCVENÖTEZER TÉRÍTÉS NÉLKÜLI VÉRADÓ A Magyar Vöröskereszt or­szágos vezetősége pénteki ülésén megvitatta a mozga­lom 1962. évi munkáját, eredményeit. A vita során az a vélemény alakult ki, hogy a Vöröskereszt az ál­lami és a tanácsi egészség- ügyi szervek jelentős társa­dalmi bázisává vált. Az el­múlt évben 124 ezer olyan donor jelentkezett, aki még egyszer sem adott vért. Kö­zülük 95 ezren térítés nél­kül nyújtottak segítséget be­teg embertársaiknak. — A 2-es és 3-as cement- vonal technológiai berende­zéseit szállítja a vasút a DCM pályaudvarára. Mint ismeretes, az első részleg még ebben a hónapban meg­kezdi munkáját, s 1963-ban az egész mű termelni kezd. — Fióküzemet nyit Tisza- kécskén a Nagykőrösi Kon­zervgyár. Mint ismeretes, alapanyagkészítő, feldolgozó üzemeket létesítenek több községben. A megtisztított és hordóba zárt árut szállít­ják a konzervgyárba. A néhány adat kézzelfogha­tóan érzékelteti nem egészen egy évtized eredményeit. Érde­mes a számok mögé pillanta­ni, mert másutt is hasznos le­het a sok-sok jó tapasztalat. Igaz, közbevethetik: tiszta profilú gyár, amelynek tapasz­talatai nem általánosíthatók. A tiszta profil azonban nem is olyan tiszta, mint azt az első pillanatban hinnénk. Sok­fajta, egészen kis szériájú csapágyat gyártanak itt. Ta­valy öt új, eddig még nem gyártott csapágytípus széria- gyártását kezdték el és 14 régebbi típus gyártását kor­szerűsítették. Nem azért, mert így tetszett a gyár veze­tőinek. Az élet diktálta, mert a piac, a hazai és a kül­földi egyaránt, a választék bő­vítését, a minőség szakadatlan javítását, s eközben a gyártási költségek állandó csökkentését követeli. Ezek a követelmé­nyek azonban nemcsak a diós­éi gyártmányokkal szemben léteznek, hanem mindenütt ér­vényesek. S akik az iparral foglalkoznak, azt is tudják, hogy a gyártmánytípusok és a pontosság növelésé nem csök­kenti az önköltséget. Diósdon sem tudnak hasz­not, helyesebben közvetlen, a gyár mérlegében jelentkező hasznot kimutatni. Ellenben az export mennyisége — ép­pen a gyártás fejlesztése kö­vetkeztében — nagy mérték­ben megnőtt. Tavaly a gyár­tott mennyiségnek .31 százalé­kát vitték külföldre, az idén pedig 53 százalékos arányban exportálnak. Tehát, ha a gyár­ban nem is származott köz­vetlen haszon, a népgazda­ság mégis sokat nyert a több­letexport révén. Az ilyen j szemléletet kellene mindenütt meghonosítani. Az eddig elmondottak ter­mészetesen nem azt jelentik, hogy a Diósdi Csapágygyárban egyáltalán nincs olyan nyere­ség, ami után nyereségrészese­dés is jár. Van ilyen és nem is kevés. Ez azonban a műsza­ki és a technológiai fejlesztés­ből és a munka jobb, tökéletesebb szervezéséből ered. Tavaly például hatmillió 400 ezer forint haszon származott a műszaki fejlesztésből, ösz­marcius 30-ig leszállított áron VÁSÁROLHAT SOK SZÉPIRODALMI, IFJÚSÁGI, MEZŐGAZDASÁGI VALAMINT EGYÉB SZAKKÖNYVEKET A FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETEK JÁRÁSI KÖNYVESBOLTJAIBAN! szesen 107 ezer normaórát ta­karítottak meg, s ez a szám még többet mond, ha azt is hozzátesszük, hogy a 107 ezer normaóra a gyár teljes norma­óra szükségletének 14 százalé­ka. Azt is el kell még mon­dani, hogy a gyár műszaki fej­lesztése 95 százalékban tá­masztotta alá az önköltség­csökkentési tervet. Nem kell felsorolni a gyár korábbi eredményeit. Talán elég, ha még annyit teszünk hozzá az elmondottakhoz, hogy a Diósdi Csapágygyár az általa produkált haszonból két év és négy hónap alatt kifi­zette a gyár létesítésére for­dított összeget a népgazdaság­nak. A minőség javításáról is ér­demes szólni. Ha tőkés fejjel gondolkodnánk, azt is mond­hatnánk: a Diósdi Csapágy­gyár saját maga alatt vágja a fát. Mi mást lehetne monda­ni azok után, hogy az elmúlt pár év alatt ötven százalékkal növelték a gyártott csapágyak élettartamát. Ezek szerint minden megrendelő sokkal ké­sőbb jelentkezik ismét Diós­don. mintha tetszetősebb, de ■kevésbé tartós csapágyakat kapna. A mi törekvéseink azonban ^merőben más irányú­ak. Mi úgy fejlesztjük gyárt­mányainkat, hogy azok minél jobban megfeleljenek a cél­nak és minél tovább tartsa­nak. Diósdon és még sóik he­lyütt ezt a fontos elvet vall­ják, de akadnak olyan üze­mek. amelyek e tekintetben is tanulhatnak a díósddaktól. A minőség javításának is megvan a haszna. Eldicseked- hetünk azzal, hogy a baráti szocialista országok sok olyan különleges pontosságú csap­ágyat rendelnek a Diósdi Csapágy gyárban. amelynek normál változatát saját maguk is gyártják. S ha már a mi­nőségiről beszélünk, nem ér­dektelen azt is elmondani, hogy az .elmúlt kéjt évben a korábbinak egyharmadára csökkent a selejt. Azt mondtuk, hogy a vázolt kitűnő eredmények csaknem teljes egészében a műszaki fejlesztésből származnak. Erről a fontos munkáról is szükséges szót ej­teni, hisz ilyen tapasztalataik­ból js sok helyütt tanulhatnak. öt évvel ezelőtt a Diósdi Csapágygyár gépparkjának 89 százaléka univerzális gépekből' állt. Ma viszont 70 százalékban félautomata és automata cél- gépekkel termelnek. Külön el­ismerést érdemelnek azért, mert a félautomatákat és automatákat, két-három gép­típus kivételével maguk, a gyárban fejlesztették ki és ké- 1 szítették el. Az idén tovább folytatják ezt a munkát és ennek révén 1963-ban további 43 ezer nor­maóra megtakarítását terve­zik. Ebben az évben összesen 86 ezer normaórát kell megta­karítani, amelynek, mint ez az előbbi számból látható, ponto­san a felét fedezik a további j műszaki fejlesztéssel, a töb- i bit pedig a gyártási technoló- 1 giák tökéletesítésével érik el. Súlyos milliók születési kö­rülményeiről számoltunk be itt dióhéjban. Amit elmond­tunk, valóban csak vázlatát adja annak a szívós munká­nak, amit ebben a gyárban műszakiak és fizikai dolgozók végeznek azért, hogy minél többel járulhassanak hozzá a népgazdaság gyarapításához. A munkának ezt a módját népgazdasági szemléletből fa­kadónak szoktuk nevezni íme, így fest ez egyetlen gyárban. Azért írtunk róla, hogy ez a hasznos törekvés minél szé­lesebb körben leljen egyre in­kább otthonra. Farkas István Eitßtj hu lesei — hét hér ties Szerda este Cegléden le­vágta a vonat egy tizenhá­rom éves gyerek lábát. Bent a városban, a Kossuth Fe­renc utcában történt az eset. Csendes Gyuri nyolcadikos kisdiákról van szó. Akkor este, az iskolából jövet a ba­rátjához akart elszaladni, ügy fél hétre járt az idő, már besötétedett. A fiú a járdán, a Hantházára vivő vasúti sínek mentén haladt. A vágányon egy mozdony két tartálykocsit tolatott las­san a vasútállomás felé. Gyuri éppen a szerelvény előtt szaladt a sínekre. Meg­botlott és elesett. Felugrani már nem volt ideje. A kere­kek átgördültek egyik lábán, s a vonat ment tovább. Majd csak egy kilométerrel odébb állt meg. Ott, ahol úgyis megállt volna. A szerencsét­lenséget senki nem látta, nem hallotta. A gyerek vég­ső erejével kimászott a sinek közül és hangos szóval se­gítségért rimánkodott. Vala­ki meghallotta a segélykiál­tásokat. Nem egészen félszáz méterre volt a balesettől. Azonnal keresni kezdte a bajbakerült fiút. De csak nagy keservesen talált rá, olyan sötét volt... A hivatalos vizsgálat — a* eddigiek szerint — a balese­tért egyedül a gyereket talál­ta felelősnek. A fiú felelősségét nem akarjuk vitatni. De azért, a balesetelhárítási mozgalom jegyében, volna két kérdér síink azokhoz, akiket illet. 1. Hogy a csodába lehet to­latni egy város utcáján úgy, hogy a mozdonyvezető — az előtte levő tartályoktól — nem látja a pályát, az első tartály elejére kiállított bak- ter pedig azt sem veszi ész­re, hogy elütöttek valakit? 2. Milyen sötét lehet abban az utcában, ahol a szeren­csétlenül járt áldozatot alig lehet megtalálni? (-iron) IGEN IS, NEM IS Éveikig a Kemény fémipari Vállalat főtechnológusaként dolgozott Faur Mihály. A múlt év közepén más megbí­zatást kapott és a Maglódi Gépgyár élére került, igaz­gatónak. Ö is, mint a vállalat többi vezetőállású dolgozója 1962- ben megkapta prémiumíc*l- adatát a vállalat igazgató­jától. Miután elkerült a Ke- ményfémiipari Vállalattól, rendezte dolgait.. Átadta munkakörét, s természetesen a kapott prémiumfeladatok teljesítési helyzetét is igye­kezett megállapíttatni. Három pontból állt a IT. negyedévre kiadott pré­miumfeladat. Ennek első két pontját igazolták az arra ki­jelölt illetékesek, de amikor érvényesíteni akarta járan­dóságát, bonyodalmak tá­madtak. Többen foglalkoztak már az üggyel és megbeszélés is történt e tárgyban a válla­lat igazgatójánál, s végül is ő dönt. miként, milyen mér­tékben honorálja az elvég­zett munkát. Nem is magáról az ügyről akarunk itt szólni, hanem ar­ról, hogy az azzal összefüg­gő iratok között ugyanazon embertől kétféle értékelést találtunk. Faur Mihály prémiumfel­adatának második pontját Szlavecz László terrneiési osztályvezetőnek kellett iga­zolnia. Ez meg' is történt.’ Csakhogy 1962. VI. 30-i dá­tummal saját kezével a kö­vetkező szöveget írta az eredéti prémiumfeladat pa­pírjára: „Az olajszivattyú fogaskerék kivételével tel­jesítve, mely a kísérleti osz­tályé”. Ugyanebben a tárgyban Szlavecz László szeptember 3-i dátummal a munkaügyi osztály részére készített fel­jegyzést. Ebben már a ko­rábban igazolt második pont teljesítéséről a következő szavakkal summázza vélemé­nyét: „Ezen pont összefog­lalva: Nincs teljesítve”. Nyilvánvaló, hogy a két > bejegyzés közül valamelyik I valótlan. Bármelyik is az,! annyi bizonyos, hogy egyi ember, aki az év közepetá­ján elment a vállalattól,- vagy teljesítette prémium­feladatát, vagy nem. Erről pedig az igazolásra kijelölt személynek biztosat kell tudnia, tehát igazolásának is meg kell egyeznie a té­nyekkel akár VI. hó 30-an,: akár IX. hó 3-án írja is la azt. Ha nem így történt, an- j nak oka van. S ezt jó lenne* tudni;.. F. I. 35 ezer új szakmunkás a mezőgazdasági üzemekben Március közepén országszer­te megkezdődtek a felnőtt me­zőgazdasági dolgozok szak­munkásvizsgái. A mezőgazdasági termelés szakosítása, belterjes kultúrái­nak fejlődése, a gépesítés és a kemizálás térhódítása szüksé­gessé teszi, hogy bizonyos idő múlva a felnőtt fizikai dolgo­zóknak mintegy 25—30 száza­léka rendelkezzék a szakmun­kás-színvonalnak megfelelő, összefüggő, rendszerezett is­meretekkel a termelés vaia­10 kh. dohánytermelésre kertészt keresünk Lakás biztosítva Jelentkezés: Cegléd, TÁNCSICS MGTSZ Cegléd (Budai úti vasúti megálló) melyik ágazatában. A 350 000 —400 000 szakmunkás kiképzé­sében a mezőgazdaság az idén teszi meg az első nagy lépést: a tavaszi hónapokban mintegy 35 000-en kapnak szakmunkás­bizonyítványt. A 2200 szakmunkásképző­tanfolyam 57 000 hallgatója közül 15 000 lép most a vizsga- bizottság elé, hogy számot ad­jon a 22 növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti szakma valamelyikében szer­zett tudásáról. Minden minőségben, minden alkalomra, minden színben mindig divatos a kendő Tisztaselyem 112,— Ft Nylon 92,------- 132,— Ft-íg M uszlin 80,— Ft Minden eddiginél nagyobb szabású "burgonya vetőgumó akciót szervezett a Földmű­velésügyi Minisztérium. Az ősz folyamán 12 000 vagon­nal már kiszállítottak a ter­melőszövetkezetekbe és ál­lami gazdaságokba, most a következő hetekben to­vábbi 2000 vagon vetőgu­mót kapnak a termelő üzemek a régi, lerom­lott vagy gyenge termő- képességű fajták kicseré­lésére. Az akció méreteire jellemző, hogy az eddigieket több mint háromszorosan múlja felül. A szokatlanul hagy meny- nyisógű vetőgumót már no­vember elején vagy közepén elvermelték, részint a szaporí­tó gazdaságokban, részint — am( a Lengyelországból és a Német Demokratikus Köz­társaságból behozott fajtákat illeti — a felhasználó üzemek­ben. Sok helyütt vermelés- kor nem volt elég' száraz a burgonya vagy beázott a takarásra használt szalma, s ezért a nagy fagyok idején, különösen, a prizmák északi Oldalán és a takarás szélein, megfagyott a burgonya. A fa­gyott gumók most a beköszön­tött tavaszias, meleg időben gyorsan.bomlanak,, a széicsor- gó leviik alkalmas táptalajt nyújt a különböző rothasztó gombák elszaporodásához. Tehát mindenütt sürgősen ki kell bontani a prizmákat, s ha romlásveszély van, azonnal át kell válogatni az egész készletet. Fontos, hogy az épen ma­radt gumókat — elkülönítve — újból letakarják száraz szalmával és földréteggel, egyrészt, hogy az esetleges éjszakai fagyok újabb kárt ne okozzanak, másrészt, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents