Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VII. ÉVFOLYAM, 63. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 18, SZOMBAT A „fekete képűek“ harca F ranciaor szágban Franciaország legutóbbi moz­galmas esztendeiben világ­szerte ismertté vált a „fekete lábú” kifejezés: a francia népnyelv az Algériában élő európaiakat nevezte így. Azon az alapon, hogy a gyarmato­sítók szülei, nagyszülei még mezítláb jutottak el Algé­riába, mielőtt egy-két évti­zed alatt meg nem szedték ott miagukat. Ezekben a napokban a „fe­kete képűek” francia kife­jezéssel ismerkedik meg a vi­lág. Bányászokról van szó, akiknek arcát a szénpor fes­ti feketére. Bányászokról van szó, akiknek szakmáját, éle­tét, jövőjét halálos veszély fenyegeti. Bányászokról, akik a „fekete lábúakkal” ellen­tétben sohasem gazdagod­hatnak meg, bérükből nyo­morúságosán élhetnék csu­pán. Harmadik hetébe lépett a március 1-én elkezdődött nagy bányászsztrájk Fran­ciaországban. A lotharingiai, a Nord megyei s a többi szén- medence dolgozói dacoltak De Gaulle kormányának ka­tonai behívó parancsával is, bármennyire is „katonák­nak” nyilvánította őket a miniszteri rendelet, megtagad­ták az engedelmességet és nem szálltak le az aknákba. Hiába várt rájuk papíron a börtönbüntetés, a bányászok egysége nagyobb erőnek bi­zonyult a kormány hatalmá­nál: De Gaulle elvégre nem csukathatott le egyszerre 200 000 bányászt, az ellenük kirendelt rohamrendőrök szá­zadainak is fittyet hányva, a bányászok két teljes héten át folytatták a sztrájkot. S mozgalmuk tovább is tart, ki is terebélyesedik: vasuta­sok és gázgyári munkások, pedagógusok és a villany- gyárak dolgozói is csatlakoz­tak hozzá. Egyszerre támo­gatják a sztrájkoló bányá­szokat és harcolnak a maguk bérköveteléseiért. Mit követelnek a sztrájkoló bányászok? Természetesen béremelést is (mert fizetésük elmaradt a magániparban foglalkoztatottak bérei mö­gött), a munkaidő csökkenté­sét is (mivel a magániparban itt és ott ezt már kivívták), de elsősorban jövőjük biz­tosítását. Az Európai Közös Piac elő­futárjának számító Montán Unió (szén- és acélközösség) létrejötte óta az 1945-ben államosított francia szénbá­nyákat lassú halálra ítélte minden reakciós francia kor­mány. A kegyelemdöfést De Gaulle kormánya adná meg: sorozatosan bezárják a bá­nyákat. Miért? A rendszer haszonélvezői, a nagy mo­nopóliumok a szaharai olaju­kat, a lacq-i gázukat és az általuk importált szenet akarják energiaforrásként felhasználni, nem pedig az állami bányák hozamát. A sztrájkoló bányászok harca azért ilyen elszánt, semmitől vissza nem riadó, mert az egész állami szén­bányászat sorsáról, száz- és százezer bányászcsalád éle­téről van szó! A létükben fenyegetett bányászok meg­találták a munkásegység út­ját. A sztrájkolok összetartása és az egész munkásság szoli­daritása láttán De Gaulle és kormánya elöbb-utóbb meg­hátrálni kénytelen. Jellemző, hogy a tábornok-elnök, aki nehéznek látszó politikai helyzetben szívesen jelenik meg a televízió képernyőjén, hogy demagóg kijelentések­kel a maga javára fordítsa az események menetét, ez alka­lommal nem mert a kamerák elé állni. Maga helyett Pom- pidout küldte, aki a televí­zióban csődöt mondott a ma­ga, Rotschild bankházi stílu­sával. A bányászok vélemé­nye ez: „Pompidou a Comédie Francaise-be való!” — így nyilatkozott egy szocialista vezető. A szerdai minisztertanácsi ülésen sem tudott mit ki­agyalni De Gaulle agy­trösztje, miközben a Párizs ellen vonult lotharingiai bá­nyászok ezrei a főváros ut­cáin tüntettek. Minden jel arra vall, hogy a kormány­nak le keU ülnie a tárgyaló- asztalhoz a harmadik hete hősiesen harcoló bányászok hivatott képviselőivel. S ha fele annyi összeget szán az államháztartásban a bányá­szok, a „fekete képűek” jogos követeléseinek kielégítésére, tnint amennyivel a hazatele­pült ultrákat, a „fekete lá- búaikat” segítette, a 'bányá­szok harca már nem volt hiábavaló. Pálfi József Sst'ilBéiús éjjel-nappal A jelentések, a televíziós felvételek és fényképek, a legfrissebb híradások tájé­koztatnak arról, hogyan vo­nul le a sok téli csapadék, s hogyan védekezik az ember. A nagy küzdelem közben az sem aprócska kérdés, nem feledkeznek-e meg az ellátás­ról, illetve célhoz jutnak-e egyáltalán a szállító gépko­csik. — Éjjel-nappal járjuk az utakat. Mindenhová elme­gyünk, ha csak rendkívüli akadály nem állja utunkat. De így sincsen baj, mert a veszélyeztetett területeket már jó előre bőséges kész­lettel láttuk el. Lányi Gábor a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei Fűszer­es Édességkereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi főnöke tá­jékoztat arról, hogy az el­látással sehol sincs baj. — A vízjárás kárt nem okozott? — A váci raktárunkat ost­romolta meg a hét elején. Itt gyorsan át kellett rakodnunk, de saját szivattyúnk, s a tűz­oltók segítségével, viszony­lag hamar megszabadultunk a víztől. — A rendszeres járatok köz­lekednek? — Program szerint. Még ar­ra is lehetőségünk van, hogy a sorozatosan "rossz időjárás miatt elhalasztott szállításokat is pótoljuk. így az ünnepi fel­készülés, a nyolc-tízmillió fo­rintos többletáru jövő hét végéig eljut valamennyi üz­letbe. Annyi bizonyos, hogy mindezt csak úgy tudjuk megvalósítani, hogy a koráb­bi, heti ötnapos szállítás he­lyett most éijel-nanpal ünnep­napon is dolgozunk. (t. gy.) Néhány év múlva tízszeres haszon Nagyarányú „homokszeliditési" munka a nagykátai járásban Pénteken délelőtt beszámol­tak a megyei pártbizottságon szőlő- és gyümölcstelepítési tervük időszerű kérdéseiről a Nagykátai Járási Pártbizott­ság vezetői. Mint már megír­tuk, a megye járásai közül a nagykátaiban telepítik a leg­több szőlőt, s a megyei párt- bizottság is emiatt tűzte tit­kársági ülésének napirendjére a nagykátai járás telepítési munkáinak helyzetét. A mintegy százezer holdas szántóterületű járás területé­nek harminc százaléka homok, s az egy holdra jutó termelési érték az átlagosnál is kisebb ezeken a területeken. Több éves átlagban számítva nem várhatnak többet mint négy­öt mázsa rozsot holdanként a homokos területeken, amelyek termelési értéke évenként alig ezer forint. Ha azonban szőlő­vel ültetik be ezeket a terüle­teket, átlagosan legalább huszon­öt mázsás holdanként! ter­mést várhatnak, amely 10—IS ezer forintos terme­lési értéknek felel meg. A távlati tervek szerint a ho­mokterületek felét telepítik be szőlővel és gyümölcsösökkel, de jelentős a telepítési munka aránya a második ötéves terv időszakában is. A második ötéves tervben 1850 hold szőlőt és 1095 hold gyümölcsöst keli te­lepíteniük a járás ter­melőszövetkezeteinek. A háromezer holdnyi telepíté­si program jelentős részét a közeli években valósítják meg, ami* nagy felelősséget ró a párt és állami vezetőkre csak­úgy. mint a termelőszövetke­zetek vezetőire és tagjaira. Ez a felelősség és feladat még csak fokozódik, mivel a járás termelőszövetkezetei még a tervezettnél is nagyobb telepí­tési munkákat vállaltak. A járás ötéves telepítési tervének első kétéves részle­tét mindössze ötven százalék­ra teljesítették annak idején, ezért a hátralevő munka még nagyobb feladatot jelent. Az első két évre előirányzott há­romszáz hold szőlőből ugyanis 150 holdat, a kilencven holdas gyümölcstelepítési tervből pe­dig mintegy ötven holdat te­lepítettek el idejében. Az el­maradásnak több objektív és szubjektív oka volt, amelyek közül a járási pártbizottság a szaporítóanyag hiányát, a te­lepítési okmányok körüli hu­zavonát, a nehézgépek hiá­nyát, és a sok helyütt tapasz­talható közönyt emelte ki be­számolójában. Mindezek tanulságait figye­lembe véve fogtak hozzá az idei telepítési munkák előké­szítéséhez. A járás tsz-eiben az idén 430 hold szőlőt és 130 hold gyümölcsöst szándé­koznak telepíteni. Az ehhez szükséges talaj­forgatás nagv részét ősszel elvégezték, de maradt még száz hold for­gatni való a tavaszi telepítések alá. A járási operatív bizottság előírta a tsz-eknek és a gép­állomásoknak, hogy ezt a terü­letet legkésőbb április 15-ig meg kell forgatniuk. hogy megfelelően előkészített ta­lajba kerüljenek az ültetvé­nyek. A forgatást megelőzően, je­lentős területen kell elvé­gezni a talajegvengetést. Ennek érdekében megfelelő géneket kell biztosítani, ame­lyek menetiránytervét már­cius 15-ig kellett elkészíte­ni. A forgatások, során ügyelni kell a szélkár, a defláció el­leni védekezésre. Ezzel egy­idejűleg gondoskodni kell a szaporítóanyag előkészítésére is. A telepítési munkákat május 5-ig kell befejezni. Nagy gondot fordítanak a járásban a szerves anyag biz­tosítására is. Számításuk sze­rint valamennyi telepítés alá sikerül holdanként három­száz mázsa szerves anyagot juttatniuk a talajba. Ez a szerves anyag részben istálló- j trágya, részben pedig tőze- ges lápföld lesz. Előirányza­tuk szerint holdanként 2—3 mázsa műtrágyát is kiszór­nak a telepítvények alá. Emellett valamennyi telepí­tést végző tsz figyelmét fel­hívták a zöldtrágyázás elen­gedhetetlen szükségességére. Gondot okoz a szaporító anyag beszerzése a járásban, mert kevés helyi nyersanyag- tartalékuk van. Habár mintegy hetven holdnyi sző­lőiskolára támaszkodhatnak e | téren a járásban, a gond ez- I zel nem kisebbedik, mert i szőlővesszőt más megyéből j kell hozni gyökerezte léshez. \ Ezért az Ultetvényterv Vál­lalat segítségére vannak utalva, amelynek lelkiismere­tességén nem kis mérték­ben múlik a járási telepíté­sek sikere. Akad még gondjuk az erő- és munkagépek bizto­sítása terén is, de bíznak a megyei szervek segítségében. A legutóbbi járási telepítési ankéton is sok szó esett erről. A legtöbb felszólaló azonban arra mutatott rá, hogy elsősorban a járás terme­lőszövetkezeti dolgozóin múlik a siker. Társadalmi üggyé teszik en­nek érdekében a telepítési munkákat, amj nem is lesz túlságosan nehéz, hiszen a te­lepítések sikere a társadalom haszna. (n. i.) APRÓ ANTAL FOGADTA A JUGOSZLÁV NAGYKÖVETET Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese csü­törtökön fogadta Mirko Te- pavacot, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság bu­dapesti nagykövetét, a Mi- jalko Todorovicsnak, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehaj­tó Tanács korelnökének ve­zetésével a közeljövőben hazánkba érkező jugoszláv gazdasági kormányküldöttség látogatásával kapcsolatban. (MTI) * Arad az Ipoly — levonulóban a be! v Ipolytölgyest elvágta a víz a külvilágtól Pénteken a beköszöntött hi­degebb idő, s a védekező munkálatok következménye­ként is a megyében csaknem mindenütt túljutottak a belvíz- és helyi árvízve­szély periódusán. Tovább növekedett azonban az Ipoly vízállása, növelve a pusztító beszélyt. Minderről röviden így számolhatunk be: A ‘dunakeszi tanácsról je­lentik, hogy a mentőosztagok elvonultak, a belvízveszély gyakorlatilag megszűnt. Csali a labdarúgópályán áll na­gyobb mennyiségű víz. Itt, valamint Felső- és Alsógö- dön hozzáfogtak az utak ja­vításához. Dunakeszin kü­lönben hét családot lakoltat- tak ki, s ezek még nem fog­lalhatták el régi otthonu­kat. Gödöllőn megszüntették a járási ügyeletet, belvíz­veszély nincsen. A Szobi Járási Tanács vb- elnöke, Barta Antal már nem tud jó hírre] szolgálni Az Ipoly környékén há­romezer hold áll víz alatt. i Ipolytölgyes, amelyről teg­nap adtunk jelentést, elsza­kadt a külvilágtól, s vala­mennyi háza vízben áll. Az ottani tanácselnök háza az egyetlen hely. amely még lak­ható. s itt ütötte fel főhadi­szállását a különböző javak kimentéséről gondos'-odó ve­zérkar. A felduzzadt folyón négy rocsó érkezett a hely­Segít a honvédség - Emelkedik a Dana vízállása színre. Nógrádból még hár­mat irányítanak ide, hogy a vízzel elöntött házakból ki­mentsék a legfontosabb in­góságokat. a lakosság leg­nagyobb része a hegyoldal­ban, a pinceházakban talált menedéket, s csak mintegy 25—30 család költözött át más községbe. Egy ház fala kidőlt, több veszélyeztetett vályogházat aládúcoltak. Az elöntött község egyetlen ösz- szeköttetése — a vízi járáson kívül — a Vámosmikola felé vezető út. Innen látják el ivóvíz­zel, szódával, hússal, napi élelemmel a lakossá­got. A tegnapi nap folyamán kü­lönben a mentésre indult ka­tonai rohamcsónakok közül a nagy sodrásban az egyik vízi jármű felborult,. Baj nem történt, a katonák gvor- san partra jutottak, száraz ruhát öltöttek. s folytatták a baleset miatt félbeszakadt útjukat. A várható vízállásról ezt jelentik illetékes vízügyi szervek, s a Balassagyarmaton állomásozó szakemberek: További szintemelkedésre kell számítani. Nyolc-tíz órán belül har­minc centiméterrel nő­het a kiöntött Ipoly. Nincs kizárva, hogy az ár­hullám nem vonul le gyor­san, mert a cseh—magyar határon a híd előtt jégdugó keletkezett, s ennek felrob­bantása után nagyobb víz- mennyiség vonul tovább az Ipolyon. Közös megegyezés qjapján magyar katonák vég­zik el a robbantást. Cseh­szlovák területen is igen nagy mennyiségű viz ömlött ki az Ipoly folyóból. A Dunáról szóló jelentések beszámolnak arról, hogy a vízállás jelentősen emel­kedett, ez azonban még nem éri el a veszélyes szintet. A Dunakanyar környékén va­lóságos jéghegyek verődtek össze, s a lefelé vonuló, hely- lve!-közzel házmagasságú he­gyek több. víz alá került kis sziget fáit letarolták. így a zebegényi Halászcsárda előtti kis szigetet is letárolta a jég. A vízügyi hatóságok állan­dóan fieyj’emme! kísérik a folyóvizek, belvizek jég- és 1 vízszintalakulását. Koszorúzási ünnepségek a fővárosban az 1848-as magyar szabadságharc évfordulóján Az 1848-as magyar szabadságharcosok budapesti emlék­műveinél péntek délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek. A Múzeumkertben Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet, majd megko­szorúzták a múzeum lépcsőjénél elhelyezett emléktáblát. A Parlament előtti téren a nemzetiszínű és vörös zászlók­kal díszített Kossuth-szobomál a Hazafias Népfront koszorú­ját Szatmári Nagy Imre, a Népfront Országos Tanácsának tit­kára és Bátkai Pál, a Hazafias Népfront osztályvezetője, a Kommunista Ifjúsági Szövetség koszorúját Várnai Ferenc, a K7SZ Központi Bizottságának titkára és Mikié János, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője helyezte el. A Petőfi-szobomál a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak nevében Szabó Pál Kossuth-díjas író, a Népfront alelnöke es Hajduska István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője, a KISZ Központi Bizottságának tagja és Ku- rucz György, a budapesti KISZ-bizottság titkára 'koszorúzott. A Bem-szobomál rendezett ünnepségen a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága nevében dr. Kovács Máté, a buda­pesti Népfront Bizottság elnökhelyettese és Dóra János, a bu­dapesti Hazafias Népfront titkára, a budapesti KlSZ-bizott- ság nevében Szabó István, a II. kerületi KISZ-bizottság tit­kára és Borovitz Tamás, a KISZ budapesti bizottságának osz­tályvezetője koszorúzott. Az ünnepségek mindenütt a himnusz hangjaival értek véget. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents