Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

A PfS T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIAD Á 5 A

V. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1963. MÁRCIUS 15, PÉNTEK

3C

K

a

ti

i

1c

a

A NÉPSPORT keddi számában meglepetve olvastuk a szerdai sportműsor ismertetésében: Vecsés —Ferencváros (Vecsés 15.30). Ugyanakkor a községben egyetlenegy plalcát sem hirdette az eseményt. Szerdán azután mindenre fény derült: a mérkőzés elmaradt. A Nép|

sport keddi hírének azonban nagyon sokan beugrottak. s a nagy sárban kimerészkedtek a pályára. Nem tudjuk, hogy ki a felelős a Népsportban megjelent hamis hírért, de április elseje, úgy véljük, még mesz- sze van! Egyébként, ha már itt tartunk, megemlíthetjük, hogy a vecsési pálya jó állapotban van, s ha az idő nem romlik a következő napokban, kiváló talajon folytatódhatnak tovább a bajnoki előkészületek. S még egy vecsési labdarúgóhír: Úgy hírlik, hogy a nagy érdeklődést keltő „Krausz- ügy” megoldást nyert. A kiváló csatár, a hírek szerint, nem tér vissza Vecsés- re, hanem a BVSC színeit fogja viselni.

sz. a.

MA:

— mérlegzáró közgyűlést tart a Gyömrői Építőipari Szövetkezet;

— koszorúzással egybekötött emlékest kereté- j ben ünnepük a gyömrői j KISZ- és úttörőszervezetek a szabadságharc 115. évfordulóját.

HOLNAP:

— méfldgzáró közgyűlést tart a Gyömrői Szabó és a Pilisi Ruházati Ktsz;

— bált rendeznek a mo- j

nori kisiparosok a Viga- | dóban és a gyömrői

KlSZ-isták az ifjúsági

otthonban.

— A mendei csemetekert!

munkásokat keres felvételre.

— A megyei egyéni sakk- bajnokság hetedik forduló- | jában a vecsési Molnár Mátyás izgalommentes játsz- ! mában biztosan nyert a jelenleg utolsó helyen álló Hámori ellen, s ezzel meg- j tartotta (helyét az élcsoport- man. A bajnokságban továbbra is Naschitz (Pilisi Bányász) vezet. Molnár a 2—4. helyen áll. Lapzártakor érkezett: Molnár legyőzte a váci Szlivát és ezzel átvet- j te a vezetést.

— Rádió- és televíziójavító részleget nyit a járási javító és szolgáltató ktsz Mono- ron a gimnáziummal szemben. Az épület belső szerelési munkálatai megkezdődtek.

— Folyik a burgonyaprizmák bontása a monori Uj Élet Tsz-ben. Naponta mintegy 600 zsákkal szednek fel.

MAI MŰSOR

Mozik

Monor: Emlékek éjszakája. Vecsés: Szórakozott professzor (széles).

TIT-előadások

Gyömrő (17 óra). Építőipari Szövetkezet sorozata: Helyi építőanyagok felhasználása az építőiparban. Előadó: Bede László.

(18 óra. művelődési ház). Amit érdemes tudni: Hogyan leplezik le a bűnözőket? Előadó: Kohutli József.

(14 óra 30. mozi). Ifjúsági filméi őadás-sorozait: Gülbaba rózsái. Film: Gábor diá.k. Előadó: dr, Boksay Zoltánná.

Monor (19 óra. művelődési ott- hoji). Mit érdemes tudni: Háztartás. kisgépek kezelése, javítása. Előadó: Burján Lajos.

Nyáregyháza (19 óra. művelődési otthon). Szövetkezeti téli esték: Mai magyar irodalom. Előadó: Kovács Béláné.

Üllő (19 óra. művelődési otthon). Bejáró dolgozók sorozata: Az asztalterítés művészete. Előadó: Kiss Istvánná.

Vecsés (18 óra, művelődési otolion). KISZ ifjúsági akadémia: \ párt a nép győzelmeinek kovácsa. Előadó: Szaiai István.

ELLESETT PILLANAT

a monori vásártéri óvoda jelmezbáljáról. Pető Erzsiké és Lee Karcsiba „fellépés” közben

(SZÖVFOTO, Szedi Magdolna felvétele)

Zárszámadó közgyűlés Gyomron

A tagság túlnyomó része megjelent szerdán a gyömrői Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlésén, valamint számos vendég is, köztük Kites Gyu- láné vb-eínök és Bódis János, a járási pártbizottság munkatársa.

A közgyűlésen Tóth László elnökölt. Elsőnek Hayth Ferenc elnök emelkedett szólásra. Beszámolója sok kérdést érintett. Elmondotta azt, hogy egy éve rendkívül nehéz körülmények közöt vette át a tsz vezetését, több mint másfél millió mérleghiánnyal és teljesen „leégett” állapotban. Először a tagság bizalmát kellett visszanyerni, munkakedvet csinálni és megteremteni a gazdálkodás alapjait.

Az aszályos időjárás csak nehezítette a dolgokat. Ennek ellenére soha ilyen jó vagyoni helyzete és ilyen jó indulási alapja a tsz-nek nem volt, mint ma, az Őszi vetések teljes egészében el lettek végezve és jól átteleltek. A tsz-nek kellő szerves- és műtrágyakészlete van. A kertészetnél biztató az indulás.

Az elnök hangsúlyozta, hogy

a tagság többsége szorgalmasan dolgozott egész éven át,

különösen dicséretre méltó a Farkas-család, Tóth Józsefné, Klein István, Kovácsné, Varga István, a tövesi dolgozók és mások munkája. Nem az ő áldozatkész munkájukon múlott, hogy még mindig nagyon rosszul áll a tsz, mérleghiány van, és az egy munkaegységre eső érték csak 17 forint 34 fillér. Egy családra eső átlagos jövedelem 5992 forint, ami viszont jobb, mint néhány nem mérleghiányos tsz-é járásunkban. Hayth Ferenc keserűen jegyezte meg, hogy a

vezetőség több tagja nem végez olyan munkát, mint kellene.

A számszaki beszámolót György Károly főkönyvelő terjesztette elő. Statisztikai adatokkal illusztrálta a tsz j vagyoni, gazdasági helyzetét, J mely a jövőre vonatkozóan j kedvező a mérleghiány kigaz- j dálkodása mellett is.

Katóra Mihály elvtárs, az ellenőrző bizottság beszámolóját mondotta el. A beszámoló nem sok konkrét adatot tartalmazott. Az ellenőrző bizottság bizony gyengén töltötte be feladatát.

A közgyűlésen a tagság nagy része megértette azt, hogy

az elmúlt esztendők rossz

m tálkáját ezekben az

évekbe« kell kigazdálkodni,

voltak azonban sokan, akik elégedetlenek voltak a beszámolókkal.

A vitában felszólalt Nagy Sándor, aki a gazdálkodás jobb megszervezésével, né- j hány vezető rossz munkájával foglalkozott. Varga István és Prekli Mihály a jövedelemelosztásról beszélt. Pál Dénesné a vezetőség munkáját bírálta.

Bódis János elvtárs, a párt- bizottság munkatársa, jó ismerője a tsz-nek. Felszólalásában méltatta Hayth Ferenc áldozatos munkáját. Sürgette, hogy a tsz dolgozzon ki új jő- \ vedelemelosztási formát, különösen a fogatosoknál és az ál- j lattenyésztőknél. Az ellenőrző bizottságot sürgette, hogy ellenőrizze a munkaegység számszerű értékelését. Felhívta a tagságot arra, hogy ebben j az évben minél több csalódta- j got vonjanak be a munkába, csak úgy biztosítható a jó eredmény.

Bognár Miklós

A párt- és tömegszervezeti élet híreiből

A gyömrői Petőfi Tsz párt- szervezete március 12-i taggyűlésén idős Ádámka János elvtársat választotta titkárává. Néhány nappal korábban a gyömrői területi MSZMP-alapszer vezet Rad- ványi Barna elvtársat választotta meg titkárává. A községi KISZ-szervezetek csúcs- ! vezetőségének titkára Ka- kucska József elvtárs lett.

*

Az időszerű tavaszi munkák megtárgyalásával és az 1963. évi mezőgazdasági munkaverseny beindításával kap- ! csolafosan aktívaértekezletet

A Monori Állami Gazdaság

ii'/.ointali belépésre

keres kötőácsokat, faipari gépírni likasokat, parkét takészítő, betonelőregyár.ó szakmunkásokat, kőműveseket, vízvezetékszerelőt és segédmunkásokat

Teljesítménybérezés. Munkásszálló van Jelentkezés:

Állami Gazdaság fatelepe Monor, telefon: 80.

tart a járási pártbizottság március 20-án, szerdán.

■k

A tömegek körében végzett politikai munka tapasztalatairól jelentést készít a járási pártbizottság agitprop. osztálya, amelyet március 19-én vb-ülésen, március 30-án pedig pártbizottsági ülésen tárgyalnak meg.

— Az üllői művelődési otthon társadalmi bizottsága rendszeresen foglalkozik a község kulturális életének fejlesztésével. A tánckart j már megalakították, az 50 í éves múltra visszatekintő énekkar újjászervezése most | folyik. A színjátszók Mó-! ricz Zsigmond Sári bírójának előadására készülnek. ,

— Gengeliczki Istvánt (Nyáregyháza, Diófasor 117.) a szabálysértési hatóság 300 forintra bírságolta iparengc- j dély nélküli bérfuvarozásért.

— Uj irodahelyiségeket építenek a FÜSZÉRT monori telepén 200 ezer forint értékben.

A MI MÁRCIUSAINK

0 /

írták : Gecsényi Lajos, Ortutay András, Újlaki Péter

E kis összeállítás célja bemutatni járásunk egy-egy községének múltjából néhány epizódot. Címe híven fejezi ki a cikkek lényegét. Valóban a mi márciusaink voltak ezek.

1848, 1919, 1945. Ezek a márciusok megmutatják, hogyan álltak helyt az idők viharában szülőföldünk lakói.

1818

Mái- 1847 őszén suttogó hírek keltek szárnyra a Cserhát dombjainak apró falvaiban. Valami változás szelét érezték az emberek. Nem véletlenül volt ez így, hiszen földesuraik házából sok minden szivárgott ki közéjük. Ezek a földesurak: Patay József, Fáy András Gombán; Szentkirályi Móric, a Sápon birtokos Török Gábor sógora, a megyei, illetve az országos haladó köznemesi párt vezető alakjai.

1848 tavasza meghozta a megérzett változást. Március 15 és az utána következő napok eseményei nem maradtak hatás nélkül a falvak lakóira. Március 24-én írja Patay József barátjának, Szemere Pálnak Pécelre: „Nem tudom, hogy miért, de a gombai jobbágyim igen-igen mozgolódnak. Mint tudomásra hozták, titkon gyűléseket tartanak és valamin szövetkeznek, írtam Szüassy bátyámnak (ti. a szolgabírónak) nézzen utá- nok és különösen Kerekes Mártont figyelmezze, aki a múlt napokban Pesten járt.” Arról, hogy ez a mozgolódás milyen jellegű volt, egy április 11-i főszolgabírói jelentés számol be. „Maglódon, Péte- rin, Gombán forrásban van még mindég a nép. Rendes foglalkozásaikat megszüntették. Gombán az elöljáró tudta nélkül gyűlések és tanácskozások tartatnak. Ezeken állítólag egyesek azt állítják: tudják, hogy mikor jón el a földosztás ideje.” Ezek a források kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a márciusi pesti események nem maradtak nyom nélkül a környék népében. A nép érezte, hogy valami új történt, ami megcsillantja előtte az évszázados igából való szabadulást. Különösen a föld volt az, amely iránt régi-rési vágyat érzett, s amely csak kis híján 100 év múlva jutott a birtokába. A forradalmat vezető liberális köznemesség, mihelyt a saját céljain túl mutató kezdeményezést látott, keményen lecsapott. Erre a sorsra jutott a gombai mozgalom is. melynek elfojtásáról, a buj- togatók elfogásáról az alispán június 6-i jelentése tájékoztat.

Mindezek ellenére egy év múltán, 1849 márciusának végén a környék parasztsága megmutatta, hogy hazájának védelmében kész harcba szállni a betolakodó ellenséggel. Tahy Antal úri földbirtokos írja: ..Parasztjaink úgy szöknek, ahogy a honvédsereg közeleg. Lassan már negyvenre emelkedik a honvédekké lettek száma.” Hasonló értelemben. írt Rakovszkv József, Sáp egyik földbirtokosa is.

tó — szerkesztőjének. Süveges Józsefnek kétszínű ellenforradalmi magatartása ellenére is — a proletárdiktatúra igazságának hű hirdetője lett.

A hosszú háború után a proletárdiktatúra egy súlyos gazdasági helyzetben levő országban teremtődött meg. A háború utáni élelmiszerhiány különösen a fővárosban és annak környékén volt érezhető. Március 26-án Monoron átszervezek a közellátási ügyosztályt, melynek fő feladata az élelmiszercikkek és háztartási cikkek hiányának valamelyes enyhítése, s e ciklcek helyes elosztása. Munkájának eredményességét jelezte, hogy néhány napon belül a lakosság cukor fejadagja az eddiginél negned kilóval magasabbra emelkedett. Ezenkívül lisztet, kávét, mosó- és nátronszappant osztottak.

Március végén a direktórium fö feladatának tekintette a normális élet biztosítását és az április eleji tanácsválasztások előkészítését. Ez a választás, amely a márciusban elinduló események egyenes folytatása volt, április 6— 7-én zajlott le. Az előkészítésben a direktóriumon kívül az SZDP és a Földmíves Szövetség helyi szervezetei vettek részt. A választásokon Monor népe hitet tett a proletárdiktatúra mellett. Az újonnan megválasztott községi tanács Pattermann Dezsőt delegálta a járási bizottságba. A község vezető tisztségeit Magócsi Károly, Erős András, Figur István, Babinszki András és Horváth Mihály elvtársak foglalták el. Megbízottakat küldtek ki a járásbírósághoz a munkásügyi kérdések megvitatására. Ezek: Zsarnai Illés. Nórák József, Kécskei István, Nagy Imre, K. Burján Sándor és Kecskeméti László voltak.' Ugyanezen a napon alakult meg a Forradalmi Törvényszék, amelynek elnöke Szent- iványi Ede. vádbiztosa Bossá- nyi Kálmán — a későbbi járási népbiztos — tagjai Gro- hovszki Ede és Csendes Pál. jegyzője pedig Sztankó Sándor lett.

Március utolsó hetében élénk agitációs-propaganda és kulturális felvilágosító munka indult meg a párt vezetével. Ez különösen a sajtóban megjelent elméleti cikkek és a Népházban tartott előadások útján nyilvánult meg. Nádai Albert párttitkár „A termelő szövetkezetről” címmel írt cikket a Közérdek-ben. Ebben kifejtette a kollektív gazdálkodás szükségességét. Rámutatott, hogy ez az egyetlen út, amelyen cl városi munkásság ellátását és a mezőgazdaság fejlődését biztosítani lehet. Ugmncsak ő írt cikket a proletárdiktatúráról.

«

1919

A március 21-t pesti események után hamarosan megmozdult a főváros környékének népe is.

Később, a Tanácsköztársaság bukása után, némi rezignáció- val hangjában, állapította meg a Közérdek című monori lap vezércikke, hogy „Monor városának bejáró munkássága a pesti szennytől fertőződött meg”. Ez nem csodálható — írta — hiszen naponta rengeteg munkás jár a fővárosba.

A monoriak már október végén kinyilvánították forradalmi érzéseiket. Október 31-én elűzték gyűlölt főjegyzőjüket és rokonszcnv>üket nyilvánították Károlyi Mihály kormánya iránt. 1919 márciusa Monor on is döntő változásokat hozott. Már március 21-én megalakul az állandó munkástanács, amely a járás és a község vezetésébe három-három tagú direktóriumot választ. Az előbbi tagjai Pattermann Dezső. Singer Jakab, Nagy József, az utóbbié Magöcsi Károly, Beklcer Imre és H. Kovács István lettek. Hivatalaikat március 25-én vették át. Ugyancsak a március 2-1-i ülésen a. munkástanács a sajtó irányítását egy háromtagú bizottság kezébe tette le. E sajMárcius 28-án Huppert Leó „Az emberi társadalom keletkezéséről” címmel tartott előadást. A sportkörben is újra megindult a* élet, a sportköri direktórium vezetésével. Az elmondott tények mutatják, hogy a monori munkások és parasztok kihasználva az új viszonyok adta lehetőségeket, megkezdték jövendő új életük felépítését. Az események március után gyorsan peregtek. Visszaverve a május 3-i alattomos ellenforradalmi támadást mindvégig hűen kitartottak a március vívmányai mellett.

Befejezésül csak annyit, hogy a forró márciusi napokban a munkások és parasztok legjobbjai mellett, ott voltak az értelmiség vezetői is. Elén itt me^emii*eziün1'' Övijei István gombai jeo"~n. Zeitén Ernő cllefervos. Beck István tanító nevét.

1943

Évszázados álma valósult meg a magyar parasztnak. Az a föld. melyet apái és nagyapái évszázadokon át vérrel- verítékkel öntöztek, az övé lett. Az a folyamat, amelynek csíráját már 1848-ban láttuk, valósággá vált. Felosztásra kerültek a sokezres nemesi és grófi birtokok s 1945 tavaszán már igazi tulajdonosaik vették művelés alá az ősi földet. A kommunista párt — felhasználva az 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalatait — radikális földreformot, a föld teljes tulajdonjogának átadását követelte. 1945 január elejétől a parasztság is gyűlések sorozatán követelte a földreformot. S e követelés 1945 március 15-én — 97 évvel a jobbágyfelszabadítás után — a 600/1945. MT. rendelettel valóra vált. Ezzel a nappal a márciusok hosszú harca győzelmet hozott. Hogy ment végbe a földosztás nálunk? Erről beszélgettünk Tá- piósápon Szántai István e'.v- társsal, az 1945-ös pártvezetőség tagjával,, a földosztás egyik résztvevőjével.

— A földosztás a sápi parasztok egyik régi vágyálma volt. Falunkban szinte minden föld a földbirtokosoké volt. Igen sok nincstelen urasági zsellér és arató lakott itt —. mondotta Szántai elvtárs. (Valóban ez a község egyike volt a környék legszegényebb falvainak. Két századon át a megyei vizsgálatok, a szolgabírói jelentések egyértelműen tanúsítják, hogy a falu népe szinte a semmiből él.)

— Néhány nappal a földosztást elrendelő kormányrendelet megjelenése után, itt is kozzákezdtünk a földosztáshoz. Megalakult a földosztó bizottság, melynek tagjai Szántai János elnök, Ágoston Ádám Federics Mihály, Ho- rinka József, Horinka István elvtársaik voltak. Ök, az 1945. januárjában alakult pártszervezettel szoros együttműködésben kezdték el a nagy munkát. A pártszervezetnek minden tagja aktívan kivette részét a munkából. Kétezerszáz hold szántó, a gróf Teleki László és a Bognár József féle földbirtokok kerültek • felosztásra. Uavanesak del osztották a Langfeld-. Bartos- és Svyeizer- féle szőlőket is. 358 túlnyomóan nincstelen család tutott földhöz. A szőlők egy része a Budapestre járó* ipari munkások között került kiosztásra. A juttatott szántóföldek nagysága 3—7 hold, a szőlők nagysága 400—600 öl között volt.

— A földosztás első napja, ha jól emlékszem, március 19 volt. Felejthetetlen emlékek fűződnek ehhez a naphoz. Amikor megkezdték a földek osztását, a hatalmas grófi táblák szélein izgatott ember- csoportok gyűltek össze. Ünnepélyes percek voltak, s amikor elhangzott az első ütés az új birtokos nevét hordó kis karóra — boldog sóhaj szakadt fel az új gazdák szívéből. A pillanat felejthetetlen volt. Hiszen ezen a földön 230 év óta. mióta a földesúr idetelepítette ezeknek az embereknek az őseit, jobbára szegény urasáéi cselédek és földhözragadt parasztok éltek. Nagv- oszlár mellett házhelyeket is osztottak, a Teleki-uradalom volt cselédeinek. Ott, ahol most Puszfaszentistván új házsora húzódik. A tanyákat és a mezőgazdasági gépeket egy frissen alakult ímsz vette birtokába, amelynek célja az új gazdák megsegítése volt. Ezek a közös gépek végezték a háborúból visszamaradt néhánv lóval az első szántást a felosztott földön. Az első évben a vetőmagot is az fmsz adta.

— A pártszervezet, amely tevékenyen segítette a földosztást, alig egy évvel később bátran vezette a sápi parasztok harcát a visszatérni akaró földbirtokosok ellen. S végül, amikor 1947 márciusában az új gazdák meekapták birtokba iktató levelüket, akkor zárolt le igazán az úri földek felosztása — fejezte be elbeszélését Szántai elvtárs.

★

Ezzel a cikkel fejeződik be a Márciusoknak emléket állító kis összeállítása. Reméljük, célunkat elértük, a régi lángoló Márciusok példája segíteni fogja szülőföldünk haladó haayománnainak megismerését és az előttünk álló fel- Tryorjrildnsát.

összeállította: Gecsényi Lajos